Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-06 / 30. szám, kedd
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 6. Roma rádiót szerveznek Budapest. Egy hónapon keresztül - február 11-től- március 11-ig - napi 24 órában sugároz műsort a Rádió C az FM 88,8 ideiglenes frekvencián -jelentették be a tegnap Budapesten. A közösségi rádió, amely elsősorban a Budapesten és a főváros környékén élő több mint százezer romához akar szólni. A rádió főszerkesztője Kerényi György újságíró, az Amaro Drom (Keserű Út) című roma lap főszerkesztője. (MTI) Átmenetileg leáll a Daewoo autógyár Szöul. A csődbement dél-koreai Daewoo Motor autógyár tegnap bejelentette, több mint 3 hétig szüneteltetni fogja a termelést két legnagyobb dél-koreai üzemében, hogy ezzel is csökkentse raktárkészleteit. További terve, hogy elbocsátja dolgozóinak mintegy egyharmadát. A Daewoo-nál csak januárban - éves összehasonlításban - 52 százalékkal csökkent az autóeladások száma. (MTI) Hajlandók kiadni bin Ladent? London. Az Afganisztán nagy részét ellenőrzése alatt tartó tálib vezetés hajlandó lenne egy harmadik országnak átadni az Egyesült Államok által terroristaként körözött Oszama bin Ladent, ha biztosítékokat kapna, hogy cserében elismerik Afganisztán törvényes kormányának - állította egy brit lap, a tálib külügyminisztert idézve. Oszama bin Laden szaúdi származású milliárdost azzal gyanúsítják, hogy ő az 1998-ban két amerikai nagykövetség ellen elkövetett bombamerényietek szervezője. (MTI) Bin Laden (Archívum) Németország kiadja Sirvent Frankfurt. Németország ma este átadja Alfred Sirvent, az Elf francia olajvállalat sikkasztással gyanúsított egykori vezérigazgatóját a francia hatóságoknak -jelentette be tegnap az ügyben eljáró frankfurti ügyészség szóvivője. Sirven politikusok bizalmi embereit alkalmazta magasan fizetett fiktív állásokban, mintegy 220 millió frankot osztogatott szét készpénzben. A perben közjavakkal való visszaélésben vállalt cinkossággal vádolják Roland Dumas volt francia szocialista külügyminisztert. (MTI) EU-bírákat képeznek Brüsszel. Az Európai Bizottság és az Európai Közigazgatási Intézet 1,3 millió euró költségvetésű programot indít EU- tagjelölt országokbeli bíráknak az uniós jogban való továbbképzésére -jelentették be tegnap Brüsszelben. Az unió valamennyi tagjelölt esetében kiemelkedő feladatként kezeli az igazságszolgáltatás reformját és korszerűsítését. (MIT) (tTK/AP-felvétel) Tessék (engem) választani! Ariel Sharon óriásplakátja és egyik potenciális választója. Barak híveinek kiábrándultsága a Newsweek szerint erősebb, mint Sarontól való félelmük Élet vagy halál kérdése Jeruzsálem. Izraelben a mai előrehozott miniszterelnökválasztás előtt Ariel Sáron, a jobboldal jelöltje tartja tetemes előnyét Ehud Barak ügyvezető kormányfővel szemben. MTI-HÍREK A Gallup közvélemény-kutató intézet szerint Sáron támogatottsága 55, Baraké 36 százalék. A vasárnap végzett felmérés szerint mintegy tíz százalék azoknak az aránya, akik elutasítják mindkét jelöltet és nem kívánnak szavazni. A negyedik hónapja tartó intifáda még azokat az izraelieket is elidegenítette Ehud Baraktól, akik világéletükben a Munkapártra szavaztak, Ariel Saront, a miniszterelnök választási ellenfelét pedig harcias és felelőtlen egoistának tartották - állapította meg legutóbbi számában a Newsweek. Az amerikai hírmagazin tudósítója szerint Barak számos korábbi hívének kiábrándultsága sokkal erősebb, mint Sarontól való félelmük. A