Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-01 / 26. szám, csütörtök

Csütörtök, 2001. február 1. 4. évfolyam, 5. szám PUKK - azaz Pósa Lajos Irodalmi és Közművelődési Kávéház - lassan két éve működik Rimaszombatban a dunaszerdahelyi Vámbéry Kávéház mintájára létrehozott központ Irodalmárok, és politikusok fóruma FARKAS OTTÓ imaszombatban más­fél évvel ezelőtt ala­kult meg az irodalmi és közművelődési ká­véház. Polgári László, a Csemadok Rima- szombati Területi Választmányá­nak elnöke a következőképpen emlékszik a történtekre. „Juhász Dósa János meghívására 1999 őszén Rimaszombatban járt Somos Béla. Miután a budapesti iro­dalmár megtartotta előadását a No- vomesky utcai Magyar Tannyelvű Alapiskolában, meghívtuk őt egy beszélgetésre. A Csemadoknak ak­kor nem volt olyan helyisége, ahol vendégül láthattuk volna, elvittük hát egy kávéházba. Ilyen spontán Pósa Lajosnak eddig még nem állítottak emléket. módon alakult meg nálunk az iro­dalmi és közművelődési kávéház, mert mindjárt az első összejövete­len a Csemadok vállalta, hogy ha­vonta szervez programot.” Hosszú hónapokig vándoroltak kávéházról kávéházra, amíg meg­találták a helyüket. Az Aranybika Szálló Blaha Lujza termében ütöt­tek tanyát és csak tavaly nyáron kezdtek azon tanakodni, hogy a dunaszerdahelyi Vámbéry mintá­jára a rimaszombati irodalmi és közművelődési kávéháznak is kel­lene nevet találni. Ami részben adott volt, hiszen a kávézónak, ahol havonta találkoznak, Blaha Lujza a neve. De mivel a színésznő­nek nemcsak kávéház őrzi a nevét, hanem szobra is van már a város­ban, Pósa Lajosnak azonban eddig még nem állítottak emléket, úgy Polgári László és Gaál Gabriella pezsgővel keresztelik meg a kávéház alapitólevelét (A szerző felvétele) Gaál Gabriella a PUKK mozgatórugója (A szerző felvétele) döntöttek, hogy az irodalmi kávé­házat Pósa Lajosról nevezik el. Pol­gári László elmondta: javasolta, hogy irodalmi és közművelődési kávéház legyen, ahová nemcsak írókat, költőket hívnak meg, ha­nem sportolókat, politikusokat és ismert közéleti személyiségeket. Az ötletet megvitatták a rima- szombati születésű Gaál Gabriellá­val. A budapesti művésznő 1968 óta tagja a Csemadoknak és min­dig aktívan segítette a gömöriek munkáját. Nemcsak fellépéseivel, hanem szervezte és szervezi is a programokat. A kávéház „keresztelőjére” tavaly nyáron került sor, az eseményre Gaál Gabriella neves budapesti művészekkel érkezett. Miután a A Csemadok elvállal­ta, hogy havonta szervez programot. Pósa Lajos Irodalmi és Közműve­lődési Kávéház, rövidített nevén a PLIKK alapítólevelét pezsgővel alaposan meglocsolták, a buda­pesti előadóművészek következ­tek. Olyan Dankó Pista nótákat énekeltek, amelynek szövegét Pósa Lajos írta. Néhány név a sok közül, akik a klub közrl másfél éves fennállása alatt megfordul­tak a rimaszombati irodalmi és közművelődési kávéházban: Po- mogáts Béla, Hodossy Gyula, Rák Róbert, Szapári Zoltán, Gödri Fe­renc, Koncz Diána és mások. A közeljövőben szeretnének Új Szó fórumot szervezni és ismert ha­zai és magyarországi írókat, köl­tőket, sportolókat, politikusokat meghívni. Kommunális fejlesztési programokra legalább kétmilliós nagyságrendű tervezetet kell kidolgozni - akár a helyi államigazgatás támogatására is számíthatnak Burgenland és Mátyusföld közötti regionális kapcsolat Épülőben a LÁSZLÓ BENEDEK zlovákiának még jóné- hány évet várnia kell ar­ra, hogy csatlakozzék a fejlett Európához, hogy bejusson az Európai Unióba, de sok telepü­lés, régió vezetői rájöttek már, hogy a községnek, a régiónak nem kell megvárnia, amíg EU parlamentjei áldásukat adják az ország felvételé­re, hanem már ma megkezdhetik a kölcsönös kapcsolatok kiépítését a tőlünk nyugatabbra fekvő országok településeivel, régióival. Ennek szellemében kezdeményezte tavaly nyáron Mészáros Győző akkori földművelési államtitkár, hogy lak­helye, a mátyusföldi Deáki, kapcso­latokat építsen ki az ausztriai Felső- Burgenland valamelyik községével. Bukovsky János deáki polgármes­terrel közösen már tavaly nyáron meghívták Deákiba Hans Lunzent, a Burgenlandi Művelődési Szövet­ség elnökét, valamint Andrea Ber­gen, a szövetség észak-burgenlan­di regionális központjánk igazgató­ját, hogy a kapcsolatfelvétel lehető­ségeiről tárgyaljanak. A szövetség a tevékenységét tekintve a mi Cse- madokunkhoz hasonló - azzal a különbséggel, hogy mint állami szervezet, hathatós állami támoga­tással dolgozik -, ezért a Csema­dok Galántai Területi Választmá­nyának titkárát, Mézes Rudolfot is bevonták a tervezgetésbe. Már ak­kor nyáron elkezdődött valami, ami aztán szeptember végén Kittsében folytatódott egy további találkozóval, ahol aztán arra lyu­kadtak, ki hogy habár a deákiak eredetileg gazdasági-turisztikai kapcsolatokat szerettek volna épí­teni, kezdetnek jobb lesz csak a kultúrában együttműködni, itt a legkönnyebb ldépíteni az emberi kapcsolatokat. Továbbá abban is megállapodtak, hogy sikeresebb lesz az együttműküdés, ha azt nem egyetlen község, hanem egy na­gyobb régió építi, így aztán a har­madik, november végén Deákiban létrejött találkozón már egy reginális szövetség, a Mátyusföldi Városok és Falvak Társulása nevé­ben fogadták az osztrák vendége­ket. A megbeszélés azzal kezdő­dött, hogy mindegyik résztvevő - polgármester, iskolaigazgató, kor­mányhivatalnok, járási elöljáró - elmondta elképzeléseit, mit remél a létrehozandó együttműködéstől. Czibula József, Vágfarkasd polgár- mestere például elmondta, közsé­gének már tíz éve van hasonló kap­csolata egy alsó-ausztriai telepü­léssel, Neuhofennel, amit szintén a kultúra és a sport területén kezdtek építem, és most, tíz év után fejlőd­tek olyan szintre ezek a kapcsola­tok, hogy kezd körvonalazódni a gazdasági turizmus kiépítése. Tóth Pál, Vágkirályfa polgármestere ar­ról beszélt, ausztriai kapcsolataik eddig ugyan nem voltak, ám egyéb határon túli együttműködésben gazdag tapasztalatokkal rendel­keznek, ugyanis a község tagja egy olyan szövetségnek, amely Szent István király vagy egyszerűen a Ki­rály megnevezést nevükben hordo­zó községeket fogja össze, és ebben több szlovákiai településen kívül magyarországi és romániai közsé­gek is vannak, és évente tartanak közös akciókat. Varga Ferenc a fo­gadó község, Deáki alpolgármesteri tisztjét is betölti, de a találkozón is­kolaigazgatói minőségében kapcso­lódott be a beszélgetésbe. Ő első­sorban az oktatás szemszögéből né­zi a tervezett együttműködés lehet­séges hozadékát. Ez lökést adhatna ahhoz, hogy a helyi alapiskolában újraindítsák a német nyelv oktatá­sát, mert jelenleg, lévén aránylag csekély létszámú iskola, az idegen nyelvek közül csak az angolt tanít­ják. Borsányi Gyula Pered polgár- mestere az ottani Csülleng tánccso­portot, illetve a női énekkart aján­lotta a vendégek figyelmébe. Egy esetleges burgenlandi vendégsze­replésen biztosan nem vallanának szégyent, hiszen a legutóbbi Kodály napokon az első díjat szerezték meg. A regionális kapcsolatépítés a helyi államigazgatás támogatására is számíthat, erről Szeles István, a Vágsellyei Járási Hivatal elöljárója biztosította az egybegyűlteket. Az osztrák küldöttségben helyet fogla­ló Félix Tóbler lelvéltáros és törté­nész Euzenstadtban felügyeli a mű­velődési és tudományos kérdése­ket. Ő a történelmi hagyományokra az osztrák-magyar kapcsolatok ku­tatására is épít és ilyen minőségben már vannak szlováldai kapcsolatai. Csakúgy a feleségének, a küldött­ségben szintén helyet kapó Barbara asszonynak, aki egy Eizenstadthoz közeli falucskában, Mattersburg- ban vezeti az Irodalom Házát. Itt a szomszédos országok irodalmával is foglalkoznak, író-olvasó találko­zókat, olvasóköröket szerveznek, és a pozsonyi osztrák kultúrális központban is volt már rendezvé­nyük. Hogy a kölcsönös regionális együttműködéshez pénzt is lehet szerezni az Európai Unióból, erről Berényi József, a kormányhivatal régiófejlesztési osztályának igaz­gatója számolt be. A határon át­nyúló együttműködéshez hat hat millió eurót kaphat mind Szlová­kia, mind Ausztria, de ahhoz hogy ezt megkapják, az EU-hoz benyúj­tott projektben kölcsönösen fel kell tüntetni a másik ország részéről együttműködő partnert. Kommu­nális fejlesztési programokra leg­alább kétmilliós nagyságrendő projektumot kell kidolgozni, de vannak, kisebb 50 ezer eurós prog­ramok is, és éppen ilyenbe „férne bele” a kulturális együttműködési program. Mint az igazgató megje­gyezte, azok a kapcsolatok, ame­lyek kimondottan pénzszerzés cél­jából születnek, általában nem hosszú életűek, de azért nem árt ha az őszinte barátság ápolásához is van pénz. Éppen ezért a kezdemé­nyezők a nyitrai régiófejlesztési hi­vatal szakemberével közösen a jö­vő év áprilisában megírják a Phare programban kínált támogatás megszerzését célzó projektumot. Hogy ebben konkrétan mi legyen, arról egy következő, januárban Burgenlandban sorra kerülő talál­kozón tárgyalnak majd az ottani és a mátyusföldi régió képviselői. A találkozó résztvevői nem a medve bőrére isznak előre, csupán az itteni hagyományoknak tett eleget Bukovsky János polgármester, amikor a jóbarátság jegyében itallal köszöntötte a becses vendégeket (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents