Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-17 / 64. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 17. Tudomány és technika - hirdetés fj Számos tudós nagy reményeket fűz a génterápia születés előtti alkalmazásához. A birkáknál már sikerült a kísérlet A műholdak is bizonyították már az üvegházhatást Egy gyermek három szülője? A magzat kis mérete miatt nagyobb az esélye annak, hogy a gének az összes korrekcióra szoruló sejtbe beépülnek (Archív felvétel) Nem ismert a hatása A génterápia, a benne rejlő óriási lehetőségek ellenére, egyelőre az orvosi kutatások egyik nagy csalódása. Eddig nemhogy nem sikerült a se­gítségével sok ember állapo­tán javítani, de mint ahogy arra fény derült, etikátlan al­kalmazása legalább egy pá­ciens halálát okozta. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kutatók egy csoportja tovább keresi az öröklődő betegségek génterápiás kezelésének módjait. Sokan közü­lük nagy reményeket fűznek a gén­terápia születés előtti alkalmazásá­hoz. A születendő gyermek méhen belüli kezelésének számos előnye van. Először is a magzat kis mérete miatt nagyobb az esélye annak, hogy a gének az összes korrekcióra szoruló sejtbe beépülnek. Mivel a beavatkozás az immunrendszer tel­jes kifejlődését megelőzően törté­nik, elmarad a bevitt gének termé­kei ellen irányuló immunreakció. Az állatkísérletekben már sikereket ér­tek el a szakemberek. Egy angol ku­tatócsoport például egy fertőzés­képtelen vírusszerű részecske segít­ségével sikerrel juttatta be birka­embriókba a EX. számú emberi vé­ralvadási faktor termeléséért felelős gént. Az ily módon beültetett gén nem épül be az örökítőanyagba, de amíg jelen van a sejtben, addig ter­meli a véralvadásban szerepet ját­Kínai források arról számoltak be, hogy nemrégiben közzétett régé­szeti feltárások eredményei szerint a kínai Nagy Fal 500 km-rel hosszabb, mint azt korábban gon­doltuk. A most felfedezett falsza­kasz a selyemúttal párhuzamosan futott, ezért rendkívül fontos straté­giai és védelmi szerepet láthatott el. Az újabb eredmények értelmében a fal a Kína északnyugati részén elte­rülő Hszingcsiang-Ujgur Lop-nór területéig terjed. Lop-nór vidéke la- kadan sivatag, ahol a kínai kor­mány nukleáris kísérleteket végez. Luo Zse-wen, a Kínai Kulturális Örökség Társaság elnöke szerint „nem férhet hozzá kétség, hogy ez az építmény a Nagy Fal része: vá­rosfalból és őrtornyokból áll, és tel­jes védelmi rendszert alkot”. Az új­ra felfedezett falszakasz stílusa és feltehető funkciója a Nagy Fal egyes, eddig is ismert részleteihez hasonlít. Viszont az „új szakasz” sárga homokkőből és tőzegből épült, ezért pusztult le olyannyira, hogy eddig nem is fedezték fel - tet­sző fehérjét. A génkezelt birkaemb­riók születésükkor a IX. számú hu­mán véralvadási faktor emberre jel­lemző normális értékének 80%-á- val rendelkeztek, és azt még negy­ven napig termelték. A 80%-os vé­ralvadási faktorszint pedig még ele­gendő a hemofília megelőzéséhez. Egy amerikai kutatócsoport a ciszti- kus fibrózis nevű betegség génjeit hordozó egérembriókon alkalma­zott génterápiát. A kezelés teljes mértékben megakadályozta a be­tegség megjelenését az egerekben. Meglehetősen rózsás kép, de sajnos te hozzá Luo, Kína vezető „Fal-sza­kértője”. A vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy a képződmény emberi alkotás, melyet védelmi cé­lokra építettek. A falszakasz köze­lében számos nyílhegyet találtak, ami nagy valószínűséggel a közel­ben - eseüeg a fal tövében - vívott csatákra utal. A fal egy-három mé­ter magasságban hullámzik nyugat felé; egyes részei teljesen hiányoz­nak. A fal alsó részét szárazságked­velő növényekből kialakult bozótos takaija. A történelmi források sze­rint a Han-dinasztia egyik császára építtette meg 600 000 munkással ezt a szakaszt, ami Dunhuangtól Jangcééig a jelenlegi Lop-nór terü­letéig teljed. A lenyűgöző méretű építészed vállalkozást a Dunhu- ang-freskók örökítették meg. Lou szerint a hszingcsiangi Nagy Fal célja az volt, hogy megvédje a se­lyemút kereskedőit. Ez a falszakasz ugyanis a selyemúttal párhuzamo­san futott. A Lop-nór tó a selyemút mentén fekvő forgalmas keres­kedővárost, Lou Lan-t látta el víz­zel. Miután kiszáradt, a civilizáció máshova költözött, ezért lakadan a van egy probléma. Minél korábban juttatják a géneket a magzatba vagy az embrióba, annál nagyobb es­éllyel épülnek be a sejtosztódások révén azokba a sejtekbe, melyekbe szánják őket. Ez azonban annak a valószínűségét is növeli, hogy a gé­neket tartalmazó bejuttatott DNS beépül a fejlődő petesejtekbe vagy hímivarsejtekbe, ezáltal a következő nemzedékekbe továbbkerülő csíra­sejtvonalak (olyan sejtvonalak, me­lyeken keresztül az öröklődő tulaj­donságok átjutnak nemzedékről nemzedékre) megváltozását idézi terület, és ezért, hogy csak most fe­dezték fel a romokat. Ezzel a rész­lettel együtt a fal hossza eléri a 7200 kilométert. Szakértők szerint azonban valószínűleg ez még min­dig nem a fal vége. A korai védőrendszert már a Kr. e. IV. szá­zadtól kezdték építeni. A döngölt földsáncokat a gyakran be-betörő barbárok ellen emelték a határ menti kínai törzsek és fejedelemsé­gek. A különböző, egymástól kü­lönálló szakaszokat a Kr. e. III. szá­zad végén Csin-si Huang-ti császár kapcsoltatta egymáshoz és építtet­te meg a hiányzó részeket. A Kr. e. III. század közepére a számos kínai állam közül Csin királysága erősö­dött meg olyannyira, hogy Kr. e. 221-ben bekebelezte a még létező hat államot, és ezzel a hatalomért versengő királyságok közül a jól szervezett határ menti állam kere­kedik végérvényesen felül. Termé­szetesen az állam belső egységének és stabilitásának egyik feltétele a külső támadásokkal szembeni megbízható védelem. Kr. e. 220 kö­rül, körülbelül tíz év alatt készült el az egységes falrendszer. A giganti­elő. E miatt a veszély miatt a magza­ti génterápia alkalmazása Nagy-Bri- tanniában például tilos. A szigorú szabályozást sok kutató is helyesli. Charles Coutelle, a birkaembriókkal folytatott génterápiás kísérletet végző kutatócsoport vezetője viszont ellenzi. Szerinte méltányta­lan a génterápia sokkal szigorúbb elbírálása. Példaként a kemoterápi­át említi, amelyről ismert, hogy mu­tációt indukál, mégis ez senkit nem aggaszt különösebben. „Mivel a mutációk véletlenszerűen jönnek létre, lehetetlen nyomon követni a csírasejtvonalakra gyakorolt hatá­sukat. Megpróbáljuk megakadá­lyozni a génátvitelt a csírasejtvona­lakba, de ha ez mégis előfordul, a beavatkozás előnyeivel összevetve kell értékelni” - jelentette ki Coutel­le. Kutatócsoportja az állatkísérle­tek tapasztalatainak felhasználásá­val 4-5, míg egy amerikai