Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-09 / 57. szám, péntek
2001. március 9., péntek 1. évfolyam, 2. szám Müller Péter író és Vámos Miklós író, színházvezető, televíziós személyiség életük és életünk meghatározó pilléreiről A belső harmónia és választásaink Vámos Miklós ZALABA ZSUZSA özeledik a tavasz - újjászületünk. Virágba borulnak a fák, kidugják fejüket a virágok. Az állatok előbújnak rejtekhelyeikről, az ember pedig ekkortájt vágyik talán legjobban a külső és belső megújulásra egyaránt. Az ókori legendás Smaragdtábla megalkotója a korabeli kínai gondolkodáshoz hasonlóan a nagyvilág és a mi szervezetünk kis világa működését azonos elvek alapján képzelte el. Hermész Triszmegisztosz gondolatai ma is helytállóak: “Válaszd el a földet a fűztől, a finomat a durvától, gondosan és nagy művészettel. Felszáll a földről az égbe, és újból aláereszkedik a földre és egyesíti így a felső és alsó szférák erejét.” Úgy is mondhatnánk: azok vagyunk, akikké lenni szeretnénk, azok vagyunk, akikké hagyjuk magunkat formálódni, azok vagyunk, akikké a gondolataink és a cselekedeteink emelnek minket. MÜLLER PETER író a helyes életmódot szoros összefüggésbe helyezi belső világunk karbantartásával és harmóniájával. “Az ősi hagyományok szerint egyet soha nem szabad elfelejteni: az emberi lélek szabadságát. A sorsdöntő pont a felismerés: te választasz, s hogy mit, rajtad áll! Se Isten, se szülő, sem a körülmények vagy a társadalom törvényei nem vehetik el tőlünk azt az eredendő teremtői jogot, hogy válasszunk, hogy döntsünk az életünk fölött, az utunk- ról. Nehéz eldönteni, hogy mi a JÓ. Inkább azt mondanám, hogy mindig a többféle lehetőségből válasszuk ki a Jót. És nem a Rosszat! Mert hajlamosak vagyunk szüntelenül a rosszal foglalkozni, bánkódni és bosszankodni. Az ember - mondja a bölcs - nemcsak szereplője, de szerzője is élete történetének. Felelősek vagyunk az életünkért, s természetesen azért is, hogy mi módon éljük le, mennyire gyarapítjuk e kalandos utazás során lelkünk értékeit.” Müller Péter számtalan könyvet írt már a világ megmagyarázható és megmagya- rázhatadan dolgairól, az élet és a lélek misztikumáról. Ő tudja jól, hogy az igazi jós nem azt mondja meg, hogy mi lesz velünk, hanem azt, mit tegyünk, hogy jó legyen az, ami majd lesz. VÁMOS MIKLÓS író, televíziós személyiség, az International Buda Stage színház vezetője. Életvitelének nélkülözhetetlen részét képezi a keleti tanokkal való foglalkozás, a teniszezés, a merengés és az olvasás. Talán egyikről sem tudna lemondani, hiszen mint mondja, ezek lényegesen fontosabb dolgok, mint a televíziózás, pontosabban: tévénézés, ugyanis arról bármelyik pillanatban le tudna, és le is tud mondani. Nem híve e mások számára notorikus szórakozásnak, ugyanakkor a könyvek meg egyenesen rabul ejtik. “Szeretem azt csinálni, amit szeretek. Talán ez egy nyakatekert vallomás, de nagyon pontos. A munkám is a hobbim, igaz, elismerem, a televízióban szereplés nem egy nagy szerelem, de a beszélgetések kárpótolják, hiszen a műsorban beszélgetni kell, ugye, én meg azt imádok. Lelki szemeimmel úgy képzelem, hogy ültek az ősemberek a tűz körül, és aki szórakoztatóbban beszélt, mint a többiek, az lett az író meg a színész. Csodálatos dolgok ezek. Akárcsak a prózaírás. Persze, nagyon unatkoznék, ha mindig csak azt kellene csinálnom. Prózaírónak lenni nagyon magányos foglalkozás, bezárkózol, kirekeszted a világot, elkezded megtölteni a fehér papírlapokat, de a nap végén sosem tudod, eleget dolgoztál-e, vagy sem, jól-e vagy rosszul. Örömmel tölt el a budai IBS színház vezetése, amely által kiélhetem a hiányérzetemet, s igyekszem olyan darabokat a pódiumra vinni, amik sehol máshol nem láthatók. Szeretem az egyedi műsorokat. Színdarabok, zenei előadások, beszélgetések, gyermekműsorok és egyedi, úgymond be nem skatulyázható produkciók is helyet kapnak a színpadunkon. Rögtön jövök! című televíziós műsoromat is itt készítjük” - nyilatkozta Vámos Miklós, aki szerint életének sajátossága az is, hogy úgy dolgozzon, nem ő legyen a vezető, de mégis az ő álláspontja érvényesüljön. “Úgy próbálok irányítani, hogy nem a tényleges hatalommal operálok, hanem csak a személyiségemmel. Én az asszisztenseimnek sem szeretek igazán instrukciókat adni. Míg elmagyarázom a dolgokat, addig meg is csinálhatnám őket - gondolom én. De nem rosszból, félreértés ne essék, én csupán mindent a lehető legrövidebb idő alatt szeretnék megcsinálni. Tudja, any- nyira sajnálom az időt, olyan kevés van belőle. Fontos, hogy jól beosz- szuk a napjainkat, a hátralévő életünket. Annyi jó dolog beleférhet, ha hagyjuk. Én rengeteget böngészem a könyvtárakban, előszeretettel tanulmányozom többek között a Zen-buddhizmust és az asztrológiát. A regényem kedvéért még nagyobb túrákra is rászántam magam, fontos volt, hogy megismerjem azokat a helyeket, amelyekről valamüyen módon írni szerettem volna a legutóbbi művemben. Most, hogy az Apák könyve óriási sikert aratott a könyvpiacon, és nem győzök író-olvasó találkozókra járni, elég sokat vagyok úton. A könyv írásakor négy évig összpontosítottam a regény részleteire, mindennek utánajártam: utaztam, kérdezősködtem és olvastam. Egy percig sem tétlenkedem.” Két ismert személyiség életviteléről olvashattak a fentiekben. Megtudhattuk, miféle vezérfonal szerint gondolkodnak ők a lélekről, az életről - az útról, amelyet végig kell járnunk, s lehetőségeink szerint kiegyensúlyozottan, figyelmesen kéne megtenni minden lépésünket. Ha elfogadjuk azt az alapelvet, hogy legyünk önmagukkal egyensúlyban, akkor nem veszhetünk el soha. Válogathatunk a bennünket megtartó és formáló tevékenységekben. Sportolhatunk, hobbitevékenységeket űzhetünk, utazhatunk és bezárkózhatunk, barátkozhatunk és fejleszthetjük magunkat. Tanulhatunk, tompulhatunk, beszélhetünk és hallgathatunk - minden a hasznunkra válhat, ha örömünket leljük benne. Csak a többit, a bennünket szétmarcangoló dolgokat kerüljük! Ha utol is érnek bennünket, ne hagyjuk, hogy úrrá legye nek rajtunk! Mi legyünk önmagunk urai - becsüljük meg az életünket! Mit tehet az ember annak érdekében, hogy az évek múlásával a szépsége, az egészsége, a vonzóereje, sőt még a teljesítőképessége se változzon A testi-lelki egészség megőrzésének módja saját kezünkben van A leghatásosabb elixir Ha másképpen élünk mint valaha, másképpen kéne öregednünk is. Az emberek többségének alapjában véve ez sikerül is. Erről árulkodnak a régi fényképek és a statisztikák. A civilizált társadalomban az átlagéletkor állandóan növekszik, ezért a tudósok azon dolgoznak, hogy meghosszabítsák az aktív életkort. Mit tehet az ember annak érdekében, hogy az évek múlásával a szépsége, az egészsége, a vonzóereje, sőt még a teljesítőképessége se változzon? Minden jel arra mutat, hogy a legfontosabb hosszúéletű szülők gyerekeként jönni a világra. Alapja a genetikai adottság. Ez egy olyan tényező, amit nem tudunk befolyásolni, ezért olyan tényezőket kell keresnünk, melyekbe beavatkozhatunk. A kevesebb néha több A múlt századokban az emberek gyorsan öregedtek, és a nem megfelelő táplálkozás miatt korán haltak meg. Manapság úgy tűnik, hogy a világ fejlett részének épp ellenkező problémái vannak. A tudósok feltételezéseiket először kísérleti állatokon próbálták ki. Alacsony kalóriatartalmú diétát alkalmaztak, megtartva az alapvető tápanyagok egyensúlyát: a patkányok élete 50 százalékkal meghosszabbodott, miközben stabilizálódtak értelmi funkcióik és fizikai teljesítőképességük. Hasonló eredményeket értek el a majmokon végzett kísérletek során is. Azok az egyedek, melyeknek 30 százalékkal csökkentették kalóriabevitelüket, sokkal egészségesebbek és aktívabbak voltak, mint azok, akik korlátlan mennyiségű táplálékot fogyaszthattak. Várható-e hasonló hatás az embereknél is. Úgy tűnik, igen, habár még kevés ilyen jellegű kísérletet végeztek el. Amerikai gerontológusok elkülönítettek egy önkéntesekből álló csoportot, akiknél a már említett diétát alkalmazták. Fél év alatt a férfiak átlagban 12, a nők 7 kilogrammot fogytak, csökkent a koleszterinszintjük és a vérnyomásuk. Mindegyikük testileg és lelkileg egészségesebbnek érezte magát. Mi van a háttérben? A szakemberek többsége azon a véleményen van, hogy ha az emberek kb. 25 éves koruktól ésszerűen csökkentenék szervezetük kalóriabevitelét, azzal akár 120 évre is meghosszabbíthatnák aktív életkorukat. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy a 75 év feletti embereknek csaloiem a fele valamilyen betegségben szenved, ami nagy mértékben gátolja őket mindennapi aktivitásukban. Az öregedésért felelős biológiai folyamatok még nincsenek teljes mértékben feltárva. Egyes teóriák azt állítják, hogy az öregedés fő oka a génmatricák elhasználódása, ami gyakori tévedést okoz a sejtosztódás folyamán. Mások szerint az alapprobléma a toxinok fel- halmozódása a szervezetben. Hi- hetően hangzik az a vélemény is, mely szerint az öregedés oka az immunrendszer azon képességének a legyengülése, mely megtalálja és megsemmisíti a mikroorganizmusokat és a fejlődő daganatokat. Az évek múlásával minden ember tudomásul veszi, hogy csökkennek testi és lelki képességei. Csak a változás gyorsasága mindenkinél más. Az a hatvanéves, aki fiatal korától kezdve rendszeresen mozog, megmarad energiájának és testi erejének 80 százaléka. Ebben a korban nagy különbségek vannak a szexualitás terén is. Egy hosszabb idejű kihagyás libidó- és potenciavesztéshez vezethet, míg a szexuálisan aktívak nem éreznek semmilyen változást. Vegyünk példát a sztárokról A híres emberek nagy előszeretettel hozzák nyilvánosságra étrendjüket, melyben a zöldségsaláta, a friss gyümölcs, a tészta, a hal és a baromfi dominál. A lassú öregedés alapja az egészséges öntudat, a függetlenség és az állandó aktivitás. A megfelelő egészségügyi és kozmetikai gondoskodás is nagy mértékben hozzájárul a fiatalos tekintethez. A kozmetikai cégek és gyógyszergyárak laboratóriumai szinte futószalagon gyártják a különböző csodaszereket... Pozitív gondolkodás A pozitív gondolkodás nem a pszichológusok teoretikus kitalációja, hanem a lelki frissesség megtartásának nagyon hatásos eszköze. Fontos, hogy az ember hasznosnak érezze magát, ne veszítse el érdeklődését a világ iránt, tudjon hatásosan relaxálni. Az ilyen érzések hiányában hamarabb megráncosodhat. Küzdjön az egyedüllét ellen, ápolja ismeretségi körét, hogy idős korára ne maradjon magára, mert kedves és kellemes társaságban biztosan lassabban öregszik az ember, (béres) Raquel Welch és Sarah Bernhardt egyidősek ezen a képen.
