Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-01 / 26. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 1. Régióink Zsigárdon kihasználták a közhasznú munka nyújtotta lehetőségeket - nemcsak a munkanélküleiek anyagi helyzetén segítettek, de a faluval is jót tettek Százan építették-szépítették a falut GAÁL LÁSZLÓ mikor érvénybe lépett a kormányrendelet, amely szerint az önkormányzatok közhasznú munkában foglalkoztathatnak munkanélkülieket, nálunk az ezerhatszáz lakosból körülbelül kétszázhetven volt a munkanélküli, ezért is döntöttem úgy, hogy kihasználom ezt a lehetőséget” - kezdte a beszélgetést Baranyay Alajos, Zsigárd polgármestere annak kapcsán, hogy a községben a múlt év második felében- kereken száz munkanélkülit alkalmaztak közmunkásként. Az okok, amikért elvállalták A polgámester több okot is felsorolt, amiért ilyen nagyszámú közmunkást foglakoztatott. Az egyik ok, hogy a munkanélküliek anyagi helyzetén segítsen, hiszen volt olyan család, amelynek az összes tagja évek óta munkanélküli, most pedig egy négytagú család együtt mintegy tizenhatezer koronát vitt haza havonta, ami nagy segítség. A másik ok az volt, hogy a község tavalyelőtt decemberben magkapta a három évvel ezelőtt leégett egészségügyi központot. Valaha három orvos - gyerekorvos, fogorvos és körzeti orvos - is rendelt Zsigárdon, mára csak a körzeti orvos maradt, ő is ideiglenes körülmények között, a szövetkezet egyik épületében fogadja a betegeket. A szövetkezetét közben elárverezték, ezért sürgősen kezdeni kellett valamit a tönkrement orvosi rendelőkkel. A község any- nyit tudott tenni, hogy egy kéttagú állandó brigádot alkalmazott a felújításra, emellett a falu lakosai társadalmi munkában jártak építeni a rendelőt. „Mivel az egész leégett tetőteret át kellett építeni, úgy döntöttünk, hogy ott községi bérlekásokat is kialakítunk. A további gond a postával volt, amely jelenleg a kultúrház egykori tánchelyiségében üzemel, ami nem éppen megfelelő megoldás, ezért az orvosi rendelőhöz egy új posta- hivatalt is hozzáépítenek. És mivel a gázfűtést is bevezettük, a feleslegessé vált egykori szénraktár helyén ifjúsági klubhelyiséget tervezünk kialakítani” - sorolja a polgármester. Munka tehát akadt bőven, és azt társadalmi munkában nemigen lehetett bírni, hiszen nyáridőben faluhelyen mindenkinek éppen elég a maga dolga. Nagyon jól jött tehát a kormány által nyújtott lehetőség, így aztán a közmunkások Zsigárdon nemcsak a szokásos utcasepregető, faluszépítő munkát végezték, hanem az építkezéseken valódi maradandó értékek létrehozásában segédkeztek. Mi mindent tudtak megtenni Persze a száz ember erejéből ut- casepregetésre, faluszépítsére is futotta. Az egyik, virákertészetet végzett, de munkahelyet még nem talált fiatal lány vezetésével rendbetették a köztéri bokrokat, fákat, virágokat. Egy másik csapat árkokat tisztított, útpadkákat gyalult, ezzel az útkarbantartók helyett is elvégezték a munkát. A templom is felújításra szorult, ennek falát végig aláfűrészelték és így szigetelték. Persze ezt a szakmunkát külön erre szakosodott vállalat csinálta', ám az ehhez szükséges vakolateltávolítást, a fal megtisztítását a helyiek végezték közmunkában. A munkanélküliek hat-hét csoportban dolgoztak a különböző munkahelyeken, minden csoportnak volt csoportvezetője és szintén a közmunkára felvettek közül nevezett ki a polgármester egy kooordiná- tort, aki a csoportok munkáját összehangolta. De a munka sikeréhez valószínűleg az is hozzájárult a polgármester személyesen is naponta ellátogatott minden munkahelyre. A régi plébánia épületéből akár nyugdíjasothon is lehetne A munkaerő és az építőanyag Az említett építkezések folytatásához azonban nem volt elég az olcsó munkaerő, olcsó építőanyagra is szükség volt, hiszen a falu nincs olyan anyagi helyzetben, hogy mindent újonnan vásároljon. Véledenül éppen ebben az időben verték dobra a csődbejutott földműves szövetkezet vagyonát, a község ezen az árverésen vásárolt jutányos áron egy raktárhelyiséget meg egy istállóépületet, hogy ezek elbontásával szerezzen épületanyagot. Úgyhogy míg az egyik csoport az építkezésen dolgozott, a másüt a bontáson serénykedett, hogy legyen miből építkezni. A temetőkerítés is úgy készült, hogy ahhoz csak a betonvasat a kavicsot meg a cementet kellett megvásárolni, a betonelemeket maguk a közmunkások készítették, a csoport másik része aztán ezekből építette a kerítést. A régi plébánia és az új tornaterem Egy következő csoport a régi plébánia környékét tette rendbe, ebben a hatalmas, elhagyott épületben a polgármester szerint nyugdíjasotthont létesíthetnének, de ez még a távolabbi jövő terve. Közelebbi terv, hogy az orvosi rendelő és az iskola A templomot szakemberek fűrészelték alá, de ehhez a vakolatot közmunkások távolították el mögött egy kisebb sportlétesítményt hozzanak létre. Az iskola mellett tornatermet is akarnak építeni, ehhez a szövetkezet árverésén megvásárolt, bontásra szánt raktár- épület anyagát használják fel. A községháza melletti mintegy húszáras telket is kitisztították a sokéves gaztól, itt tavasszal tűzoltószertárat és gyakorlóteret építenek. Ez biztosan nem marad majd parlagon, hiszen a faluban három önkéntes tűzoltócsoport, felnőtt, ifjúsági és leánycsapat is működik. Egy további terv: szintén bontott anyagból egy százszemélyes lelátót akarnak építeni a futballpálya mellé. A lelátó alatt pedig büfét, valamint 15-20 személyes szállást, ahol a faluba látogató kirándulócsoportokat vagy a vendégsportolókat szállásolhatnák el. Elvégzendő munka tehát van elég, a munkanélküliek - legalábbis a többségük - örültek, hogy akadt munkájuk. Igaz, a jutalmazásuk nem a legigazságosabb, mert a szakmunkát végzők és a jobban igyekvők is csak annyi pénzt kaphattak, mint a kevésbé igyekvők. Hogyan tovább? A polgármester szerint igazságosabb lenne, ha a falu egy csomagban kapná meg a pénzt és azt az ön- kormányzat az elvégzett munka alapján osztaná el. Baranyay Alajos nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy hiába teremtenek munkalehetőséget, a notórius munkakerülők akkor sem fognak dolgozni. „Ez így nem igaz, mert olyan emberek, akik azelőtt naphosszat a kocsmában ültek, most komoly értéket voltak képesek létrehozni. Nem mondom, hogy nem akadt probléma, de sok esetben nevelő hatással volt a munka, mert az embereknek jól esett, hogy szükség van munkájukra.” A polgármester szerint ha nem lettek volna a közmunkások, valószínűleg csak az orvosi rendelőn dolgoztak volna. Igaz, így sem tudtak mindent befejezni amit szerettek volna, de úgy véli, ha már valamibe belekezd- tek, a zsigárdiak vannak olyan kitartóak, hogy azt be is fejezik. Vannak még további tervek is, például a szennyvízcsatorna-hálózat megépítése. Énnek tervei már készen vannak, most arra várnak, hogy az európai uniós ISPA programban megpályázzák a beruházási költségekhez való hozzájárulást. A telefonhálózatot is fel kell újítani, és ha már úgyis fel kell ásni a vezetékek helyét, egyúttal a kábeltévé kábeleit is lefektetnék, minden egyes házhoz egy-egy kivezetéssel, hogy arra akár később is rákapcsolódhassanak a lakosok. Persze mindez könnyebben megvalósulhatna, ha a tavalyihoz hasonlóan a jövőben is lehetőséget kapna az önkormányzat a közhasznú munkák kihasznáására. A raktárból tornaterem lehet Orvosi rendelő, postahivatal, ifjúsági klub, sportpálya lesz itt- ígéri a polgármester (A szerző felvételei)
