Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-07 / 55. szám, szerda
Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 7. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A CEFTA-országok panaszt emelnek Genf. A CEFTA-országok a jövő héten panaszt akarnak emelni több WTO-állam ellen, mert azok alaptalanul terjesztették ki BSE miatti importkorlátozó intézkedéseiket a közép-európai államok szarvasmarhatermékeire is. E tagállamok figyelmét fel akaiják hívni arra, hogy megsértik az állat- és növényegészségügyről szóló WTO-s egyezményt. A megállapodás ugyanis nem teszi lehetővé, hogy az importkorlátozások olyan országokra is vonatkozzanak, amelyekben a szarvasmarhák szivacsos agysorvadása eddig nem fordult elő, és a betegség közvetlen veszélye sem fenyeget. (Vg, ú) Sajttermelésben a németek az élen Bonn. Tavaly az EU legnagyobb sajttermelője ismét Németország volt, amely a 90-es évek közepe óta vezető a sajtgyártásban a második helyezett Franciaország, a harmadik Olaszország és a negyedik Hollandia előtt. Németországban 1,68 millió tonna sajtot állítottak elő, 5,4%-kal többet, mint 1999-ben. A németek nem csupán a legnagyobb termelők, hanem jelentős sajtfogyasztók is: 21,1 kilogramm egy főre jutó fogyasztással jelentősen meghaladják az EU-átlagot. Csak a franciák és a görögök hagyják le őket, a két nemzet 24-24 kilogrammot fogyaszt fejenként. Az EU összes sajtfogyasztása tavaly 6,83 millió tonna volt, s ez fejenként 18,2 kilogramm - 300 grammal több, mint 1999-ben, s 1,6 kilogrammal magasabb, mint 1995-ben. Az EU-ban tavaly 6,99 millió tonna sajtot áhítottak elő, közel 4 %- kai többet, mint 1999-ben. (MTI) Brünnben megnyílt a Salima kiállítás Brünn. A világ 28 országából érkezett 764 cég mutatja be termékeit a tegnap kezdődött brünni Salima és Inteco gasztronómiai nagy vásáron, amely péntekig tart. A 22. alkalommal megrendezett Salima az idén elsősorban a tejiparra összpontosít. Szlovákia - mint az egyik legjelentősebb résztvevő - összesen 203 négyzetméternyi kiállítási területen mutatja be élelmiszeripari termékeit. (TA SR) A cukoripar aktuális kérdései Nyitra. A szlovákiai cukorgyártók nem tudnak versenyezni a külföldről behozott olcsó cukorral, ezért az elmúlt három évben az ágazat összesen 1,5 milliárd korona veszteséget könyvelt el - hangzott el azon a nyitrai szak- konferencián, amelyet a cukorrépa természtésének és a cukoripar aktuális kérdéseinek szenteltek. A kedveződen folyamat eredményeként csökken a cukorrépa vetésterülete, amely jelenleg alig éri el a 32 ezer hektárt. A tanácskozás résztvevői petíciót küldtek a parlamentnek, a gazdasági és földművelésügyi minisztériumnak, melyben felsorolják az ágazat problémáit és konkrét védőintézkedéseket javasolnak. (TA SR) Korszerűsít a pilzeni Prazdroj sörgyár Prága. A pilzeni Prazdroj sörgyártó csoport a következő pénzügyi évében (2001 április— 2002 március) mindhárom sörgyárában jelentős korszerűsítést hajt végre. A pilzeni (Prazdroj), a nosovicei (Radegast) és a Veiké Popovice-i (Velkopopovicky Közel) gyárakban összesen 1,2 milliárd cseh koronás beruházás révén növeli a gyártókapacitást. A pilzeni Prazdroj 2000-ben 562,5 ezer hektoliter sört exportált, ez több mint 25 százalékos növekedés 1999-hez viszonyítva. A pilzeni Prazdroj sörgyárak Csehországban a maga területén piacvezető, 2000-ben összesen 7,725 millió hektoliter sört állított elő, ez 0,5 százalékkal több, mint 1999-ben. A Prazdroj csoport a dél-afrikai South African Breweries (SAB) társaság tulajdonában van. (CTK) NYERSANYAGPIACOK Hiánycikk lesz a kakaó Genf. A csokoládé iránti növekvő kereslet nem csupán erőteljesen felhajtotta a kakaóbab piaci árát, hanem hiányhelyzettel fenyeget. Két hónap alatt felével drágult a mezőgazdasági nyersanyag a jelentősebb nemzetközi árupiacokon - a további teendők megvitatására Genfben összeültek a nagy termelő és felhasználó országok. A Nemzetközi Kakaószervezet (ICCO) szerint a mostani szezonban a termés valószínfleg 8 százalékkal lesz kisebb a megelőző évinél. Tavaly még némi többlet mutatkozott kakaóbabból, körülbelül 90 ezer tonna, az idén a kereslet azonos ütemű növekedésével (évi 2 százalék körül) számolva, már 200 ezer tonnát meghaladó hiány. Ennek a nyugat-afrikai térséget sújtó rossz időjárás a fő oka. A világ kakaóbab-termésé- nek mintegy 40 százalékát Elefántcsontpart adja. A genfi értekezleten a résztvevő szeretné kimunkálni a kereslet és kínálat jobb egyensúlyát biztosító megállapodást. Korábbi megállapodásuk 1993-ban jött létre, s idén szeptemberben le is jár. (MTI) Magyarországon a tej és a sör vezeti a toplistát Az ELI egyelőre nem tervezi a háziállatok szervezett és tömeges védőoltásának ismételt bevezetését A védőoltás nem megoldás Siralmas látvány. Az Európai Unió 1991-ben felhagyott a rendszeres oltások szágaiban gyakorlatilag sikerült felszámolni a száj- és körömfájást. Brüsszel. Az Európai Unió közösségi ügynek tekinti a Nagy-Britanniában kirobbant száj- és körömfájásjárványt. Egyelőre elégedett a tagországok által tett lépésekkel, saját hatáskörében nem tervez rendkívüli intézkedéseket. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi kérdésekért felelős tagja szerint az unió a mostani járvány kirobbanása után sem vette fontolóra a háziállatok szervezett és tömeges védőoltásának ismételt bevezetését az unióban, ám ha a mostani járvány nagyobb méreteket ölt, nem zárja ki ezt az eshetőséget sem. David Byrne emlékeztetett arra, hogy az EU 1991-ben felhagyott a rendszeres oltások gyakorlatával, mivel ekkorra a közösség országaiban gyakorlatilag sikerült felszámolni a száj- és körömfájást. A Nagy-Britanniában most kitört járvány pedig a jelek szerint még nem terjedt át a kontinensre, illetve nem ért el olyan méreteket, amelyek egy ilyen intézkedést szükségessé tennének. Az oltások újbóli általánossá tétele azért is problematikus lenne - fejtegette Byme -, mert a száj- és körömfájás vírusának különféle törzsei vannak, ezért minden esetben pontosan tudni kellene, hogy milyen körzetekben, milyen vírustörzsek ellen szükséges védekezni. Ez nehezen férne bele egy hosszabb távra szóló, megelőző jellegű és az egész unióban egységesen követendő oltási politika kereteibe. Emellett a korábbi gyakorlat visszaállítása azt is jelentené, hogy az unió nem tekinti többé magát száj- és körömfájásmentes övezetnek - fűzte hozzá. Az oltások újbóli bevezetését Byme abban az esetben tartaná elképzelhetőnek, ha a járvány a mostaninál sokkal ki- terjedtebbé válna. Szerinte azonban ekkor is csak helyi jellegű intézkedésekről lenne szó, azzal a céllal, hogy egyfajta „tűzfalat” vonjanak a fertőzött övezet köré. A mostani esetben Byme szerint a bizottság és az érintett tagországok is nagyon gyorsan és hatékonyan reagáltak a betegség megjelenésére, és eddig minden szükséges intézkedést megtettek. A bizottság azonnal betiltotta a Nagy-Britanni- ából származó élőállatok, friss hús, húskészítmények, tej és tejtermékek, valamint más állati eredetű termékek kivitelét az EU más tagországaiba. A tilalmat a múlt héten március 9-ig meghosszabbították, és Byme közlése szerint szükség esetén ezt ismét megteszik. Eddig a járvány pénzügyi kihatásai sem voltak jelentősek, sem Nagy- Britanniában, sem más tagországokban. Nagyobb anyagi terhekre csak akkor kell számítani, ha a járvány igazán súlyossá válik. Pillanatnyilag azonban még nincs szó erről-véli Byrne. A brit állategészségügyi szakemberek azt remélik, hogy a héten tetőzik a száj- és körömfájás-járvány Nagy- Britanniában, és azzal számolnak, hogy a hét végétől egyre kevesebb új eset mutatnak ki. Bizakodásukat alátámasztja, hogy tegnap csak két újabb gazdaságban azonosították a kórokozót, és új körzetekre az elmúlt 24 órában nem terjedt át a betegség. A megbetegedést eddig 75 gazdaságban regisztráltak Nagy- Britanniában, egyet Észak-írország- ban. Az Állategészségügyi Intézet jelentése szerint a száj- és körömfájás jelenleg pusztító vírusa az elmúlt 10 évben Ázsia, a Közel-Kelet és Dél- Affika állatállományát betegítette meg, mielőtt Európába érkezett volna. A virus ázsiai fajtája sokkal szélesebb körben terjedt el és nagyobb pusztítást végzett, mint bármely más típus, és azokban a térségekben, ahol megjelent, kiszorította száj- és körömfájás vírusának minden más fajtáját. Először 1990-ben ütötte fel a fejét India északi körzegyakorlatával, mivel a közösség or- (Archív felvétel) teiben. ValószínTleg élőállat-szállítmánnyal átterjedt Szaúd-Arábiára, majd a környező országokra. 1996- ban elérte Törökországot, majd megjelent Görögországban és Bulgáriában, és egyes helyeken kiirtha- tatlannak bizonyult. Ugyanez a vírusfajta pusztított Iránban, Irakban, Szíriában, Izraelben, Libanonban, Jordániában és az Arab-félszigeten. 1999-ben Szaúd-Arábiában a bevezetett nagyszabású oltási program és óvintézkedések ellenére három A tagországok gyorsan és hatékonyan reagáltak a járvány megjelenésére. tejtermelő gazdaságban jelent meg a kórokozó. Indiából keleti irányban is terjedt - Nepálban 1993-94-ben pusztított, Butánban 1998-ban, Kínában 1999-ben jelent meg, és elérte Tajvant is, majd átterjedt a Kínával szomszédos országokra, Burmára, Vietnamra, Kambodzsára, Thaiföldre, Malajziára és Laoszra is. A szakemberek előtt rejtély, miért ennyire életerős ez a vírusfajta, amely elsősorban a sertéseket támadja meg. Mivel a sertés mindenevő, ez is elősegíti a vírus terjedését. Nagy-Britanniában is a sertésállományban ütötte fel a fejét, de a juhállományt pusztítja inkább - mutatnak rá a szakemberek. Jól fogy a svéd strucc Stockholm. Meredeken emelkedik a svéd strucctenyésztők forgalma, ahogy a fogyasztók a marhakor- és a száj- és körömfájás-járvány keltette riadalom közepette még ehető húsféleségek után néznek. A svéd strucctenyésztők egyletének vezetője a Reutersnek azt mondta: az eddigi kereslet alapján a mintegy száz svéd struccfarm az idén összesen 3 ezer szárnyas vágására számít, ami több mint 50 százalékos forgalomnövekmény lenne. A következő egy-két évre a szervezet évente akár 30 ezer strucc értékesítését is el tudja képzelni. Egy-egy struccból átlagosan 30 kilogramm hús nyerhető ki; a termelők kilogrammonként 150 korona (15,40 dollár) felvásárlási áron tudnak túladni a feldolgozott struccon. Mire a strucchús a fogyasztóhoz kerül, már 250-260 svéd koronát kell kilójáért fizetni. (MTI) Több mint 6 ezer koronát kínálnak a kenyérgabonáért Több mint 800 milliót kapott az FTC az FVM cégeitől Nagyobb vetésterületen Törvénytelen focipénzek ÚJ SZÓ-JELENTÉS Komárom. A régióban a malmok tulajdonosai a kenyérgabona tonnájáért 6200-6400 koronát is kínálnak. A járásban két malom, a nemesócsai és a gútai működik, melyek a 40 tonna összkapacitás mintegy felét a járás termelőitől szerzik be. Földes Csaba, a Komáromi Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara igazgatója szerint a gabonapiacon kialakult helyzetért nem a termelők tehetők felelőssé. A járásban tavaly 20 330 hektáron összesen 76 958 tonna gabona termett, ebből a kenyérgabona 32 850 tonna volt. A termelők az idén nagyobb területen vetettek gabonát, mint tavaly. A búza vetésterületét 17 százalékkal, a kenyérgabonáét pedig 30 százalékkal növelték. Áz idén hozzávetőleg 58 tonna kenyérgabona betakarításával számolnak a Komáromijárásban. (km) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Több mint 800 millió forintot juttattak a Ferencvárosi Torna Clubnak Torgyán József miniszterségének ideje alatt az agrártárca (FVM) cégei - lapértesülések szerint ezt állapította meg a tárca belső vizsgálata. Az FTC mindezek ellenére súlyos anyagi gondokkal küzd. Boros Imre megbízott földművelésügyi miniszter belső vizsgálatot rendelt el a tárca felügyelete alá tartozó gazdasági társaságoknál Torgyán József miniszter és Szabadi Béla politikai államtitkár távozása után. Nem sokkal később Orbán viktor utásítására a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kezdte el vizsgálni az FVM felügyelete alá tartozó Concordia Közraktározási Rt., a Tartalékgazdálkodási Kht., az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. és a Gabonatermesztési Kutató Kht. pénzügyi gazdálkodását. (NSZ) Szomjoltó italok MTI-HÍR 2001-ben 52 milliárd forinttal többet kapnak a mezőgazdászok, agrártámogatásokra 191 milliárd forint fordítható Jóváhagyott magyar agrárpénzek ÖSSZEFOGLALÓNK Budapest. A magyar háztartások évente mintegy 250 milliárd forintnyi értékben fogyasztanak különböző italokat, az összeg közel 20 százalékát tejre költik - derül ki GfK Piackutató Intézet becsléséből. A 15 éves és ennél idősebb lakosságot reprezentáló, ezer fő személyes megkérdezésével végzett felmérés szerint az italokra költött összeg legnagyobb, csaknem egyötöd része tejre jut, majd a sör és a szénsavas üdítőitalok következnek. Az italfogyasztáson belül a csapvíz vezeti a rangsort, ezután a kávé és a tea a legkedveltebb szomjoltó, a listát a szóda, ásványvíz, valamint a szénsavas üdítőitalok zárják. A szénsavas üdítőitalokon belül kólát a válaszadók gyakrabban isznak, mint az összes többi fajtát együttvéve. Gyümölcslevekből a fogyasztás gyakorisága szerint az őszibaracklé vezet, majd a narancs- és az almaié következik. Tavaly kiemelkedően nőtt az ásványvíz fogyasztása is 1999-hez képest: mennyiségben 42, értékben pedig 32 százalékkal. A szénsavas üdítőitalokból 10 százalékkal több fogyott, értékben 11 százalékos volt a növekedés. Ezzel szemben csökkent az elfogyasztott gyümölcslé, sör, pörkölt kávé és tej mennyisége. A felmérés megállapítása szerint tejre és sörre a kisebb mennyiség ellenére többet költöttek a megkérdezettek, mint egy évvel korábban. Budapest. Idén 52 milliárd forinttal több támogatást vehetnek igénybe a magyar mezőgazdasági termelők, agrártámogatásokra ténylegesen a költségvetésben jóváhagyott 310 milliárd forintból 191 milliárd forint fordítható. Az agrártámogatási célelőirányzatokra 84,4, a mezőgazdasági tevékenység beruházási támogatásaira 68,1 milliárd forint fordítható. A piacra jutási támogatás összege 37,7 milliárd forint. Terület- és vidékfejlesztésre 23,2 milliárd forint fordítható, 17,7 és 4,5 milliárdos megoszlásban. A földalapú normatív támogatások körében a szántóföldi növényekre a gazdák 1-20 hektáros birtoknagyságig 12 ezer forintos hektáronkénti támogatást kaphatnak, A 20-50 hektáros gazdaságok támogatása nyolcezer forint lesz hektáronként. A gyepterületek támogatottsága az 1-50 hektáros gazdaságok esetében négyezer forint hektáronként, a szabadföldi zöldség-gyümölcs és szőlőterületekre igényelhető támogatások nagysága 12 ezer forint. A fehérjenövényekre - szója, napraforgó, borsó - az 1-50 hektáros gazdaságok 12 ezer forintos hektáronkénti támogatáshoz juthatnak. Az öntözővíz támogatása köbméterenként 13 forint lesz. A magyar agrártárca a minőségi termelést is segíteni kívánja, ezért az 1-300 hektáros gazdaságok esetén hektáronként a múlt évi 25 ezer forintról az idén 30 ezer forintra emelkedik a kamatmentes, garantált hitel összege, amiből az alapműtrágyák és a minőségi vetőmagok megvásárolhatók. Növekednek az állattenyésztési támogatások is, az anyajuhok támogatása 1200-ról 1500 forintra, a méhcsaládok támogatása 1000 forintról 1500 forintra emelkedett. Törzskönyvezett kancánként tízezer forintos támogatásban részesülnek a lótenyésztők is. A fiatal gazdák 40 millió forintos támogatást vehetnek igénybe, 15 milliós vissza nem térítendő támogatás és 25 millió forintos kedvezményes hitel formájában. Az ültetvénytelepítéseknél a tavalyi 50-55 százalékos támogatottság fenntartása mellett ötmil- liárdról tízmilliárd forintra nőtt az igénybe vehető keret, a technológia- és a mezőgazdaságigépbeszerzés támogatási kerete 13 milliárdról 16,5 milliárdra nő, az öntözésfejlesztésre idén kétmilliárd, vízkárelhárításra pedig 5,2 milliárd forint áll rendelkezésre, az erdőtelepítésekre hatmilliárd forint jut. (A Magyar Nemzet alapján)