csoport 3 év múlva is készen állhat a humán magzati génterápiás beavatkozásra. Mialatt Európában a génterápiáról tovább folyik a vita, az USÁ-ban más beavatkozások keltenek meg­döbbenést. Ott már folyik olyan cse­csemők „létrehozása”, akik mito- kondriumaikat donortól kapták. Ez azt jelenti, hogy DNS-állományuk három különböző személytől, az apától, az anyától és a donortól származik. Kezd homályossá válni, hogy kik a gyermek szülei. A társa­dalom viszont még nincs felkészül­ve a három szülőtől származó gyer­mekek fogadására. (N-g) kus építmény nagyrészt kényszer- munkával épült; a több mint 300 ezer emberből álló szomorú sereg katonákból, politikai elítéltekből és parasztokból állt. A megfeszített munka rengeteg áldozatot követelt; a holttesteket azonban nem temet­ték el, hanem beépítették a falba. Ezért a fal - sajnos - nemcsak mo­numentalitása miatt rekorddöntő: kiérdemelte a „könnyek fala” és a „világ leghosszabb temetője” címet is. A munka nehézségét mutatja, hogy a falat sivatagokon, sziklákon és mocsarakon keresztül emelték úgy, hogy az előzőleg megépített kőalapzatra földet hordtak, amit két oldalról téglafallal támasztottak meg. A fal magassága átlagosan 10 méter, 100 méteres szakaszonként egy-egy 12 méteres bástyával. A fa­lak szélessége átlagosan 5 méter, így egymás mellett tíz katona vagy öt lovas férhetett el. Egészen mosta­náig, az eddig ismeretlen rész nél­kül légvonalban, a két vége között mért távolsága 2450 km-nek, míg a teljes hosszát 6500 km-nek mérték. A falat 1987-ben az Unesco a világ- örökség részévé nyilvánította. (O) MTI-HÍR Első ízben hoztak nyilvánosságra olyan műholdas adatokat, amelyek az üvegházhatás létét bizonyítják. A tanulmány jelentőségét az adja, hogy eddig csak földi mérésekkel próbálták behatárolni e természeti jelenség mértékét. A Nature című brit tudományos szaklap olyan ta­nulmányt közöl, amely 1970-ből és 1997-ből származó műholdas ada­tok összehasonlításával közvetlenül bizonyítja, hogy az üvegházhatást kiváltó gázok felgyülemlenek a lég­körben, és kevesebb hőt engednek ki az űrbe. Ez még nem bizonyíték arra, hogy a Föld felszíne végleg fel- melegszik - vélte a tanulmány szerzője, a londoni Imperial College intézet kutatásvezetője. - Még az is lehet, hogy az összhatás globális lehűlést eredményez. Bár az üveg­házhatás feltehetőleg melegedést okoz, ez megnövelheti a légköri pá­Pápua Új-Guineában tavaly tenge­rár sújtotta a York herceg-szigetcso­portot, ám a katasztrófát nem az ég­hajlat tartós megváltozása, hanem ideiglenes időjárási jelenségek okozták. Tavaly a tenger elöntötte a szigetek alacsonyabban fekvő megművelt területeit, s az ENSZ- szakértők úgy vélték, hogy a sziget- csoport központi szigete évente át­lagosan 10-15 centimétert süllyed. Az illetékesek meg is tették az előké­születeket, hogy az érintett körzet mintegy 20 ezer fős lakosságát eva­kuálják. Pedig - az Ausztrál Nemze­ti Egyetem Canberrában dolgozó munkatársai által műholdas felvéte­lek alapján 1995-ben, illetve 2000 novemberében megbízható mód­szerrel végzett mérések tanúsága szerint - a központi sziget öt év alatt mindössze 12 centimétert süllyedt, majd egy 2000. november 16-án be­következett erős földrengés hatásá­ra a földfelszín 3 centiméterrel meg­Az El Nino nevet viseli az az óceáni áramlás, amely időről