kampány utolsó teljes napján Ehud Barak a sajtó útján levélben fordult a választópolgárokhoz. Hangoztatta, hogy „ez a választás élet vagy halál kérdése”. - Izrael elérhető közelségbe került nemzedékek álmához, a százesztendős vérontás befejezéséhez. Másfelől a zsidó állam önkéntelenül is belesodródhat a gyűlölködés, a bánat újabb hullámába - figyelmeztetett. Barak az izraeli arabokhoz fordulva sajnálkozását fejezte ki az erőszakos cselekmények áldozatai miatt. Az izraeli katonák vasárnap lelőttek egy palesztin „bombakészítőt”, aki egy robbanószerkezettel próbált Izrael területére bejutni a Gázai övezetből. Az el Fatah palesztin mozgalom vezetősége vasárnap este közölte: a szervezet hajlandó lesz tárgyalni Ariel Saronnal, az izraeli jobboldal jelöltjével - akinek választási győzelme a Fatah szerint is valószínűnek látszik -, „ha Sáron tiszteletben tartja a nemzetközi megállapodásokat”.' „Terroristának” minősítette vasárnap a hivatalos damaszkuszi rádió Ariel Saront, az izraeli jobboldal miniszterelnök-jelöltjét. „A terrorista Sáron is az időhúzás taktikájához folyamodik” - utalt a rádió a Sáron által vasárnap előadott elképzelésre, amely a palesztinokkal való „szakaszosan megvalósítandó” békeszerződésről szólt. A Szíriái rádió szerint így az izraeliek csupán egy „rossz és egy még rosz- szabb” jelölt közül választhatnak Az USA békés választásokat akar Washington. Colin Powell amerikai külügyminiszter felszólította az izraelieket és a palesztinokat, hogy tartózkodjanak a provokációktól az izraeli kormányfőválasztás előtt. Az amerikai külügyminiszter nem volt hajlandó jóslásokba bocsátkozni a választások eredményét illetően. Hasonlóan nyilatkozott vasárnap Condo- leezza Rice, George W. Bush nemzetbiztonsági főtanácsadója is. Mint fogalmazott, az izraeliekre fontos választás vár ma, de ez az ő ügyük, (m) Összehasonlították a volt és a jelenlegi miniszterelnök külföldi útjainak költségeit Horn Gyula drágábban utazott ORIGO-HÍR Budapest. A Miniszterelnöki Hivatal honlapján közzétette Orbán Viktor miniszterelnök 1999-es, és elődje, Horn Gyula 1995-ös utazásainak költségeit. Horn útjait 1999- es árakon tüntették fel. Az összehasonlításból kiderül: Horn 50 millió forinttal többet költött, mint utódja. Ez annak köszönhető, hogy Horn szeretett különgéppel utazni. A legolcsóbb Orbán két napos prágai útja volt, 4500 forint, a legdrágább pedig a jelenlegi miniszterelnök egy hetes részvétele a NATO 50. évfordulós ünnepségén, ami 26 millióba került. Orbán Viktor 1999- ben 31-szer utazott külföldre. Öszszesen valamivel több, mint 127 millió forintot költött az utakra - áll a Miniszterelnöki Hivatal honlapján. Ebből 31 millió forintba kerültek a menetrend szerinti repülőjegyek és 51 millió forintba a kül- öngépek. Orbán legolcsóbb útja két napos prágai látogatása volt, ami a MeH táblázata szerint 4500 forintba került. A miniszterelnök pozsonyi egy napos útja a visegrádi csúcsra ugyanakkor 210 ezer forintba került, szintén egy napos szlovákiai útja pedig 331 ezer forintba. Három nappal később viszont több, mint 5 és fél millióért járt Albániában. A miniszterelnök messze legdrágább utazása egy hetes részvétele volt a NATO 50. évfordulós ünnepségén 26 millió forintért. 16 millió forintba került négy napos kanadai látogatása, 10 millióba pedig a NATO zászlófelvonáson való részvétele Brüsszelben. Horn Gyula összesen 27-szer utazott. Horn láthatóan jobban szeretett különgéppel utazni: 1999-es áron 127 millióba kerültek a kü- löngépei, miközben 13 milliót költött a menetrend szerinti repülőjegyekre. Az útiköltséget leszámítva viszont Horn külföldi útjai olcsóbbak voltak. Legdrágább útja egy moszkvai-almatai-taskenti utazás volt 1995 márciusában több, mint 20 millió forintért. Legkevesebbet pedig egy két napos szlovákiai útra költött, 185 ezer forintot. Kezdeményezik az információs kapcsolatteremtést a Magyarok Világszövetségében Tárgyalóbizottság alakul az MVSZ-ben MTI-HIR Budapest. Tárgyalóbizottság felállításáról döntött a Magyarok Világ- szövetsége (MVSZ) elnöksége, és már a napokban kezdeményezik a kormánynál, az országgyűlésnél, valamint a hazai és a határon túli magyar politikai pártoknál az információs kapcsolatteremtést - közölte tegnap a vüágszövetség elnöke. Patrubány Miklós elmondta: a tárgyalóbizottság tagjai - Tőkés László püspök, Tempfli József püspök, Esterházy Alice, Patrubány Miklós, Király Zoltán elnökhelyettes, Toró T. Tibor erdélyi RMDSZ politikus és a régióelnökök - ismertetni akarják az MVSZ-ben zajló valódi folyamatokat, és az illetékes döntéshozókat szeretnék tájékoztatni a vüágszövetség elért eredményeiről is. Az elnök elmondta, 2001. május 10-11-én tartják valamelyikvidéki településen a Magyarok Világszövetsége soron következő küldöttgyűlését, amelyen a Kárpát-medence régiójából, a nyugati régióból és az anyaországi régióból is száz-száz küldött vesz részt a kétnaposra tervezett küldöttülésen. - A világszövetségnek nincs pénze, ezért arra kérjük a küldötteket, hogy lehetőségeik szerint járuljanak hozzá a küldöttülés költségeihez - mondta Patrubány Miklós. Colin Powell külügyminiszter cáfolta a kivonulás tervi Maradnak a Balkánon az amerikai csapatok Washington. Colin Powell amerikai külügyminiszter vasárnap az ABC tévéhálózatnak adott nyüatko- zatában megerősítette: az amerikai csapatok a közeli jövőben nem fognak távozni a Balkánról. A kérdés annak nyomán vetődik fel nap mint nap újra, hogy George Bush, a republikánus pártállású új amerikai elnök - valamint nemzetbiztonsági tanácsadója, Condoleezza Rice - többször hangoztatta: felül kell vizsgálni a külföldi amerikai katonai kötelezettségvállalások indokoltságát, hiszen a haderőnek alapMTI-HÍR Róma. Carla Del Ponte, a hágai nemzetközi törvényszék főügyésze biztos abban, hogy Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnököt még ebben az évben Hágába lehet „citálni”. A La Stampa tegnapi számában megjelent interjúban a főügyész Milosevicsnek ugyanebben a lapban napvilágot látott szombati interjújára reagál. A volt szerb államfő „náci módszerek” alkalmazásával vádolta a törvényszéket, amelyet szerinte azért hoztak létre, hogy „megbüntessék” az Egyesült Államokkal szemben „engededen” államokat Ás politikai vezetőket. Del Ponte asszony szerint Milosevics azért nyilatkozik így, mert megértette végre, hogy nem kerülheti el a felelősségre vonást a nemzetközi igazságügyi fórumon. Az olasz lapnak adott nyüatkozata nem más, mint elkeseredett kiáltás véli a főügyész. Carla Del Ponte nem tagadja, hogy legutóbbi belgrádi tárgyalásairól részben elégedetlenül tért vissza. Vojiszlav Kostunica elnök például nem párbeszédet folytatott vele, hanem saját monológját adta elő, alaptalan vádakkal illette a svájci nemzetiségű főügyészt. Kostunica sok kérdésben ugyanazt az álláspontot vallotta, mint Milosevics. Del Ponte reménykeltőnek nevezi, hogy a kormány törvényjavaslatot készül a parlament elé terjesztem, amelyben meghatároznák az együttműködés módjait a hágai törvényszékkel. Carla Del Ponte úgy véli, hogy Mi- losevicset még ebben az évben sikerül Hágában bíróság elé állítani. Varsó kész lenne nagyobb engedményekre is Lengyelország új uniós tárgyalási stratégiája MTI-HÍR Varsó. Az EU-csatiakozási tárgyalások gyorsítása, áttörés elérése érdekében Lengyelország kész lenne nagyobb engedményekre Brüsszellel szemben - írta hétfői számában a Gazeta Wyborcza. A legnagyobb példányszámú lengyel napilap egy bizalmas dokumentumhoz jutott, amely az új tárgyalási taktika egyik változatát tartalmazza. A dokumentum szerint Lengyelország a 41 átmeneti halasztáskérelem közül akár húszban is kész lenne engedményekre. Nem tartana például „védőernyőt” a LOT lengyel légitársaság, a Lengyel Államvasutak vagy az Autó- közlekedési Vállalat fölé. Szó van a gázpiac korábbi liberalizációjáról vagy a különleges gazdasági övezetek védelmére kért határidő lerövidítéséről. A szakértők mérlegelik egyebek között annak lehetőségét, hogy Lengyelország lemondana az uniós jogszabályok és szabványok halasztott bevezetéséről különböző területeken: a halászattól a környezetvédelemig, a munkabiztonságtól az adókig és a mezőgazdaságig. Az új tárgyalási taktika kidolgozása folyamatban van, döntés még nem született, a végső szó a miniszterelnöké - írta a lap. A lengyel tárgyalók még az idei első félévben, a svéd elnökség alatt 11 további fejezetet szeretnének lezárni. Varsó eddig 13 fejezettel „végzett” a 29 közül. Először a jugoszláv fővárosba a NATO-csapások óta Javier Solana még ezen a héten Belgrádba megy MTI-HÍR Belgrád. Az Európai Unió küldöttsége Belgrádban tárgyal majd csütörtökön, s a delegációnak tagja lesz Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a NATO volt főtitkára is - közölték hétfőn a jugoszláv fővárosban. A látogatást az EU soros elnöki tisztségét betöltő Svédország belgrádi nagykövetsége jelentette be. A küldöttséget várhatóan fogadja Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök, Zoran Djindjics szerb kormányfő és Goran Svilanovics jugoszláv külügyminiszter is. A megbeszéléseken a térségbeli helyzet és együttműködés, közte a Jugoszláviát alkotó Szerbia és Montenegró viszonyáról, valamint a dél-szerbiai helyzetről esik majd szó. Megfigyelők különösen nagy jelentőségűnek tartják Solana látogatását. A NATO akkori főtitkáraként ugyanis 1999 márciusában a franciaországi Ko- szovó-tárgyalások kudarca után ő rendelte el az atlanti szövetség jugoszláviai katonai fellépését, amelyek egyik velejárója az volt, hogy a szerbiai Koszovó tartományt ideiglenes ENSZ-közigaz- gatás alá helyezték. Az emiatt Szerbiában sokáig kifejezetten gyűlölt Solana most először látogat Belgrádba a NATO-csapások óta, amelyek nyomai ma is látszanak a jugoszláv fővárosban, például a külügyminisztériummal szemben, a vezérkar épületén. vetően az esetleges háborúkat kell megnyernie, és nem az egyes etnikai közösségek békés együttélésének a keretein való őrködés a feladata. Azonban már a republikánus kormányzat hivatalba lépése előtt Bush és munkatársai mindehhez hozzátették: a koszovói és a boszniai békefenntartó misszióból való amerikai erőkivonás csupán a szövetségesekkel való konzultációk nyomán, és semmiképpen sem „máról holnapra” történik majd. Powell most az ABC-nek úgy fogalmazott, hogy a NATO-csapatok még évekig az említett balkáni térségben fognak maradni. Milosevicset még idén sikerülhet bíróság elé állítani Elkeseredett kiáltás és náci módszerek
