Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-28 / 49. szám, szerda

Szerda, 2001. február 28. 3. évfolyam, 2. szám

A tavalyi végzősök nagyon ügyesek voltak. Mindenki bejutott arra az egyetemre, ahová vágyott, külön egyéniség volt, mindenkor saját magát akarta adni, kereste önmagát

Ahol hisznek az útkereső diákokban

A táblák hirdetik: mindig van új a nap alatt

KÓSiK ANDREA

röm járni ebbe a gimibe - gondoltam már a beszélgetés közben, mikor az iskola tanárai diákjaikról és az egykori barokk kastély ódon falai közt zajló diákéletről meséltek.

A füleki gimnázium fiatalos lendülettel dolgozó tanárai és életrevaló diákjai az öreg épületet frissességgel, mozgással töltik meg. Beérni látszik azoknak az éveknek a munkája, melyek az iskola jó hírnevének megvédése jegyében teltek, hisz egy időben voltak, akik elégedetlenül nyilatkoztak a gimnáziumról és eredményeiről, bár erről is lehetne vitatkozni. Mostanra

mindenesetre olyan tanári gárda verődött (ismét) össze a füleki gimiben, amely a diákoknak nemcsak magas színvonalú képzést nyújt (a felsőoktatási intézményekbe bejutott diákok magas arányáról még szólunk), hanem olyan légkört is teremt diákjai számára, mely aktivitásra ösztönzi őket, igazi személyiségeket formálva belőlük. Mindezt nemcsak a diákokhoz való pozitív hozzállással sikerült elérni, hanem egy olyan kézzelfogható dologgal is, mint egy polgári társulás működtetése, egész pontosan a Pro Futuro baráti társaságé. Az 1997-ben alakított társulás országszerte is ismertté vált az Infoprog nevű országos számítástechnikai verseny révén, melyet minden évben Füleken rendez meg a Pro Futuro az ország (sőt Magyarország és Erdély) magyar középiskolái számára. Ugyanakkor a baráti társaság munkája nagyon sokrétű az Infoprog csak egy csepp a tengerben. Szűkebb környezetében akkor figyeltek fel rá, amikor először az ETP Slovakia és

az Ekopolis Alapítvány A te Földed (Tvoja zem) programjában pozitív elbírálásban részesült a pályázatuk, s egész éves tevékenységre kaptak támogatást. Mivel nagyobb összegről volt szó, sikerükkel bátorságot öntöttek a környék többi polgári társulásába is, s ennek köszönhetően Füleken feléledt a civil szféra. Maga a Pro futuro szakmai tanácsadást is indított, s több rendezvényt megvalósított. Közben kisebb pályázatokon is sikeresen szerepelt, például a Nemzeti Alapítvány útiköltség-hozzájárulásnak köszönhetően a gimnázium diákjai és tanárai hétszer voltak Budapesten színházlátogatáson. Többször pályáztak az Illyés Köz- alapítványnál, mely az Infoprog- nak is egyik támogatója. A Nyitott

Társadalom Alapítványtól (Open Society Foundation) roma ifjúsági programjukhoz kaptak támogatást. Eközben, működésük alatt könyvekkel is gazdagodott a Pro Futuro, nem is beszélve arról a technikai felszerelésről (fénymásoló, videokamera stb.), amelyet a társulásnak köszönhetően tanárok és diákok használnak az oktatásban vagy például az iskolai újság szerkesztésében. A Pro Futuro a 2000-es évben is folytatta munkáját, pályázatot pályázat után írt, hogy biztosítsa az akciók menetét. Benko Pál, a kuratórium titkára, a gimnázium biológia-kémia szakos tanára legújabb, már működő projektumokról, az ún. támogatási programról beszélt:- Tavaly kezdtük el a programot, melynek két célja van. Létre szeretnénk hozni egy adatbázist a gimnázium eddigi diákjairól, címekkel, telefonszámokkal. Másik célunk, hogy adományok útján szerezzünk anyagi támogatást az iskolának. Ezúton is köszönjük az adományokat mindenkinek, aki

támogatta egykori alma máterét, s azt is, hogy segítette az adatbázis létrehozását azzal, hogy visz- szaküldte a kitöltött űrlapot. Sajnos nem kis munka az egykori diákok felkutatása, eddig körülbelül harminc százalékuknak küldtük el az űrlapokat. Ezért mindenkit kérnénk, ha tud olyanról, aki a füleki gimnázium diákja volt, jelentkezzen nálunk.

Benko Pál azt is elmondta, miért tartják fontosnak a támogatási programnak ezt a részét:- Tulajdonképpen az iskola működésének 50. évfordulója adta az ötletet, hogy jó lenne tudni minden volt gimnazistáról, s adatbázis révén élő kapcsolatot kialakítani az iskola és a volt diákok között. Az évfordulóra régi tablók fotóit is gyűjtjük, valamint régi hangszalagokat, filmfelvételeket a gimnázium tanárairól és diákjairól. Akinek ilyesmi a birtokában van, esetleg osztálynévsorok címekkel együtt, szívesen vennénk, ha kapcsolatba lépne velünk, s kölcsönözné, hogy felhasználhassuk egy emlékkönyv összeállításához, melyet CD-n is megjelentetnénk az 50. évforduló alkalmából. A jubileumi ünnepségre a telvek szerint ősszel kerül majd sor.

