Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-01 / 26. szám, csütörtök
RÉGIÓINK ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 1. Bár az építkezés csak fél évig tartott, a szerénységében ízléses szentélyre méltán büszke a falu lakossága - népszavazással döntöttek a katolikus templom felépítéséről Dunatőkésen is megszólalt a harang MAHELY ZOLTÁN aját temploma van Dunatőkésnek január 13. óta. Bár az építkezés csupán fél évig tartott, a szerénységében ízléses szentélyre méltán büszke a falu lakossága. A község lakosai mintegy kétszázéves történelmük alatt a közeli falvakba, Eperjesre vagy Nagyudvarnokba kényszerültek utazni, ha katolikus misén akartak részt venni, s csak most, az új évezred küszöbén sikerült saját templomot építeniük. Bár a falu 95 százaléka vallja magát katolikusnak, mégis népszavazásra volt szükség, hogy megkezdhessék az építkezést. „Már a nyolcéves alpolgármesterségem alatt is tettem kísérleteket a templom felépítésére” - mondta Czajlik József polgármester, aki egyben a Dunaszerdahelyi Önkéntes Tűzoltók ügyvezető elnöke is. „Tudomásom van arról, hogy már a 19. században is próbálkoztak vele. Komolyabban csak a megválasztásom után tudtam foglalkozni a gondolattal, s ezt is csak annak köszönhetem, hogy mögöttem állt a falu. Volt ugyan egy szűk réteg, aki ellenezte az építkezést, s ezért döntöttünk úgy, hogy az egész falu határozzon róla.” Az 1999-ben megtartott népszavazás eredménye egyértelmű volt: a község 97 százaléka döntött a Épitékezés előtt (Archív felvételek) és után a dunatőkési templom templomépítés mellett, tehát a nem katolikusok is igennel szavaztak. Ezek után megkezdődött a hivatalos ügyintézés. A falu - anyagi körülményeit is szem előtt tartva - a ravatalozó átépítése mellett döntött. Kiderült azonban, hogy nincs róla semmilyen dokumentáció, s a telek tulajdonosa is ismeretlen. Ót sikerült megtalálniuk, templomépítésre ajándékként kapták meg a telket. A ravatalozót - huszonnyolc év után - kollaudálni kellett, és csak ezek után kezdődhetett meg az átépítés. „Tavaly júliusban kezdtük meg a munkálatokat” - mondta a polgármester „és másfél millió koronát emésztett fel az építkezés. Ez az összeg sokkal nagyobb lenne, ha fizetést kaptak volna azok a polgárok, akik napokon keresztül ingyen dolgoztak. Ez is bizonyítja, hogy nem volt hiábavaló igykezet, kárba veszett munka a templom felépítése. Külön kiemelném Budai Károly pozsonyeperjesi esperest, aki saját pénzéből adott 150 000 koronát, továbbá azokat a barátainkat, ismerőseinket, akik közül sokan nem is helyi lakosok. Segítségükkel jött ugyanis össze a költségek szinte 50 százaléka.” A templom felszentelésén Tóth Domonkos püspök, a somorjai, a bacsfai, a nagymegyeri, a pozsonyeperjesi esperesek és a bősi plébános is részt vett. A száz férőhelyes templom miséin ezidáig még minden hely foglalt volt. A kisember csak végzi a dolgát: a táncsoportban, az énekkarban; otthont teremt a magyar kultúrának Hogy mindenki számára legyen egy hely KÓSIK ANDREA iközben a központ évek óta csak leledzik (válságban, homályban és ki tudja még miben), addig a legalsó szinteken sikereket felmutatva dolgoznak. Mi az? A Csemadok. Akár ilyen találós kérdést is feltehetne az ember, ha viccelődni lenne kedve a Csemadok háza táján kialakult helyzet miatt. A valóság azonban az, hogy a vidéki kisember sem a gúnyolódásra, sem a viccelődésre, sem a sírásra nem gondol, egyszerűen csak végzi a dolgát: a táncsoportban, az énekkarban, a színjtászócsoportban; rendezvényeket álmodik és szervez meg, otthont teremt a magyar kultúrának. Közben itt-ott kap egy-két pofont a név miatt. A vidéki kisember nem érti, miért értéklődik fel vagy le ugyanazon emberek ugyanazon munkája és egy szervező nevének ilyen vagy olyan hangzása miatt. De ha egy régióban megvan - a mai divatos szóhasználattal élve - a humán erőforrás, ott így vagy úgy a sikerek sem maradnak el. Jó példa erre a Pozsonyból már keletnek számító Fülek is. A magyarság legfontosabb központja a Losonci járásban Fülek - hangzott el a Csemadok füleki helyi szervezetének január 22-i évzáró közgyűlésén Galcsík Károly szájából. A Losonci Területi Választmány elnöke szerint a füleki szervezet a legaktívabban- működő és legproduktívabb alapszervezete a régiónak. Mindez fokhagymasza- gú öndicséret lenne (hisz egy cse- madokos mondja más csemadok- osokról), ha nem beszélnének maguk a tények. Ezek pedig szép, nagyon szép eredmények. A tavalyi évzáró és egyben tisztújító közgyűlésen a vezetőség a városban működő csoportok vezetőiből állt fel, élére pedig Szvorák Zsuzsa került. így a csoportok egymásról, egymás sikereiről is tudnak. Például arról, hogy a tavaly 80 éves férfikar több világhírű és rangos nemzetközi rendezvényeken is részt vett, jubileumi ünnepségét pedig finnországi barátaik, a Lieksai Férfikar, valamint több közéleti személyiség, köztük Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, a rendezvény fővédnöke is megtisztelte. Már erre az évre is több meghívást kaptak, egyebek mellett Finnországba is. A női énekkar szintén több helyen bemutatkozott határon innen és túl, és nekik köszönhető a Millenniumi Zenei Napok ötlete és megszervezése is. Az öt éve működő Rakonca és a kétéves Kis Rakonca gyermek tánccsoportok nemcsak táncolni, hanem a hagyományok tiszteletére és őrzésére is megtanítja a gyerekeket. Varga Norbert csoportvezető szerint céljuk: „felfedeztetni a gyerekekkel azt a gazdaságot, amit a népi kultúra magában hordoz”. A tánccsoportoknak köszönhetően a környéken a játszóház és a táncház már hagyományossá vált, bekerült a köztudatba. A tavalyi évet nem kevesebb mint 36 fellépéssel zárták. A környékbeli és magyar- országi rendevényeken kívül sikeresen szerepeltek a szlovák rendezvényeken is. Nyáron két hetet Isztambulban töltöttek egy nemzetközi gyermek néptánc fesztiválon, s a zilahi gyermek tánccsoporttal való kapcsolatuk révén Erdélyben is jártak. Egyik táncosuk, Koronczi Eszter énekes szólistaként egy nemzetközi versenyen szerepelt sikeresen, s stúdiófelvétel is készült vele, mely az Új élő népzene 2000 című CD-n hallható. A füleki Zsákszínház tavaly bemutatta Örkény István: Tóték című drámáját, mellyel a Jókai Napokon is részt vett. A füleki gimnáziumból toborzott Apropó Diákszínpad, melynek vezetője Szvorák Zsuzsa, a tavalyi évben több babért is aratott: a Jókai Napokról nívódíjjal tért haza és több más helyszínen is nagy sikerrel mutatta be produkcióját, mint például Budapesti Diákszínjátszó Fesztiválon. Ilyen aktív munka után az egyes csoportokon belül nem volt nehéz megszervezni a közös rendezvényeket. Már a március 15-i ünnepségre sikerült olyan nívós programot ösz- szeállítani és felmutatni, amelyről sokáig beszéltek a városban: a hetven résztvevővel készített ünnepi műsor teltház előtt zajlott, a múzeumban kiállítás várta a látogatókat a környékbeli iskolák tanulóinak munkáiból, s nagy érdeklődés kísérte az irodalmi kávéházat is. A majálist gulyásfőző versennyel gazdagították, amely kellemes hangulatú találkozóvá kerekedett a várudvaron. Kísérletképpen indították, de a sikereken felbuzdulva hagyománnyá szeretnék tenni a Millenniumi Zenei Napokat. A Palóc Napok már a régió hagyományos rendezvényének számít minden év nyarán, az ősz pedig a Magyar Nyelv Hetéé, amely egy több helyszínen - köztük Füleken - zajló rendezvénysorozat, tavaly a 101 vár és kastély látogatása Szlovákiában nevű rendezvénynek is Fülek adott otthont a Csemadok támogatásával, amely biztosította a játászóházat az akció alatt. A 2000- es évben a „Palócország - Meseország” Palóc Mesemondó Verseny járási fordulóját Füleken rendezték meg, játszóházzal tarkítva. Jubileumi ünnepség is volt: a Füleki Férfikar fennállásának 80. évfordulóját ünnepelte az eseményhez illő rangos rendezvény keretében. Az évre a pontot annak a pályázatnak a sikeres elbírálása tette fel, amely igazi otthont, egy házat biztosít a további tevékenységhez. (Az épület a Református Egyházközség tulajdona, mindenkori használója a Csemadok.) A 2001-es év tervei sem szegényesebbek a tavalyinál. Ismét megszervezik a hagyományos Magyar Bált (február 10-én) ünnepélyes átadása egészíti majd ki egy emléktáblaavatással és egy rajzpályázat munkáiból rendezett emlékkiállítással egybekötve. Áprilisban az épülethez tartozó udvaron játászóteret alakítanak ki, májusban pedig már szintén a ház udvarán szeretnék megrendezni a gulyásfőző versenyt. Nyárra kézművestábort terveztek a gyerekeknek, a Palóc Napokat pedig kísérőrendezvénnyel, borfesztivállal szeretnék gazdagítani. A „Magyar Házzal” számolva a klubtevékenységet is elindítják, ahol foglalkozásokat szerveznek gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, a Ház ad otthont az irodalmi kávéháznak és különböző előadásoknak, a fiatalokat Internet Café és filmklub vátja majd. A „Magyar Ház” sokaknak igazi szívügyévé vált, időt, pénzt, de főleg munkát nem sajnálva dolgozik rajta egy lelkes csapat, már most biztos, hogy nem az lesz a gond, hogy tartalommal megtöltsék, hanem az, hogy hamar kinövik majd ezt a kis épületet. Mindenesetre sokan várják már, hogy Jegyen egy hely”. Foglalkozásokra, rendezvényekre, baráti találkozókra, tervek szövögetésére, ahol összejönnek az emberek, akik tesznek vagy szeretnének tenni valamit. Ez az írás róluk szólt. Az átalakításra váró „Magyar Ház" Füleken (Szvorák Zsuzsa felvétele) JEGYZET Vélemény a restségről KMOTRIK PÉTER Rozsnyó évszázadai címmel második alkalommal rendezett vetélkedőt a héten Rozsnyó város önkormányzata a település alapiskolás tanulói és középiskolás diákjai számára. A magyar iskolák növendékei az idén is részt vettek rajta. Tavaly a versengés magyar résztvevői egy kissé keserű szájízzel távoztak a helyszínről, mivel a kérdéseket csak szlovák nyelven kapták meg a döntőben, s feleleteik is csupán az állam nyelvén hangozhattak el. E sorok balga írója a múlt héten megkérdezte a város önkormányzatának kulturális-, ifjúsági és sportbizottságának elnökét, aki a város önkormányzatában a Magyar Koalíció Pártját képviseli: az idén is csak az állam nyelvén vetélkedhetnek-e a magyar fiatalok, vagy megadatik nekik is a jog, hogy anyanyelvükön szóljanak a verseny bírái előtt. A kulturális bizottság elnöke először nem tudott felelni, mivel őt sem, s az irányításával működő bizottság egyetlen tagját sem kérték fel, hogy vegyenek részt a verseny előkészítésében, saját jószántából nem jutott az elnök úr eszébe, hogy bekapcsolódjon a szervezésbe, vagy magától érdeklődjön annak előkészítése felől. Másnap azonban mosolyogva közölte, hogy minden rendben van, beszélt az illetékesekkel, az idén kétnyelvű lesz a vetélkedő. „S felderűle a kívánt nap”, a nagy verseny napja. A rendezvényt a város MKP-s polgármester-helyettese, a Magyar Koalíció Pártja Rozsnyói Járási Tanácsának tisztségviselője, a párt országos tanácsának tagja nyitotta meg, szlovákul. Hiába, csodálatos világban élünk mi, szlovákiai magyarok - a város főterén zajló ünnepségeken Rozsnyó SDL-párti polgár- mestere két nyelven töri magát a felnőttek előtt a dísztribünön, magyar helyettese viszont csak a szlovák ifjúságot tiszteli meg szavaival egy kétnyelvűként meghirdetett versenyen. Nem baj, majd a kérdések... - gondolta a néző, a naiv. Sajnos a rendezvény kétnyelvűsége abban merült ki, hogy a második kérdéskörben a verseny szlovákul beszélő vezetője megkérdezte a magyar tanulókat, kérik-e, hogy lefordítsák számukra a kérdést magyarra, majd közölte velük, magyarul is válaszolhatnak, ha akarnak. Nem akartak. Igazuk volt, miért fogadják el a kenyérmorzsát, ha egyszer jár nekik a kenyér teljes rájuk eső része, sőt, hősiesen viselték el azt is, hogy a moderátor az egyik nem teljesen tökéletes szlováksággal leírt feleletüket többször is hangosan felolvasta, hadd hallja mindenki, mire képesek a magyar gyerekek. Talán jövőre már minden másként lesz. Talán addigra a város vezetésének összes tagja tudatosítja, hogy a kisebbségek nyelvhasználatának joga egy vegyes lakosságú településen nemcsak lehetőség, hanem magától értetődő. Talán addigra megtörténik a csoda, és a helyi MKP-s képviselők tudatosítják, hogy nemzetükre büszke, öntudatos, magabiztos, s meg nem hunyászkodó szlovákiai magyar választópolgárok csak olyan fiatalokból válhatnak, akiknek magyarságát s jogait a szüleik által választott képviselők maguk is minden szinten komolyan veszik, vállalják, képviselik. Szerkesztőségünk szeretne minél több magyar községet bemutatni a Régióink melléklet hasábjain. Kérjük a polgármesteri hivatalokat, jelezzék bemutatkozási szándékukat, hogy munkatársaink riportúton felkereshessék a községeket. Köszönjük.
