Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-03 / 28. szám, szombat
8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 3. A DNS-csip forradalmat okozhat az orvostudományban Pontos diagnózis nyálból A Charles Darwin révén világhírűvé vált Galápagos-szigeteken honos 5 ezer állatfajból 1900 kizárólag ott fordul elő Amerika egyik mellékbolygója A San Cristobal szigeténél megfeneklett teherhajó különleges élővilágot fenyegetett (CTK/AP-felvétel) MN-HÍR Már a század első évtizedében kötelező lesz az Európai Unió országaiban annak a csípnek a továbbfejlesztett változata, amelyet egy magyar származású orvos-kutató talált fel. A Steven P. Fodor által kifejlesztett DNS-csip a félvezetőkhöz hasonló forradalmat indíthat el nemcsak az orvostudományban, hanem az élet más területein is és milliárdos megtakarítást eredményezhet a betegeknek és a betegbiztosításnak. A kilencvenes évek derekán nyilvánosságra hozott eljárás segítségével akár egyetlen csepp nyálban találMTI-HÍR Szenzációs, ám egyben igencsak ellentmondásos elképzeléssel állt elő a híres olasz szülészprofesszor, Se- verino Antinori. Bejelentette: létre akar hozni egy nemzetközi kutatói szövetséget, hogy az együttműködés révén egy-két év múlva megkezdődhessen az emberek klónozása. Antinori a mesterséges megtermékenyítés specialistája, akinek pályáját már eddig is számos botrány ldsérte. Ő volt ugyanis, aki 50-60 éves, sokszor már nagymama-korú nők számára is lehetővé tette a meg- termékenyülést és a szülést. Az emberi klónozásra vonatkozó ötletét szintén tapasztalataiból merítette: ezzel a teljesen steril párokon akar segítem, akik csak klónozás útján remélhetnek saját gyereket. A SciMTI-HÍR Bécsi kutatóknak sikerült elszigetelni azt a gént, amelynek hiánya a leukémia egyik gyakori fajtáját, a myeloid leukémiát okozza, de a kutatók szerint a gén hiánya a betegségnek csupán az egyik oka, a másik még tisztázásra vár, és még bizonyításra szorul, hogy az adott gén az embernél is ilyen kulcsszerepet ját- szik-e. Erwin Wagner vezette a rákalapkutatásokkal foglalkozó bécsi Molekuláris Patológiai Kutatóintézetben azt a tudóscsoportot, amely a sikert elérte. Korábban ugyanis már sokszor kísérleteztek azzal, hogy az egérben konstruálják a leukémia géntechnikai modelljét, ám eddig ez nem sikerült, az úgynevezett junB génről pedig éppen azt feltételezték, hogy része van a tumorok kialakulásában. Wagner csoportja az egerek sejtjeiből eltávolíható sejtek elemzésével pontos diagnózist lehet felállítani, sőt az egzakt, egyénre szóló gyógyszeres terápia is meghatározható. A csip túljutott a kutatási fázison, a következő tíz év feladata a módszer gyakorlati alkalmazásának előkészítése és bevezetése lesz. Falus András, a SOTE Genetikai Sejtbiológiai Intézete igazgatója kezdettől fogva figyelemmel kíséri az eredményeket, és részt vesz a csip magyarországi fejlesztési programjában is. Az eljárás lényege, különböző kémiai eljárások segítségével viszonylag kis felületre nagy számú DNS-szálat lehet elhelyezni, ismert elrendezésben. ence et Avenir című francia tudományos havilap beszámolója szerint Antinori felhívásához máris csatlakozott egy amerikai megterméke- nyítési központ vezetője, Panos Za- vos professzor, közölvén: figyelembe véve a tudomány gyors előrehaladását, az emberi klónozás elkerülhetetlen. Mindenesetre a legtöbb kutató szerint egyelőre senki sem rendelkezik megfelelő ismeretekkel az emberi test klónozásához, s nagyon nagy az esélye a fejlődési rendellenességeknek. Ehhez járulnak még az elképzelést elutasító erkölcsi okok. Nem véleden, hogy számos országban, így