Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-17 / 40. szám, szombat
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 17. Nem ment Kolozsvárra Bukarest. Lemondta tegnapra tervezett kolozsvári látogatását az USA bukaresti nagykövete, mivel a város hírhedt polgármestere, Gheorghe Funar a látogatás idejére nacionalista nagygyűlést szervezett. James Rosapepe az Egyszerűen és Gyorsan elnevezésű kitüntetést adta volna át a városnak, amely - nyilatkozata szerint - „pozitív információkat akart nyilvánosságra hozni Kolozsvárról”, de a funari döntés folytán „éppen az ellenkezőjére fordult”. (MTI) Halomra lőtték őket Mexikóváros. Tizenkét férfit és fiút lőtt agyon egy fegyveres csoport Mexikó északi részén. Mintegy 15, símaszkot és zöld uniformist viselő fegyveres egy helyi tisztségviselő otthonában ütött rajta a csoporton. Egy teherautóhoz vonszolták, majd halomra lőtték őket. Az áldozatok között volt tizenhárom éves fiú és 65 éves férfi is. A hatóságok nem tudják, hogy az incidens hátterében kábítószerügylet állt-e. (MTI) Kitiltják a VIP-vendégeket? Washington. George Bush közölte: a védelmi tárca felülvizsgálja az eddig követett, szokásos eljárást a katonai gyakorlatokon való polgári jelenléttel kapcsolatban. A bejelentés oka: kitudódott, hogy polgári személyek is jelen voltak annak a tengeralattjárónak az irányító termében, amely felszínre emelkedés közben súlyosan megrongált és elsüllyesztett egy japán halászhajót. Az ütközés körülményeit még vizsgálják. (MTI) Bush bejelentését Japán hivatalos tiltakozása előzte meg. (TA SR/AP) Szégyenkező demokraták Washington. Zell Miller demokrata szenátor szerint a Bili Clinton volt elnök által az utolsó pillanatban kegyelemben részesített Marc Rich ügye súlyosan árt az egész Demokrata Pártnak. A Rich- nek adott kegyelem azért váltott ki közfelháborodást, mert Rich volt felesége az elmúlt években félmillió dollárt adományozott a párt ügyeinek finanszírozására, illetve a Clinton-emlékkönyvtár céljaira. Az ügyben vizsgálatot indítottak Clinton ellen. (MTI) Jaj az ukrán striciknek! Kijev. Az EU 500 ezer euróval támogatja az ukrajnai lánykereskedelem elleni programot. Ake Petersen, Svédország kijevi nagykövete elmondta: az unió országaiban több százezer külföldi nő dolgozik a szexiparban, közöttük sok ukrán is. Svédország az EU soros elnökeként átfogó stratégiát dolgozott ki a nő- és gyerekkereskedelem elleni harchoz. (MTI) Izraelben tegnap katonai tiszteletadással temették el a szerdai merénylet egyik áldozatát, a 21 éves Julia Weinert. (CTK/AP-felvétel) Már a jövő héten felállhat az egységkormány - Barakék mindenbe beleszólhatnak Vihar a Munkapártban Jeruzsálem/Tel-Aviv. Paradox módon a szerdai autóbuszos merénylet gyorsította fel az izraeli egységkormány megalakításáról egy hete kezdett tárgyalásokat. Közben folytatódik az erőszak: ismeretlen tettesek tegnap a saját háza előtt lelőtték a palesztin biztonsági szolgálat egyik tisztjét. ÖSSZEFOGLALÓ Izraeli és arab berkekben egyaránt máris heves vitákat váltott ki az, hogy Ehud Barak távozó izraeli kormányfő csütörtök este feltételesen elfogadta Ariel Sáron megválasztott miniszterelnök ajánlatát a nemzeti egységkormány megalakítására. Az említett feltétel Barak hivatala szerint az, hogy „végleges formát nyerjenek a politika fő vonalai és a koalíciós megállapodások”. Barak azt reméli, hogy a megállapodást a jövő hét elején pártja, a Munkapárt elé terjesztheti jóváhagyásra. Mint ismeretes, Sáron a Munkapártnak kínálta az új kormányban a védelmi és a külügyi tárcát. Az előzőt magának Baraknak, az utóbbit pedig Simon Peresznek. A döntés máris vihart kavart a Munkapártban, amelynek