Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-17 / 40. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 17. Agrárvilág Hasznos tanácsok kertészkedöknek - A szakértők szerint nem minden esetben a vetőmag vagy az időjárás a vétkes A zsenge palánták károsítói Komárom. Az eredményes palántanevelést a kórokozók és kártevők egész sora veszélyezteti. Sokszor előfordul, hogy a hiányos kelést a vetőmag rossz csírázóképességének tulajdonítjuk, s a növények gyenge fejlődéséért, pusztulásáért a vetőmagot vagy az időjárást okoljuk. Pedig az esetek túlnyomó többségében ez a különböző károsítok élettevékenységének a következménye. CSERES ZOLTÁN Palántaágyainkban a palántadőlés a legjelentősebb gombabetegség. Kórokozói a Rhizoctonia solani, Olipidium brassicae, a Fusaruim és a Pythium fajok, amelyek zöldségféléink egész sorát megtámadhatják, de fertőzésük következtében leggyakrabban és legsúlyosabban a paprika, a paradicsom és a káposztafélék palántái károsodnak. A kórokozók különböző időpontokban támadják meg a növényeket. Csírafertőzés esetén már a magból előtörő csíra is bámul és pusztul, aminek hiányos kelés a következménye. A későbbiekben, tehát már szikleveles, esetleg néhány lombleveles állapotban bekövetkezett fertőzés következtében viszont áttetszővé válik, elvékonyodik, majd megbámul a növények szára. A károsodott palánták eldőlnek, elpusztulnak. A kórokozó terjedésének megfelelően a pusztulás mindig foltokban mutatkozik. Az idősebb növények A palántadőlés a legjelentősebb gombabetegség. fertőzésekor - ez főleg a kiültetett paprikán fordul elő - a levelek lan- kadása a virágok lehullása, a termés fonnyadása, kényszerérése jelzi a kórokozó kései jelentétét. A védekezést megelőzéssel kell kezdenünk. Még a magvetés előtt érdemes a melegágyi kereteket az ablakokat és a palántanevelés során használt különböző munkaeszközöket 2,5%-os formalinoldattal, vagy 1,5%-os rézgálicoldattal fertődení- tenünk. A káposztafélék és a paprika károsodását legeredményesebben úgy előzhetjük meg, ha a magvetéskor Fundazol 50 WP 0,1% + Merpan 50 WP 0,2% kombinációjával fertőtlenített magtakaró földet használunk. Szintén jó hatást eredményez a Previcur 607 SL.0,15% vagy Topsin M 70 W 0,1% + 0,1% Fundazol. A palántanevelő heZÖLDSÉCPIACI ÁRSÉTA Pozsony február 15-én Komárom február 15-én Rimaszombat február 15-én Losonc február 15-én Kassa február 9-én sárgarépa 22 Sk/kg 10-12 Sk/kg 18 Sk/kg 14-16 Sk/kg 13-15 Sk/kg petrezselyem 39-45 Sk/kg 28-35 Sk/kg 36 Sk/kg 31-43 Sk/kg 38 Sk/kg burgonya 6-8 Sk/kg 6-10 Sk/kg 7 Sk/kg 7-9 Sk/kg 67 Sk/kg savanyúkáposzta 16-22 Sk/kg 20 Sk/kg X X paprika 40-80 Sk/kg X 75 Sk/kg 110 Sk/kg 80 Sk/kg karalábé 15-18 Sk/kg 10 Sk/db 20 Sk/db 13-15 Sk/kg X zeller 20 Sk/kg 16 Sk/db 20 Sk/db 2023 Sk/kg X káposzta 8 Sk/kg 5-6 Sk/kg 15 Sk/kg 66,50 Sk/kg 7 Sk/kg fejessaláta 12-20 Sk/fej X X X X cékla 18 Sk/kg 10 Sk/kg tHKKtHKKBHBKBB 10 Sk/kg 12 Sk/kg hagyma 12-14 Sk/kg 12-13 Sk/kg 12 Sk/kg 14 Sk/kg 13 Sk/kg paradicsom 38-50 Sk/kg 50-55 Sk/kg X 50-65 Sk/kg 65 Sk/kg karfiol 25-40 Sk/db X 45 sk/db 55-58 Sk/db 46 Sk/db dió 130-140 Sk/kg 100-120 Sk/kg 100 Sk/kg 100-120 Sk/kg 130 Sk/kg mák 100 Sk/kg 90 Sk/kg 80 Sk/kg X 100 Sk/kg kel 18-22 Sk/kg 16 Sk/fej 20 Sk/kg 13-16 Sk/kg X alma 16-25 Sk/kg 10-16 Sk/kg 24 Sk/kg 7-28 Sk/kg 17-28 Sk/kg torma 86 Sk/kg 10 Sk/csomó flHHM 90 Sk/kg fokhagyma 65 SK/kg 60-68 Sk/kg 55 Sk/kg 55-58 Sk/kg 56-60 Sk/kg uborka 30-60 Sk/kg HMNHHHHMHM X 5670 Sk/kg 60 Sk/kg tojás 3,40-3,50 