Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-06 / 30. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 6. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés H Vontatottan halad a Transpetrol 49%-os részvénycsomagjának privatizációja, legújabban októberre ígérik Szlovákia 330 ezer t takarmánygabona importjára szorul A részleges privatizáció irigyei Pozsony. Tavalyra ígérték, de talán az idén sikerül a Transpetrol állami vállalat privatizációja. A cég meg­érezte az üzemanyagárak ta­valyi krízisét, és az utóbbi évek legrosszabb gazdasági eredményét érte el. TUBA LAJOS A Transpetrolt 1991-ben alapítot­ták az összesen 515 kilométer hosszú Barátság és Adria kőolajve­zetékek működtetésére. Ennek megfelelően főként a Slovnaftnak, illetve a cseh finomítóknak szállít orosz kőolajat. Czucz István vezér- igazgató január közepén a tavalyi évre 203 millió korona bruttó nye­reséget helyezett kilátásba. Ez jóval kevesebb, mint a tervezett 522 mil­lió korona, de ezt a tavalyi fogyasz­tás-visszaesés számlájára írták. Ta­valy szeptember végéig ugyanis 6,54 millió tonna kőolajat szállítot­tak, 1,6%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az idei évet tekint­ve viszont optimisták, 2,22 milliárd koronás bevétel mellett 297 millió korona bruttó nyereségre számíta­nak. Tavaly januárban Eubomír Ha- rach gazdasági miniszter még az év végére ígérte a cég privatizálását. Optimizmusát az is alátámasztotta, hogy a másik nagy, privatizálásra váró energetikai céggel, a Szlovák Gázmüvekkel szemben ezt már nem kell részvénytársasággá alakí­tani. Esetében tehát csak a privati­zációra kijelölt 49 százalékos rész­vénycsomag sorsáról kell dönteni. Hamar kiderült azonban, hogy a hazai viszonyok között még a ki­sebbségi részvénycsomag eladása sem egyszerű. A kormánynak már­ciusban kellett volna hivatalosan Tavaly szeptember vé­géig 6,54 millió tonna kőolajat szállítottak. döntenie a privatizációs folyamat megkezdéséről, májusra azonban már gyanússá vált, hogy ezt hétről- hétre halasztják. Akkor még Eubo­mír Harach azt nyilatkozta, hogy politikai problémák nincsenek, csak a Munkaadók Egyesülete nevű befolyásos lobbicsoport ellenállása miatt késik a kormánydöntés. A A közeli privatizáció ellenére az államnak 4 milliárd koronát kellene befektetni a Transpetrol által működtetett vezetékekbe és a tárolókba (Archív felvétel) munkaadók viszont május végén a kormányfővel folytatott tárgyalást követően visszakoztak, ezután vi­szont kiderült, hogy bizony politi­kai nyomások is vannak. Elsőként Ján Carnogursky igazságügyi mi­niszterről derült ki, hogy aggódik a Slovnaft vagy más finomító belépé­se miatt a cégbe (akkoriban mind­össze a magyar MÓL jelezte, hogy érdekelné a Tranpetrol részvé­nyei). Június elején az SDL minisz­terei is aggódni kezdtek, de róluk Brigita Schmögnerová pénzügy- minszter azt állította, hogy néhány új adat megismerése után megnyu­godtak. Például elmagyarázták ne­kik, hogy a Transpetrol éppen úgy csak a nyereségadót fizeti be az ál­lami költségvetésbe, mint bármi­lyen más cég. Carnogurskytól a sta­fétabotot június közepén mégis Eubomír Fogas miniszterelnök-he­lyettes vette át, aki az olajszállítá­sok megbízhatósága és a katonai készletek sorsa miatt aggódott. Mária Machová privatizációs mi­niszter ekkor jelentette ki, hogy már a privatizáció egésze miatt kétségei vannak. A kormány végül tavaly június 21-én döntött úgy, hogy a cég részvényeinek 34%-át egy stratégiai befektető veheti meg, 15%-át pedig a tőkepiacon kí­nálják fel megvásárlásra. Ezzel egyidőben a gazdasági minisztéri­um közölte, a vállalatba a közel­jövőben legalább 4 milliárd koro­nát kellene befektetni, mégpedig a vezetékbe és a tárolókba, ezt egé­szíti ki a környezetvédelmet szol­gáló információs rendszer befeje­zéséhez szükséges 300 millió koro­na. A gazdasági minisztérium vé­gül október közepén kezdte meg a privatizációs folyamatot, amikor is a Financial Timesban előzetesen közétette a privatizációs tanácsa­dóra kiírt pályázatot. Ennek első lépéseként idén január végére el­döntötték, hogy privatizációs taná­csadóként a Deloitte&Touche nevű céget bízzák meg. Bár a tavalyi kor­mánydöntés vonatkozik a részvé­nyek elosztására is, Peter Bencurik, a gazdasági minisztérium szó­vivője szerint a tanácsadónak elsőként arról kell döntenie, hogy a részvényeket pályázat útján adják- e el, a tőzsdén értékesítik, vagy pe­dig e kettő kombinációját alkal­mazzák. Megtörténhet például, hogy a stratégiai csomagon felül rendelkezésre álló 15 százalékot a többi nagy hazai állami vállalathoz hasonlóan a londoni Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank veszi meg. A 49%-os részvénycsomag el­adásának legújabb határideje idén október, a bevétel nagy részét a va- gyonalapi kötvények kifizetésére szánják. A témában tartott novem­beri parlamenti vitanapon Eubo­mír Harach a privatizáció legfonto­sabb hozadékának azt nevezte, hogy a vállalat így betársulhat va­lamelyik nagy európai finomítótár­saságba, a lépés jó hatással lesz a gazdálkodására, az új tulajdonos pedig az iparág más cégeit is Szlo­vákiába csábíthatja. Az energiaelosztó vállalatoknak 1,46 milliárd koronával tartoznak, az állam viszont 10 milliárddal maradt adós Rövidesen villany nélkül maradhat a vasút ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A gazdasági tárca szeret­né elérni, hogy a Szlovák Vasutak mihamarabb fizesse ki az energiaelosztó vállalatokkal szem­beni tartozásait, hogy ez ne hátrál­tassa azok privatizációját - nyilat­kozta Eubomír Harach gazdasági miniszter. Szerinte ha nem sikerül­ne rendezni az adótartozást, az energiaelosztó vállalatok akár le is kapcsolhatják a vasút egyes részle­geit az áramellátásról. Az előter­jesztett tervezettel, amely a vasút tartozásán kívül, az állam vasúttal szembeni tartozását is rendezi, a tegnapi tárcaközi egyeztetésen Jozef Macejko közlekedési minisz­ter is egyetértett. A vasút a 3 ener­giaelosztó vállalatnak 1,46 milli­árd koronával tartozik. Ezt a tarto­zást, amit a tavalyi év márciusától halmoztak fel, havonta további 150 millió koronával terhelik le. Az állam azonban 10 milliárd ko­ronával tartozik a vasútnak a sze­mélyforgalom kompenzálásáért. Ezt 2005-ig szeretnék visszafizet­ni. Harach a vasút tartozásának ütemtervét már a jövő heti kor­mányülésen szeretne elfogadtatni. A miniszter a Szlovák Gázművek (SPP) magánosításáról szólva kö­zölte: az orosz Gazprom érdeklő­dését is komolyan kell venni, és akár részt is vállalhat az SPP rész­leges privatizációjában. Harach beszámolt arról is, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztését előirányzó nemzeti ügynökség idén 1,23 milliárd koronával ren­delkezik. Ebből 280 miliő korona az állami költségvetésből, további 334 millió pedig a PHARE-prog- ramból származik. A kis- és közép- vállalkozásokat felügyelő kor­mánytanács tegnap megtárgyalta a belügyminisztérium által ledol­gozott vállalkozói törvény módosí­tását, amely az Európai Unió or­szágaihoz közelíti a hazai vállalko­zásokat érintő jogrendet. Fő válto­zásként a rekvalifikációs vállalko­zások számának csökkentése em­líthető. (mi) A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2001. február 4-én) 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap Lakossági folyószámla CSOB 5,20-5,50 5,70-6,00 6,106,40 6,506,80 6,907,2 7,107,40 1,505,50 Bank Austria Creditanstalt 4,45-5,30 4,65-5,50 5,256,10 5,356,20 5,356,20 5,456,30 1,50 Banka Slovakia 5,80 6,50 6,80 7,40­8,00 3,50 HypoVereinsbank Slovakia 5,40 5,40-6,90 5,406,90 5,406,90­5,507,00 1,50 Investier« a rozvojová banka 5,00-5,90 5,80-6,30 6,50-7,00 6,80-7,30 7,107,60 7,307,80 2,204,50 Istrobanka 5,50-5,75 6,00-6,10 6,606,70 7,00-7,10 7,30 7,50 3,00 tudóvá banka 5,00 5,25 5,75 6,25­6,006,50 2,003,75 Pol'nobanka 5,20-5,60 5,706,05 6,106,50 6,456,90 6,607,00 6,907,30 2,005,00 Prvá komunálna banka 5,00 5,50-5,80 6,006,40 6,506,90 7,007,50 7,507,80 2,003,00 Tatra banka * 5,45-5,95 5,956,45 6,356,85 6,406,90 6,607,10 2,00 Devin banka 5,60-5,80 6,90-7,10 7,00-7,20 7,508,00 7,908,30 8,508,80 2,005,50 Slovenská sporitel'na 5,50-5,60 6,006,10 6,256,35 6,656,90­6,857,10 3,50 Vseobecná úverová banka 5,60 5,606,10 5,706,70 6,907,10 7,057,25 ■ 7,307,40 3,004,20 Fájdalmas többletkiadás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Egyes becslések szerint 8- 11%-kal emelkednek a mezőgazda- sági őstermelők idei kiadásai a múlt évhez viszonyítva az energiahordo­zók drágulása, valamint a víz- és csatornázási díj február elsejei emelkedése következtében. A Szlo­vák Mezőgazdasági és Élelmiszeri- pari Kamara (SPPK) szakértői azt sem zárják ki, hogy a költségnöve­kedés év közben - az inflációt figye­lembe véve - a 15%-os is elérheti. Az agrárkamara előzetes szám­szerűsített kimutatása szerint az energiahordozók és a vetőmagok drágulása miatt összesen 553 millió koronás többletköltség hárul a mezőgazdasági őstermelőkre. Eb­ből a megnövekedett vetőmagárak 346 millió koronás többletkiadást jelentenek, az állattenyésztés több­letkiadásait a kamara szakértői 225 millió koronára becsülik. A kiadá­sokra hatással lehet a takarmányga­bona-behozatal is, hiszen amíg a múlt év végén a gabona világpiaci ára tonnánként 118-120 dollár volt, addig ma már 130-140 dollárt kér­nek a gabona tonnájáért. A kamara szerint Szlovákia 330 ezer tonna ta­karmánygabona behozatalára szo­rul. Ha az importra nem kerül sor, a gazdák az étkezési minőségű gabo­nát etetik fel állományukkal, (gyor) Értékel a határ menti gazdaságfejlesztési szövetség Gyümölcsöző kapcsolat ÚJ SZÓ-HÍR Sátoraljaújhely. Ma tartja ülését Sátoraljaújhelyen a Kárpátok Határ Menti Gazdaságfejlesztési Szövet­ség. A tanácskozáson összegezik a szervezetnek a magyar-ukrán-szlo- vák hármashatár térségében vég­zett ötéves tevékenységét, valamint kitűzik a határ menti gazdasági kap­csolatok további fejlesztését előse­gítő programokat. Juhász István el­nök tájékoztatása szerint a szerve­zet kezdeményezése és támogatása eredményeként az eltelt 5 évben csaknem 500 gazdasági kapcsolat jött létre a határ menti régiókban a kis-, közép- és nagyvállalkozók kö­zött. Időközben kiépült egy kor­szerű számítógépes hálózat, amely­nek 3 nyelvű adatbázisban az igé­nyeknek megfelelő háttérinformáci­óhoz juthatnak az érdeklődők. Az ülésen elfogadják a szövetség költ­ségvetését is, amely részben külföl­di cégek, határon túli vállalkozásfej­lesztési szervezetek, alapítványok támogatásából származik, (kát) VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Dollár le, euró fel Jellemzővé vált a dollár érték- vesztése, miután a legfrissebb adatok ismét arról árulkodtak, hogy az USA gazdaságát komo­lyan fenyegetheti a recesszió ré­me. A devizapiacok számára ri­asztó mértékben csökkent az ún. fogyasztói bizalom, amelynek ér­téke januárban négyéves mély­pontra zuhant. Nem adnak okot optimizmusra a vállalati konjuk­túra-kilátások sem. A munka­erőpiacon is kezd érezhetővé vál­ni az amerikai gazdasági növeke­dés lassulása. A dollár nehézsé­geiből az euró profitált, árfolya­ma emelkedésnek indult. Ennél még szembetűnőbb térnyerésre került sor a jennel szemben. E héten előreláthatólag az euró jegyzései a 0,92- 0,95 USD szin­tek között ingadozhatnak. (MH) LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK A legkedvezőbb valutavétel Pénznem Árfolyam Bank USD 47,53 VÚB DEM 22,86 VÚB Osztrák schilling 3,25 Tatra banka, VÚB, IRB Svájci frank 29,11 Tatra banka Angol font 70,27 VÚB A legkedvezőbb valutaeladás Pénznem Árfolyam Bank USD 45,66 Pol'nobanka DEM 21,87 Banka Slovakia Osztrák schilling 3,11 Tatra banka, IRB fj Svájci frank 27,87 IRB Angol font 67,09 Pol'nobanka Érvényes február 5-én. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. február 6-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta ____________Árfolyam Valuta_________ Árfolyam EM U - euró 43,702 Magvar forint (100) 16,477 Angol font 68,558 Német márka 22,344 Cseh korona 1,254 Olasz líra (1000) 22,570 Francia frank 6,662 Osztrák schilling 3,176 Japán ien (100) 40,158 Spanyol peseta (100) 26,265 Kanadai dollár 31,041 Sváici frank 28,374 Lengyel zloty 11,516 USA-dollár 46,491 2000. év eredményei - LG 23.06 termés t/ha 14% béták. nedvesség % bevétel Sk/ha Dvory nad Zitavou 9,28 19,2 34 038 Topol'níky 9,66 21,3 34 016 Mocenok 9,32 24,8 33 608 Perín 10,18 24,8 33 176 Minőség - hozamképesség - megbízhatóság - hozzáférhetőség... Tel.: 0903/724 891, 0903/728 270, 0903/224 682, 0903/224 697. VK-56/2

Next

/
Thumbnails
Contents