Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-23 / 45. szám, péntek
Péntek, 2001. február 23. 1. évfolyam, 1. szám A tavalyi fellendülést követően az idén tovább tart az építőipar növekedése, amely éves szinten elérheti akár a 3-5 százalékot is Teljesíthető a kormány ígérete Idén 15,5 ezer lakásnak kellene felépülnie ahhoz, hogy sikerüljön teljesíteni a kormányprogram ígéretét: a választási időszak alatt 56 ezer lakás felépülését. A gazdasági megszorító intézkedések következtében azonban csökken a lakosság lakásépítési hajlama, a minisztérium ezért más módon kénytelen biztosítani a lakások felépülését. A tárca terveiről és programjairól Harna István minisztert kérdeztük. MOLNÁR IVÁN Legújabb kezdeményezésük a bérlakás-építési program módosítása, amivel sikerülne elérni, hogy idén teljesíthető legyen a 15,5 ezer lakás felépítése. Mi ezt a programot már a múlt év elején beindítottuk, ahhoz azonban, hogy ez széles körben ismertté váljon, hosszabb időre volt szükség. Tavaly például, amikor szétírtuk a határértékeket az egyes kerületekre, vagyis, hogy milyen volumenben, hány tízmillió koronával tudjuk támogatni a bérlakások építését, voltak kerületek, amelyek egyetlen koronát sem igényeltek. Ilyen volt például a Pozsonyi kerü\\ Az elmúlt tíz évben ' 30 százalékról 6-7 százalékra csökkent a bérlakások aránya. \\ let. Amint azonban az állami hivatalok és a községek megismerkedtek a programmal, az igények növekedni kezdtek. A nagyobb fellendülést az önkormányzatok hátráltatták, mivel képtetelenek voltak állni a kiadások 20%-át. Ezen segíthetne az a képviselői indítvány, amely szerint a községek bérlakásépítéséhez az állam 50%- ban vissza nem térítendő hitel formájában járulna hozzá, a fennmaradó 50 százaléknyi összeget pedig 4,4%-os kamatozású, 20 éves futamidejű hitel formájában szerezhetnék meg a községek Az elmúlt tíz évben 30 százalékról 6-7 százalékra csökkent a bérlakások aránya a szlovákiai lakásállomány keretében. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a községek, megfelelő igény esetén, kötelesek voltak eladni a bérlakásokat. A közigazgatási reformot szolgáló, községekről szóló törvény szerint ugyanakkor a községek kötelesek lesznek lakosaik lakásproblémáit is kezelni, törődni azzal, hogy a rosszabb szociális helyzetben élő személyek lakásáról gondoskodjanak. A bérlakások építésének támogatása nem hátráltatja majd az egyéb építkezési formák támogatását? Jelenleg ugyan a bérlakások építésére összpontosítunk, ám ez nem megy majd az egyéb lakástámogatási formák rovására. Nem fogjuk csökkenteni a családi házak építésére nyújtott támogatást. A lakástámogatás terén ugyanis sikerült olyan pénzügyi feltételeket teremteni, amelyek folyamatosan finanszírozhatóvá teszik a családi házak építését, a lakóházak magánlakásainak támogatását és a községi bérlakások építésének támogatását is. Ennek megteremtettük az anyagi hátterét, mégpedig azzal, hogy a községi bérlakások építésének költségeire, bizonyos feltételek mellett, vissza nem térítendő állami támogatást nyújtunk. A lakások négyzetméterre kiszámított építési költsége azonban nem haladhat meg egy bizonyos összeget. Megkapják az 50 százalékos támogatást, ha a lakás négyzetméterének költsége nem több, mint 15 400 korona. A lakások nagysága nem lehet több, mint 80 négyzetméter. A fennmaradó összegre hitelt vehetnek fel az Állami Lakásfejlesztési Alapból. Ez rendkívül előnyös hitelfeltételek mellett 20 évre szóló, 4,4 százalékos kamatot nyújt. Felmérések szerint több mint 600 roma többségű község van Szlovákia szerte, ahol nem egészen 15 ezer lakóhelyiségben több mint 120 ezren élnek. így nem csoda, ha a minisztérium külön programot dolgozott ki ezen települések számára. Tárcánk 