Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-03 / 28. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 3. Agrárvilág fj Az utóbbi években jelentősen elszaporodott az almafaszitkár. Védekezhetünk az üvegszárnyú almafalepke ellen? Ajánlatos az alapos kezelés A parányi lepke leginkább a starkingot és a golden hibridjeit, legkisebb mértékben a jonatánt és hibridjeit tá­madja. (Archív felvétel) Komárom. Az almafaszitkár parányi lepke, mely az utóbbi időben egyre inkább a gyümölcstermelő gazdák érdeklődésének középpont­jába került. CSERES ZOLTÁN Az agrárágazatban végbement ma­gánosítás és tulajdonosváltás követ­keztében sok helyen nyűggé vált a gyümölcsös az új tulajdonosok szá­mára. Viszonylag fiatal, 1978-1985 között telepített termőkaros ültetvé­nyekben figyeltünk fel arra, hogy a gyümölcsfákat szakszerűtlenül metszik, s a metszést követően nem kezelik a sebeket. A nagy felületen képződő kallusz pedig kiváló táplá­lékot és felszaporodási lehetőséget kínál az almafaszitkár (üvegszár­nyú almafalepke: Synanthedon myophaeformis Bork.) számára. A szakirodalom az almafaszitkárról azt tartja, hogy másodlagos, gyen- gültségi kártevő, mert többnyire le­romlott állapotú almafákon figyel­ték meg. A növényvédő szakembe­rek is úgy ismerték eddig, hogy több gyümölcsfajt is képes károsítani (al­mát, körtét, birset, de szilvát is). Az újabb megfigyelések azonban kide­rítették, hogy az egyes almafajtákat is különböző mértékben támadja ez a parányi lepke. Leginkább a star­kingot és a golden hibridjeit, legki­sebb mértékben pedig a jonatánt és hibridjeit támadja. A Központi Mezőgazdasági és Ellenőrzési Inté­zet (ÚKSUP) komáromi kirendeltsé­gének munkatársai megállapítot­ták, hogy a kártevő az egész járás al- mafaültetvényeiben - kisebb-na- gyobb mértékben - jelen van. A kártevő morfológiai leírása: az imágó teste megynyúlt, igen kes­Az illatcsapdákat már május közepétől kell kihelyezni. kény, szárnyai részben pikkely nél­küliek, üvegszerűen átlátszóak. A szárnyak fesztávolsága 12-22 mm. A szárnyak peremein aranysárga rojtokat találunk. A hátulsó szárny szinte teljesen pikkelytelen, csak az erek láthatóak rajta. Potrohszelvé- nyei (4 db) vörös színűek. A lárva sárga testű, barna fejű, 19-22 mm hosszú hernyó. A báb megnyúlt testű, barnás sárga, a fejrész és a számyhüvely sötétebb árnyalatú. A hernyó által megtámadott törzs- és ágrészeken apró, barna ürülék­szemcsék tömege látható. Itt meg­találhatók a jellegzetesen merede­ken álló, elhagyott bábingek is. A hernyók járatukat a kéreg szövetei­ben készítik, de a fás részekbe nem hatolnak be. A járatok különösen gyakoriak a vastagabb ágak nem szakszerűen eltávolított és kezelt sebfelületein keletkezett sebkallu- szokban. A hernyók táplálkozása következtében a sebek elrákosod- nak, azokon sebparazita kórokozók tepeledhetnek meg, ilyen például a monília vagy a cytospora stb. Az almafaszitkár egynemzedékű faj. A különböző fejlődési stádium­ban levő hernyók a kéregben, jára­tokban telelnek át. Tavasszal, nyár elején bábozódnak. A kikelés előtt a báb elülső részét annak mintegy kétharmadáig kitolja. Az üres báb­hüvely felhívja a figyelmet a rajzás megindulására. Az imágók rajzása mindig elhúzódik, általában má­justól szeptemberig tart. A lepkék nappal repülnek, virágokat láto­gatnak, és