Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-01 / 50. szám, csütörtök

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 1. VI. Komáromi Pedagógiai Napok Komárom. A VI. Komáromi Pedagógiai Napok rendezvénysorozat ma, két előadással zárul. Délelőtt fél tíztől a zeneiskolában a buda­pesti Teöke Marianne a kortárs zene tanításának módszereiről be­szél, délután két órakor pedig a Selye János Gimnáziumban Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a Differenciálás az alapozó szakaszban - CED-program címmel tart előadást, (km) Előadás Bartók Béláról Pozsony. Ma 18 órától a Pozsonyi Casinóban Bartók Béla születé­sének százhuszadik évfordulója alkalmából Szarnák Piroska tart előadást, és ismerteti Albrecht Sándor B. B. ahogy én ismerem cí­mű írását, (ú) Kiállításmegnyitó a Löffler Múzeumban Kassa. A Löffler Béla Múzeumban ma 16 órakor nyitják meg a Richard Fajnor installációiból rendezett kiállítást. Richard Fajnor 1965-ben született, a nyitrai egyetemen, Rónai Péter tanítványa­ként végzett, majd a brünni egyetemen oktatott, jelenleg a Prágai Képzőművészeti Akadémia tanársegédje. Munkáiban egyéni mó­don kombinálja a mindennapi használati tárgyakat a legmoder­nebb technikával, (juk) SZÍNHÁZ ________________________POZSONY___________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Rómeó és Júlia 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A windsori víg nők 19 KIS SZÍNPAD: Az oroszlán télen 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Én és a kisöcsém 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Meséből mesébe 10 STÚDIÓ: A nő az nő 19.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Tigris és Sárkány (amerikai) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: „24” (cseh) 16, 18, 20.30 MLADOST: Szerelem a szerelem? (svéd) 15.15, 17.30, 20 MÚZEUM: Hulla, hó, telizsák (amerikai) 17, 19 CHARLIE CENTRUM: Hiábavaló kegyetlenség (amerikai) 19.15, 21 Titánok évadja (amerikai) 18.30 Eliska, a vadon bolondja (cseh) 18 Segíts, majd segítek (cseh) 17 Tájkép (szlovák-cseh) 20.30 Mit találsz a zabosban (cseh) 20 Fehér felhők (cseh) 19.30 KASSA ÚSMEV: Horrorra akadva, avagy tudom, kit ettél tavaly nyáron (amerikai) 16,18, 20IMPULZ: Szerelem a szerelem? (svéd) 16.15, 19.15 DRUZBA: „24” (cseh) 16, 18, 20 TATRA: A világ kezdete (cseh) 18 Otesánek (cseh) 20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: X-Men - A kívülállók (amerikai) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Sikoly 3 (amerikai) 17, 19.15 LÉVA - JUNIOR: Apádra ütök (amerikai) 16.30,19 A kötetben a történelmi eseményeken van a hangsúly Jókai regényes rajzai VESZTRÓCZY ZSOLT Jókai Mór A Felsőmagyarország Kiadó újabb kötetet jelentetett meg a Felföldi Kincsestár sorozatban. A könyv a nagy magyar romantikus, Jókai Mór felföldi témájú írásait gyűjtöt­te csokorba, amelyek a magyar tör­ténelem nagy alakjainak életén ke­resztül, irodalmi formában mutat­ják be az egykori felső-magyaror­szági régió történetét. A komáromi író behatóan tanulmá­nyozta a korabeli történettudomány eredményeit is, hiszen a Rudolf trónörökös védnöksége alatt megje­lent híres sorozat, az Osztrák-Ma­gyar Monarchia írásban és képben szerkesztői munkálataiban is részt vett. A történelem számos regényé­ben és elbeszélésében (Erdély a- ranykora, Törökvilág Magyarorszá­gon, A lőcsei fehér asszony, Szeretve mind a vérpadig, Rab Ráby, A kőszí­vű ember fiai stb.) jelen van. A Regényes rajzok a Felföldről című kötetben a hangsúly a történelmi