50-ről 80 százalékra emeli a bérlakások építésére nyújtott állami támogatás mértékét az Harna István: „Jelenleg ugyan a bérlakások építésére összpontosítunk, ám ez nem megy majd az egyéb lakás- támogatási formák rovására. Nem fogjuk csökkenteni a családi házak építésére nyújtott támogatást." ilyen, többségükben romák lakta községekben. A fennmaradó 20 százalékot a községek állnák, amire azonban szintén kedvező kamatozású lakásalapi hitelt vehetnének fel. A bérlakások építését az illető község polgármesterének kell kezdeményeznie, és azok építésén - a közmunkák keretében - a helyi lakosok is részt vehetnének. A felépített lakások a község tulajdonában lesznek, a bérleti szerződést pedig meghatározatlan időre kötik, miközben a lakbérek nagyságát a községek határozzák meg. Rengeteg roma telep tulajdonjogilag nincs rendezve, és nem a község beépített területén helyezkedik el. A községnek erre földterületet kell kiutalnia, illetve a roma telepet integrálnia kell a község belterületéhez. Erre lehetőségük lesz, mivel a földművelésügyi miniszter kiadott egy rendeletet, melynek értelmében a községek jogosultak igényelni a beépíthető terület kiszélesítését, anélkül, hogy kötelesek lennének megfizetni az illetéket, amely elsősorban a termőföld védelmét szolgálja. A községnek csak azt kell bizonyítania, hogy nem rendelkezik más Pozsonyban a hipermarketek lázas építése nagyot lendített az ágazaton. Jó rűzne az ország többi régiójába is. lenne, ha ez a lendület továbbgyű- (Somogyi Tibor felvételei) építési területekkel. A tárca támogatja a közművesítést is, ez családi házak esetén 137 ezer koronát, lakások esetében pedig 77 ezer koronát jelent. Hány lakás épülhet így az elkövetkező időszakban? A standard lakások átlagára körülbelül 1 millió korona. Pillanatnyilag 2,5-3 milliárd koronányi összeg áll a rendelkezésünkre, amivel támogatni tudjuk a bérlakások építéSS A visszaesést az r okozta, hogy a kormány elfogadta a gazdasági megszorító intézkedéseket. « sét. Ez annyit jelent, hogy mintegy 3 ezer lakás épülhet ebből az ösz- szegből, ha a községek élnek az igénnyel. Ha sikerül teljesíteni ezt a tervet, akkor betarthatjunk az idei évre tervezett lakások számát is. Az előző években sikerült teljesítenünk a lakásépítési ígéreteinket. Míg 1999-ben 10 ezer lakás felépítésével számoltak, az év végére 10 745 lakást sikerült átadni. Tavaly a tervezett 12 500 lakással szemben 12 728 lakást sikerült befejezni. Az idei évben 15 500, jövőre pedig 18 ezer lakást szeretnénk felépíteni. Míg 2000-ben azonban az állam 8,6 milliárd koronát juttatott lakásépítésre, addig idén ez már csak 7,3 milliárd korona. A lakásépítéshez ezért felhasználják azt az 1,7 milliárd koronát is, ami a privatizációból maradt fenn. Az állami költségvetésből az építésügyi tárca az idei évre 2,470 milliárd koronát kapott a lakásépítés támogatására. Ebből 850 millió koronát fordítanak bérlakások építésére. 950 millió koronával járulnak hozzá a technikai felszereltség támogatásához. Szolgálati lakások építésére 200 millió koronát fordítanak, 70 milliót pedig a panelházakban keletkezett hibák eltávolítására fordítanak. Korábban még pesszimistán nyilatkozott, kétségbe vonva az idei lakásépítési tévék megvalósulását. Azért nyilatkoztam borúlátón, mert míg az átadott lakások száma nőtt, a megkezdett lakások száma folyamatosan csökkent. A statisztikai hivatal szerint folyamatosan csökkennek a lakosság lakásra fordított kiadásai. Ez megjelenik a megkezdett lakások építésében is. Mivel így nem tudtuk volna teljesíteni a lakásépítési terveinket, bérlakások építése mellett döntöttünk. Ezzel sikerül teljesítenünk a lakásépítési programot és szociális problémákat is kezelünk, hiszen a községi