jól megfigyelhetők. A megtermékenyült nőstény petéit a törzsön és a vázágakon lévő sebek­be helyezi, és 2-3 hét embrionális fejlődés után a kis hernyó azonnal járatot készít a kéregben, majd ott táplálkozik. Minden friss sebzési felületen megtelepszik és a kambi- ális szöveteket fogyasztja el. A her­nyók már plusz 5 fok fölött is táp­lálkoznak, tehát már ekkor érde­mes ellenük permetezni. A hernyók a fák kéregszövete alatt készítenek járatokat, s benne jelleg­zetes, barna szemű ürülékszemcsé­ket hagynak maguk mögött. Az ilyen, sűrű játratokkal teli kéregszö­vet elhal, és csökken a fák tápanya­gellátása, a korona termőfeliUete. A gyümölcsök aprók maradnak, a ge­neratív túlsúly követketében az el­öregedés folyamata is meggyorsul, s végül a fák elpusztulnak. Nem tisz­tázott, hogy a lepkék milyen távol­ságra repülnek, és az sem, hogy hány tojást képesek lerakni. Ezért eredményesen csak a kikelt hernyók ellen lehet védekezni. Az üvegszárnyú almafalepke külö­nösen azokban az ültetvényekben okoz nagyobb károkat, amelyekben intenzív művelési módszereket al­kalmaznak. Ezekben az ültetvé­nyekben a termőegyensúly fenntar­tása céljából erőteljes metszésre van szükség A sok nyüt sebfelület pedig kész táptalaj a lepkék tojásaiból előbújt hernyóknak, amelyek azon­nal a kéregszövetbe furakodnak. A bábing mindig jellegzetesen merő­legesen áll el a kéregtől, s a bábin­gek száma alapján megközelítőleg megállapítható a fertőzöttség mér­téke. A hernyókkal kapcsolatban megfigyelték, hogy két esztendeig tartózkodnak a gyümölcsfában. A kártevő elleni védekezés lehetősé­gei közé tartozik a koronakialakítás megválasztása és a metszés utáni sebfelületek szakszerű kezelése, le­zárása annak érdekében, hogy a sebkallusz zavartalanul képződhes­sen. A kártervő gyérítésére és egy­ben a rajzás megfigyelésére javasolt a feromoncsapdák kihelyezése. Az illatcsapdákat május közepétől kell kihelyezni. Az egyéb kártevők ellen - ilyen például a levélaknázómoly és az almamoly - használt ún. zöld készítmények (Dimilin, Nomolt, Match és Rimon) e kártevő egyedeit is jól gyérítik, és a természetes ellen­ségeket is megkímélik. Azokban az ültetvényekben, ahol a kártevő már a nyugalmi állapot­ban egészen a rügyfakadásig jelen van, már lehet lemosószerű per­metezést alkalmazi. Használjunk Oleoekol 1 %-ot, melynek olajada­léka lehetővé teszi a koratavaszi permetezés jó hatékonyságát már 5°C-nál is, vagy Oleo-Ekolux 1%- ot. A permetszert alacsony nyo­mással lemosószerűen érdemes ki­juttatni főleg a törzsre, gyallyakra és a vesszőkre. Egy-egy fa kezelé­sére - a fertőzöttségtől és a fa nagyságától függően - 0,1-0,5 li­ter permedé kell. Az ilyen alapos kezelést követően 3-4 évre men­tessé tehetjük gyümölcsfáinkat az almafaszitkár hernyójától. A szerző a komáromi ÚKSUP munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony február 1-jén Komárom február 1-jén Rimaszombat február 1-jén Losonc február 1-jén Kassa február 1-jén sárgarépa 10-12 Sk/kg 12-14 Sk/kg 18 Sk/kg 14-16 Sk/kg 13-15 Sk/kg petrezselyem 35-40 Sk/kg 28-37 Sk/kg 40 Sk/kg 35-39 Sk/kg 38 Sk/kg burgonya 8-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8 Sk/kg 7-7,9 Sk/kg 6-7 Sk/kg savanyúkáposzta 22 Sk/kg 20 Sk/kg X X paprika 90-120 Sk/kg X 75 Sk/kg 72-120 Sk/kg 80 Sk/kg karalábé 20 Sk/kg 