időre hatal­mas időjárási rendellenességeket okoz Amerika csendes-óceáni part­jai mentén. A Floridai Állami Egye­tem tudósai új módszert fedeztek fel a kiszámíthatatlan jelenségek előre jelzésére. Az 1960 óta előfor­dult nyolc El Nino hatását elemez­ték. A tudósok szerint ezek a szelek tipikusan a Csendes-óceán egyen­lítői vidékének nyugati részén kelet­ramennyiséget, és így több felhő képződhet, amelyek visszaverhetik a beérkező napsugarakat, keveseb­bet engedve át belőlük a földfelszín felé. A nettó hatás tehát lehűlés is le­het, de még további kutatásokra van szükség - jegyezte meg a kuta­tócsoport vezetője, John Harnes. A brit tudós és kollégái megállapítot­ták, hogy a földfelszín által kibocsá­tott infravörös fényből 1997-ben ke­vesebbjutott ki az űrbe, mint 1970- ben, kiváltképpen azokon a hullám­hosszokon, amelyeken ezt a sugár­zást az „üvegházgázok”, köztük a széndioxid, a metán és az ózon el­nyelik. A brit tanulmány a japán ÄDEOS műhold 1996-tól kilenc hó­napon át közvetített adataiból, illet­ve a NASA Nimbus 4-es szatellitjé­nek 1970. április és 1971. január kö­zött továbbított méréseiből merí­tett. Harries óvakodott „eldönteni” azt a politikai vitát, hogy valós ve­szély-e a globális felmelegedés. emelkedett. Szakértők szerint a „süllyedést” valószínűleg a Dél- Amerikától délebbre fekvő térség­ben 1998 óta megfigyelhető erős légnyomás-emelkedés következté­ben kialakult La Nina-áramlás okoz­za: hatására ugyanis csaknem 25 centiméteres vízszintemelkedés kö­vetkezett be. A helyzetet tovább sú­lyosbították a Csendes-óceán nyu­gati térségében a szóban forgó időszakban gyors egymásutánban végigsöpört viharok is, mivel a part menti védőműveket és homokpado­kat elmosva hozzáférhetőbbé tették a sziget belső területeit a tengerár számára. A Csendes-óceán déli tér­ségeiben fekvő szigetek számára egyébként aligha képezhet ve­szélyt a sarki jég olvadásával összefüggésben 2025-re várható­an 5-10 centiméternyire tehető tengerszint-emelkedés - annál is inkább, mivel jelenleg a térség egészében éves szinten legfeljebb 1 milliméteres vízszintemelkedést regisztrálnak. (N-g) keznek csekélyebb erősségű nyuga- tiszél-anomáliák formájában. Erős­ségük egyre nő, amint kelet felé ter­jednek a Csendes-óceán egyenlítői vidékének középső részei felé, az óceán és a légkör kölcsönhatása folytán. A tudósok modelljüket arra a megfigyelésre alapozzák, hogy az említett anomáliák tipikus esetben hat hónappal előzik meg az El Nino kitörését. Egyszerűségének ellenére ez a modell - állítják kidolgozói - jobban működik, mint az eddig használt prognosztikai eljárás. (FT) A régészeti feltárások eredményei szerint a kínai Nagy Fal 500 kilométerrel hosszabb, mint azt korábban gondoltuk Az építmény a világ legnagyobb temetőj e ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Valószínűleg a La Nina-áramlás okozhatja a problémát Vízszint és felmelegedés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Időjárási rendellenességek jelzik az érkezését Előrejelezik az El Ninót ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Telefon a fülbe! • aktiválás csak 399 koronáért adóval • telefonok széles kínálata ERICSSON T20s ERICSSON A2618S TRIUM MARS SIEMENS C35i mikrofülhallgató ingyen • NOKIA 6210 NOKIA 3310 Í. Globtel ^ GSM VK-237

Next

/
Thumbnails
Contents