például Franciaországban, Nagy-Britanniában, Japánban és az USA-ban eleve megtiltották a reproduktív jellegű (azaz egy teljesen azonos új lény létrehozására irányuló) emberi klónozást. tóttá a junB gént, s ettől felborult a szabályozó rendszerük: differenciálódás helyett vad osztódásba kezdtek, azaz daganatot hoztak létre, majd a gén újbóli beültetésével helyreállt a működésük. A kutatók szerint az egéren végzett kísérlet eredménye önmagában ugyan még nem fogadható el, s meg kell vizsgálni, hogy az embernél hasonlóan működik-e a rendszer, de tény, hogy a nevezett gén az emberi sejtben is megtalálható. Úgy vélik továbbá, hogy már az állatkísérlet is bizonyítja, hogy a daganatok két lépésben alakulnak ki: az egyik a gén hiánya, a másik még tisztázásra szorul. A kidolgozott modell segítségével most az egereken a leukémia e bizonyos fajtája elleni gyógyszerekkel kísérleteznek, továbbá azt vizsgálják, hogy a junB gén hiánya csak a leukémia egy fajtáját, vagy más daganatos megbetegedéseket is okoz-e. Egy eltévedt püspök fedezte fel és egy eltévedt tankhajó sodorta veszélybe a természeti különlegességeiről ismert, csendes-óceáni Galá- pagos-szigeteket. A csoport San Cristobal szigetének partjainál elsüllyedt ecuadori tankerből kiömlő gázolaj a biológiai evolúció egészen különleges eredményeire irányította a figyelmet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Ecuadorhoz tartozó Galapagos- szigeteknél történt januári ökológiai katasztrófa ismét felelevenített számos, a különös állat- és növényváltozatok kialakulásával kapcsolatos, ma még nem is mindig megválaszolható kérdést. Első látásra sem mindennapi szigetcsoportot fedezett fel véledenül Tornas de Berlan- ga, Panama püspöke, amikor 1535- ben, Panamából Peruba hajózva, eltért az útiránytól. A püspök nyomban jelentette felfedezését V. Károly spanyol királynak, levelében külön kitérve a galápagosokra vagy galá- pagókra, vagyis azokra a 150 évig is elélő, negyedtonnás óriásteknósök- re, amelyekről a szigetcsoport - hivatalos spanyol nevén a Kolumbusz- szigetek - ma is használatos, ismertebb ragadványnevét kapta. A különleges csodát évszázadokig nagyon is gyakorlatias szempontból értékelték az arrafelé megforduló kalózok és más hajósok: ezrével hurcolták el magukkal a galápagó- kat, mivel azok a mostoha körülmények ellenére is még legalább egy évig vegetálva ideális, friss táplálékul szolgáltak a hosszú tengeri utazások során. Egyes becslések szerint az idők folyamán legalább 10 millió galápagosi óriásteknőst zabáltak fel, minek nyomán ily módon a mai - 1959 óta már védett - állomány legfeljebb százezresre tehető. Galápagost Charles Darwin tette világhírűvé, aki éppen háromszáz évvel a panamai püspök után, 1835- ben, 25 éves fejjel érkezett a szigetekre. S bár csaknem öt évig tartó világ körüli hajóútja során mindössze öt hetet töltött ott, az akkor tapasztaltak szolgáltak fontos alapul a később kidolgozott és oly sok viszontagságot látott evolúciós elméletéhez. De ha semmi nem jutott volna a látottakról Darwinnak az eszébe, akkor is lett volna min ál- mélkodnia: a Galápagos-szigeteken honos mintegy 5 ezer állatfajból durván 1900 kizárólag ott fordul elő, köztük például a világ legészakabbra élő pingvinjei, az egyeden repülni képtelen kormoránfaj, a pintyek több, egymástól és mindeközben a világ műiden más pintyétől is különböző faja. Ezek csőre táplálékuktól függően szigetről szigetre változik. Egyes, a galápagosi szigetvilágban honos pintyeknek olyan kemény a csőre, hogy a csonthéjasok magvait is könnyűszerrel képesek felnyitni vele, míg mások hosszúkás csőrrel