Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-12 / 35. szám, hétfő
8 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 12. Március idusától az aradi Golgotáig Március idusától az aradi Golgotáig címmel a napokban jelent meg Martin József újságíró kötete a Hungarovox Kiadó gondozásában, a könyv az 1848-49-es forradalom és szabadságharc sajtójából ad válogatást. A könyvben a szerző az 1848-49-ről szóló történelmi tablók, elemzések mellett a kor hétköznapjait kívánta visszaidézni a ma olvasójának. Martin József, jelenleg az Európai Újságírók Országos Szövetsége magyar tagozatának elnöke valódi kincsesbányára lelt az egykori újságok igazi szellemi izgalmat nyújtó olvasásakor. A tallózásból kiderül, hogy szerkesztő-hírlapíró elődeink milyen változatosak, leleményesek, s a külföld dolgaiban roppant járatosak voltak. A kötetből az olvasó a többi között megtudhatja, miként különbözött össze Petőfi és Jókai, hogyan bánt el az egyik radikális lap a közlekedési miniszteri posztot betöltő Széchenyivel, hová menekültek Hentzi ágyúzása elől a pesti polgárok. (MTI) Magyarország fotó krónikája 1845-2000 Budapest. Fénnyel írott történelem - Magyarország fotókrónikája 1845-2000 címmel látható kiállítás Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az intézmény Történeti Fényképtárának milliós tételű gyűjteményéből válogatott több mint 400 fénykép a magyar történelem utolsó másfél évszázadát, egyben a magyar fotográfia történetét mutatja be. Az április 29-éig látható tárlatot Stemlerné Balog Ilona, Jalsovszky Katalin és Baji Etelka rendezte. A képek válogatásakor fő szempont volt, hogy a Történeti Fényképtár legértékesebb darabjait állítsák ki, azokat, amelyek segítségével pártatlanul bemutathatják a magyar történelem legfontosabb csomópontjait. (MTI) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 A.HA SZÍNHÁZ: Igazi vadnyugat 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Pink Floyd, Ritmusban 12 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Báthory Erzsébet 18.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Számkivetett (amerikai) 15, 17.45, 20.30 OBZOR: A sejt (amerikai) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Acid House (angol) 15.15,17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Ghost Dog - A szamuráj útja (amerikai) 17, 20.30 Krisztus utolsó megkísértése (amerikai) 17.30 Táncos a sötétben (dán-svéd) 18,20.15 A vörös bolygó (amerikai) 18 Két nap a völgyben (amerikai) 20 Éljen a köztársaság (cseh) 19.30 KASSA DRUZBA: A sebezhetetlen (amerikai) 15.30, 17.45, 20 TATRA: A hatodik napon (amerikai) 15.30, 17.45, 20 ÚSMEV: Számkivetett (amerikai) 15.30, 18, 20.30 IMPULZ: Briliáns csapda (amerikai) 17.15, 19.15 CAPITOL: Jég és föld között (amerikai) 15.45, 18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: A vörös bolygó (amerikai) 17,19 Holnaptól: filmes esték a Szlovák Nemzeti Galériában A műfaj klasszikusai ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Holnap kezdődik a Szlovák Nemzeti Galéria és a Szlovák Filmintézet közös rendezvénysorozatának - Filmes esték a Szlovák Nemzeti Galériában - harmadik ciklusa. A nyitónapon Robert Kirchhoff két dokumentumfilmjét vetítik a galéria mozitermében: az 1999-ben készült Fekete szó a szlovákiai romák világába vezeti el a nézőket, a Nyitott ablakok pedig szintén egy nagyon időszerű témát, az „agyelszívást” járja körül. Ez utóbbiban beszélgetések, vallomások tükrében a rendező arra keresi a választ, hogy a Csehszlovákia kettészakadása után Csehországba költözött szlovákok döntését mi indokolta, és milyen tapasztalatokat szereztek ott. Az est házigazdája Martin Ciel lesz. A további hetekben, hónapokban a filmművészet kezdeteinek klasszikus darabjaiból kapnak ízelítőt a nézők. Megjelennek a vásznon a némafilm korszakának nagy nevet- tetői: Charlie Chaplin, Harold Uoyd és Buster Keaton. Látható lesz az orosz avantgárd alapműve, a Szergej Eisenstein rendezte Pa- tyomkin páncélos, valamint Dov- zsenko Zvenigorája. A filmes esték műsorán szerepel az Extázis is, amely - elsősorban erotikus jelenetei révén - annak idején világhírnevet szerzett Heddy Lamarrnak, az A csend május végén szerepel a műsorban (Archív felvétel) osztrák származású színésznőnek, továbbá Fritz Lang Egy város keres egy gyilkost című munkája, amelyet a rendező legsikerültebb alkotásaként tartanak számon. Érdekesnek ígérkezik az első szlovák egész estés film, az 1921-ben készült Jánosík restaurált kópiájának a bemutatója. Aki még nem látta, a filmes esték keretében megtekintheti a műfaj mindmáig egyik legjobbnak tartott alkotását, az Orson Welles rendezte Aranypolgárt és a svéd mágus, Ingmar Bergman nem kevésbé figyelemreméltó moziját, az 1963-ban forgatott A csendet. A vetítések június 12-ig keddenként 19 órától kezdődnek, (me) Először jelent meg könyv alakban szlovákul a Gesta Hungarorum, III. Béla névtelen jegyzőjének a munkája Anonymus, az imázsalakító A budmericei Rak kiadó, valamint a fordító, Vincent Múcska (a Komensky Egyetem történelem tanszékének az oktatója) jóvoltából a magyar, s ezzel együtt a szlovák őstörténet egyik fontos forrása, Anonymus mester Gesta Hungaroruma könyv alakban először most jelent meg szlovákul, pontosabban latin-szlovák kétnyelvű kiadásban. LAKATOS KRISZTINA A kiadvány - amelyet a szlovák olvasók számára (is) nélkülözhetetlen, gazdag jegyzetanyaggal, valamint egy már önmagában izgalmas, biztos szellemi kalandot ígérő bevezetővel toldott meg a fordító - a Magyar Helikon 1975-ös hasonmás kiadása alapján készült; mindezidáig Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről szlovákul csak Frantiáek Sasinek múlt századi, tendenciózus fordításában volt hozzáférhető. A mű fentebb említett forrás volta természetesen jócskán fenntartásokkal kezelendő, hiszen lévén szó regényes gesztáról, amely a korabeli európai hósepikával is rokonságot mutat, a mű hitele és értéke nem az elmesélt történetek történelmi pontosságában, a szerző szavahihetőségében rejlik, a mű sokkal inkább keletkezési idejének - a kutatások szerint valószínűsíthetően a 13. század eleje - állapotait tükrözi, legyen szó a felvázolt szociális rendről, a településrendszerről, vagy éppen az uralkodó állami ideológiáról. Anonymus mesél és szolgál: az alkotás számos kutatója szerint írását valószínűleg külföldi olvasóknak szánta, s igyekezett a magyarokat, a magyar államot Európa közvéleménye előtt a lehető legszalonképesebb formában bemutatni. A hun rokonság, illetve eredet tárgyalásával azt kívánta bizonyítani, hogy a magyarok ősi jogon tarthatnak igényt a Kárpát-medencére, így gyakorlatilag nem el-, hanem visz- szafoglalták hazájukat; a Nyugat- Európát rettegésben tartó kalandozásoknak is magasabb célt tulajdonított. Ebben az értelemben Anonymus nevezhető az első tudatos magyar imázsalakítónak (legalábbis a fennmaradt írásos anyagot tekintve). Nem volt kevésbé jelentős a Gesta Hungarorum utóéletének az imázsalakító szerepe sem: a „natio Hungarica” eszméjének felbomlásával még egy államon belül, de már jelentősen eltérő módon alakuló, eltérő utat bejáró magyar és szlovák politikai gondolkodás lényeges forrásává vált - így vagy úgy. Anonymus elbeszélése az ősforrása egy sor kölcsönös történelmi traumánknak: nála jelenik meg először a szlovákok fegyveres leigázásának története, Nyitra bevétele, őt tekintik kútfőjüknek mindazok, akik a már etnikailag értelmezett magyar nemzet vérrel megszerzett ősi jogait, felsőbbségét vallották a magyar korona országaiban, őt cáfolták azok, akik a különböző etnikumok kölcsönös megállapodása nyomán létrejött államalakulat elméletével a szlovákok politikai emancipációját célozták meg. Azáltal, hogy a mű most avatott történész fordításában szlovákul is napvüágot látott, egy aprócska sötét folt ismét eltűnt közös történelmi palettánkról. Anonymus tanulmányozható, értelmezhető - a történelem iránt érdeklődő szlovák olvasó első kézből kapja meg az információkat, s maga alakíthatja ki a véleményét. Ahogy bevezetőjében Vincent Múcska írja: „Béla király névtelen jegyzője kétséget kizáróan öntudatos magyar volt, művében nemzetét és annak uralkodóit kívánta ünnepelni és bemutatni (külföldön) a lehető legjobb fényben. Ezért van az, hogy magyaljai, noha pogányok, Isten segedel- mével(!) győzedelmeskednek minden ellenfél fölött, ezért van az, hogy mindazok, akiktől elfoglalják az új hazát, kevésbé rátermettek és államalkotók. Ugyanakkor más etnikumok elleni gyűlölet, amelynek szítására a mű sorait nemegyszer felhasználták, nincs a munkájában. Béla király névtelen jegyzője öntudatosan nyújtja át olvasóinak a művét s azt kívánja, hogy »minden órában legyen örömük írójuk ajándékából«. Nekünk megelégedésünkre szolgál, ha ez a figyelemreméltó történelmi-irodalmi alkotás hozzájárul a magyar és a szlovák történelem jobb megismeréséhez, s ezzel együtt a szlovákok és a magyarok kölcsönös megismeréséhez és megértéséhez. Ami, valljuk be, nem is túlságosan szerény cél.” (Vincent Múcska: Krónika anonymného nótára král’a Béla - Gesta Hungarorum. Rak, 2000.) A Gesta Hungarorum első oldala: „P. dictus magister...". A tudomány ma úgy tartja számon, Péter, III. Béla jegyzője a szerző. (Reprofotó) Anonymus szobra Budapesten, a Városligetben Ligeti Miklós alkotása (Archív felvétel) A szlovák kormánykoalíció pártjai egyetértenek a tandíj bevezetésével a felsőoktatási intézményekben Működő ösztöndíjrendszer nélkül nem SITA-IN FORMÁCIÓ A felsőoktatási törvény tervezetében, amely a főiskolák finanszírozásával is foglalkozik, a tandíjak bevezetésével kapcsolatban az oktatásügyi minisztérium három lehetséges verziót vázolt fel: az első értelmében tandíjköteles lenne minden felsőoktatási forma (a doktoranduszi tanulmányok kivételével); a második szerint a nappali tagozatos hallgatók tandíj- mentesen tanulhatnának, a levelező tagozatosok viszont tandíjkötelesek lennének; a harmadik változat az ún. cseh modell, amely az egyes képzési formák alapidósza- kában a nappali és a levelező tagozaton is biztosítaná a tandíj- mentességet, azok a diákok viszont, akik nem fejezik be időben tanulmányaikat, a továbbiakban tandíjkötelesek lennének. A kormánykoalíció pártjainak áprilisig - amikor a törvénytervezet a kormány elé kerül - el kell dönteniük, melyik változatot támogatják. Az új felsőoktatási törvény az oktatásügyi miniszter, Milan Ftácnik szerint 2002. január elsejei hatállyal léphet érvénybe. A Magyar Koalíció Pártja csak abban az esetben támogatja a tandíj bevezetését a felsőoktatásban, ha kialakul a megfelelő, működőképes ösztöndíjrendszer is. Szigeti László oktatásügyi államtitkár véleménye szerint ellenkező esetben a tandíj a hallgatók anyagi alapon történő szelekciójához vezetne, az MKP ellenzi, hogy a leggyengébb szociális háttérrel rendelkező rétegek kiszoruljanak a felsőoktatásból. Szigeti László megjegyezte: amennyiben döntés születik a tandíj bevezetéséről, annak érintenie kell minden főiskolai hallgatót, a nappali és a levelező tagozaton tanulókat egyaránt. Az MKP számára a három fent említett tervezet közül az ún. cseh modell volna elfogadható. Az SDL számára a legelfogadhatóbb megoldás a tandíjmentes felsőoktatás, ugyanakkor nem zárkóznak el a cseh modell bevezetése elől sem, érvelésük szerint az állam nem finanszírozhatja azokat a diákokat, akik a szükségesnél jóval hosszabb ideig koptatják az iskolapadokat. Mikulás Dzurinda kormányfő az SDK és az SDKÚ nevében nyilatkozva elkerülhetetlen lépésnek tartja a felsőoktatás finanszírozási rendszerének reformját. Elképzelése szerint a tandíjakból befolyó összeg a felsőoktatással kapcsolatos költségek 10-20 százalékát fedezné, a tandíjak nagyobb része szociális ösztöndíjak formájában tulajdonképpen visszajutna a hallgatókhoz. A KDH támogatja a tandíj bevezetését a nappali tagozaton is. Véleményük szerint a jelenlegi gyakorlat, amely nem teszi átláthatóvá és ellenőrizhetővé, hogy az egyes felsőoktatási intézmények a levelező tagozatos hallgatóktól milyen tandíjat követelnek, hosszabb távon a felsőoktatás csődjéhez vezet. A SOP szintén egyetért a tandíj bevezetésével, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tandíjakból befolyó összeg nem pótolhatja az egyéb, elsősorban állami forrásokból származó támogatásokat; a tandíjnak elsősorban az oktatás minőségének javítását kell szolgálnia. A SOP mérlegeli annak lehetőségét, hogy a diákkölcsönök kamatmentesek lennének, ha a hallgató, tanulmányait befejezve a tudomány, a kutatás területén helyezkedik el vagy vállalkozni kezd. Az ellenzéki pártok, azaz a HZDS és az SNS ellenzik a tandíj bevezetését a felsőoktatási intézményekben.