10-15 Sk/db 20 Sk/db 13 Sk/kg zeller 25 Sk/kg 16-20 Sk/db 15 Sk/db 2023 Sk/kg X káposzta 8 Sk/kg 5-6 Sk/kg 15 Sk/kg 56,5 Sk/kg 7 Sk/kg ; őrölt pirospaprika 250 Sk/kg 240-250 Sk/kg X X 250 Sk/kg cékla 14 Sk/kg 10 Sk/kg WKHKtM 10 Sk/kg 12 Sk/kg hagyma 12-14 Sk/kg 10-13 Sk/kg 12-15 Sk/kg 11-12 Sk/kg 13 Sk/kg paradicsom 39-56 Sk/kg 50 Sk/kg 60 Sk/kg 5070 Sk/kg 65 Sk/kg karfiol 50 Sk/db X X 55 Sk/db 46 Sk/db dió 140 Sk/kg 120 Sk/kg 100 Sk/kg 100 Sk/kg 130 Sk/kg mák 100 Sk/kg 100 Sk/kg 80 Sk/kg X 100 Sk/kg kel 15-20 Sk/kg 16 Sk/fej 20 Sk/kg 16 Sk/kg X alma 14-26 Sk/kg 13-16 Sk/kg 15-20 Sk/kg 8-17 Sk/kg 18-30 Sk/kg torma 70-86 Sk/kg 10 Sk/csomó X 90 Sk/kg fokhagyma 60-70 SK/kg 6065 Sk/kg 55 Sk/kg 58 Sk/kg 60 Sk/kg uborka 80-110 Sk/kg X X 55-70 Sk/kg 60 Sk/kg tojás 3,50 Sk/db 3,10 Sk/db 2,90 Sk/db 3,103,50 Sk/db 3,403,60 Sk/db méz 80-100 Sk/kg 7085 Sk/kg 70 Sk/I X 80 Sk/I AGRÁRMORZSÁK Magyarország húslisztet importált Budapest/Pozsony. A Heti Ag- roBiznisz internetes szaklap egy nemzetközi kereskedelmi adatra hivatkozva azt állítja, hogy Ma­gyarország 1999-ben mintegy 9 600 tonna húslisztet importált EU országokból. Ausztriából 8 178 tonnát, Olaszországból 1 448 tonnát, Hollandiából 188 tonnát, Németországból 67 ton­nát, Franciaországból 34 tonnát, Belgium-Luxemburgból 26 ton­nát, Spanyolországból 3 tonnát. A hír azért is figyelemre méltó, mert a felsorolt országokban - Ausztriát kivéve - már diagnosz­tizálták a kergemarhakórt. La­pértesülések szerint tavaly még Szlovákia is importált hús- és csontlisztet. Vámstatisztikák sze­rint ausztriai gyártású takarmá­nyadalékot vásároltunk. Ugyan- altkor egyes EU-források szerint Franciaországból, Belgiumból és Németországból is vásároltunk hús- és csondisztet. (ASH, ú) 250 millió dobozos üdítő Vevey. A svájci Nesdé és az ame­rikai Coca-Cola további termé­kekre terjeszti ki 1991 óta meg­lévő üdítőgyártási együttműkö­dését. Az eddig csak a Nescafe és Nestea márkákra korlátozódó együttműködését az egészségre hangsúlyt helyező üdítőkre és gyógynövénytartalmú üdítőita­lokra is kiterjeszd. A két cég bővebb márkakínálatával 250 millió dobozos üdítőt akar éven­te előállítani. Az összevonástól gyors növekedést várnak. (MTI) Ukrán gabonaimport Kijev. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium azzal számol, hogy Ukrajna a 2000/2001-es szezon­ban 1,5 millió tonna gabonát im­portál, ami duplája a korábbi vá­rakozásoknak. Az ukrán mezőgazdasági miniszter Kijev- ben azt mondta, hogy Ukrajna 1,5 millió tonna gabonát impor­tál. Ebből tavaly július óta 800 ezret már behozott külföldről. Szakértők becslése szerint Uk­rajna 2001-ben 1 millió tonna gabonát importál majd, amiből 700 ezer tonna lesz a búza. Uk­rajnában tavaly 10,16 millió tonna búzát takarítottak be, míg egy évvel korábban 13,59 millió tonnát. (MTI) A Danone növelte forgalmát Párizs. A Danone francia élel­miszeripari konszern az elmúlt évben 5,7 százalékkal 721 millió euróra növelte nyereségét és 7,5 százalékkal 14,2 milliárd euróra forgalmát. Az egy részvényre ju­tó tiszta profit 8,7 százalékkal 5,10 euróra emelkedett. A forga­lomnövekedést a tejtermékek, az üdítőitalok és a sütőipari ter­mékek hozták. A vállalat részvé­nyei tavaly 37 százalékkal emel­kedtek, az év eleje óta azonban 5 százalékot vesztettek érté­kükből. (MTI) Szlovákia legjobb termékei Pozsony. A legjobb terméknek járó Slovak Gold díjat idén 12 termelő 11 terméke kapta. Az aranyérmet az érsekújvári Mlie- kospol Rt. két terméke is meg­kapta, a Mozarella párolt sajt és a Nela tejföl. A kitüntetettek között van a szenicai Aquares Kft., cse­csemők számára készített Lucka ivóvizéért, a Steiger sörgyár, a ' Nesdé Food Kft. és a Dajk Kft. is Becher Bitter likőrjéért. Nem hiá­nyoznak azonban az olyan nagy cégek sem, mint a Slovnaft és a harmaneci papírgyár. Az előbbi Madit Príma motorolajáért, az utóbbi pedig Harmony príma plus toalettpapírjáéit kapta az elimerést. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. február 5-én a Szlovák Nemzeti Bank általjdadott árfolyamok alapján Valuta ____________Árfolyam Valuta____________Árfolyam EM U - euró 43,740 Magyar forint (100) 16,487 Angol font 68,755 Német márka 22,364 Cseh korona 1,256 Olasz líra (1000) 22,590 Francia frank 6,668 Osztrák schilling 3,179 Japán ien (100) 40,418 Spanyol peseta (100). 26,288 Kanadai dollár 31,152 Sváici frank 28,525 Lengyel zloty 11,563 USA-dollár 46,505 Kelet-Európábán készülnek a tiltott antibiotikumok A nagyüzemi állattartás átértékelését követelik MTI-JELENTÉS Bécs. Nem csak a sertéseknek, ha­nem a baromfinak is antibiotiku­mokat és egyéb készítményeket adagolnak az osztrák állattenyész­tők. Egy osztrák hetilap szerint az állatoknak adagolt gyógyszereket a gazdák általában a feketepiacon szerezték be. Ausztriában 1050 engedélyezett állatgyógyszer kapható. Ezek kö­zül sok készítményt csakis állator­vos írhatna fel receptre. Az el- lenőrizeden felhasználás veszélyei sokrétűek: akad olyan szer, amely az EU-ban tiltott, mert feltételez­hető, hogy károsítja a génállo­mányt, és rákot idézhet elő (Ola- quindox). Az antibiotikumok fő veszélyét abban látják, hogy gya­kori, tartós alkalmazásuk ellenál­lóvá teszi a baktériumokat, és ha embernél idéznek elő betegséget e rezistens kórokozók, a kezelés ne­hézzé, esetleg lehetetlenné válik. A News szerint a Bayer cég már öt évvel ezelőtt detektíveket alkalma­zott, és közülük az egyik most el­mondta: az állattenyésztésben ille­gálisan használt készítmények Ke­let-Európa több államában készül­nek. Az osztrák hatóságok egyik nyomozója pedig elmondta: a sze­reket Kelet-Európábán gyártják, és a vegyészek, állatorvosok és gazdák hálózatán át terjesztik. Az egész igen jól szervezett, „s minden továb­bi nélkül hasonlítható a kábítószer­maffiához” - mondta az illető. Sza­kértők szerint azonban nem elég a szerek tiltása és a tilalom ellenőrzé­se, hanem felül kell vizsgáim az egész nagyüzemi állattenyésztést. Az osztrák húsiparban csődhullám fenyeget, mert a kereskedelmi for­galom 20-40 százalékkal csökkent a szarvasmarhák szivacsos agysor­vadásának (BSE) veszélye, vala­mint a sertés-gyógyszerezési ügy miatt. Sok szakértő a nehézsége­kért főleg a nagyon alacsony húsá­rakat okolja, amelyek a nagy keres­kedelmi láncok konkurenciaharcát tükrözik. Ausztriában 1980 óta a marhahús látójának átlagos ára 86,80 schillingről 118,96-ra, a ser­tésé 101,00-ról 101,94-re, a barom­fié pedig 36,30 schillingről 48,22 schillingre emelkedett, ami annyit tesz, hogy az inflációt is figyelembe véve a hús sokat olcsóbbodott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents