Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-09 / 57. szám, péntek

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 9. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Csökkent a cseh munkanélküliség Prága. A bejegyzett munkanél­küliek aránya február végére 9,0 százalékra csökkent a január vé­gi 9,1 százalékról. Tavaly febru­árban még 9,7 százalékos mun­kanélküliséget mértek Csehor­szágban. Változatlanul Mostban és környékén volt a legnagyobb az állástalanság, 22,0 százalé­kos február végén, a 22,2 száza­lékos január végi arány után, il­letve a legkisebb Prágában és környékén, 2,8-3 százalékos aránnyal február végén. Február végén 466 120 munkanélkülit tartottak nyilván Csehország­ban. Az összes munkanélkülinek a 48,9 százaléka volt nő a múlt hónap végén. (MTI) Ultimátum a GM-nek Szöul. Dél-Korea ultimátumot küldött a Daewoo autógyár iránt érdeklődő General Motorsnak. A világ vezető autógyártójának április végéig kell döntenie. Ha addig nem érkezik konkrét véte­li ajánlat a GM-tól, a kormány más megoldás után néz a csőd szélére jutott Daewoo helyzeté­nek rendezésére. A Daewoo az utóbbi hónapokban 7000 főt, a hazai alkalmazottak egyharma- dát bocsátotta el, hogy meg­könnyítse a General Motors szá­mára a vételt. A tömeges elbo­csátások üzemfoglalásokhoz és erőszakos tiltakozásokhoz ve­zettek. A Daewoo autógyárra a Ford 6,9 milliárd dolláros vételi ajánlatot tett, a múlt év őszén azonban visszalépett. Ezután a General Motors jelentkezett és megkezdte a gyár pénzügyi helyzetének vizsgálatát. Több azóta nem történt. (MTI) A Volvo búcsúzik a Mitsubishitől Stockholm. A svéd Volvo autó­gyár már tárgyal arról, hogy ki­lép a japán Mitsubishivel létre­hozott közös haszonjármű­gyártó vállalkozásból. Az ok, hogy a DaimlerChrysler való­színűleg még nagyobb tulajdo­ni részesedést készül hamaro­san megszerezni a japán autó­gyárban és ez lehetetlenné te­heti a svéd-japán kooperációt. A Reuters szerint a Daim­lerChrysler érdeke, hogy a 34 %-os tulajdoni rész megszerzé­sét követő együttműködése a Mitsubishivel a haszonjármű- vek terén is megvalósuljon. A Volvo ez idő szerint még csak­nem 20%-kal benne van a Mit­subishi busz- és teherkocsit gyártó vállalatrészében. A Vol­vo a Renault haszonjármű-rész­legének tavalyi megszerzésével a világ második legnagyobb ilyen cégévé lépett elő. (MTI) EU-bővítés a Deutsche Bank elemzői szerint Három forgatókönyv MTI-JELENTÉS Az amerikai oktatás és munkatapasztalat állítólag keményebbé, versenyképesebbé teszi a gyengébb nem képviselőit A legbefolyásosabb asszonyok A média Amerikában elfogadja a sikeres nőket, Európában rendszerint fanyalog, és azt feszegeti, lemondott-e a családról a karrier érdekében (Illusztrációs felvétel) Berlin. Dacára a nizzai EU-csúcson hangoztatot reménynek, amely sze­rint az első tagjelölt országok polgá­rai részt vehetnének az Európai Par­lament képviselőinek 2004-ben ese­dékes megválasztásán, célszerű to­vábbra is abból kiindulni, hogy az első új tagok csak 2005-ben fognak belépni az Európai Unióba - véle­kednek a Deutsche Bank Research szakértői. Az elemzés rámutat: a hónap végén esedékes brüsszeli ta­nácskozást megelőző időszakban Budapest, Pozsony és Prága vissza­vont számos igényt, amellyel átme­neti időszakot kívánt biztosítani ma­gának a mezőgazdasági, az adójogi és az energiaügyi fejezet egyes kér­déseiben. Ezzel az volt a céljuk, hogy eltávolítsák a további tárgyalá­sok útjában tornyosuló akadályok egy részét. Ennek láttán Varsó is fontolóra vette a többiek példájának a követését. A DBR három EU-bőví- tési forgatókönyv közül ma azt tart­ják a legvalószínűbbnek (60%-os eséllyel), amelynek értelmében nyolc tagjelölt állam (Magyaror­szág, Szlovénia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia) nyerne felvé­telt az unióba 2005-ben. Az elem­zők azt sem tartják kizártnak (25%), hogy a „konvojban" történő felvétel áttolódik 2006-ra. Ennek le­hetséges okai között említik az EU belső reformjainak előtérbe kerülé­sét a bővítés rovására, valamint azt, hogy a 2002. évi német és francia választások miatt késedelmet szen­ved az unión belüli megegyezés bi­zonyos, politikai szempontból ké­nyes kérdésekben. A 20 százalékos valószínűségre taksált második frankfurti forgatókönyv szerint 2004 lenne az első bővítési forduló éve: ekkor Magyarország, Szlové­nia, Észtország^ Csehország lépne be az EU-ba. Okét követné 2006- ban Litvánia, Lettország, Lengyelor­szág és Szlovákia, 2008 után lehet­ne számolni Bulgária és Románia felvételével. (A módosított II. forga­tókönyv Szlovákiát is az első körbe sorolná.) A harmadik forgatókönyv alapját az a feltételezés képezi, hogy az egyes tagjelölteket a csatlakozási tárgyalásokon elért haladás függvé­nyében vennék föl az EU-ba. E vál­tozat szerint Magyarország és Szlo­vénia már 2003-ban EU-tag lenne. Egy év múlva kövemé őket Csehor­szág és Észtország, 2005-ben Len­gyelország és Szlovákia, 2006-ban pedig Lettország és Litvánia. Az egyes országokra lebontott belépési esélyek és évszámok táblá­zatában Magyarország és Szlovénia 20-20%-os eséllyel számíthat EU- tagságra 2003-ban. 2004-ben e két állam és Csehország esélyét 40%-ra teszik, Észtországét 30, Lengyelor­szágét és Szlovákiáét 10%-ra. 2005-ben Prága, Budapest és Ljubl­jana csadakozási esélye 85%, az észteké, lengyeleké és szlovákoké 75%, a letteké és a litvánoké 50%. Egy évvel később mind a nyolc or­szág 95%-os eséllyel számíthat ar­ra, hogy bekerül az EU-ba. Médiamenedzser, divatdiktá­tor, tőzsdeigazgató, pénzügyi guru - a Wall Street Journal Europe cikke szerint Európá­ban ezek a női sikerszakmák. A tekintélyes lap a harminc legbefolyásosabbnak tartott európai asszonyt mutatta be olvasóinak. ÖSSZEFOGLALÓ A harminc legbefolyásosabb euró­pai nő listáját a 34 éves, spanyol szülőktől az Egyesült Államokban született Fabiola Arredondo, a Ya­hoo! Europe internetes cég éppen távozó igazgátója vezeti. Arredon­do a 13 fős stábbal induló Yahoo! Europe-ot három év alatt 500 fős céggé, Európa legelteijedtebb in­ternetes portáljává fejlesztette, és a davosi vüággazdasági fórumon nem véleüenül érdemelte ki a jövő globális vezetője” címét. A három nyelven folyékonyan beszélő, har­vardi diplomás nő valószínűleg sa­ját médiacéget alapít, hogy ne kor­látozza senki a döntéshozatalban (ez volt ugyanis távozásának oka). Az ezüstérem a Pearson brit médi­avállalat (többek között a Financi­al Times napilap és a Penguin könyvek kiadója) vezérigazgatójá­nak, az 54 éves Marjorie Scardinó- nak jutott: Nagy-Britanniában va­lódi úttörőnek számított, amikor - első nőként - az ország egyik leg­nagyobb cégének élére került. Pe­dig nem akárhonnan jött, koráb­ban az Economist-csoport élén MTI-HÍR Berlin. A német külügyminiszter a német szakszervezetek