bérlakások célja éppen az, hogy a fiataloknak akár átmeneti időszakra is lakást nyújtsanak. Hogyan értékeli az elmúlt időszakot, és milyen irányzatok várhatóak az építőiparban? A visszaesést az okozta, hogy a kormány elfogadta a gazdasági megszorító intézkedéseket. A lakásépítés fejlődését így elsősorban a fizetőképes kereslet visszaeése befolyásolta. A kormány gazdasági intézkedése éppen az építőiparban hozta a legnagyobb megszorításokat, mivel a lakosság a nagy állami beruházások visszafogását nem érzi meg annyira, mint a mindennapi kiadások növekedését. Mivel az autópálya-program szinte teljesen leállt, az építőipar mélyrepülésbe kezdett. A tárcánál majdnem bevált az év elején kidolgozott prognózis. A statisztikai jelentések szerint tavaly megállt az építőipar visszaesése, amely egy évvel ezelőtt még jelentős összeget mutatott ki, és a tavalyi évtől kezdte ledolgozni az előző év veszteségét. Az év végére az építőipar visszasése megállt. Az építésügyi termelés fellendülése elsősorban a lakásépítésnek köszönhető. Legnagyobb dinamikával éppen a kis- és középvállalatok nőttek, amelyek a lakásépítésen vesznek részt, mivel a nagyok az állami befektetésekben voltak érdekeltek, ezért csökkent a termelésük. Jelentős konkurenciát jelentett a nagy küldöldi üzletláncok építése is, ezek ugyanis lefelé szorították az árakat. A visszaesést 1999-hez képest 0,4 százalékra sikerült enyhíteni. Ha a ledolgozott napok számát tekintjük, akkor 1,2 százalékos növekedést könyvelhettünk el, ugyanis kevesebb munkanap volt, mint az előző évben. A növekedés idén folytatódik, és körülbelül az év végére eléri a 3-5 százalékot. Olcsóbbá váló jelzálogkölcsön Az elmúlt hetekben a jelzáloghitelezéssel foglalkozó bankok sorra bejelentették, hogy némileg mérséklik kamataikat. E tény ösztönzőleg hathat a lakásvásárlásra és a házépítésre. Elsőként a Szlovák Takarékpénztár lépett, amikoris 11,75 százalékról 10 százalékra mérsékelte a kamatot. Viszont ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a jelzáloghitel kiegészül a jelenleg 5 százalékos állami támogatással, akkor valójában 5 százalékos kamatozású, hosszú futamidejű kölcsönről van szó. Természetesen az állami támogatás a jelzáloghiteit igénylő ügyfelet bármelyik hazai pénzintézetben megilleti. Az Általános Hitelbank (VÚB) február első napjaiban lépett: 10,4 százalékra csökkenti jelzáloghiteleinek kamatait. A bank illetékesei szerint a lépést a jelzáloghizetelés területén uralkodó konkurenciaharc kiéleződése okozta. A VÚB 1998-as piacralépése óta 1900jelzáloghiteit folyósított, 1,3 milliárd korona értékben. A HypoVereinsbank a korábbi 12,25-12,75 százalékos kamatozású hiteleit a napokban 11,9-12,5 százalékra mérsékelte. Az Istrobanka lépett utolsóként: február 16- án 11,75 százalékról 10,20 százalékra mérsékelte a kamatot. (shz) ram mellett fontos az önerős házépítés is. Ebben jelentős segítséget nyújthatnak az olcsóbbá váló jelzáloghitelek (Archív felvétel) A Tatra bankánál a legolcsóbb A Szlovákiában rendelkezésre álló jelzáloghitelek közül az osztrák érdekeltségű Tatra banka jelzáloghitele a legkedvezőbb. Konkrétabban az 5 éves futamidejű jelzáloghitei a legkedvezőbb, melynek kamata mindössze 9,95 százalék. A Tatra bankánál az ügyfél maga határozza meg, hogy mennyit hajlandó áldozni a hitel visszafizetése érdekében. Aki az 5 év mellett dönt, az már 9,95 százaléktól kaphat hitelt, 10 év esetében pedig 10,25 százalék az alsó határ. E hitelformában érintett még a Bank Austria Creditanstalt is, azonban az osztrák pénzintézet egyelőre nem folyósít jelzáloghiteit. Végezetül a Ceskoslovenská obchodná banka (CSOB) is ringbe száll, jelenleg vár a jelzáloghitel nyújtásához szükséges engedély megadására, (ú)
