Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-01 / 26. szám, csütörtök

Cl Politika ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 1. Ki is Anna Malíková barátja? Pozsony. Ha kiderülne, hogy az Anna Malíková oldalán mostanában megjelenő férfi valóban az Interpol által ke­resett Vaszilij Belouszov, a szlovák rendőrség még akkor sem tudja garantálni, hogy a férfi nem lép be többet Szlo­vákiába. A vízumkiadással a konzulátusok foglalkoznak, s rájuk nincs közvetlen hatás­sal a rendőrség. Ha a férfi ál­néven tartózkodott eddig Szlovákiában, elképzelhető, hogy újra így jut be az or­szágba. (TA SR) Döntsenek az alkotmánybírák! Pozsony. Ivan Simko 33 képviselőtársával az alkot­mánybírósághoz fordult, hogy az vizsgálja meg, nem ütközik-e az alkotmányba a parlament által tavaly elfoga­dott pártokról szóló törvény- módosítás. Ez alapján idén február 28-tól törvényellenes a kettős párttagság. Ezentúl a pártok, ha be akarják magu­kat jegyeztetni, a működési szabályzatukba be kell venni­ük azt a passzust, hogy nem fogadják el a kettős párttag­ságot. (TA SR) Ivan Simko (archívum) NATO-tagságért felelős államtitkár Pozsony. Tegnap a kormány döntött arról, hogy Rastislav Rácért nevezi ki a védelmi mi­nisztérium újonnan létreho­zott, második államtitkári posztjára. A posztra a koalíci­ós szerződés alapján a KDH jelöli a párton kívüli sze­mélyt. Az államtitkár egyet­len feladata az ország NATO- csatlakozásának koordinálása lesz. Kácer 35 éves, 1992-től mostanáig a külügyminiszté­riumban dolgozott (SFTA) Minipártok egyesülése Pozsony. A Liberális Demok­rata Unió (LDÚ), melyet je­lenleg Ján Budaj és Juraj Svec volt DÚ-képviselők al­kotnak, valamint a szintén csak néhány képviselővel rendelkező Zöldek Pártja (SZS) - amely az SDK színei­ben jutott a parlamentbe - ma koalíciós szerződést ír alá Pozsonyban. A két pártnak még így sem lesz elegendő képviselője ahhoz, hogy önálló frakciót hozzon létre a parlamentben. (TA SR) Nem biztos a kubai látogatás Pozsony. Szlovákia még nem döntötte el, hogy képviselői elutaznak-e áprilisban az In­terparlamentáris Unió havan­nai aktuális ülésére. Peter Osusky elmondta, a döntést a két cseh állampolgár kubai fogva tartása miatt halogat­ják. A képviselő szerint hely­telen lenne Szlovákia jelenlé­te, ha a többi demokratikus ország a cseh képviselők, vagy más ügy miatt bojkottál- ná a találkozót. (TA SR) Megegyezés született a nevesítetlen földekről a koalíciós tanács kedd esti ülésén Pavel Koncos szerint győzött a józan ész Pozsony. A józan ész győzel­mének nevezte a nevesí­tetlen földek ügyében szüle­tett megállapodást Pavel Koncos, az SDE földművelési minisztere. A koalíciós ta­nács kedd esti ülését írták alá a kormánypártok elnökei az egyezményt­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Koncos a SITA hírügynökségnek elmondta, az ismeretlen tulajdonú földterületek nem kerülnek a köz­ségek kezelésébe, továbbra is az Állami Földalap (SPF) rendelkezik velük, a községek a bérbeadásba szólhatnak bele. A földművelési miniszter emlékeztetett, hogy ez a megoldás megegyezik a tárcája ál­tal régebben előterjesztett javas­lattal. A földalapot ért korrupciós vádakkal kapcsolatban elmondta, Koncos szerint a földmű­velési tárca korábbi ja­vaslata lett elfogadva. a községi vezetők között is van, aki becsületes, és van, aki nem az, ezért a tárcavezető szeremé, ha minél előbb rendeznék a földtulaj­don-viszonyokat. A keddi koalíciós tanácskozás má­sik fő témája az alkotmánymódo­sításról