Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-17 / 40. szám, szombat
8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 17. Az Eros kisbolygó még számos meglepetést tartogat Nyolcvanöt éve halt meg Konkoly Thege Miklós, a magyarországi csillagászat újraindítója és jeles képviselője Kérdések sorát veti fel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai NEAR-Shoemaker műhold, amely a hét elején szállt le az Eros kisbolygóra, máris új felfedezésekkel gazdagította a tudományt. Az általa küldött kiváló minőségű felvételeken meglepő dolgok látszanak. A tudósok e- gyelóre nem tudnak választ adni a következő kérdésekre: honnan származnak a kisbolygó felszínén látható hatalmas kőtömbök, miért borítja finom por egy labdarúgó- pálya méretű krátert, miért láthatók földcsuszamlásra utaló nyomok a jelentéktelen gravitációjú égitesten, végezetül az eddig észlelt, régebbi időkből származó kráterek között miért nem látható viszonylag újonnan született is? A meglepő ismereteknek köszönhetően az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA további 10 nappal meghosszabbította a NEAR-Shoe- maker műhold programját. Fény derül a hamburgerkóli-baktérium rejtett titkaira A gyorséttermek réme ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A wisconsini egyetem kutatóinak többévi munka után sikerült föltér- képezniük egy rendkívül veszélyes ételfertőzéseket okozó baktérium, az úgynevezett hamburger kóli (tudományosan: Escherichia coli 0157:H7) teljes genetikai állományát. Ezáltal új lehetőségek nyílnak meg a kórokozó elleni védekezésben. Életünk első percétől kezdve társbérlőkként sokmilliónyi baktérium szegődött mellénk. Testünk környezettel érintkező részein, bőrünkön, légutainkon, tápcsatornánkban megtelepedve többnyire igen békésen élnek velünk együtt. Bél- csatornánkban például mintegy 500 féle baktérium sokmilliárdnyi sejtje szorgoskodik, méghozzá igen hasznos szolgálatokat téve: segítenek a tápanyagok lebontásában, szervezetünk számára vitaminokat termelnek, sót megvédenék bennünket más, ellenséges szándékkal megkömyékező betolakodók ellen. Az egészséges bélfal kialakulásához is nélkülözhetetíenek ezek a ,jó baktériumok”. Egyikük, a jól ismert kóli a felnőtt ember bélbaktériumainak alig egyezredét teszi ki. A jó és a rossz kólibaktériumoknak alapvetően azonos a génkészletük, ám a veszélyes törzsek még különféle egyéb génekkel is föl vannak fegyverkezve, olyanokkal, amelyek például mérgeket termelnek, és ezzel okoznak betegséget. Az USA-ban 1982 óta tartják nyilván az úgynevezett hamburgerkóli-megbetege- déseket, amelyek különösen gyorsétteremláncok vendégei között fordulnak elő. Az áldozatok hasi fájdalomra, véres hasmenésre panaszkodnak. Az erős felnőtt szervezet 5- 10 nap alatt úrrá lesz a betegségen, kisgyerekeknél, idősebb embereknél viszont veseproblémák léphetnek föl, és a fertőzés nemegyszer halálhoz is vezethet. Ennek a baktériumnak az „alattomosságára” jellemző, hogy rendkívüli módon reagál az antibiotikumos kezelésre: a stresszt érzékelve fokozott méregtermelésbe kezd. A wisconsini egyetemen a genetika eredményeire támaszkodva próbálnak túljárni ennek a „rossz” baktériumnak az eszén, hiszen működésének kereteit a benne rejlő genetikai információ, a DNS-molekulába kódolt gének határozzák meg. Az amerikai kutatócsoport sok millió dolláros program keretében látott hozzá a teljes géntérkép elkészítéséhez, azaz a DNS-ben rejlő információ betűről betűre történő kiolvasásához. Mi olvasható ki a hamburger kóli géntérképéből? Összehasonlítva a közös génkészletű, ám ártalmadan kóli tulajdonságaival, kiderült: a hamburger kóli még számtalan betegségkeltő fegyvert hordoz. Génjei a baktériumkromoszómában szigetszerűen, több száz betoldás formájában épültek be. Az ártalmas és ártalmatlan törzs génkészlete között így hatalmas, 25%-nál nagyobb különbség van. Honnan jönnek ezek az új gének? Úgy tűnik, a bélbaktériumok képesek arra, hogy környezetükből genetikai anyagokat „lopjanak”, amelyeket beépítenek kromoszómájukba. Mintha mi nemcsak szüléink