Sk/db 3,003,10 Sk/db 3,00 Sk/db 2,802,90 Sk/db 3,40Sk/db méz 90 Sk/kg 75-85 Sk/kg 70 Sk/I X 80 Sk/l Még a magvetés előtt érdemes a melegágyi kereteket, az ablakokat és a palántanevelés során használt különböző munkaeszközöket fertőtleníteni. (Fotó: Jó Gazda) lyünk területének megfelelő szermennyiséget a vetés előtt pár nappal keverjük össze, körülbelül tízszeres mennyiségű homokkal, majd a ffiagtakarói földdel. A vetés után ezzel a földdel 1,5-2,0 cm vastagon takarjuk a magokat. (Itt jegyzem meg, hogy az országszerte és nemcsak itthon ismert paprikatermesztő, a perbetei Sipos úr már több éven keresztül csak Mer- pant használ ennél a műveletnél, és nála ez a betegség még nem fordult elő.) A csávázószerekre érzékenyebb paradicsom károsodásának megelőzésére Merpannal öntözzük a magvetést. A 0,2% töménységű permedéből 2,5 litert juttasunk ki négyzetméterenként. A beöntözést, amely egyébként a paprikapalánta nevelésénél is szükséges, érdemes szikleveles, vagy első lombleveles állapotban megismételni. Ha az ilyen megelőző intézkedések - a talaj- fertődenítés és a beöntözés gondos elvégzése - ellenére is észleljük a palántadőlés fertőzésének tüneteit, azonnal és ismételten védekezzünk kell. Ekkor már távolítsuk el - a földdel együtt - a fertőzött és a körülöttük levő, még egészségesnek látszó palántákat is, és semmisítsük meg azokat. A megmaradó növényeket öntözzük be Merpan 0,2%-os töménységű oldattal 5 liter/m2 adagolásban. A peronoszpóra a káposztafélék palántáinak gyakori kórokozója; a szikleveles kortól a tenyészidőszak végéig fertőzheti a növényeket. Ennek következtében a levelek (sziklevelek) színén elmosódott szélű, szürkéssárga, sárga foltok, azok fonákján pedig szürkésfehér bevonat jelenik meg. A fertőzött levelek elsárgulnak, elpusztulnak. Kártételük megelőzése érdekében az első lomblevelek megjelenésekor, majd 12 nap múlva kaptán hatóanyagú Merpan Orthocid 0,2%- os oldatával érdemes permeteznünk. Ha a fertőzés tüneteit észleljük, az ilyen növénykéket távolítsuk el, és ugyancsak az említett szerekkel védekezzünk. Magvetéseink, palántanevelő helyeink kártevői közül a lótücsök (gryllotalpa gryllotalpa) a leggyakoribb. A többnyire állati táplálékot fogyasztó, s ezáltal „hasznos állat” főleg a szárazság idején válik kártevővé. Ilyenkor tápanyag- és vízszükségletét a palántákból, vagy a kiültetett növényből szerzi. Leginkább a paradicsom és a paprika szenved tőle. Palántákat elsősorban nem rágással, hanem a földfelszínhez közel haladó járatok készítésével károsítja - kitúrja a fiatal növényeket, megrágja a gyökereiket. Ha palántaágyainkban járatait, vagy a jelenlétét jelző kitúrt növényeket találunk, az esti órákban kiszórt 20-30 g/m2 mennyiségű Arvalinnal védekezzünk a kártevő ellen. A szer nálunk engedélyeztetéshez kötött, így egyelőre csak Magyarországon lehet beszerezni. Az így kezelt területektől tartsuk távol a háziállatokat. Elterjedtebb és olcsóbb módszer a darába áztatott inszerkticid, pl. a Métámon 0,3%-os oldat. Eredményes védekezési forma (különösen a kiskerttulajdonosoknak ajánljuk) a járatok mentén sima falú edények, pl. konzervdobozok elhelyezése, talajba süllyesztése. Az állatok a dobozokba esnek, és összégyűjthetők. A bársonylegyek (Bibuio hortula- nus, Bibio marci) lárvái főleg ott gyakori kártevők, ahol a növények közelében szervestrágyacsomó található. Megrágják a csírázó magvakat, elrágják a gyökereket. Csoportosan károsítanak, így jelenlétük hamar észlelhető. Főleg a kis