rendelkeznek, és rovarokkal táplálkoznak. Ismét más galápagosi pintyek átmenetet képeznek a két fajta között. A Galápagos-szigeteken élő madarak egyhar- mada, az egyébként igen kisszámú emlős, valamint a hüllők 97 százaléka a földön sehol másutt nem is fordul elő - a szigeteken azonban rögtön számos változatban is. Darwin a bennszülöttektől annak idején arról is értesült, hogy majd minden szigeten nem csupán különféle pintyek, rigók és teknócök élnek, de ezeknek még az ízük is különbözik egymástól - a legfinomabb húsú teknőcök- nek a James-szigetieket mondották -, és az iguánák között olyan fajra is bukkant Darwin, amely veszély eseAz idők folyamán 10 millió galápagosi óriásteknőst zabáltak fel. tén nem a tengerbe, hanem a szárazföld felé kezd menekülni. Amiből a tudós számára kézenfekvőnek tetszett a következtetés: őseik valamikor a szárazföldön élhettek. Ami meg az említett, a Galápagosok különböző szigetein élő pintyeket illeti, róluk kiderült: 13 olyan, teljesen különálló fajt képviselnek, amelyek egymás között nem is tudnak szaporodni. Darwinnak feltűnt az is, hogy a szigetcsoporton egyeden pálmafaj sem található, noha más, alig távolabbra eső szigetek roskadoznak a kókuszpálmáktól. „Ez a szigetcsoport egy önmagában álló kis világ” - írja Darwin az Egy természettudós utazásai a föld körül című könyvében. E magyarázatot a mai biológusok is elfogadják, hiszen a Galápa- gos-szigetek vulkanikus eredetűek, vagyis a tengerből emelkedtek ki, s nem a szárazföldről váltak le a kontinensvándorlások során. Azaz e szigetek eleinte kopárak voltak, s csak később, fokozatosan népesültek be. Nemcsak a Galápagos, hanem más szigetek és szigetcsoportok élővilága is mutat hasonló vonásokat. Hawaiiban például a madarak családjából mindössze öt él, ezen belül viszont egyedül az úgynevezett gyapjasmadárból 22 különféle faj. E jelenséget nemcsak az magyarázza, hogy a Hawaü-szi- getek távol fekszenek az összes kontinenstől, hanem az is, hogy a gyapjasmadarak már korábban betelepítették a szigeteket. így amikor aztán később más potenciális madártelepesek érkeztek, nem sok esélyük volt rá, hogy megvessék ott a lábukat, mert a gyapjasmadarak különféle fajai addigra már sikeresen alkalmazkodtak az új bevándorlók számára még szokadan környezethez - érvelt David Attenborough híres, Az élő bolygó című televíziós sorozatának a szigetek különálló világairól szóló részében. Hasonlóképpen, a galápagosi pintyek valószínűleg az első madarak lehettek, amelyek az amerikai kontinenstől mintegy ezer kilométerre fekvő szigetekre kerültek; így ha volt is újabb bevándorlás, addigra a pintyek már sikeresen benépesítették a szigetcsoportot - minden bizonnyal Amerika irányából ahogyan erre már Darwin rámutatott, egyenesen Amerika egyik mellékbolygójának nevezve a szigeteket. Akár „bolygórendszerének” is mondhatta volna, ha arra akarta volna helyezni a hangsúlyt, amit egyébként ő mutatott ki elsőként: nevezetesen, hogy a 13 nagyobb és hat kisebb szigetet egymástól is szinte kontinensnyi távolságok választják el. A szigetek közötti gyors tengeri áramlások ráadásul kifejezetten megnehezítették a teknősbékatojások és más zigóták számára, hogy az egyik szigetről a másikig eljussanak, vagyis a létért való küzdelemben az immár galápagosi élőlényeknek szigetről szigetre kellett bizonyítaniuk a rátermettségüket. Mindezt az Egyenlítő menti kontinensrészeknél átlago- san 5 Celsius-fokkal zordabb - ám helyenként más és más - hőmérsékleten. A természetbúvár Darwin teológiát is tanult, s egészen addig, amíg a Beagle nevű kétárbocos hadihajón el nem jutott a