Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-15 / 38. szám, csütörtök
Csütörtök, 2001. február 15. 4. évfolyam, 7. szám Halász Ágota, a Gyermekkuckó Polgári Társulás elnöke: „Nem csak gyerekmegőrzőt szeretnénk működtetni, de nyári és téli táborokat is szervezünk majd" Személyiségközpontú óvodát indítanak KIS PÉTER anapság egyre nehezebb a 2-5 éves gyerekek óvodai elhelyezését megoldani. A nagyobb városokban pénzhiányra hivatkozva sorra építik le az óvodákat, többéves gyakorlattal rendelkező óvópedagógusok kerülnek egyik napról a másikra az utcára, az állami óvodákban pedig nem ritkák a 30-35 fős csoportok. Ilyen helyzetben csak álomnak tűnik az olyan ovi, ahol 8-10 fős személyiségközpontú csoportokban, rugalmas nyitva tartás mellett - tehát akár az iskolai szünetek alatt is - személyre szabott bánásmódot ígérnek, ahol nem okoz gondot, ha valaki vegetáriánus étkezési lehetőséget kér gyermeke számára, vagy azt szeretné, ha kirándulások, úszás, síelés, turisztika, szauna vagy éppen jóga is lenne a foglalkozások között. Ennek az álomnak a megvalósítását ígéri beszélgetőpartnerem, az érsekújvári Halász Ágota, a Gyermekkuckó Polgári Társulás elnöke, aki tavasztól gyermekmegőrzőt kíván nyitni az igényes és körültekintő szülők gyermekeinek. Az apukák és anyukák a legféltettebb kincsüket, a gyereküket bízzák ránk. Tizenhét éves óvónői gyakorlat után váltam munkanélkülivé. Ez alatt az idő alatt teljesen beleszerettem a munkámba, de megtapasztaltam az állami óvodák hátrányait is. Kolléganőimmel egy olyan gyerekmegőrzőt szeretnénk indítani, amelyben mindig a szülők igényeit tartjuk szem előtt, hiszen az apukák és anyukák a legféltettebb kincsüket, a gyereküket bízzák ránk. Mi nem nézzük, hogy a szülőnek van-e munkahelye, vagy nincs, és az sem lesz gond például, ha csak később tud eljönni a gyerekért. A foglalkozások napi programja is rugalmas lesz, nyitottak szeretnénk lenni minden egyéni kívánság felé. Mikorra tervezik a gyerekmegőrző beindítását, és hol tartanak az előkészületekkel? Le szeretném szögezni, hogy mi nem egy iskolai intézmény leszünk, nem tartozunk majd az oktatásügyhöz. Létrehoztunk egy polgári társulást, amely célul tűzte ki, hogy olyan szülők gyerekeinek a nevelésével, megőrzésével foglalkozik majd, akik vagy elégedetlenek az állami óvodák által nyújtott lehetőségekkel, vagy egyszerűen csak nyitottak az új gondolatokra, és szeretnének egy másfajta óvodát kipróbálni. Jelenleg a toborzásnál tartunk. Bériünk egy háromszobás lakást, van egy udvarral, gyepsző- nyeges kerttel, kis úszómedencével, játszótérrel körülvett házikónk, ahol a gyermek- megőrzőt, vagy mondjuk ki nyugodtan, gyermekóvót üzemeltetni tudjuk. Próbálta-e az oktatási minisztóriumon keresztül engedélyeztetni a magánóvoda megnyitását? Igen, öt évvel ezelőtt belekezdtem az ügyintézésbe, de a hatalmas mennyiségű kérvény megírása, egyéb papírmunka elvégzése és a sok utánajárás ellenére eredménytelen maradt a próbálkozásom, nem kaptunk engedélyt magánóvoda indítására. Ezután döntöttünk úgy, hogy más formáját választjuk az ügyintézésnek. Tehát nem számíthatnak az állami hozzájárulásra. Miből fogják működtetni az intézményt? Elsősorban alapítványok és szponzorok támogatására számítunk, valamint a gyermekek szüleinek a hozzájárulására. Szeretném még elmondani, hogy nem csak gyerek- megőrzőt szeretnénk működtetni, de nyári és téli táborokat is szerevezünk majd, és hétvégi játszóházak indítását is tervezzük. A kis székeket hamarosan apró emberkék foglalhatják el A Játékkuckó lakóira vár (A szerző felvételei) Az ügyeletes nővér a hozzátartozók füle hallatára hívta fel az ügyeletes orvost és bejelentette neki a beteg elhahlálozását Manapság a temetkezési vállalkozó hozza a halálhírt KAMONCZA MÁRTA gútai J. Géza családja szomorú események részese volt nemrég. „Édesapám halála után édesanyánk is nagyon megtört. Hiába vigasztaltuk, gondoskodnunk róla, ő egyre gyakrabban a temetőt emlegette, készült édesapánk után. Az egyik januári szombat délelőtt rosszul lett és a körzeti orvos a komáromi kórházba utalta őt. Édesanyánk a geriátriai osztályra került. Megkapta az első infúziós kezelést és máris jobban érezte magát, így mi is megnyugodtunk”, meséli J. Géza, majd így folytatja: „ Azért is lepődtünk meg, amikor néhány órával később, pontosan délután háromnegyed ötkor az édesanyánk házában maradt öcsémet felcsengette egy férfi, aki részvétét fejezte ki anyánk halála miatt és felajánlotta az egyik temetkezési vállalat szolgálatait. „A szerződés aláírása után cégünk mindent elintéz”, mondta. Öcsém a meglepetéstől alig jutott szóhoz és csak annyit közölt a férfival, hogy a temetés elrendezését meg kell beszélnie a családdal. Furcsállottuk, hogy a kórházban fekvő édesanyánk halálhírét elsőként nem az intézmény, hanem egy temetkezési vállalat - amúgy nagyon előzékenyén és illedelmesen viselkedő - képviselője tudatja a családdal. Felhívtuk a geriátriai osztályt és az ügyeletes nővér' 17 óra nyolc perckor arról tájékoztatott bennünket, hogy édesanyánk él és infúziót kap. Az eset kezdett felettébb gyanússá válni, ezért úgy döntöttünk, hogy személyesen megyünk eí a kórházba. 18 óra 7 perckor már a geriátriai osztályon voltunk, ahol a szolgálatos nővér ugyancsak azt mondta, hogy az édesanyánk él, majd bement a beteg szobájába és megrökönyödve közölte velünk: „tényleg meghalt”. Ezek után a fülünk hallatára felhívta az ügyeletes orvost és bejelentette neki édesanyánk halálhírét. Az ügyeletes orvos a halotti bizonyítványra a halál időpontjaként 18 óra 30 percet tüntetett fel. Másnap ismét megjelent az öcsémnél a temetkezési vállalat képviselője és elnézést kért a történtekért. Holott mi nem rá vagyunk dühösek, hanem azokra a személyekre, akik kiszolgáltatják a halottak adtait”, fejezi be a történetet J. Géza. A család természetesen érdeklődött a geriátriai osztály főorvosánál arról, miként fordulhatott elő az, hogy a temetkezési vállalat képviselője ham- rabb értesült édesanyjuk halálhíréről, mint az ügyeletes egészség- ügyi nővér. A főorvos azt mondta: ezt kizártnak tartja. Mi is felhívtuk a geriátriai osztály főorvosát. Az ápolónő közölte, hogy rögtön kapcsolja a doktor urat, majd néhány perc múlva ismét ő jelentkezett és megkérdezte milyen ügyben keresem a főorvos urat, amikor közöltem vele, hogy az Új Szótól vagyok és kérdéseket szeretnék feltenni neki, elnémult a telefon. Néhány pillanat után azt a választ kaptam, hogy a főorvos úr értekezleten van. HELYREIGAZÍTÁS A legnépesebb község három énekkara Mellékletünk múlt heti számában Tardoskeddet mutattuk be olvasóinknak. Sajnálatos módon azonban a cikkben elírások történtek ♦ Az új szemétlerakat még nem készült el, építése csak most kezdődött. ♦ Tardoskedden az iskolai énekkarokon kívül valóban három felnőtt énekkar is működik: a nyugdíjas klub énekkara, a Rozmaring vegyeskar, valamint a Cse- madok férfikórusa és női énekkara a Fehér akác. ♦ A Tardoskeddi Ifjúsági Közösség (TIK) az egyház- község támogatásával működik, a Pulzus zenekar pedig úgynevezett „lakodalmas zenét“, illetve tánczenét játszik. ♦ A Csemadok mellett működik még a fiatalokból álló CsETT tánccsoport és a népzenét játszó citerazenekar. Olvasóink és az érintettek elnézését kérjük. (Prikler László illusztrációs felvétele) Halász Ágota: Van egy udvarral, gyepszőnyeges kerttel, kis úszómedencével, játszótérrel körülvett házikónk, ahol a gyermekmegőrzőt üzemeltetni tudjuk