növények fonnyadását, száradását, pusztulását idézik elő. Nőstényeik előszeretettel keresik fel tojásrakás céljából a szervesanyagban gazdag helyeket. A fertőzésmentes trágya vagy komposztált föld felhasználása ezért már önmagában is a kártétel megelőzését eredményezi. Ha ezt nem vettük figyelembe a palántanevelő helyek készítésekor, akkor március végén április elején kell a lárvák ellen talajfertőtlenítéssel, Basudin G vagy Diazinon 10 G 5 g/m2 kiszórásával, majd a talajba munkálásával védekeznünk. Kis területen eredményes lehet a föld felszínéhez közel és csoportosan élő lárvák összegyűjtése is. Több légyfaj - a tavaszi káposztalégy (Phorbia brassicae), a nyári káposztalégy (Phorbia floralis), a fésűslábú viráglégy (Phorbia pla- tura) - lárvái is károsíthatják a káposztaféléket. Kártételük a szabadföldön mindig jelentősebb, mint a palántaágyban, de már a kiültetés előtt számolnunk kell a fertőzés veszélyével. A kis lárvák megrágják a gyökereket, berágnak a szár belsejébe, ahol felfelé haladó járatokat találunk. Kártételük következtében a palánták fejlődése megáll, leveleik ólomszínűvé válnak, majd az egész növény elpusztul. Már a palántaágyban érdemes ellenük 1,5-2 g/m2 Basudin 5G vagy Diazinon 10 G kijuttatásával védekezni, s ezt a kezelést a kiültetés után a szabadföldön is meg kell ismételni. A szerző a komáromi ÚKSUP munkatársa AGRÁR MORZSÁK Cukorgyárak minőségi elismerése Pozsony. A Word csoport két tagja, a nagyszombati és a Trencianská Teplá-i cukorgyár is megkapta az ISO 9002-es minőségi tanúsítványt. A főrészvényesek figyelme most az ISO 14001-es környezetvédelmi norma teljesítésére irányul. Uwe von Borries, a német-francia-szlovák tőkerészesedésű Word elnökségi tagja megerősítette: egyelőre nem növelik a cégek feldolgozási kapacitását, a tervezett beruházásokat azután valósítják meg, hogy Szlovákia hathatós piacvédelmi intézkedéseket foganatosít és átveszi az EU-országokban érvényes cukorpiai rendtartást. Megerősítették, hogy „nincs napirenden” a surányi és a diószegi cukorgyár újraindítása, (gy) A csehek félnek a marhakórtól Prága. A cseh lakosságnak több mint a fele fél a marhakórtól. A prágai STEM felmérése szerint a lakosság 51%-a tart a szivacsos agysorvadás (BSE) csehországi elterjedésétől, míg 49%-uk nem fél ettől. Az emberek 52%-a állította, hogy erősen korlátozta a marhahús fogyasztását, 48% nem változtatott szokásain. A megszólítottak 48%-a úgy vélte, a BSE miatt a jövőben teljesen kiiktatja a marhahúst az étlapjáról. Kiderült: a lakosság 24%-a figyeli meg, hogy a hús, amelyet vásárol, honnan származik. (MTI) Visszaesett a húsfogyasztás Prága. A Cseh Statisztikai Hivatal szerint karácsony óta több mint 40%-kal csökkent a marhahúsfogyasztás Csehországban, pedig a marhahús ára átlagosan 10-15%-kal csökkent. A drasztikus csökkenés fő oka, hogy a marhahúst - a BSE-pánik miatt - számos iskolai és vállalati étkezde kiiktatta az édapról, és a vendéglők is csökkentették a marhahúsételek kínálatát. Csehországban eddig még nem fordult elő a marhakóros eset. (MTI) Bizonytalan „kapunyitás" Strasbourg. Szigorú génmanipulációs szabályozást hagyott jóvá az Európai Parlament, ezzel teremtve meg génmanipulált organizmusok (GMO) tesztelését és biztonságossági ellenőrzését már két éve tiltó rendelet feloldásának alapját. A kormányok főként a BSE-járvány miatt az élelmiszerbiztonságért aggódó közvélemény nyomására gyakorlatilag leállították újabb génmanipulált élelmiszerek jóváhagyását az új szabályozás megszületésére várva. A Európai Parlament 338:52 arányban, 85 tartózkodással hagyta jóvá az új szabályokat a GMO-növények termesztésére és használatára. Az Európai Bizottság a fogyasztói és a piaci bizalom helyreállítása felé tett fontos lépésként üdvözölte az irányelv elfogadását. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. február 19-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta ____________Árfolyam Valuta____________Árfolyam EM U - euró 43,742 Magyar forint (100) 16,446 Angol font 69,803 Német márka 22,365 Cseh korona 1,270 Olasz líra (1000) 22,591 Francia frank 6,668 Osztrák schilling 3,179 Japán jen (100) 41,843 Spanyol peseta (100) 26,289 Kanadai dollár 31,339 Svájci frank 28,458 Lengyel zloty 11,695 USA-dollár 48,029 Nagyobb területen foglalkoznak gabonával és zöldséggel Nem kedvez a meleg idő ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. A mezőgazdaságban dolgozók számára a téli hónapok jelentik a pinehés idejét, ilyenkor készítik fel a gépparkot a tavaszi és a nyári munkákra. A Komáromi járásban a regionális agrárkamara adatai szerint az agrárvállalatok és a magángazdák több, mint 85 ezer hektárt művelnek. Földes Csaba, a 146 tagot számláló Komáromi Regionális Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kamara hivatalának igazgatója elmondta, már elkészült a 2001-es évre a vetésterületek nagyságának tervezete. Ennek alapján elmondható, hogy az idén a tavalyihoz viszonyítva nagyobb területre kerül gabona. Búzát például 17%-kal nagyobb területen, azaz 23 ezer hektáron vetnek majd a termelők. Zöldségféléket az idén 3%-kal nagyobb területen vetemé- nyeznek, mint tavaly. „A mezőgazdaságban dolgozók már most számolnak azokkal a károkkal, amelyeket a rendkívül meleg februári időjárás okoz. Ez az időjárás ideális a gombás megbetegedésnek és a rágcsálók elszaporodásának” - mondta Földes Csaba, (km) Az idén 40 ezer tonna sörárpa felvásárlását tervezik Csak kivitelre termelnek ÚJ SZÓ-JELENTÉS Nagymihály. A tavalyi rossz árpatermés ellenére zavartalan a termelés Szlovákia egyik legnagyobb malátagyárában, a nagymihályi Sladovna Rt.-ben, ahol már kezdetét vette az új idényre való felkészülés is, vagyis az idei szerződések kötése a termelőkkel. A malátagyár tavaly 32 ezer tonna sörárpát vásárolt fel, főleg délszlovákiai termelőktől, legtöbbet a Komáromi és Dunaszerdahelyi járásból, amelyért 160 millió koronát fizetett az eladóknak. Idén a társaság 40 ezer tonna alapanyag felvásárlását tervezi, ennek felét a kelet-szlovákiai régióból, ahol a búza termesztése mellett az árpa az egyik legelterjedtebb gabonafajta a mezőgazdaságban. Milan Lipsák vezérigazgató elmondta, az időjárás okozta tavalyi rossz termés miatt a keleti régiók árpatermesztői a tervezett 18 ezer tonnával szemben csupán 3700 tonna árpát tudtak eladni a malátagyárnak, ám úgy tűnik, idén jobb terméskilátások ígérkeznek az üzem vonzáskörzetéhez tartozó térségekben is. A társaság ezúttal tonnánként 4800 koronát fizet a jóminőségű sörárpáért. A felvásárlás mutatói természetesen ebben az évben is a minőségtől függnek majd, mert az itt készült malátamennyiséget teljes mértékben külföldre szállítják, főleg Romániába, Lengyelországba, Oroszországba, a szomszédos Ukrajnába és a délszláv államokba. A minőségi mutatók és a külföldi piac megtartása érdekében a társaság tavaly közel 30 millió koronát fektetett felújítási és korszerűsítési munkálatokba és hasonló méretű beruházást tervez az idén is. (kát)