eseményeken van. A válogatás a ta­tárjárás borzalmaival indul, majd a trencséni kiskirály, Csák Máté biro­dalma és Mátyás királynak a huszi­ta rablókkal vívott harcai elevened­nek meg Jókai írásain keresztül. Bár a válogatás a török kor végvári harcainak vagy 1848-49 csatáinak, sajnos, csak kisebb teret szentel, ám annál jobban hangsúlyozza a kuruc idők jelentőségét. Wesselényi Fe­renc nádor és szépséges hitvese, a murányi Vénusz, Széchy Mária, a kuruc király Thököly Imre, a Mun­kács várát védő Zrínyi Ilona, vala­mint a nagyságos fejedelem, II. Rá­kóczi Ferenc alakján keresztül Jókai Mór REGÉNYES RAJZOK A FELFÖLDRŐL mintegy fél évszázad Habsburg-el- lenes fíiggedenségi harcairól kap­hatunk meglehetősen pontos, ám kissé romantikus képet. A válogatás emellett, igaz, csak a korban hasz­nálatos sztereotípiák szintjén (pl.: német magyaroknak nevezett sze- pességi szászok, szorgalmas tótok figurái stb.), de rendkívül találóan jellemzi a Felvidék különféle nem­zetiségű lakóit is. A kötet külön ér­dekessége, hogy illusztrációként a Rudolf-féle, Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című híres sorozat képanyagát használja fel. Az itt látható ábrázolások jó­részt a XIX. század végének rekonst­rukciós és átépítési hulláma előtt születtek, így az eredeti, nem pedig a mai, stilizált formában mutatják be az egykori felső-magyarországi építőművészet remekeit. Hősnői anyaszerepüket keresik, s egyben gyermekként vágynak a megértésre, a segítségre, a kegyelemre Pedro Almodovar minden titka Anyák minden mennyiség­ben. Gyerekkel. Gyerek nélkül. Halott gyerekkel. Halálos beteg gyerekkel. Anyák soha nem volt gye­rekkel. Elvesztett és megta­lált anyaság. Anyaapák. Pedro Almodovar Mindent anyámról című filmje róluk vall. LAKATOS KRISZTINA Róluk vallanak a megidézett előké­pek, az anyaságnak, s még inkább az anyaság hiányának színpadi-fil­mes feldolgozásai: a film szereplőit és a cselekmény szálait összetartó Manuela (Cecilia Roth) Bette Da- vist nézi a Mindent Éváért című filmben, majd A vágy villamosát a színházban, többször is, sőt, a vé­letlen folytán Stella szerepét el is játszhatja. Huma Rojo, az öregedő díva (Marisa Paredes), aki estéről estére a gyermektelen Blanche bő­rébe bújik, empatikus anyaszerep­ben vállal visszamenőleg részt a Manuela balesetben meghalt fiát, Estebant idéző emlékekben - majd a film végén a meggyilkolt fiát sira­tó cigányasszonyként találkozunk vele Lorca Vérnászában. Almodóvar filmjében a férfiaknak-apáknak nem jut hely. Almodóvar hősnői anyaszerepüket keresik, s erre tág terük nyílik, hi­szen mindannyian, akiket Manue­la körül összehoz a sors, egyben gyermekként vágynak a megértés­re, a segítségre, a kegyelemre. így történhet meg, hogy Manuela, aid gyermeke halála után (s nem mel­lékesen azután, hogy annak szívét egy idegen férfiba ültették át) Madridból Barcelonába utazik, megkeresni az apát, akitől még fia születése előtt elmenekült, sokszo­ros, nem keresett anyaszerepben találja magát. Mindent elrendező anyaként oldja meg a barcelonai éjszaka legalján dolgozó, transzvesztita Agrado (Antonia San Juan) életét. Lányá­vá fogadja Rosa nővért (Penélope Cruz), aki ahelyett, hogy apáca­ként Salvadorba utazna, az új kis Estebant hordja a szíve alatt (ter­mészetesen azonos apától, az ős- Estebantól, alias Lolától...). Meg­cserélődnek a szerepek, hiszen először Manuela kér segítséget Rosától, majd irgalmasnővér- anyaként gondoskodik a HTV- pozitív kismamáról. Bölcs, ki­egyensúlyozott anyaként áll az