Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-09 / 57. szám, péntek
Életmód ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 9. Gonda István asztrológus:önmagunk ellenségei vagyunk Ne légy könyörtelen A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának leghatásosabb módja az életmód-változtatás Levegő - étel - mozgás Illusztrációs felvétel ZALABA ZSUZSA anapság illik sikeresnek, minden téren talpraesettnek és kiegyensúlyozottnak lenni - tehát olyannak, aki előtt nincs lehetetlen. Marad-e más választásunk, mint megküzdeni az elénk-gördülő akadályokkal és nem utolsó sorban önmagunkkal?! Aki nem képes megoldani a belső problémáit, aki nem tudja a belső nyugalmát visszaállítani a külső világban jelentkező nehézségek miatt, az bizony előbb vagy utóbb felőrlődik. Első helyen állnak a szorongásos kórképek, melyek kialakulásánál a stresszé a főszerep. A túlzott feszültség ugyanis rendkívül megterhelő a szervezet számára. Kimutatták, hogy különböző fertőzések (pl. megfázás) súlyos pszichoszociális stressz után gyakoribbá válnak és az egyes vírusbetegségekből való felépülés időtartama is meghosz- szabbodik. A stressz és az immunkfunkciók laboratóriumi vizsgálatából kiderült, hogy az élethelyzet-változások az immunválasz csökkenéséhez vezetnek. Ha fel tudjuk dolgozni a számunkra kedveződenül alakuló változásokat, nem üzenünk hadat a szervezetünknek, ám ha hagyjuk, hogy magával sodorjon a bénító félelem és szorongó bizonytalanság, önmagunkat tesszük ezzel tönkre. Gonda István asztrológus szerint ha tudjuk, mit akarunk, és nem hagyjuk el magunkat semmilyen körülmények között, képesek vagyunk regenerálódni. Szerinte nem felesleges az ember jellemének és értékrendjének a feltérképezése - a betegségek kiküszöbölése és elkerülése érdekében. “ Ha az emberek nagy része rádöbbenne végre arra, hogy fölöslegesen dühöng, irigykedik és bosszankodik, ha képesek lennénk csak egy kicsivel megértőbbek és türelmesebbek lenni, a szervezetünk, pontosabban az immunrendszerünk sem sérülne ilyen könnyedén és nagy mértékben. “Meg vagyok róla győződve, hogy a táplálék információhordozó. Amit mindig félretolunk vagy mohón behabzsolunk, annak energiájával kapcsolatban még megoldatlanul állunk. Ha túlzásba visszük a falatozást, akkor fizikaival szeretnénk betömni a tátongó lelki űrt. Ha sózunk vagy rettegünk a só hatásától, akkor az anyagitól félünk - vagy felhalmozunk, vagy veszteségeket élünk át. A zsír, a levegő a kapcsolatok szimbóluma. Ha tányérunkon túl sok vagy túl kevés van belőle, akkor nem működnek olajozottan a kapcsolataink. Például egy csontsovány vagy egy molett nő - egyik a soványság, másik a kövérség védőpajzsába burkolózik, - nem képes kiegyezni a férfiak elvárásaival, értékrendjével, illetve a külvilággal. Mivel az immunrendszer forrása a szellemi világ, az alvás pedig a lélek szellemvilágban való átmeneti tartózkodása, ezért az immunrendszer alapvető igénye az alvás és az elegendő pihenés, pontosabban ki- kapcsolódás” - mondta Gonda István asztrológus, majd hozzátette: “Az emberi lét vállalások sora, ha ezekről lemondunk, a sors rakja meg helyettünk a szekerünket. Az isteni leállítás legintenzívebb formája az AIDS, amely akkor jelentkezik, ha életünket kizárólag a földi élvezeteknek szenteljük. Gyermekek esetében a hozott, illetve örökölt terheken túl elsősorban a szülők eltúlzott szenvedélyessége gyanítható. Érdekes módon a lelkileg megnyílt, szerelmes ember immun- rendszere sosem blokkol le, mindig aktív és úgymond sérthetetlen. Nem vitatható, a szeretet ereje isteni - ha ellene vétkezünk, önmagunknak ártunk vele.” Gonda István asztrológus nemrégiben jelentetett meg egy könyvet A test a lélek színpada címmel. E tanulságos olvasmányban többet is megtudhatunk az immunrendszeri megbetegedések és a lélek összefüggéseiről. TEST ÉS LÉLEK erek eldugulnak, elkövesed- nek, megszilárdulnak. Vagy maga az érfal keményedik meg, vagy lerakódások keletkeznek az erek falán. Mindkettő veszélyes, de a másodiknál leválnak a darabok a belső érfalról, és elzárják az erek csatornáit. Ilyenkor a távolabbi területek ellátás nélkül maradnak, és elhalnak, ha nem kapnak vért. Ez nevezzük infarktusnak. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának alapvető oka az állati hús és zsír fogyasztása. A legszárazabb marhahúsnak is 40 %-a zsír, a csirkehúsnál ez 70%. Lélegezzünk helyesen A légzés szaporasága és az élettartam között érdekes összefüggést mutattak ki. A lassan, mélyebben lélegző emberek elmélyültebb gondolkodásúak, hosszabb és egészségesebb életűek, mint a szapora légzésűek. A levegő megtisztítja a salakanyagoktól a szervezetet, ezáltal a vér tisztábbá válva, tiszta tápanyagokat szállíthat a sejteknek. Ugyanakkor felszabadítja az idegrendszert a rá nehezedő nyomástól, a savak elnyomó erejétől, így működőképessé teszi az idegeket. A légzés szorosan kapcsolódik az emésztéshez, segít elégetni a cukrokat, a zsírokat, valamint újjáéleszti a szervezetet, a sejteket revitalizálja. Aki megtanulja a természetes mélylégzést, nem fog fázni, sem megfázni, mert a vérkeringése tökéletes lesz. A helyes, tudatos légzés óriási személyiségfejlesztő hatású, s nagyon nagy szerepe van a szorongásos, depressziós hangulatok, állapotok leküzdésében. Tanuljunk meg rágni Az igazi táplálékot az ember számára a teljes növényi ételek jelentik, amelyeket azonban nem szabad a szokásos konyhai eljárással tönkretenni. A legkevesebb kárt okozó konyhai eljárások is, mint a reszelés, zúzás, centrifugálás a tápérték 70-80%-os csökkenéséhez vezetnek. Minden falatot 30- 40-szer kell megrágni, mert egyébként az emésztőnedvek nem férnek hozzá, csak erjedés lesz a végtermék, nem energia. A rágás hiánya pedig székrekedést okoz. Az enzimek minden élőlényben az élet információinak hordozói, csak élő táplálékban találhatók meg, gyárilag nem állíthatók elő. Minél több friss enzimet (nyers koszt) tartalmaz táplálékunk, annál több új élet áramlik testünkbe, annál több fiatal sejt képződik. Az enzimekben leggazdagabb koszt a nyers búzacsíra, a hánfolatlan gabonafélék,a nyers tej, a zsenge főzelékfélék (főzés nélkül), a magok csírái és különösen a zöld levelek, a saláták, a méz. Az élő táplálék az egészség és szépség legfőbb biztosítéka. Gyorsítja a sejtmegújulást, a bőr rugalmas marad, meggátolja a ráncok képződését. Gyógyítja a magas vérnyomást, a gyomor- és bélbetegségeket, az érbetegségeket, köztük a legsúlyosabbat, az angina pectorist. Megakadályozza a szívinfarktust, az érelmeszesedést. Átállás a reformtáplálkozásra Jelentős időt igényel, amig a tisztító és fiatalító hatás jelentkezik, hiszen a szervezet elsalakosodása jelentős. Komoly ellenállóképességet adhat mát az is, ha a következő ételeket kerüljük: fehér és félfehér kenyér, tészták, cukrok, hús, zsír, forralt vagy pasztörizált tej, zsíros és zsírba főtt ételek, sötemények, izgatószerek (kávé, tea, csokoládé, cola), erős fűszerek (bors, csípős paprika), konyhasó. Alapszabály: a gyümölcs frissít, élénkít, a gabona táplál, a zöldség tisztít. A gabonafélék tehát egész napi, a gyümölcsök a tevékenység időszaka előtti és alatti, a zöldségfélék, zöldek pedig a pihenés időszakának tápanyagai. 15-20 perc naponta Az egyoldalú testmozgás, az ülő foglalkozás következtében az egyes izmok elsatnyulnak, az izomszövetek vérkeringése lelassul, létrejönnek a kóros állapotok. Legalább 15-20 percet mozogjunk naponta, a leghasznosabb, ha a szabadban, a kelő nap sugarainak hatása alatt tudjuk ezt végezni. Ezután az egész testet hideg vízzel ledörzsöljük, s ez valóban ifjúság- és életmeghosszabító. (Elixir - an-) A nőnek joga van azt tenni az arcával és a testével, ami neki tetszik anélkül, hogy bármilyen gazdasági vagy társadalmi ideológia által hagyná magát megfélemlíteni A szépség nem egyetemes érvényű és nem változatlan FELDOLGOZÁS aomi Wolf, amerikai írónő könyve bevezetőjében ezt írja: “Ebben a könyvben egyetlenegy mondat sincs, amely elítélné a nőket választásaikért, amelyeket a szépséggel kapcsolatban tesznek, és mindazon erőfeszítésükért, amelyeket azért tesznek, hogy szépek legyenek. Egyetlenegy olyan mondat sincs benne, amely a nőket arra késztetné, hogy ne használjanak sminket, ha akarnak, vagy ne öltözzenek úgy, ahogy szeretnének. Éppen ellenkezőleg: a könyv szerzője bebizonyítja, hogy a nőnek joga van azt termi az arcával és a testével, ami neki tetszik anélkül, hogy bármilyen ideológia által hagyná magát megfélemlíteni, amelyek különböző álláspontokkal és a gazdasági nyomással élnek vissza, sőt jogi ítéletekkel ahhoz, hogy a nőt elbizonytalanítsák és pszichológiailag, társadalmilag és politikailag blokkolják. Úgy gondolom, a mi ellenségünk nem a rúzs, hanem az esetleges bűnösségérzet afelett, hogy használjuk. Megérdemeljük, hogy szexuálisan vonzóak, s egyúttal komolyak legyünk - vagy bármilyenek, amilyenek lenni akarunk. A szépség mítoszát fegyverként használják a feminizmus ellen. Ezek egyrészt a nem szép feminista nőről szólnak, aki csak azért feminista, mert nem lett sikeres, mint szép és vonzó nő. Másrészt példákat hozhatunk fel arra, hogy a férfiak nem akarnak szép nőt alkalmazni, mert elvonja a férfiak figyelmét a munkáról. A mítosz A szépségnek nevezett minőség valóban létezik és egyetemes fogalom. A nőnek arra kell törekednie, hogy ezt megtestesítse, a férfinek pedig akarnia kell birtokolni a nőt, aki ezt a minőséget megtestesíti. A szépség mítoszának ez a megtestesítése kötelező a nő számára, de a férfi számára nem, mert az ő helyzete természetileg adott, mert biológiailag, szexuálisan és evolúciós szempontból igaz: az erős férfi harcol a szép nőért, és a szép nő sikeresebb. A női szépség a mítosz szerint szükségszerűen összefügg a női termékenységgel, s mivel ez a rendszer a szexuális kiválasztáson alapul, elkerülhetetlen és megváltoztathatatlan. Ebből az egészből azonban semmi sem igaz. A szépség fizetési rendszer- ugyanolyan pénznem, mint az arany. A politika határozza meg és a modem Nyugaton ez az utoolsó rendszer, amely a világot férfiuralom alatt tartja. Ez az egész rendszer az erőn alapuló viszonyok kifejezése, amelyben a nőknek természetellenesen versenyezniük kell egymással a jó érdekében, amelyből a férfiak profitálnak. A szépség nem egyetemes és nem változatlan. Minden kultúrának megvan a maga szépségideálja, amely gyorsan változik. Az antropológusok megcáfolták azt az állítást, hogy a nőnek szépnek kell lennie ahhoz, hogy kiválassza őt a férfi. Azokat a szociológiai állításokat is megcáfolták, hogy a férfi poligám, a nő pedig monogám beállítottságú. Ki legyen az idősebb Az idősebb férfi és a fiatal, szép nő normális párnak számít, de a matriarchális társadalmakban, ahol istennők uralkodtak, főként a Földközi-tenger térségében, Krisztus előtt kb. 25 000-től a 700-as évekig teljesen más volt a helyzet. Minden istennőnek több szeretője volt. Társadalmilag az idősebb nő és a fiatal férfi kapcsolata volt az elfogadott: Vénusz és Adonisz, írisz és Ozirisz. A szépség nem kell, hogy az legyen, amivel csupán a nők foglalkoznak és a férfiak gyönyörködnek benne. A nigériai Wodaabe törzsben a nők kezében van a gazdasági hatalom, a férfiak töltenek el órákat azzal, hogy festik egymás arcát, versenyeznek, ki lesz a legprovokatívabban kifestve és felöltözve, s külsejüket a nők értékelik. Tehát sem történelmüeg, sem biológiailag nem létezik semmilyen igazolás a szépség mítoszára. Általában azt állítják, hogy a szépség mítosza a szexualitás intimitására vonatkozik, hogy a nő ünneplésével kapcsolatos. A valóságban azonban a szépség mítosza a politikai, az anyagi és a szexuális elnyomás emocionális eszköze. A szépség mítoszának a valóságban semmi köze sincs a nőkhöz. Kizárólag a férfiak által uralt intézmény ügye. A férfierő ügye. A szépség szimbólum Azok a tulajdonságok, amelyeket bizonyos időszakban a nőn szépnek határoztak meg, kizárólag a női viselkedés szimbólumai, amelyeket egyik-másik időszakban kívánatosnak találtak. A szépség mítosza mindig aktuálisan előírja, hogyan kell a nőnek viselkednie, de azt nem, hogy hogyan nézzen ki. A nők közti versengés a mítosz részévé vált, tehát a nők riválisokká váltak. A fiatalságot /és nemrég még a szüzességet is/ szépségként határozták meg. A nők öregedése nem szép, és a generációk közti kapcsolatot újra és újra meg kell szakítani. Az idősebb nő tart a fiataltól, mert az szép és fiatal, a fiatal pedig fél az idősebb tapasztalságától. A szépség mítosza csak egy a társadalmi fikció a sok közül, amelyeket természetesként mutatnak be a nők életében. Ilyen volt a nő biológiájának fikciója is, amely szerint a középosztálybeli nő hisztérikus és hi- pochonder, továbbá, hogy a tekintélyes nők, a matrónák szexuálisan nem vonzóak, és hogy a női munka olyan tevékenység, amely állandóan ismétlődik és időigényes. A segédeszközök A szépség mítoszának halucinogén formái: a pornográfia, a kozmetikai ipar, a plasztikai sebészet, az ipar, amely abból él, hogy a nők fogyókúráznak, - mindez segíti életben tartani a fogyasztói társadalmat. A szerző ezt a rendszert a középkori kínzóeszközhöz, a vas- szűzhöz hasonlítja. Ez a berendezés kívülről úgy nézett ki, mint egy szép nő festett arccal. De akit bezártak ide, az vagy éhenhalt, vagy a tűszúrásokba halt bele, amelyek az alak belsejében voltak. A mai kultúra nagyon hasonlít a vasszűzhöz, mert cenzúra alá veti a női testet és arcot. A szépség mítosza lelkileg és testileg is tönkreteszi a nőket. Ha a nők meg akarnak szabadulni tőle, meg kell tanulniuk új szempontból nézni ezekre a dolgokra. Vannak olyan férfiak, akik a szépség mítoszát a nők ellen használják. De vannak olyanok is, akik érzik, hogy a kapcsolatok valódi veszélyeztetettsége nem maguktól a férfiaktól, férjektől, szeretőktől származik, hanem az intézményektől, amelyek a férfidominancián alapulnak. Úgy tűnik, mindkét nem kezdi megérteni, hogy a szépség mítosza nem annyira a férfi és nő közötti kapcsolatból húz hasznot, hanem a külső kulturális ás gazdasági nyomásból. Hogy szépség mítosza a nő és a férfi ellen is irányul. A nőnek tehát nem a testét kell megváltoztatnia, hanem a szabályokat. Kerekedjünk felül a berögződéseken A nő nem győzi le a szépség mítoszát sem akkor, ha egyenruhába öltözik, sem akkor, ha naponta változtatja ruhatárát. Akkor győz, ha önmagát szépnek látja és rákényszeríti a világot, hogy elfogadja őt olyannak, amilyen - igaznak. Ha nem fél enni, lefogyni, megöregedni, szecuálisan vonzónak lenni, munkaruhát vagy éppen estélyit hordani. Akkor győz, ha tudatosítja, hogy az, amit minden más nő szabadon tesz a testével, az ő ügye is. Hogyan kezdjük el? Fel kell hagynunk a szégyenkezéssel, élveznünk kell az életet és ne hagyjuk magunkat megsebezni. Úgy enni, úgy érinteni a dolgokat, úgy öltözködni, ahogy nekünk tetszik, és elutasítani azt, ami nem tetszik. További eredményeink attól függenek, mit akar majd a nő látni, ha belenéz a tükörbe. (Aspekt -da-) Illusztrációs felvétel