elnökségéről Barak választási veresége után azonnal lemondott. Haim Ramon távozó belügyminiszter, a pártelnöki tisztség egyik fő várományosa szerint Barak nem kapott felhatalmazást nemzeti egységkormány megalakítására. Azért is támadta Barakot, mert a kormányfő fontolóra vette pártvezetésbeli posztjáról és képviselői tisztéről való lemondásának visszavonását. Viszont egy másik munkapárti képviselő szerint Izrael biztonsága jelenleg olyan kényes helyzetben van, hogy Barak a legmegfelelőbb ember a védelmi miniszteri posztra. Az iraeli közszolgálati rádió szerint a Likud és a Munkapárt gyakorlatilag megállapodott a kormányprogramról és a kabinet működéséről, s a Munkapártnak beleszólása lenne minden, a palesztinokkal való tárgyalásokkal kapcsolatos kérdésbe. Raanan Cohen, a Munkapárt főtitkára azt mondta, a közös programot illetően még vannak nézeteltéréseik a Likuddal. Ezek közé sorolta a zsidó telepek jövőbeni sorsával, a majdani palesztin állammal, valamint a fiatal ortodox zsidók katonai szolgálatával kapcsolatos kérdéseket. Egyes szakértők - köztük a Le Monde cikkírója - szerint a jövő héten akár fel is állhat az új egységkormány. Bevallotta a szándékosságot Tel-Aviv. Saját állítása szerint tudatosan, és nem valamiféle szellemi „rövidzárlat” hatása alatt cselekedett az a palesztin buszvezető, aki szerda reggel az általa vezetett autóbusszal nyolc embert halálra gázolt, huszonegyet pedig megsebesített. Halil Abu Alba, aki az ellene folytatott hajtóvadászat során maga is súlyosan megsebesült (egyik lábát elveszítette), első kihallgatásakor azt mondta, a bűn- cselekmény reggelén azzal a szándékkal indúlt útnak, hogy végrehajt egy ilyen támadást. Jóllehet a férfi egyetlen radikális palesztin szervezetnek sem tagja, időközben több csoport is jelentkezett a merénylet elkövetőjeként. (MTI) Koszovónak nem adnának teljes függetlenséget - folytatni kell az albánok támogatását Kouchner az autonómia mellett MTI-HÍREK Párizs/Plovdiv. Bemard Kouchner, a koszovói ENSZ-adminisztrá- ció volt vezetője szerint a nemzetközi közösségnek továbbra is támogatnia kell az albánokat, de a tartománynak nem szabad függetlenné válnia. A koszovói ENSZ- misszió vezetője, aki január közepén adta át hivatalát a dán Hans Haekkerupnak, a CNN amerikai hírtelevíziónak kijelentette: folytatni kell a koszovói albánok támogatását, mert a múltban is áldozatok voltak és ma is azok. Azt mondta, Koszovó függetlenné válása helyett, amelyet az ott élő albánok döntő többsége akar, ő inkább egy széles körű autonómiát javasol a tartomány számára. A bolgár, a török és a román elnök tegnap Plovdivban követelte a Ko- szovóval határos délkelet-szerbiai vidéken az albánok és szerbek között dúló erőszak azonnali beszüntetését. Ugyanis a Presevói-med- vedjai-bujanovaci Felszabadító Hadsereg jelenleg több mint kétszáz négyzetkilométert tart megszállva a Koszovóval szomszédos, zömmel albánok lakta délkeletszerbiai országrészből, annak Jugoszláviától való elszakítására törekedve. Petar Sztojanov, Ahmet Necdet Sezer és Ion Iliescu plovdivi közös nyilatkozatában pártolta „Koszovó integritásának megőrzését és soknemzetiségű társadalom építését”, továbbá támogatta Jugoszlávia erőfeszítéseit politikai rendszerének demokratizálására és „stratégiai irányvonalának az európai intézményekbe való betagolást célzó átformálására”. Csanak: az északi tartományból származik Szerbia állami bevételeinek fele Önállósodnának a vajdaságiak MTI-JELENTÉS Belgrád. A vajdasági parlament indítvány formájában kérelmezte a szerb parlamentnél, hogy az észak-szerbiai tartomány tarthassa meg a területén beszedett állami jövedelmek egy részét. A vajdasági parlament a javaslatban alkotmányellenesnek minősítette a jelenlegi gyakorlatot, vagyis azt, hogy a tartományi költségvetés forrásait a szerb költségvetésből fedezik, tehát nem közvetlenül, magában a Vajdaságban befizetett adókból, illetékekből, hozzájárulásokból. A javaslat szerint a tartományi költségvetés ezért a jövőben - gyakorlatilag - megtartaná az itt beszedett állami jövedelmek egy részét és ebből fedezné a szerb alkotmányban és más jogszabályokban előírt feladatainak költségeit. Ennek érdekében külön törvényben rögzítenék, hogy az egyes bevételi forrásokból hány százalék illetné meg a szerb és a vajdasági költségvetést, valamint az önkormányzatokat. Szerbiában és a Vajdaságban a tavalyi választások eredményeként megváltoztak a politikai erőviszonyok, de a nemrég megalakult új kormányzat érdemben még nem foglalkozhatott a közjogigazdasági viszonyok átrendezésével, így sok tekintetben fennmaradt a korábbi, erős központosításon alapuló közigazgatás. A vajdasági parlamentbe olyan pártok is bejutottak, amelyek az ország egyik leggazdagabb részének számító tartomány nagyobb önállóságát sürgetik, s a választások előtt sokszor sérelmezték, hogy a központi költségvetés a beszedett jövedelmekhez képest keveset juttat vissza a tartományba. Nenad Csanak, a vajdasági parlament elnöke, aki több nyilatkozatában is a jövedelemelosztásban jelölte meg a tartomány jogköreivel kapcsolatos viták tétjét, a minap azt hangoztatta, hogy a Szerbia lakosságának egyharmadát kivető Vajdaságból származik a szerb állami bevételek fele. Rakétavédelem: Tony Blair nagyon óvatos Bush prioritásai ÖSSZEFOGLALÓ Washington/London. Az USA demokratikus berendezkedésű európai és ázsiai szövetségeseivel szoros együttműködést, Oroszország és Kína vonatkozásában „türelmet, elvszerűséget és következetességet” ígért George Bush a washingtoni külügyminisztériumban elhangzott beszédében. Az elnök, aki az utóbbi napokban többször is védelmébe vette az új rakétavédelmi rendszer kiépítésére vonatkozó elképzelést, az amerikai külpolitika prioritásai között szólt arról is, hogy Afrikával erősíteni kell a kereskedelmi kapcsolatokat, mert ezáltal növelhető a kontinens szabadsága és stabilitása. Bush, aki tegnap mexikói látogatásra indult, az amerikai kontinensről, Észak-, Közép- és Dél-Amerika együttműködéséről általánosságban kijelentette: az USA feladata, hogy a szabadság és a prosperitás nyugati féltekéjének a megteremtésén fáradozzon. Tony Blair brit miniszterelnök tegnap támogatólag szólt George Bushnak az országos rakétavédelmi rendszer kiépítését szorgalmazó indítványáról, amely a bírálók szerint újabb fegyverkezési versenyt indíthat el. Blair hangsúlyozta, hogy ez nagyon kényes téma és „kétségtelenül olyan dobozban van, amelynek minden oldalán ott díszeleg az óvatosan kezelendő felirat”. Megítélése szerint mindazonáltal „létezik egy átjáró, amelyen keresztül találkoznak az USA célkitűzései más népek aggodalmaival”. Blair a Forbes folyóiratnak adott nyilatkozatában fejtette ki óvatosan megfogalmazott álláspontját. Ivasov szerint nem telepítenek atomfegyvereket Moszkva hajthatatlan MTI-HÍR Moszkva. A NATO keleti irányú további terjeszkedése nyilvánvaló fenyegetés Oroszország nemzetbiztonsága ellen - hangoztatta Leonyid Ivasov vezérezredes, az orosz védelmi tárca nemzetközi katonai együttműködési főosztályának vezetője. Ivasov közölte: George Robertson NATO-fótitkár hétfői moszkvai látogatása során napirendre kerül a NATO moszkvai katonai missziója megnyitásának kérdése, s természetesen a NATO-bővítés problematikája is. Cáfolta, hogy atomfegyvereket telepítenének a nyugati határokra: „Oroszországnak erre nincs oka, nem léteznek ilyen tervek, még csak szándékok sem harcászati atomfegyverek átdobására.” Ivasov megismételte: a Washington által tervezett országos rakétavédelmi rendszer elsősorban Oroszország és Kína ellen irányul majd, nem pedig a „lator országok” ellen. „Oroszországban szerencsére megmaradt a hadiipar, a tudományos kutató-fejlesztő kapacitás, s megtaláljuk a megfelelő választ, hiszen még a szovjet időkből vannak tapasztalataink, fejlesztéseink, technológiák a csillagháborús tervekkel összefüggésben” - tette hozzá. Norac felmentését a horvát parlament elutasította Hága megnyugodhat MTI-HÍR Zágráb. A zágrábi parlament tegnap elutasította a jobboldali pártok azon javaslatait, hogy Horvátországban ne indítsanak büntetőeljárásokat a honvédő háború veteránjaival szemben, részesítsék kegyelemben a büntetőeljárások alá vont veteránokat, módosítsák a hágai Nemzetközi Törvényszékkel folytatandó együttműködésről szóló törvényt, s az igazságügyi minisztérium indítsa meg a kegyelmi eljárást a háborús bűn gyanújával körözés alatt álló és szökésben levő Mirko Norac nyugalmazott tábornok ügyében. Mint ismeretes, a jobboldal az utóbbi napokban több tüntetést is szervezett Norac mellett. Távozásra kényszerítenék a német külügyminisztert Vizsgálat Fischer ellen? MTI-JELENTÉS Berlin. A frankfurti ügyészség közölte: hamis tanúzás címén jelenleg semmiféle vizsgálat nincs folyamatban Joschka Fischer külügyminiszter ellen. Ilyen értelmű hír jelent meg ugyanis a tegnapi Berliner Zeitungban, s a lap szerint a vizsgálat elvezethet Fischer parlamenti képviselőként élvezett mentelmi jogának felfüggesztéséhez. A lap meg nem nevezett forrásból származó értesülésekre hivatkozott. A miniszter ellen több följelentés érkezett a frankfurti ügyészséghez azután, hogy tanúvallomást tett a helyi tartományi bíróságon folyó perben, amelynek elsőrendű vádlottja az ő egykori barátja, Hans-Joachim Klein volt. A följelentők hamis tanúzással vádolják Fischert, aki azt vallotta: soha nem lakott együtt Margrit Schillerrel, a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű terrorista szervezet szimpatizánsával. Az ellenzék tegnap első ízben követelte nyíltan Fischer lemondását. A bajor CSU főtitkára „tarthatadannak” nevezte, hogy Németországot „ilyen ominózus múltú személy képviselje külföldön”. Jugoszláv parlament: amnesztia és kettős állampolgárság Felemás módosítás MTI-HÍR Belgrád. A jugoszláv parlament tegnap megkezdte azon törvények vitáját, amelyek mentesítenék a felelősségre vonás alól a NATO-csa- pások alatt a katonai szolgálat alól kibújt személyeket, illetve lehetővé tennék a kettős állampolgárságot a volt jugoszláv köztársaságok esetében. Az említett törvények más jugoszláv állampolgárok mellett vonatkoznak a külföldre menekült vajdasági magyarokra is. A jugoszláv kormány adatai szerint a katonai behívó és szolgálat alóli kibúvás miatt eddig 1786 embert ítéltek el jogerősen, további 8136 ellen eljárás van folyamatban, és 12 540 embert feljelentettek. Dezertálás és önkényes eltávozás miatt 2787 embert ítéltek el, 2071 ellen folyik eljárás, 382-t pedig feljelentettek. Az állampolgársági törvény módosításával Jugoszlávia a jövőben elismerné a kettős állampolgárságot az előző Jugoszlávia felbomlása után létrejött utódállamok esetében: a mostani Jugoszlávia területén vagy külföldön tartózkodó (és valamelyik utódállam állampolgárának számító) menekültek folyamodhatnak jugoszláv állampolgárságért. A törvénymódosítás viszont továbbra sem ismerné el, ha jugoszláv állampolgárok - köztük vajdasági magyarok - a milosevicsi évtizedben külföldre távoztak és ott (nem jugoszláv utódállamban) esetleg állampolgárságot is szereztek.