való parlamenti szavazás volt. Pavol Hamzík, az SOP elnöke el­mondta: pártja, valamint az SDL képviselői nem terjesztenek be több módosító indítványt a ked­den kezdődő vitába. Az egyezség szerint minden képvi­selő külön-külön, felállva szavaz majd a parlamentben, a kormány­tagok jelenlétében. Hamzík hang­súlyozta, a két említett politikai erő a tervezet jelenlegi formáját támogatja, az esetleges módosítá­sokat követően azonban átértékel­hetik ezt az álláspontot. Az alkot­mánymódosítását vitáját az STV élőben közvetíti, (jl, s) A kormány szakértői csoportjának megbeszélésein semmilyen új javaslat nem született Komárom helyett nagy Nyitra megye? ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A koalíciós tanács kedd este határozott a közigazgatási re­form megvalósításához szükséges további lépésekről. Kvarda József, az MKP önkormányzati szakértője lapunknak elmondta: a pártok fel­adatul kapták, hogy hétfőig elké­szítsék végleges javaslataikat a megyerendszerről, hogy a pártel­nökök a jövő héten dönthessenek a reformról. „A szakértői csoport kétszer ült össze, azonban senki nem volt hajlandó új, konkrét ja­vaslatokat előterjeszteni” - mond­ta Kvarda, és hangsúlyozta: az MKP megoldástervezete a hat, többségben magyarok lakta járás­ból álló megyét is tartalmazza. Kvarda reményei szerint elmozdu­lás esetleg a nagy Nyitra megye-el­képzelés irányába történhetne. „Ez a megye azonban túl nagy len­ne, hiszen a létező Nyitrai kerület­hez csatolnánk a Dunaszerdahelyi és a Galántai járást, így az ország lakosságának ötödé ebben a me­gyében élne” - mutatott rá. Az al­ternatívaként felmerülő nagy Po­zsony megyénél nemcsak annak 800 ezer fölötti lakossága okoz gondot, hanem az is, hogy Po­zsony vonzáskörzetének gazdasá­gi-szociális mutatói összehasonlít­hatók az európai uniós átlaggal, így ez a régió az európai strukturá­lis alapokból nem számíthat támo­gatásra. „Ha Dunaszerdahely és Galánta ide tartozna, ennek a két járásnak sem jutna ezekből a pluszpénzekből, sőt, a főváros még a meglévő támogatásokat is elszippantaná a többi régiótól” - figyelmeztetett Kvarda. A keleti régiókkal kapcsolatban emlékeztetett, hogy Nagykapos és Királyhelmec térségét a Zempléni megyéhez akarják csatolni, míg az MKP javaslata szerint ez a két ré­gió Tőketerebessel együtt Kassá­hoz tartozna. „Pillanatnyilag sem­milyen hajlandóság nincs erre a megoldásra partnereink részéről. Mi már sok kompromisszumba be­lementünk, most már a többi pár­ton a sor, hogy egy korrekt, több generációs területi átszervezésre kerülhessen sor” - nyilatkozta la­punknak Kvarda József, (jéel) A Szociális Biztosító azzal érvel, az idő rövidsége miatt nem készülhetett fel a változásra Kisvállalkozó nem lehet beteg ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Óriási káoszt okozott a tavaly év végén elfogadott törvény, melynek értelmében január 1-től azok a magánvállalkozók, akiknek bevétele 1999-ben nem érte el a százezer koronát, nem kötelesek fi­zetni a nyugdíjbiztosítást és a be- tegsegélyzőt. A vállalkozók nem tudtak január 8- ig kijelentkezni a Szocilális Biztosí­tó két alapjából. Maga a biztosító is mulasztást követett el: nem értesí­tette ügyfeleit a kialakult helyzet­ről. A Szociális Biztosító azzal érvel, hogy a törvénymódosításból eredő változásokra az idő rövidsége miatt nem készülhetett fel, nem világosít­hatta fel a kirendeltségek dolgozó­it, nem készíthette el a szükséges nyomtatványokat, de a számítógé­pes programot sem. A további gon­dot az 1999-es év bevételeinek iga­zolása jelenti. A biztosító kirendeltségein ideges hangulat uralkodott, a magánvál­lalkozók a késésért megszabott aránytalanul magas - napi 100 ko­ronás - büntetéstől tartottak. A ke­délyek lecsillapodhatnak, Igor Lip- ták, a Szociális Biztosító vezérigaz­gatója szerint a kirendeltségek most eltekintenek a bírságoktól, ugyanis nem az ügyfelek okozták a káoszt. Ezért a vállalkozóknak június 30-ig kell benyújtaniuk tavalyi adóbeval­lásukat, a szükséges nyomtatvá­nyok az adóhivatalokban vehetők át. „Egy dolog, hogy az alacsony be­vétel miatt mentesülünk a befizeté­sektől. De míg önkéntes alapon a nyugdíjalapba fizethetünk, nincs le­hetőségünk arra, hogy a betegse- gélyzőt is így fizessük. Mi lesz, ha megbetegszem, hetekig, hónapokig nyomom majd az ágyat? A törvény- módosítás értelmében ugyanis ne­kem táppénz sem jár!” - méltatlan­kodott egy vállalkozó a biztosító előtt kígyózó sorban. „A képviselők fel sem fogják, milyen hézagos tör­vényt fogadtak el. Könnyű nekik, hiszen ők felveszik teljes fizetésüket akkor is, ha betegek. Nem tudják, mit jelent betegállományban lenni, táppénzből élni. Gyakorlatilag ar­ról döntöttek, hogy január 1-től jú­nius 30-ig nekünk már megbete­gednünk sem szabad” - mondja egy másik vállalkozó. A munkaügyi minisztérium viszont nem tartja súlyosnak a helyzetet. Betegség esetén a társadalmi bizto­sítás befizetésétől mentes magán- vállalkozó ugyanis szociális segélyt kérhet, nyilatkozta Eleonóra No- votná osztályvezető, (-erf) A módosítás 60 napot vesz igénybe Nincsenek jobb helyzetben azok sem, akik idén kezdtek vállalkoz­ni. A törvény értelmében, ha akarnák, akkor sem fizethetik a be- tegsegélyzőt, hiszen csak jövőre tudják kimutatni idei bevételei­ket. Ha az év folyamán megbetegednek, ők is táppénz nélkül ma­radnak. A hézagos törvény módosítása legalább hatvan napot vesz igénybe. Parlamenti ratifikálásra vár az örökbefogadásról szóló hágai egyezmény Külföldi egyelőre nem adoptálhat ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. „Minden gyermeknek jo­ga van teljes családi életre. A hágai egyezmény ratifikálásával megnyíl­na az út a szerető családok felé” - mondta Bauer Edit szociális állam­titkár a nemzetközi örökbefogadás­ról és a gyermekek jogvédelméről szóló egyezményről, mely ratifiká­lásáról a most zajló parlamenti ülé­sen döntenek. Az egyezmény lehe­tővé tenné, hogy azokat a gyereke­ket, akik Szlovákiában nem talál­nak adoptív szülőkre, külföldi csa­ládok is magukhoz vehetnék. „Ná­lunk nem szokás egészségkárosult Bauer Edit (Fotó:Somogyi Tibor) gyereket örökbe fogadni, míg sok országban sérült gyerekeket is sze­retettel gondoznak. Minden gyer­mek számára megfelelőbb környe­zet a család, mint egy intézmény. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a gyerekek további sorsát is figye­lemmel kíséijük” - tette hozzá az ál­lamtitkár. Jelenleg külföldi szülők hivatalosan nem fogadhatnak örök­be szlovákiai gyereket, ugyanakkor egyre szaporodik az illegális gye­rekkereskedelem. Bauer Edit meg­győződése szerint ezt éppen a szer­ződés ratifikálásával lehet vissza­szorítani, elfogadását az ENSZ is ja­vasolta Szlovákiának, (sza) Milan Ftácnik (balról) és Ivan Miklós tegnap egyetértett (TA SR-felvétel) Állami, egyházi és magániskolák finanszírozása „Igazságosabb rendszer” ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap a kabinet jóvá­hagyta az alap- és középiskolák, valamint az iskolai berendezések finanszírozásáról szóló törvényter­vezetet, amit Milan Ftácnik oktatá­si miniszter jelentős reformlépés­nek minősített. „A jogszabály célja világos, átlátható szabályok bizto­sítása az iskolák normatív finanszí­rozása érdekében, miközben első­sorban az egyes intézmények telje­sítményre vonatkozó paraméterei­ből - például a diákok számából - kell kiindulni. Egyszerűen fogal­mazva az új rendszer igazságosabb lesz” - tájékoztatott a tárcavezető. A jogszabályban sikerült vala­mennyi kormánytag számára elfo­gadható kompromisszumot találni a nem állami: egyházi és magánis­kolák finanszírozásával kapcsolat­ban is. Eszerint az eredetüeg java­solt 50 százalék helyett az állam a nem állami iskoláknak a fenntartá­si költségek 100 százalékát garan­tálja. A támogatás 30 százalékkal kevesebb lesz azokban az intézmé­nyekben, ahol tandíjat vezetnek be, és további 10 százalékkal ott, ahol a hasonlójellegű, összehason­lítható állami iskoláktól eltérő tan­terv szerint folyik az oktatás. 10 százalékot abban az esetben is megvonhat az állam, ha az adott is­kola nem a régió igényeit kielégítő képzést nyújt. A törvénytervezetet a kabinet egyhangúan fogadta el. A kormány egy héttel elhalasztotta a szaktárca által előterjeszett, az ok­tatási törvény ún. kis módosításá­ról való szavazást, mely értelmé­ben a szaktanintézetek ezentúl nem az egyes szaktárcák, hanem a kerületi hivatalok hatáskörébe tar­toznának. A gyakorlatban ez azt je­lentené, hogy nem központilag, az egyes minisztériumok döntenének az intézményekről - például hogy a kerületnek szüksége van-e rá, fenn tudja-e tartani stb. -, hanem ma­guk a kerületek. Pavel Koncos el­lenjavaslatot terjesztett elő. Külföl­di példákra hivatkozva javasolta: a tárcája hatáskörébe tartozó intéz­ményeket (mezőgazdasági és erdé­szeti iskolák) továbbra is a földmű­velési minisztérium felügyelje. „Mindkét javaslatra van példa Eu­rópában. A kabinet csak jó döntést hozhat a jövő héten” - jegyezte meg Ftácnik. Ivan Miklós gazdasá­gért felelős miniszterelnök-helyet­tes nem lát egyetlen okot sem arra, hogy a mezőgazdasági jellegű isko­lákra más szabályok vonatkozza­nak. „Támogatom Ftácnik úr javas­latát, tehát hogy valamennyi iskola az oktatási minisztérium, ületve a közigazgatási reform megvalósítá­sa után az egyes regionális önkor­mányzatok hatáskörébe menjen át. A mezőgazdasági és erdészeti kö­zépiskolák is regionális jellegűek, ezért kétszeresen is indokolt a szaktárca javaslata” - mondta a kormányalelnök. (sza) A vasúti viteldíjak emelkedése kilométersáv másodosztály másodosztály, félárú menetjegy első osztály első osztály, félárú menetjegy 1-5 7 4 11 6 6-10 11 6 17 9 11-15 15 8 23 12 16-20 19 10 29 15 21-25 24 12 36 18 26-30 28 14 42 21 31-35 34 17 51 26 36-40 38 19 57 29 41-45 44 22 66 33 46-50 48 24 72 36 51-60 58 29 87 44 61-70 66 33 99 50 71-80 76 38 114 57 81-90 86 43 129 65 91-100 98 49 147 74 101-110 106 53 159 80 111-120 114 57 171 86 121-130 126 63 189 95 131-140 132 66 198 99 141-150 142 71 213 107 151-170 158 79 237 119 171-190 176 88 264 132 191-210 196 98 294 147 211-230 214 107 321 161 231-250 234 117 351 176 251-300 270 135 405 203 301-350 320 160 480 240 351-400 360 180 540 270 401-450 398 199 597 299 451-500 434 217 651 326 a gyorsjárat pótdíja 16 8 24 12 minden további megkezdett 50 km 24 12 36 18 Mától a vasút átlagban 15 százalékkal emeli viteldíjait, az eddigi kedvezmények változatlanok, a hetijegyek és havi bérletek esetében átlagosan három százalék­kal nőnek a kedvezmények.

Next

/
Thumbnails
Contents