támogatá­sát kérte az Európai Unió keleti bővítéséhez, mondván: eltúlzottak azok az aggodalmak, hogy a maj­dani kelet-európai tagországokból olcsó munkaerő önti el Nyugat-Eu- rópát. Fischer azt mondta: a dél­európai országok, így Spanyolor­szág, Portugália, Görögország csatlakozásának tapasztalatai azt mutatják, hogy a tömeges beván­dorlással kapcsolatos félelmek alaptalanok. „Az jelentené a na­gyobb munkaerőpiaci problémát, ha például Lengyelország nem állt. A harmadik helyezett valódi pénzügyi guru, Clara Furse, a lon­doni tőzsde első női elnöke. Érdekes módon egyik dobogós sem európai születésű: Arredondo ame­csatlakozna, mivel az olcsó mun­kaerő bevándorlási nyomása csak fokozódna kelet felől, ha az ottani lakosság nem kap esélyt helyzete javítására” - mondta Fischer. A külügyminiszter szerint Né­metország és különösen Kelet- Németország lesz a bővítés fő nyertese. Fischer ugyanakkor tá­mogatta Schröder kancellár ko­rábban elhangzott véleményét arról, hogy a bővítés után hét évi átmeneti korlátozást kellene be­vezetni az új tagok nyugat-euró­pai munkavállalására. A minisz­ter szerint az átmeneti időszakot „meg lehetne rövidíteni, ha a ta­pasztalatok ezt indokolják”. rikai, Scardino Texasban látta meg a napvilágot, Furse pedig kanadai. Valamüyen amerikai befolyás érte a lista legtöbb szereplőjét is: sokan közülük az Egyesült Államokban végezték egyetemi tanulmányaikat, vagy hosszú éveken át dolgoztak a tengerentúlon. Szakértők szerint ez nem véletlen: az amerikai oktatás és munkatapasztalat keményebbé, versenyképesebbé teszi a nőket - állítják. Az Amerikában végzett nők nyitottabbak az új technológiák iránt, sót sokan éppen ezen a terü­leten indítanak saját, általában igen sikeres vállalkozásokat. Az ameri­kai társadalom ráadásul jobban hozzászokott a vezető üzletasszo­nyokhoz, és ehhez megvan a kellő utánpótlás is. A Financial Times egyik felmérése szerint a világ 50 vezető üzleti iskolájában Ameriká­HÍRÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A kis- és közepes vállal­kozások szövetségeinek európai konföderációja 3-5 - és csak szél­sőséges esetben hét - évre korlátoz­ná az új uniós tagállamok polgárai­nak nyugati munkavállalását. A CEA-SME, amely nagyon befolyá­sos lobbinak számít, úgy látja, hogy a bővítés haszna jóval nagyobb lesz az eleinte feltételezhető vesztesé­geknél. A veszteségek csökkentésé­re mindenesetre azt javasolja, hogy a kis- és közepes vállalkozások kap­janak középtávú, áthidaló hiteleket - méghozzá mindkét oldalon. Az eddigi tagállamok kis cégeit a keleti ban 30 százalék, Európában vi­szont csupán csak 26 százalék a di­áklányok aránya. A média Ameri­kában elfogadja a sikeres nőket, Eu­rópában viszont rendszerint fanya­log, és azt feszegeti: lemondott-e a családról a karrier érdekében - pe­dig a lista legtöbb helyezettjének két-három gyereke van! -, és elég gondot fordít-e a külsejére. A 27 éves Martha Lane Foxszal, a lista 14. helyezettjével - aki a Last- minute.com online repülőjegy-ér­tékesítési cég alapítója - kapcsolat­ban a brit Daily Telegraph főképp öltözködési kritikákat fogalmazott meg, sót tanácsokkal látta el, ho­gyan viselje a haját, és milyen szí­nek állnának neki jól. Sikeres üz­letemberekkel kapcsolatban ritkán engedi meg magának újság a nyak­kendő mintázatának bírálatát. A legtöbb sikeres nő nem a hagyo­mányos módon csinált karriert: vannak, akik szüleiktől vagy család­tagjuktól örökölték a vállalatot (így Donatella Versace vagy Miuccia Prada divatdiktátorok), de sokkal jellemzőbb, hogy saját vállalatot in­dítottak (mint a lista ötödik helyén álló Anita Roddick, a környezetba­rát szépségápolási cikkeket árusító Body Shop alapítója). A vállalati ranglétrán általában nem aprán­ként, évtizedek alatt jutottak előre, hanem robbanásszerű karriert fu­tottak be a napról napra változó, gyorsabb előmenetelre lehetőséget adó új ágazatokban, főleg az inter­netes vagy a médiavállalkozások vi­lágában. Ä WSJE megjegyzi, hogy jó lehetőségek kínálkoznak a nők szá­mára Közép-Európában is: két len­gyel és egy orosz üzletasszony van a listán. A 11. helyezett lengyel Wan­da Rapaczynski Közép-Európa leg­nagyobb médiavállalkozása, a Ga- zeta Wyborcza napilap mellett 14 rádióadót irányító Ágora vállalat ve­zetője. A 16. helyen Olga Derguno- va áll, aki 30 évesen került a Micro­soft Oroszország élére: - A koromat nehezebb volt elfogadtatni, mind azt, hogy nő vagyok - állítja. A 19. helyezett Maria Wisniewska sem kispályás: a legnagyobb lengyel ke­reskedelmi bank elnöke, és 20 ezer alkalmazottért felel. (A Népsza­badság alapján) munkaerő olcsósága késztetheti veszélyes árversenyre, az újonc or­szágoknak pedig gondot okozhat a jól képzett, mozgékony szakembe­rek elvándorlása. A veszély azon­ban nem túl nagy, és ha mégis je­lentkezik valahol, azt egy jó hitel- konstrukcióval el lehet kerülni. Az állásfoglalás nagy figyelmet kelt, mert eddig inkább a nagy multicé­gek pártolták a bővítést. Ráadásul most készül az unió terve a munka­erő-vándorlás átmeneti korlátozá­sáról az új tagállamok számára. A közösségi állásfoglalásról több vál­tozat kering, de szinte biztos, hogy elutasítják a hét évre szóló, általá­nos tilalom német tervét. (N-g) Az Európai Unió illetékesei nehezen kezelhetőnek tartják a bevándorlási kvóták rögzítését az új tagállamok számára Férfiak vezető beosztásban Róma. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) tanulmánya sze­rint a Földön dolgozók 40 százaléka nő, mégis a felső vezetők 97 szá­zaléka férfi. Az ILO megállapítása szerint egyre több nő áll munkába, de nem stratégiai állásokat foglalnak el. Nem kielégítő 20 százalékot elérő arányuk az alacsonyabb vezetői posztokon sem - írja az AFP. A legmagasabb vezetői posztokat nők csak bizonyos ágazatokban töltik be, jellemzően a kiskereskedelemben, az élelmiszeriparban, a szállo­da- és vendéglátóiparban, az egészségügyben. Az ILO szerint a nőknek leginkább az Egyesült Államokban van esélyük arra, hogy ve­zetők lehessenek. A nyolcvanas években még egyáltalán nem szere­pelt női név a vállalati igazgatótanácsokban, 1996-ban azonban e testületek helyeinek 40 százalékát nők foglalták el. (N, MTI) Fischer: túlzottak a munkaerővándorlási aggodalmak Átmeneti korlátozást Az uniós kisvállalkozók is kiállnak a bővítés mellett Rövidebb átmenetet Bővítés drámai következmények nélkül Felszámolja terjesztői hálózatát a Borland Áldozatok kerestetnek MTt-ÖSSZEFOGLALÓ ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „Legfontosabb számunk­ra cégünk jó hírneve” - szögezte le a Borland cég képviselője tegnapi tájékoztatóján, utalva nemrég ho­zott döntésükre: felszámolják ed­digi terjesztői hálózatukat Szlová­kiában. A lépésre a velük szerző­déses viszonteladói kapcsolatban álló SWS Slovakia részéről tapasz­talt súlyos szabálysértés adott okot - a megrendelő egy illegálisan má­solt adathordozón kapta meg a Borland egyik programcsomagját. „Természetesen a vásárlót kártala­nítottuk, ám mérlegeljük az SWS elleni jogi eljárás lehetőségét” ­hangzott el. A cég csehországi marketing-igazgatója bevallotta: előfordulhattak hasonló esetek, ezért az április harmincadikáig je­lentkező vásárlókat, akik regiszt­rációs kártya nélkül, esetleg szin­tén olyan CD-n, vagy mágnesleme­zen kapták meg a programokat, melyekről hiányzik az eredetiséget igazoló pecsét, jelentkezzenek a 07/444 55 444 pozsonyi telefon­számon. A Borland vállalja kárta­lanításukat: bár hivatalosan „ka­lózszoftvert” kaptak, a cég bejegy­zi őket adatbázisába, tehát a jövő­ben jogosultak majd kedvezmé­nyek, szolgáltatások igénybevéte­lére. (szge) Beriin. Az Európai Bizottság mun­kaügyi szakértői hat változatot dol­goztak ki a munkaerőáramlás ren­dezésére az Európai Unió keleti bővítése után. A lehetőségek a csat­lakozást követő azonnali szabad munkaerőáramlástól az egyes új tagországokra megszabott kvótákig teijednek. Az első változat szószólói arra hivatkoznak - írta a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung -, hogy a bővítés után nem várhatók „drámai következmények” az unió munka­erőpiacán, ahogyan a korábbi EU- bővítések sem okoztak felfordulást. A német és az osztrák kormány szá­mára azonban ez nem túl meggyőző érv, így az opció elfogadása gyakor­latilag kizárt, írta az újság. A máso­dik változat lényege a „biztonsági záradék”: a régi EU-tagok igényt tarthatnának a munkaerő beáram­lásának korlátozására, legföljebb hétéves átmeneti időszakon keresz­tül, de csak ha bizonyítani tudják gazdaságuk „komoly és tartós ne­hézségeit”. Brüsszelben a harmadik változatot tartják a legvaló­színűbbnek: ez átmeneti időszakot szabna meg az új EU-tagoknak, ha­sonlóan ahhoz, ahogyan Spanyolor­szággal és Portugáliával jártak el, amikor ezek az országok csatlakoz­tak. Ennek értelmében minden új tagországra vonatkozóan átmeneti­leg korlátoznák a munkaerő áram­lását. Két évvel a csatlakozás után Brüsszel megvizsgálná, vajon egyes új tagok esetében feloldható-e már a korlátozás. Brüsszelben elképzel­hetőnek tartják azt is, hogy a „fog­adó oldalon” is differenciálják az át­meneti időszakokat: például Auszt­ria és Németország esetében öt év­ben, más országok esetében három évben szabnák meg a munkaerő be­áramlásának koriátozhatóságát. Az ötödik változatot a határ menti térségekből ingázókra szabták: eszerint külön munkavállalási en­gedélyért kellene folyamodniuk az átmeneti időszakban azoknak a cseh vagy lengyel állampolgárok­nak, akik hazájukban laknak és Né­metországban dolgoznak. Nehezen kezelhetőnek tartják EU- illetékesek bevándorlási kvóták rög­zítését az új EU-tagállamok polgárai számára. Énnek a változatnak a ke­retében a régi EU-tagországok szab­hatnák meg, hány személyt hajlan­dók befogadni az új tagállamokból. A tíz legesélyesebb tagjelölt felvéte­le esetén 106 millió fővel, közte 72 millió keresőképes korú személlyel növekednék az Európai Unió lakos­sága. Különböző tanulmányok sze­rint hosszú távon valószínTleg mint­egy 3 százalékuk akar munkát ke­resni a régi EU-tagországok valame­lyikében. A legnagyobb számú munkát keresővel előreláthatóan Németországnak és Ausztriának kell számolnia - írta a FÁZ.

Next

/
Thumbnails
Contents