Aki tehát segíteni tud, hívhatják a Pro futuro telefonszámát: 0863/45 11 640. S ha már az információnál tartunk, említsük meg, hogy az iskolának az interneten saját honlapja van (www. gymfilakovo.sk), ahol olvashatnak az iskola történetéről és tanárairól, megtalálhatók rajta például a felvételi kérdések is, és minden aktuális információ a gimnázium életéről. Sokat mesélhetnének erről az életről a tavalyi végzősök, akik sok olyan rendezvény megszületésénél bábáskodtak, amelyek mára hagyománnyá váltak a gimiben, sőt a városban is. Helyettük volt osztályfőnökeik mondták el a „nagy eseményeket”, nem kevés szeretettel és nosztalgiával gondolva vissza tanítványaikra, akik ebben az iskolai évben már valamelyik főiskola vagy egyetem falai között tanulnak tovább. A tavalyi IV. A és IV. B osztályfőnökei, Molnár László és Estefán Erika felváltva mesélték, mennyi mindenbe kapcsolódtak be diákjaik. Minden év novemberében kivették részüket a diáknapi vetélkedő megszervezéséből, karácsony előtt ünnepi műsorral készültek (még az énekkart is felélesztették az iskolán, ami nagy szó!), februárban, farsang idején a diákbál előkészítésén fáradoztak, márciusban a magyar nyelv és irodalom hetének megrendezését segítették, áprilisban részt vettek az Infoprogon, májusban - harmadikosokként - a negyedikesek ballagását készítették elő, nyáron pedig minden évben Olvasótáborba jártak Magyarországra és Erdélybe. Az Apropó Diákszínpad tagjaiként minden évben eljutottak Zsámbékra és a Jókai Napokra. Részt vettek a Phare Comenius alapprogramjában,

amelyet jelenleg a gimi új diákjai folytatnak. Ennek a programnak köszönhető, hogy az iskolának Portugáliában, Franciaországban, Németországban és Angliában van egy-egy baráti iskolája, melyekkel állandó kapcsolatban áll. Jelenleg épp egy tanulmányút szervezése van folyamatban, mely diákcserén alapul majd az öt ország között, hisz a tanárok már meglátogathatták egymást. A füleki gimisek Németországba és Angliába kaptak meghívást július elejére, mikor nálunk már szünidő, de a két nyugat-európai országban még tanítás van, így a mieink bepillantást nyerhetnek az ottani diákéletbe. Bár a gimi legutóbbi végzőseinek mindez a négy év alatt nem adatott meg, a program beindítása nekik (is) köszönhető. Sokoldalúságukról az osztályfőnökök visszaemlékezései tanúskodnak:- Nagyon ügyes osztályom volt. Mindenki bejutott arra az egyetemre, főiskolára, ahová vágyott- mondta Estefan Erika a „bősekről”. - Mindenki külön egység volt. Mindenben saját magukat akarták adni. Soha nem azért csináltak valamit, mert azt meg kellett csinálni. Amivel nem értettek egyet, az ellen lázadoztak. Keresték saját magukat. Útkeresők voltak. Tudták, hogy mélyen bennük még van valami, amit meg akartak mutatni. Hittem bennük én is, mert önmagukat adták. Talán épp ezért nehéz lesz majd nekik, mert a mai társadalom azt várja el mindenkitől, hogy alkalmazkodjon. Bízom benne, hogy még büszke lesz rájuk a gimnázium.- Az enyém teljesen más osztály volt - vette át a szót Molnár László, az „ások” osztályfőnöke. - Az osztályomban felüdülés volt tanítani, annyira igyekvőek, akarók voltak, mindent megtanultak, amit kellett.

Az osztályfőnökök kiemelték, hogy a versenyeken is jól szerepeltek diákjaik: matemetikából, angolból, magyarból, történelemből, megállták a helyüket a megmérettetéseken, többen is nagyon jók voltak informatikából, mások a színjátszókörökben arattak babérokat. Szerencsére, ha versenyről volt szó, mindig akadt olyan, aki képviselte az osztályt vagy az iskolát. Voltak közöttük olyanok, akik az Infoprogon többször értek el helyezést. Részt vettek szavalóversenyeken, biológiaversenyen, s a sportban is jók voltak, pedig az iskolának - sajnos - nincs tornaterme. Egyikük mégis a sport révén jutott el Németországba, ahol egy hetet töltött. A magyar nyelv

és irodalom hetét ők indították el, teljesen „bezsongtak”, ahogy tanáraik állítják. Az osztályfőnökök azt is elmesélték, hogyan keltették életre a diákok az ifi-klubot:- Egy nap alatt kitakarították a pincehelyiséget, pedig az legalább egyhetes munka lett volna. De bizonyítani akarták, hogy képesek rá. A raktárként használt helyiségből kihordták a padokat és a sok limlomot. A városházára is elmentek, s egyenesen a polgármestertől kértek vödröt, felmosórongyot és söprűt a takarításhoz - mesélte mosolyogva Estefán Erika. - Amit akartak, azt kiharcolták.

A tanárok nagyon örülnek, hogy diákjaik visszajárnak a suliba.- Jó érzés, hogy szinte mindig itt vannak - mondja nevetve. Többen kapcsolatban állnak volt osztályfőnökükkel az elektronikus postának köszönhetően. Molnár László elmondta, hogy van olyan diákja, akivel szinte nap mint nap levelezik e-mailen keresztül.

A többi tanár szerint is kreatív és szívós osztály volt mind a kettő. S nemcsak életrevalóak voltak, de

ragadt is rájuk valami, hiszen szinte kilencvenkilenc százalékuk bekerült a kiszemelt iskolába. Most már a füleki gimnázium új magyar diákjain a sor, remélhetőleg ők is ilyen jó eredményeket mutatnak majd fel, s jól érzik magukat a négy év alatt, mert ez az iskola nemcsak tudást ad át nekik: sokoldalú, egészséges személyiségekké is formálja őket.

A diáknapi felvonulás (Molnár László felvételei)

Iskolánk élen jár a számítástechnika oktatásában is

Nem csak a tanulásban lehet eredményes egy osztály

Ősszel lesz 50 éves a füleki alma mater