Galápagos- szigetekre, hithű kreacionista hírében állt, aki nemcsak Istenben, de a teremtés gondolatában is hitt. Azt azonban sohasem hitte, hogy a teremtést az Isten többször is megismételte volna. Márpedig Darwin A Galápagos-szigetek vulkanikus eredetűek, a tengerből emelkedtek ki. fellépése előtt ez következett volna az uralkodó felfogásból. A Georges Cuvier francia paleontológus nevéhez fűződő kataklizmaelmélet szerint minden földtörténeti kor végén minden élőlény - egy-egy óriási világfelfordulás következtében - megsemmisült, s a Föld új teremtéssel népesült volna be ismét, immáron tökéletesebb élőlényekkel. Amikor Darwin a fajok eredetének magyarázatát kifejtette, erre az elméletre mért halálos csapást. „Arról, hogy van-e Isten, csak életem jóval későbbi szakaszában kezdtem gondolkodni - számol be önéletrajzában Darwin -, most mégis körvonalazom, hogy milyen következtetésekre jutottam. A régi érv, a természet tervszerűségéről, megdőlt. Már nem kardoskodhatunk amellett, hogy a kéthéjú kagyló záróizma értelmes lény munkája, amiként az ajtó vasalása az értelmes emberé. A szerves lények sokféleségében és a természetes kiválasztódás folyamatában éppúgy nincs tervszerűség, mint ahogy a szélfúvás irányában sincsen. A természetben minden meghatározott törvények eredménye.” (A HVG nyomán) Reménysugár a terméketlen házaspárok számára Jöhet a klónozott bébi? Bécsi kutatók megtalálták a súlyos betegség egyik okát Leukémiát okozó gén? Az ivaros úton történő szaporodás ára az öregedés Szervezetünk hátulütője Csaknem 40 millió amerikai vállalná a kellemetlenségeket a tagadhatatlanul fenséges panorámáért A világűrt is meghódítj álc a turisták ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tudomány gyors fejlődése ellenére az öregedés nagy miértje még mindig válaszra vár. Az Amerikai Tudományos Akadémia lapja áttekintést jelentetett meg az öregedéssel kapcsolatos sejt- és molekula- szintű kutatási eredményekről. Többi között azokról is, amelyek arra utalnak, hogy a sejtmaggal bíró élőlények, köztük az ember az ivaros úton történő szaporodás árát az öregedéssel fizeti meg. Még mielőtt valaki másra gondol, ez nem azt jelenti, hogy a hosszú élet titka a családalapítás elnapolása. Sejtjeinkben az örökítőanyag a sejtosztódáskor kromoszómákba rendeződik. Az ember 46 darab kromoszómája mind X alakú, kivéve a férfiak egyetlen Y formájú kromoszómáját. E kromoszómákban egyebek között az is közös, hogy nem kör alakúak, hanem van elejtik és végük, vagyis lineárisak. Végeiken telomemek nevezett képződmények vannak, amelyek minden sejtosztódáskor kissé rövidebbé válnak, és ennek következtében, az idő múlásával és a telo- mer rövidülésével a sejtszaporodás egyszer csak leáll. Ha úgy tetszik, a sejt már túl öreggé, rövid telo- merűvé válik ahhoz, hogy szaporodjon. Az egészséges (nem rákos) sejtek között egyedül az ivarsejtekben van olyan enzim, amely képes kipótolni a telomert. De vajon miért vannak telometjeink, amelyek megfosztanak bennünket a halhatatlanságtól? Egy új elmélet szerint azért, mert csak a lineáris, tehát nem kör alakú kromoszómákkal rendelkező élőlények képesek az ivaros szaporodásra, amely lehetővé teszi a bonyolult testi felépítéshez szükséges hatalmas örökítőanyag-mennyiség továbbadását a következő nemzedék számára. A sejtosztódás folyamatában pedig szükség van a telo- merekre, mert azok nélkülözhetetlen feladatot lámák el. Eszerint az összetett testfelépítést lehetővé tévő ivaros szaporodásért azzal fizetünk, hogy telometjeink vannak, amelyek rövidülnek, és ezáltal végessé teszik mind sejtjeink, mind pedig az egész szervezet életét. (N-g) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A hidegháború végével egyre kellet- lenebbül költenek a kormányok az űrutazásra, hiszen választóik előtt sem könnyű igazolni a milliárdokat felemésztő kutatásokat. Az exkluzív pihenésre vágyó üzletemberek viszont most fedezték fel a világűrt. Szerintük ez az a hely, ahol nem kell attól tartaniuk, hogy más turistákkal kell megverekedniük az éttermi helyekért. Tehát szívesen költenek arra, hogy odamenjenek. Az űrturizmus válhat a XXI. század gazdagainak utazási hóbortjává. Az utazásszerAz űrturizmus válhat a XXI. század gazdagainak utazási hóbortjává. vezők láthatólag úgy vélik: itt az ideje annak, hogy a világűrre is kiterjesszék tevékenységüket. Szakértők szerint alig 10-20 éven belül már a közepesen magas jövedelműek is megengedhetik maguknak az űrtúrát - ami gyakran leginkább tortúrához hasonlít a képzett asztronauták szerint. A gravitáció hiánya és a magas nyomás ugyanis űrbetegséggel jár: hányingerrel, kettős látással, fejfájással, esetenként végzetes következményekkel számolhat az, aki nekivág a nagy úrnak. A Time magazin statisztikái szerint csaknem 40 millió amerikai vállalná a kellemetlenségeket a tagadhatatlanul fenséges panorámáért. Közülük 3 milliónyian akár 100 ezer dollárt is fizetnének az élményért. Németország lakosságának 43%-a utazna, ha tehetné, 5 százalékuk egyévi jövedelmét is rááldozná. David Ashford, az űrtúrajárműveket tervező Bristol Spaceplanes ügyvezető igazgatója elmondta: amint olyan járművet tudnak előállítani, amely viszonylag olcsón elhagyhatja a Föld körüli pályát, már egyszerű műszaki kérdés az űrhotelek felépítése. Szerinte 15 éven belül körülbelül egymilliónyian vakációzhatnak majd világűrben. Jelenleg 19 cég vetélkedik az amerikai X-prize Alapítvány 10 millió dolláros díjáért. Az nyerheti el, amelyik először juttat el magánpénzből három utast 100 küo- méter magasságba - és épen-egész- ségesen vissza is hozza őket. A 10 ezer dollárért a MiG25 repülőgépkel eljuthat 26 ezer m magasságba. manővert két héten belül meg kell ismételniük, ez jelzi a komoly kereskedelmi szándékot. Az alapítvány igazgatója szerint rövidesen már lehet sikeres pályázat. Várhatóan nem lesz hiány az utazásra jelentkezőkben sem. Az előírt magasságból ugyanis már jól látszik a csak műholdas felvételekről ismert kék-zöld bolygó görbülete, így saját szemükkel bizonyosodhatnak meg róla: a Föld valóban gömbölyű. Ez a „szuborbitális”, magaslégköri repülés lényegesen olcsóbb a tényleges űrutazásnál. Az űrhajó ugyanis nem hagyja el a Föld légkörét és gravitációjának vonzását. Ezt potom 100 ezer dollárból is meg lehet majd úszni - állítja a jelentkezőket és 6000 dolláros foglalóikat máris fogadó amerikai Space Adventures cég. A 2003-2005. között tervezett utazásokra már 128-an letették az előleget, 25-en pedig a teljes díjat kifizették. Ebben benne foglaltatik az egyhetes tréning is, amely felkészíti a hobbiasztronautákat az út fáradalmaira és veszélyeire. Aki ezt az összeget sokallja, 10 ezer dollárért a hang- sebesség kétszeresével haladó orosz MiG-25 repülőgépekkel eljuthat a légkör felső rétegeibe, mintegy 26 ezer méter magasságba. A vállalkozó szellemű oroszok ugyanis nem csak a szakértők által rozogának minősített Mir-űrállomásukat, hanem harci repülőiket is az új turizmus szolgálatába állították. Ha a repülőgép gyors alábukásokkal egészíti ki röppályá- ját, ezen a magasságon már megtapasztalhatják az utasok a súlytalanság állapotát. A Time információi szerint mintegy tíz manőver során egyenként 30 másodpercen át tart a gravitációmentesség. (N - a)