ér­zelmi válságban fuldokló színész­nő, Huma mellett, aki elsősorban élettársát, a fiatal, drogfüggő szí­nésznőt szeretné kétségbeesett anyaként visszatartani a zuhanás­tól, s még folytathatnánk a sort. Almodóvar filmjében a férfiaknak- apáknak nem jut hely: Rosa apja a teljes szenilitás határán tántorog, a transzvesztita Lola és Agrado a másik oldallal kísérletezik, Lola kétszeres apaszerepben is csak a végleges hiányával lép színre. A spanyol rendező sikerének egyik titka valószínűleg a természetes­ség. Az a mód, ahogyan a legmeg- hökkentőbb témákat is a legtermé­szetesebb hangon meséli el, jócs­kán kitolva ezzel a „normalitás- küszöbünket”, azaz azt a képessé­günket (vagy inkább előítéleteink határvonalát), amellyel a vüág dolgait pillanatok alatt elfogadha­tó és elítélendő, életünkből kizá­randó részre osztjuk. Almodóvar nem analizál, nem keres összefüg­géseket, okokat és felelősöket, nem végez társadalmi mélyfúrást, egyszerűen mesél. Történeteket emberekről, tragikus és komikus helyzetekről. Persze titkok azért maradnak: Almodóvar a természetesség me­részségével (avagy a merészség természetességével) ugrik fejest akár a melodrámába, a banalitás­ba is, a végeredmény mégis két­órányi kegyelmi állapot. Legalább­is azoknak a szerencséseknek, akik a Febiofest rendezvénysorozatá­nak a keretében valamelyik szlová­kiai nagyvárosban megnézhetik a nálunk egyelőre még a filmklu­bokban sem vetített, lassan há­roméves, minden jelentősebb fil­mes díjat begyűjtő alkotást. Ma este bemutató a kassai Thália Színházban 32. Magyar Filmszemle - a diákzsűri díjazottjai Én és a kisöcsém Négy kategóriában ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Ma este hét órakor tartják a kassai Thália Színházban Eise- mann Mihály és Szilágyi László Én és a kisöcsém című zenés játé­kának premierét. A darab rende­zője a budapesti Galgóczy Judit. A főszerepben a társulat egyik legfiatalabb művészét, Rák Vik­tóriát láthatja a közönség, aki előtt nem könnyű feladat áll, hi­szen Kelemen Kató szerepét előt­te olyan nagyságok alakították magyarországi színpadokon, mint Kiss Manyi, Eszenyi Enikő vagy Hegyi Barbara. Hosszú kiha­ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ma éjféltől régi-új rá­dióadó szól a hallgatókhoz az éter hullámain. Az Okey rádió ugyanis a Koliba rádió „gyerme­ke”, és az utóbbi sikeres eredmé­nyeit kívánja folytatni, gazdagí­tani. A névváltoztatást a tulajdonos- váltáson kívül az indokolta, hogy a rádió vezetői úgy vélték, a Koliba név nem egészen jellemzi azt, amit kínálni szeretnének: kellemes pihenést, szórakozást sok-sok zenével, egészen ponto­san a hetvenes, nyolcvanas, ki­lencvenes évek slágereivel - a legszélesebb hallgatóközönség számára. A Kolibával összehasonlítva az Okey műsorstruktúrája nem sok változást mutat, ám ez sem vélet­len: a tavaly végzett felmérések alapján ugyanis a Koliba volt a leghallgatottabb adó Pozsony­ban, ami azt jelzi a rádió vezetése számára, hogy jó úton haladnak. Nem terveznek tehát nagy mű­sorváltozásokat, inkább a meglé­vő programokat szeretnék színe­síteni, színvonalasabbá tenni. Nem csupán külföldi slágerek lesznek hallhatók az Okey rádió­ban, a megszokottnál nagyobb gyás után vendégként ismét fel­lép a kassai deszkákon Dudás Pé­ter, a társulat egykori tagja. A kö­zönség előzetes érdeklődését bi­zonyítja az a tény, hogy két héttel ezelőtt már harminc előadást le­kötöttek a Kassa-környéki, vala­mint távolabbi települések szer­vezői. Eisemann nevéhez harminc ope­rett és zenés játék fűződik, Szi­lágyi pedig sokáig a pesti Király Színház háziszerzője volt. Úgy tűnik, a harmincas évek legsike­resebb szerzőpárosa még mindig garancia a sikerre, azaz ma is jó a habos sütemény, (juk) teret kapnak a szlovák popzene képviselői is. így a külföldi előadók slágerlistá­ja mellett hazai toplista is szól majd. A műsorvezetők körében sem történt nagy változás, a Koliba megszokott, közkedvelt hangjai mellé ^supán egy-két új munkatárs csatlakozik. A szlovák humor nagy klassziku­sait, Milan Lasicát és Július Satinskyt is hallhatjuk majd az Okey hullámhosszám. Lasica he­A hírműsorokban elsősorban az informá­ción lesz a hangsúly. tente egyszer, az esti órákban fog jelentkezni Pianissimo című mű­sorával, Satinsky pedig naponta megosztja majd a hallgatókkal rövid, ötletes, szeretetteli kom­mentárjait egy örök témáról: a nőkről. A napi műsorban háromórányi terjedelmet kap a sport: hírek, magazinok, színes tudósítások formájában. Az Okey nem kíván politizálni, a naponta kétszer su­gárzott fő hírműsorokban az in­formáción lesz a hangsúly, kom­mentár nélkül, (me) MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Négy kategóriában ítélt meg díjat a Millenniumi 32. Magyar Filmszemle versenyprog­ramjában indult művek között a diákzsűri, a díjakat és oklevele­ket tegnap Budapesten adták át. Illés Márton, aki a diákzsűri tagja volt, elmondta: a főiskolásokból és egyetemistákból álló grémium immár harmadik alkalommal szemlézte a Magyar Filmszemle versenyalkotásait, így tették ezt a februárban rendezett millenniu­mi filmes mustrán is, de díjaikat egyelőre nem tudják a hivatalos díjátadási ünnepségen kiosztani. A kommunikáció szakos diákok­ból álló bíráló bizottság az idei filmes mustrán szerepelt mozgó­képek közül a nagyjátékfilmek versenyében Tarr Béla alkotását, a Werckmeister harmóniák című munkát találta a legjobbnak. A magyar-német koprodukcióban készült mozgóképet januárban már Brüsszelben is díjazták, feb­ruárban pedig versenyen kívül a berlini filmfesztiválon is vetítet­ték. Tarr Béla Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regénye alapján forgatta dí­jazott alkotását. A nagyjátékfilmmel versenyző rendezők közül egy elsőfilmes al­kotót, Hajdú Szabolcsot két kate­góriában - a nagyjátékfilmek és az első filmet rendezők között - is ér­demesnek tartották arra, hogy a Macerás ügyek című filmjéért elis­merő oklevelet ítéljenek meg. Az elsófilmes rendezők közül Tö­rök Ferenc munkáját, a Moszkva tér című filmet a diákzsűri az üvegplakett díjjal ismerte el. A fi­atal rendező pátosz nélkül beszél alkotásában a rendszerváltásról és kedves humorral egy ’89-ben érettségizett osztály kalandjairól. A kisjátékfilmes kategóriában Török Ferenc Moszkva tér című filmjét üveg­plakettel jutalmazták. versenyzett müvek sorából Oláh Lehel rendezését, az Öt után, hat előtt című filmet tartották a leg­jobban sikerültnek. A dokumentumfilmek kategóriá­jában Mohi Sándor Ahogy az Is­ten elrendeli című filmje érde­melte ki a diákzsűri üvegpla­kettjét. A nem fikciós filmekkel indult alkotók között két okleve­let is kiosztottak, mégpedig Goda Krisztinának A horvát szindró­ma, és Fonyó Gergelynek a Cseh Tamás film című mozgóképért. A nagyjátékfilmek versenyében Tarr Béla alkotását, a Werckmeister harmóniák című munkát találta a legjobbnak a diákzsűri. Képünkön a film egyik kockája. (Archív felvétel) Elsősorban szórakoztatni akarnak, sok-sok zenével Okey: új adó az éterben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents