Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-01 / 26. szám, csütörtök
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 1. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Kelendő gyémántok Brüsszel. Az Antwerpenben összpontosuló belga gyémántkereskedelem tavaly 25,8 milliárd dollár értékkel új rekordot ért el, s jelenleg a gyémántkivitel adja a teljes belga export 7%-át. A Gyémánt Vüágköz- pontban tömörült cégek forgalma megközelítette a 26 milliárd dollárt. A nyersgyémánt behozatala tavaly 4,8%-os emelkedéssel elérte a 7,4 milliárd dollárt, a kivitele 1,2%-os emelkedéssel a 7 milliárdot. A nyersgyémánt átlagos ára kamtonként 60 dollár volt, egy évvel korábban csak 40. Az antwerpeni nyersgyémánt-piac legnagyobb szállítója Nagy-Britannia 44%-kaí, míg legnagyobb felvevő piaca India, 40%-kal. A csiszolt gyémánt forgalma is jelentős növekedést mutatott tavaly. A behozatal elérte a 5,1 milliárd dollárt, a kivitel 6,1 milliárdot. (MTI) Bill Gates a recesszióról Róma. Bill Gates, a Microsoft vezetője szerint az amerikai gazdaság nem süllyed recesszióba az ismert definíciók szerint, de a gazdaságnövekedés lassulása nagyobb mértékű lesz, mint ahogyan azt sokan gondolják. Gates kijelentette: nem biztos abban, hogy az amerikai gazdaság a következő 10 évben ugyanolyan erős lesz, mint volt. A ciklikus visszaesés szerinte hosszabb ideig tart és nagyobb lesz, mint azt sokan várják. Klasszikus értelemben vett recesszióra azonban nem kerül sor-véli. (MTI) Franciaországi munkanélküliség Párizs. Csekély mértékben csökkent decemberben a munkanélküliek száma Franciaországban. A tavalyi utolsó hónapban 11 ezerrel 2,16 millióra esett a nyilvántartott állástalanok száma. Arányuk a novemberihez hasonlóan 9,2% volt. A munkanélküliek száma mindazonáltal egy év alatt 16%-kal csökkent: 1999 decemberében még 10,6%-os volt a munkanélküliség Franciaországban. A munkanélküliség leépülésének csökkenő üteme ugyanakkor elemzők szerint a francia gazdaság lendületének lassulását vetíti előre, jóllehet ez önmagában még nem elegendő ok arra, hogy a valutauniós jegybank sietve kamatot csökkentsen - írta a Dow Jones. (MTI) A Siemens profitnövekménye München. A Siemens német elektronikai és ipari csoport nettó eredménye éves összevetésben 32%-kal 778 millió euróra nőtt az idei pénzügyi év december 31- én zárult első negyedében. Az értékesítési árbevétel 23 %-kal 20,5 milliárd euróra, a rendelésállomány 28%-kal 23,6 milliárd euróra emelkedett. A kamat- és adófizetés, valamint leírások előtti eredmény - az Infineon chipgyártó érdekeltség eredményei nélkül -14 százalékkal 1,18 milliárd euróra nőtt. Az Infineon eredménybeszámolója szerint a cég adózás és kamatfizetés előtti profilja az első pénzügyi negyedévben 83%-kal 446 millió euróra nőtt, beleszámítva a videoüz- letág eladásából beszedett 202 millió euró egyszeri tételt. (MTI) Az Alcatel lefelé módosít Párizs. A távközlési berendezéseket gyártó francia Alcatel cég nettó profitja 426 millió euró volt 2000 utolsó negyedévben, az 1999 utolsó negyedévben elért 338 millió euró után. Tavaly egész évben az Alcatel 1,32 milliárd euró nettó profitra tett szert az előző évi 644 millió eu- róval szemben. Az év egészében 2,25 milliárd eurós működési nyereség képződött, ami 77%- os növekedés az 1999 évi 1,28 milliárd euróhoz képest. Az Alcatel bevételei tavaly 36%-kal 31,41 milliárd euróra növekedtek. Jóllehet az Alcatel teljesítette célkitűzéseit, 2001-re vonatkozó prognózisát lefelé módosította, és úgy számol, hogy négy távközlési részlegének bevétele 20-25%-kal emelkedik a korábban jósolt legkevesebb 25% helyett. (MTI) Ausztria az uniós átlag felett Bécs. Ausztriában a lakosság 40%-a használja az internetet, miután a világháló híveinek tábora tavaly általános meglepetésre 850 ezer fővel nőtt és elérte a 2,7 milliót. A hálóhoz 3,1 millió osztrák - a lakosság 46%-a - fér hozzá, de közülük nem mindenki használja azt rendszeresen. Ezzel Ausztria jóval megelőzi az EU átlagát. Igaz, hogy a skandináv országok vezetnek 50 %-os hozzáféréssel, de Németországban ez az arány 29, Svájcban 37, Olaszországban 26, Franciaországban 17, Nagy-Britanniában 36 és Spanyolországban 16%. Ausztriában minden második férfi és minden harmadik nő in- ternetezik. (MTI) Drámaian lassult az USA gazdasága Washington. A várt 2 százaléknál sokkal rosszabb, 1,4 százalékos lett az USA negyedik negyedévi GDP-bóvülése. A harmadik negyedévben 2,2 százalékos növekedést regisztráltak. A GDP-deflátor 2,1 lett, szemben a várakozások szerinti 2-vel. (NGO) AOL Time-Warner: vegyes eredmények Washington. A vüág legnagyobb internet-média társasága, az AOL Time Warner Inc. a negyedik negyedévben 24 centes részvényenkénti nyereséget (EPS) ért el, szemben az egy évvel korábbi 24 centtel. Mindez a fúzióban résztvevő két cég nyereségének összeadásával jött ki, ám ha az eredményeket úgy számítjuk, mint ha a fúziós partnerek az egész negyedévben már egy vállalatként működtek volna, részvényenként 25 centes veszteség jön ki, ami az egy évvel azelőttinek az ötszörösére rúg. (NGO) Munkanélküliség az Európai Unióban Brüsszel. Decemberben a 11 tagú eurózónában 8,7 százalék, a 15 tagú EU-ban 8,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta - jelentette az Eurostat. Az adatok megegyeznek a novemberiekkel és megfelelnek az elemzői várakozásoknak, (-ó-a) Hitelek kisvállalkozóknak Pozsony. A kis- és középvállalkozásokat támogató állami ügynökség 2000-ben 185 hitelt nyújtott, összesen 652,8 millió korona értékben - közölte Juraj Majtán, az ügynökség igazgatója. A10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozóknak a mikrohitelek csomagjából további 24 millió koronát folyósítottak. E hitel felső határa 500 ezer korona. Az idén 1,23 milliárd korona hitelkeret áll a hazai kis- és középvállalkozók rendelkezésére. (SITA) A kaliforniai energetikai válságnak komoly következményei lehetnek az USA egész gazdaságára nézve Kalifornia villanyáram nélkül Szélerőművek sora Kaliforniában (TA SR/AP-felvétel) Bármilyen furcsán hangzik is, az Egyesült Államok gazdaságilag messze legjelentősebb tagállama, Kalifornia, a 21. századi iparágak, a számítógépgyártás, a szoftver- ipar és az elektrotechnika hazája, komoly áramellátási problémákkal küzd. GÁL ZSOLT Januárban a sorozatos áramellátási zavarok következtében a hatóságok kénytelenek voltak több órára kikapcsolni az áramot Kalifornia állam északi és középső részén (többek között San Franciscóban), s így több mint egymillió háztartás maradt egy időre áram nélkül. Az energetikai válság okait az elmúlt évtizedben kell keresni, amikor az áramtermelés növekedése nem tudott lépést tartam a fogyasztás emelkedésével. 1996-ban Pete Wilson akkori kaliforniai kormányzó szerencsétlen piaci liberalizációt fogadtatott el. Megengedte azt, hogy a nagykereskedelmi árak szabadon mozoghassanak, tehát a villamos energiát termelő erőművek szabadon választhatták meg, hogy mennyiért adják el az áramot. A kiskereskedelmi árakat azonban hat évre befagyasztották, azaz az áramszolgáltatók nem emelhették Több mint egymillió háztartás maradt egy időre áram nélkül. a maximált ár fölé a villamos energia árát. Akkor a kormányzó az árak csökkenésében bízott. Csakhogy, az elmúlt évtizedben Kalifornia állam lakossága 14 százalékkal nőtt, miközben a San Francisco melletti Szilikon-völgy (Silicon Valley) lett a legfontosabb színhelye a technológiai iparágak, a számítógép- és szoftvergyártás szédítő ütemű fejlődésének. Mondani sem kell, hogy az internetes forradalom, a lakosság gyarapodása és a gyors gazdasági fejlődés az áramfogyasztás gyors növekedéséhez vezetett. Történhetett ez azért is, mivel az áramelosztó cégek semmiképpen sem emelhették a villamos energia árát egy maximált ár fölé, ez meg ugye, nemigen ösztönzi a fogyasztót takarékosságra. Ráadásul a kaliforniai környezet- védő mozgalmaknak sikerült megakadályozniuk, hogy az államban az elmúlt évtizedben akárcsak egy nagyobb erőmű is felépüljön. (Még a szélerőművek építését is akadályozták, mondván veszélyeztetik a madarakat.) így az áramtermelés alig nőtt, ellentétben a gyorsan emelkedő fogyasztással. A villamos energiát előállító erőművek - a piac törvényeinek megfelelően - a nagyobb keresletre és emelkedő költségeikre áremeléssel reagáltak. Az áramszolgáltatók azonban a maximált árak miatt nem háríthatták át a fogyasztókra az áremelést. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy az áramelosztó cégek megvették az erőművektől drágán a villamos áramot, és olcsóbban, tehát veszteséggel kellett azt továbbadniuk a fogyasztóknak. A milliárdos veszteségeket elkönyvelő két legnagyobb kaliforniai áramszolgáltató, a Pacific Gas and Electric Company (PGE) és a Southern Californian Edison (SCE) az elmúlt hét hónapban össze is szedett 11 milliárd dollárnyi kölcsönt veszteségeinek pótlására, majd fizetésképtelenséget jelentett. (Amerikai szak- kifejezéssel élve „default” - a vállalatok képtelenek a felvett hiteleket törleszteni.) Ekkor már Kalifornia demokrata kormányzója, Gray Davis lépett közbe, aki január második felében 400 millió dollár értékű áramot juttatott az állam költségén a két szolgáltatónak, ez azonban csak alig két hétre lesz elég. Davis és a demokraták az energiavállalatok államosítását vagy a nagykereskedelmi árak állami szabályozását tervezgetik. A republikánusok pontosan ellenkező véleményen vannak. Szerintük az volt a hiba, hogy 1996-ban csak a nagykereskedelmi árat liberalizálták. Ha megszüntetnék a kiskereskedelmi árak állami szabályozását, akkor az áramszolgáltatók újra nyereséggel dolgozhatnának. Az új amerikai elnök, George W. Bush tanácsadója, Ken Lay szerint minden állami beavatkozás az energiaárakba és a tulajdonviszonyokba szerencséden lépés lenne. Egy dolog mindenesetre biztosnak tűnik. Kalifornia demokrata vezetője aligha számíthat az új szövetségi kormány támogatására a válság általa elképzelt módon történő megoldásában. A kaliforniaiaknak alighanem maguknak kell megoldaniuk saját szerencsétlen lépéseiknek „köszönhető” energetikai válságot. Es jó, ha igyekeznek, hiszen több tízmüliárd dollár forog kockán. Az energetikai cégek értékpapírjai eddig ugyanis biztos, „konzervatív” befektetéseknek számítottak. Ha a PGE és az SCE most valóban csődbe menne, akkor a részvényeiket birtokló kisbefektetők, nyugdíjalapok és nagy befektetési társaságok futhatnának a pénzük után, akárcsak az energiaszolgáltatóknak hatalmas összegeket kölcsönző nagybankok. Persze a csőd nem jönne jól a két társaság több mint 13 millió fogyasztójának sem. Davosról a Világgazdasági Fórum után - a biztonsági intézkedések ötmillió svájci frankot emésztettek fel Végleg kihunyt volna Davos szelleme? MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Noha a davosi Világgazdasági Fórum kapcsán azt mondogatják, hogy a múlt szombati randalí- rozással és a rendőri intézkedésekkel végleg kihunyt Davos szelleme, ebben legfeljebb szikrányi igazság van - írta a Neue Zürcher Zeitung. A lap szerint „Davos szelleme” azt a párbeszédre késztető légkört jelenti, amely a problémák alkotó megoldásához és más kreatív teljesítményekhez vezethet. A davosi találkozónak sok oldala van. Az egyik a világpolitikai Színpad, amely nem csupán a nemzetközi jelentőségű politikusok fellépését jelenti, hanem a nyüvánosság kizárásával zajló számtalan találkozót is, amelyeken fontos háttérmunka folyik, s amelyeken nem egy békülés kezdődött már meg. Ez az oldal vitatott, de a sajtóban kevés szó esik róla. A másik színpad a tulajdonképpeni Fórum, az előadások és pódiumviták, amelyeken nemzetközi tekintélyű szakemberek szólalnak meg. E találkozók jelentőségét nem szabad túlértékelni, mert másfél órás vitában nem lehet megoldani olyan átfogó kérdéseket, mint a nemzetközi tőkepiacok jövője, vagy Afrika gondjai, de itt párbeszéd zajlik a politika és a gazdaság, Észak és Dél, kormányok és nem kormányzati szervek között, s ez idén a korábbinál sokrétűbb volt. A harmadik Davos a vállalatoké: ez gyakorlatilag zárt ajtók mögött zajlik, s ezen a nagy cégek vezetői ismerkednek, üzleteket kezdeményeznek, és kicserélik gondolataikat a társadalmi, politikai, gazdasági kérdésekről. Davos szellemének mindhárom oldala fontos, hasznos és szorosan kapcsolódik egymáshoz. Talán az utóbbi években túl sok volt a látványos politikai effektus - mint például Clinton amerikai elnök meghívása tavaly -, amely Davosra terelte a vüág figyelmét, s talán hozzájárult ahhoz is, hogy a nem kívánatos elemeket is ide vonzza, de nem szolgálta a megalapozott munkát. A politika és a kritikus ellenfelek túlzott hangsúlyozása talán érintette Davos szellemét, de távolról sem ölte meg azt. Egy másik írásban az NZZ arról számolt be, hogy az idei Fórumon a biztonsági intézkedések ötmillió svájci frankot emésztettek fel. Az e körül zajló politikai vitában a svájci pártok egyetértettek abban, hogy a Fórumot folytatni kell, s ezért nem sokallták a költségeket sem. Ugyanakkor felvetették, hogy az eddiginél jobban figyelembe kell venni a globalizálódás által hátrányt szenvedőket, az eltérő véleményeket be kell vonni a Fórum munkájába, s meg kell vizsgálni a biztonsági intézkedések jogi hátterét, hogy ki, vagy mely szerv jogosult hatályon kívül helyezni az alapvető jogokat. A munkahelyi zaklatás a nemi diszkrimináció formája Egyenjogú nők és férfiak MTI-JELENTÉS 100 milliárd dollár számítógépes rendszerekre Az Y2K pozitív hatásai MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az EU Gazdasági és Szociális Bizottsága (ESC) elégedetten nyugtázta, hogy egy európai bizottsági javaslat révén első ízben került bele közösségi irányelvbe a munkahelyi szexuális zaklatás pontos meghatározása. Az EU tanácsadó bizottsága, amely a tagországok munkaadóinak, munkavállalóinak és egyéb érdekvédelmi szervezeteinek a képviselőiből áll, véleményezte a férfiak és nők munkahelyi egyenjogúságáról szóló irányelvet. Állásfoglalása szerint annak kimondását tartja fontosnak, hogy a munkahelyi szexuális zaklatás a nemi diszkrimináció egyik formájaként kezelendő. Az uniós tagországokban is széles körben elterjedt problémáról van szó, amely megelőző intézkedéseket követel a munkavállalók, és a cégek érdekében - mutat rá az ESC. A nők megjelenése a munkaerőpiacon elengedhetetlen feltétele annak, hogy a társadalmi rendszerek a jövőben is életképesek maradjanak, a munkához és a megélhetéshez való jog érvényesülése pedig kulcsfontosságú tényezője a nemek közötti egyenlőség szavatolásának. Az ESC emlékeztetett: mindez teljes összhangban van az EU-csúcson elfogadott stratégiával. A tagországok ebben azt a célt tűzték ki, hogy a nők foglalkoztatottságának aránya a jelenlegi 51%-ról 2010-re 60 százalék fölé emelkedjen az unióban. Washington. A vüágszerte nagy vihart kavart Y2K probléma - vagyis az évezredváltás az informatikában- jelentős pozitív hatást gyakorolt az USA állami kormányzatainak működésére. Az Y2K problémának- de sokkal inkább a megoldására tett erőfeszítéseknek - átgyűrűző hatása volt, az információtechnológiától egyéb irányítási rendszerekig- állítja Dale Jones programigazgató a The Maxwell School of Syracuse University-nek az egyes államok kormányzati tevékenységét értékelő programja alapján. A kormányzati tevékenységet több területen vizsgálták, egyebek között a pénzügyi irányítás, tőke és emberi erőforrás gazdálkodás szempontjából, valamint az eredményorientáltság terén. A vizsgálatban 23 állam javított korábbi besorolásán. A legjobb eredmények az információtechnológia terén születtek: itt 30 állam mutatott fel javulást. A tanulmány szerzői szerint ebben nem kis szerepe volt az Y2K-nek, hiszen az államok éveket dolgoztak azon, hogy rendszereikben megoldják az átállási problémát. A kormányok, az üzleti szféra és a magánemberek összesen több mint 100 milliárd dollárt költöttek számítógépes rendszereik korszerűsítésére, hogy azok megbirkózzanak a problémával és a 2000. évet utolsó két nullája alapján ne 1900-ként azonosítsák.