génkészletével élnénk, hanem rokonaink, szomszédaink, ismerőseink génjeit is magunkévá tennénk. Ezeket az idegen géncsomagokat sokszor vírusok viszik sejtről sejtre. Az új géntérkép számos támadáspontot fed föl. Többek között tudjuk, milyen toxinokat termel a baktérium, és azt is, hogy müyen különleges módon tapad meg a bélfalon. S ha már ezzel tisztában vagyunk, megpróbálhatjuk közömbösíteni a mérgeket és megakadályozhatjuk a fertőző sejt megtelepedését. így készíthető majd hatékony gyógyszer a betegség ellen és vakcina a megelőzéshez. (N-g) Sohasem építettek be repülőbe ilyen hatalmas ajtót Távcső a fellegek közt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ 2002 végén emelkedik először a magasba a SOFIA csillagászati távcső egy Boeing repülőgép fedélzetén. A SOFIA német-amerikai közös vállalkozás, a távcső német, az átalakított repülőgép amerikai. A 2,5 méter átmérőjű tükrös távcsővel elsősorban a Naprendszerből, a világegyetemből érkező infravörös sugárzásokat tanulmányozzák. Az univerzumban zajló fizikai folyamatok jellegüktől függően az elektromágneses színkép más-más tartományaiban bocsátanak ki sugárzásokat. A tőlünk térben és időben távol lejátszódó eseményekre a műszereinkkel megfigyelt sugárzásokból következtetünk vissza. A Föld légköre egyes hullámhosszakon erősen elnyeli a kívülről érkező sugárzásokat, más hullámhosszakat pedig átenged. A vörösen innen, az infravörös tartományban a légkör vízpára tartalma a beérkező sugárzás nagy részét elnyeli. Ezért az infravörös távcsöveket magas hegyek csúcsaira telepítik, de még jobb, ha a műszerek a légkörön kívül dolgoznak. Távcsövet lehet műholdra telepítem, ilyen pl. a most is működő Hubble-teleszkóp, amely elsősorban az ibolyántúli tartományban gyűjt adatokat. A földi és a műholdas távcső közötti átmenet a repülőgépjén szállított távcső. Az új távcsövet egy átalakított Boeing 747SP repülőgép, a 747 alaptípus rövid törzsű változata emeli a magasba. A legnagyobb mérnöki feladat a repülőgép hátsó részében, a szárnyak mögött elhelyezett 20 tonnás teleszkóp ajtajának az elkészítése. Ha a gép elérte a kb. 12 km repülési magasságot, akkor egy 6x4,3 méteres, a gép görbületét követően ívelt ajtót kell kinyitni, majd a megfigyelések végeztével, a leereszkedés előtt bezárni. Még sohasem építettek be ilyen hatalmas, repülés közben kinyitható ajtót repülőgépbe. A teleszkóp lelke a 2,5 méter átmérőjű főtükör, melyet segédtükrök egészítenek ki. A SOFIA tervezett tudományos programja nagyon gazdag. Egyebek mellett csillagok születéséről és haláláról, új naprendszerek kialakulásáról, saját Naprendszerünk bolygóiról, üstököseiről, kisbolygóhói, a galaxisok középpjontjában megbúvó fekete lyukakról készülnek adatokat gyűjteni. A nagyratörő tudományos program végrehajtásához rengeteg megfigyelést kell végezni. Legalább 20 éven át heti 3-4 éjszakán szeretnék gyűjteni az infravörös fény által közvetített információkat. (N-g) Iskolát teremtett Ógyallán Konkoly Thege Miklós Ógyal- lát az európai csillagászat egyik központjává emelte. Számos fiatal csillagászt hívott obszervatóriumába, akik az ő költségén évekig dolgoztak Ógyallán. A nemesi kúriája lett az a műhely, ahol a magyarországi csillagászok nevelődtek és első szárny- próbálgatásaikat tették. LACZA TIHAMÉR Van annak már negyed százada is, hogy először jártam a Konkolycsalád hajdani ógyaliai kastélyának parkjában és a magyar csillagászat történetében meghatározó szerepet játszó kupolás épületében. Dunaszerdahelyi amatőrcsillagászok szerveztek itt meteorészlelő tábort Bödők Zsigmond vezetésével, és saját készítésű távcsöveik mellett a csillagvizsgáló egyik reflektorával is pásztázták az eget. A csillagda falait korabeli fényképek ékesítették, egyik-másik felvételen az obszervatórium alapítóját is szemügyre vehettem, s tulajdonképpen ekkor ismerkedtem meg közelebbről az életével is. Konkoly Thege Miklós 1842. január 20-án Budán született, de családjának Komárom vármegyében voltak birtokai, így gyermekkorát leginkább az ógyaliai kastélyban és környékén töltötte. Középiskoláit magántanulóként végezte, az érettségi vizsgákat a komáromi bencéseknél tette le. Az egyetemi szak kiválasztása nem volt éppen könnyű, hiszen nemesi származása a közéleti pályára predesztinálta őt. Talán ezért is szerzett jogászi képesítést, közben azonban matematikai, fizikai, csillagászati, földrajzi és ásványtani stúdiumoKonkoly Thege Miklós, a csillagász kát is folytatott a berlini és más németországi egyetemeken. Sokoldalúságára jellemző egyébként, hogy már gimnazistaként fényes zenei karriert jósoltak neki; zongorára átírt népdalait és csárdásait az egész országban játszották, Liszt Ferenc és Richard Wagner pedig egy-egy kézirattal ajándékozta meg. Kevesen tudják, hogy idősebb korában nyitányt komponált Jókai Mór Milton c. drámájához. Az irodalom és a képzőművészet is közel állt hozzá, szenvedélyes műgyűjtő hírében állt. Konkoly Thege érdeme, hogy a művészi fényképezés is teret hódított Magyarországon. A csillagászattal kedvtelésből kezdett el foglalkozni. Erről ő maga a következőket írta: „Midőn 1871. év nyarán obszervatóriumomat felépítettem, nem volt szándékom benne rendes észleléseket tenni, célom főképp az vala, hogy miután a csillagászat iránt különös vonzalmat éreztem, az e téren tett felfedezéseket figyelemmel kísérve, azokat magam is óhajtottam látni s egyszersmind gyönyörködni az univerzum nagyszerűségében szép estvéken. Csakhamar belátva azonban, hogy ezen újból épült kis csillagdámnak más célja is lehet, mint éppen saját szenvedélyem ki- légítése, hozzáfogtam a rendes észlelésekhez...” Amikor erre az Az ógyallai csillagvizsgáló téli látképe. E tudományos műhely révén Magyarország visszakerült az európai csillagászat vérkeringésébe (Fotók: a szerző archivumából) elhatározásra jutott, talán nem is tudatosította igazán, hogy tulajdonképpen újraindítja a magyar- országi csillagászati megfigyeléseket. Százvalahány évvel korábban a Selmecbányái születésű Hell Miksának köszönhetően kezdődtek meg a rendszeres és korszerűnek mondható csillagászati megfigyelések az országban, kiépült az obszervatóriumok hálózata is, de a szükséges anyagiak és a rátermett csillagászok hiányában ez a nagyszerű kezdeményezés fokozatosan elenyészett. A magyar- országi csillagászat utolsó bástyájának számító budai obszervatóriumot az osztrákok robbantották fel 1849-ben. A következő évtizedekben jóformán semmiféle csillagászati észlelés nem történt Magyarországon. Amikor tehát az ógyaliai földbirtokos, kedvtelésből, hozzá fogott a csillagos eget pásztázni, tudománytörténeti jelentőségű lépésre szánta el magát. Az első távcsövét hamarosan egy nagyobbra cserélte fel, ezt azonban már nem tudta a nappaliban elhelyezni, hiszen a több mint másfél tonnás műszer mozgatásához hely kellett. így került néhány kupola az 1829-ban épült kastély tetejére. Ógyalla fokozatosan a magyarországi csillagászati kutatások központja lett. Erről 1878- ban Heller Ágost így számolt be a Természettudományi Közlöny hasábjain: „Magyarországnak jelenleg országos csillagvizsgálója nincs, e tekintetben csak múltunk van, és reméljük - jövőnk lesz. Egy tudománykedvelő földbirtokos, aki tevékenységét az ég tudományának szenteli és e célra nagy összegeket fordítani nem vonakodik, továbbá egy nemeslelkű főpap, ki jelenleg csillagvizsgálót állít fel; az ógyaliai és a kalocsai csillagvizsgáló mentenek meg bennünket attól a szégyentől, hogy 60 000 négyszög mérföldnyi édes honunk teljes sivatagot, ürességet Obszervatóriuma részévé vált egy európai megfigyelő hálózatnak is. nem képez az európai csillagászati obszervatóriumok hálózatában.” Konkoly Thege maga is aktívan bekapcsolódott a megfigyelésekbe. Érdeklődése fokozatosan a csillagászati fényképezés felé fordult és ő foglalkozott először Magyarországon az égitestek színképelemzésével is. Noha „amatőrként” kezdte, hamarosan felküzdötte magát a profik közé, és az évtizedek során három jelentős könyvvel is gyarapította a csillagászati kiadványok sorát. Ezeket németül publikálta, miután a magyar nyelvű kiadást senki nem vállalta. Konkoly Thege Miklós azonban nemcsak megfigyeléseket végzett, hanem folyamatosan bővítette is az ógyal- lai obszervatóriumot. A külföldön vásárolt műszerek és berendezések mellett a saját készítésű távcsöveit és eszközeit is rendszeresen használta a bolygók, az üstökösök és a Nap megfigyeléséhez. Számos fiatal csillagászt hívott Ógyallára, akik Konkoly költségén évekig dolgoztak az obszervatóriumban. A nemesi kúria lett tulajdonképpen az a műhely, ahol a magyarországi csillagászok nevelődtek és első szárnypróbálgatásaikat tették. Olyan, később hímeKonkoly újraindította a magyarországi csillagászati megfigyeléseket. vet szerzett kutatók kezdték itt pályafutásukat, mint Kövesligethy Radó, Tass Antal, Harkányi Béla, Terkán Lajos stb. Konkoly emellett más földbirtokosokat is arra ösztönzött, hogy alapítsanak csillag- vizsgálót. Szakmai tanácsokkal segítette Gothard Jenőt, aki herényi birtokán létrehozta asztrofizikai obszervatóriumát és a csillagászati fényképezés terén európai hírű munkát végzett. De nagy érdemeket szerzett Konkoly Thege Miklós a kalocsai Haynald obszervatórium létrehozásában is, hiszen az ő útmutatásai segítették az alapítót, Haynald Lajos bíborost a csillagda kialakításában. Konkoly Thege Miklós kezdettől arra törekedett, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait a külföldi kutatókkal. Ógyaliai obszervatóriuma részévé vált egy európai megfigyelő hálózatnak is, s az általa szerkesztett kiadványoknak komoly nemzetközi visszhangjuk támadt. Az évek során felismerte, hogy saját erejéből már nem képes egy ilyen intézményt működtetni és fejleszteni, ezért több alkalommal is felajánlotta a magyar államnak, hogy vegye birtokba az ógyaliai csillagvizsgálót. Erre végül csak 1899-ben került sor, de az intézmény igazgatója 1916-ban bekövetkezett haláláig Konkoly maradt. Szólnunk kell az ógyaliai földbirtokos más irányú munkásságáról is. A csillagászat mellett érdekelte őt a földmágnesség problémája is, s Ógyallán létrehozott egy geofizikai obszervatóriumot, amely mind a mai napig működik. Konkoly Thege Miklóst 1890-ben nevezték ki a budapesti Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatójává, s amikor felismerte, hogy a terebélyesedő nagyvárosban már egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a pontos mérések és megfigyelések elvégzése, több részleget is ógyaliai birtokára telepített át. Noha modora kissé nyers és fölényeskedő volt, s emiatt számos közeli munkatársa is neheztelt rá, szervező zsenijét senki sem vonta kétségbe. Ó hozta létre az első meteorológiai megfigyelő hálózatot az országban és ha úgy adódott, mélyen a pénztárcájába nyúlt a közös ügy előmozdítása érdekében. Kevesen tudják, hogy Ógyallán nemcsak a csillagászati és a geofizikai obszervatórium működését, hanem a finomműszerészek képzését is éveken át finanszírozta. Konkoly bizonyos értelemben a tudományok menedzselésének is az úttörője volt Magyarországon. Felismerve, hogy a tudományos megfigyeléseket a mindennapi életben is hasznosítani lehet, elérte, hogy az időjárás-előrejelző szolgálatot a mezőgazdasági minisztérium vegye kezelésbe, s folyósítsa az ehhez szükséges pénzt. Amikor hatvanéves lett, nem várt arra, hogy kitüntetésekkel halmozzák el, hanem egy nagyvonalú gesztust tett: az államnak adományozott ógyaliai birtokaiból több mint 1500 kataszteri holdnyi földterületet, hogy oda földnélküli magyar parasztokat telepítsenek. Az 1918-as impériumváltást követően Ógyalla Csehszlovákia része lett, ezért a Konkoly által alapított csillagászati és geofizikai obszervatórium legtöbb műszerét leszerelték és Budapestre szállították. Az épületeket azonban nem lehetett elmozdítani, így továbbra is a tudományt szolgálják. Jelenleg egy planetárium működik az ősi parkban és újraépítették a csillagvizsgáló épületét is. Néhány száz méterrel távolabb áll a geofizikai obszervaAz ógyaliai csillagász egyik távcsöve tórium épülete, amely a szlovákiai földmágnesség-mérések központja. A 85 éve elhunyt Konkoly Thege Miklós földi maradványait az ógyaliai templom közelében emelt sírboltban helyezték el.
