Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-01 / 26. szám, csütörtök

Kultúra

ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 1.

Kiállítás Tóth Lehel fotográfiáiból

Dunaszerdahely. Ma délután 17 órakor kerül sor Tóth Lehel Fotográfiák „33” című kiállításának megnyitójára a Csallóközi Múzeumban. A kiállítást, amely a Na’conxypan Polgári Társulás és a Csallóközi Múzeum közös szervezésében jött létre, Hushegyi Gábor esztéta nyitja meg. (ú)

Magyarok a világban - Kárpát-medence

Tornaija. Ma délután 17 órakor kezdődik a Csemadok klubhelyiségében a Magyarok a világban - Kárpát-medence című könyv bemutatója. A 800 oldalas, fényképekkel illusztrált kötet összefoglaló ismereteket nyújt a Magyarország határain kívül élő magyarságról. A kiadványt Bihari Zoltán, a budapesti CEBA Kiadó vezetője és Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója ismerteti, (ú)

SZÍNHÁZ

____________________POZSONY____________________

SZ

LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Tosca 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A vihar 19 KIS SZÍNPAD: Inkognito 19

KOMÁROM

JÓKAI SZÍNHÁZ: Csongor és Tünde 11

MOZI

POZSONY

HVIEZDA: Elsodorva (am.) 15,17.45,20.30 CHARLIE CENTRUM: A bűvös kard (am.) 16 Ghost Dog - A szamuráj útja (am.) 17, 20.30 Apádra ütök (am.) 17.30 Táncos a sötétben (dán) 18,20.15

KASSA

DRUZBA: Ghost Dog - A szamuráj útja (am.) 15.30,17.45, 20 TATRA: Human Traffic (am.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Elsodorva (am.) 15.30,18, 20.30 CAPITOL: A sebezhetetlen (am.) 15.45,18,20

DÉL-SZLOVÁKIA

DUNASZERDAHELY - LUX: Shaft (am.) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ghost Dog - A szamuráj útja (am.) 17,19 LÉVA - JUNIOR: Alvin Straight története (am.) 16.30,19

Ma tanácskozik a Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum

A pedagógusképzésről

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Dunaszerdahely. Ma tartja második értekezletét a Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum. A Katedra Alapítvány szervezésében megrendezésre kerülő ülésre várják a hazai magyar oktatásügy irányításában és hatékony működésében érdekelt intézmények, háttérintézmények megbízottjait, így az oktatási minisztérium, a parlament oktatásügyi bizottságának képviselőit, a Módszertani Központ és az Állami Pedagógiai Intézet munkatársait, az SZMPSZ, a Selye János Kollégium és a Fórum Intézet vezetőit,

a magyarul is oktató egyetemek küldötteit, Magyarországról Szabó Tibort, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjét, Ríz Ádá- mot, az oktatási minisztérium osztályvezetőjét, valamint Ágh Andrást, a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosát.

A fórumon beszámolót tart Szigeti László oktatásügyi államtitkár a szlovákiai magyar pedagógusképzés megszervezésének időszerű feladatairól és politikai feltételeiről, valamint László Béla tanszék- vezető egyetemi docens (Konstantin Egyetem, Nyitra) Magyar nyelv a felsőoktatásban címmel, (na)

Újabb Andy Warhol-kiállítás nyílik Pozsonyban, ezúttal február 6-án a Szlovák Nemzeti Galériában. Ez a kiállítás, amely az Andy Warhol - élete és művészete címet kapta, a művészről elnevezett pittsburghi múzeum gyűjteményéből kínál válogatást. (Reprofotó)

Jól felépített, feszültségekkel teli, elgondolkodtató alkotás M. Night Shyamalan legújabb rendezése, A sebezhetetlen

Egy rejtélyes hős története

Szenttamás, a magyar Macondo

Az indiai származású amerikai M. Night Shyamalan forgatókönyvíró és rendező nemrégiben új filmmel - A sebezhetetlennel - jelentkezett.

ERDÉLYI EDIT

Gion Nándor hatvanéves. Történeteinek, gondolatainak középpontjában mindmáig az imádott Bácskája áll

David Dunn (Bruce Willis) és felesége, Audrey (Robin Wright Penn)

rencsétlenségnek. Még csak horzsolás sincs a testén... Vajon je- lent-e ez valamit? A házassága régen tönkrement, de talán még megmentheti a kapcsolatukat. Furcsa eseményekre kerül azonban sor, amelyeket Dunn egyáltalán nem tud megmagyarázni. A rejtélyes Elijah Price, akit különleges csontbetegsége miatt csak üvegembernek csúfolnak, arról akarja meggyőzni Dunnt, hogy Dunn más, kiválasztott ember. Egy biztos: míg Price-nak legalább ötvennégy kéz- és lábtörése volt addigi életében, Dunn soha nem betegeskedett. (Igaz, a víztől irtózik) Ráadásul különös fizikai erővel és képességekkel bír. Megérzi például, ha mérkőzés előtt valaki fegyvert akar becsempészni a stadionba, később pedig egy brutális gyilkost is lefülel. Természetfeletti képességekkel rendelkező lény lenne hát? Valóban sajátos küldetése van ezen a földön? Vagy talán csak Elijah, aki képregényfüzeteken

nőtt fel, és a comics-művészet lett a mindene, lát Dunnban egy szuperhőst?

Természetesen többet nem árulhatok el a történetről, hiszen bizonyára kíváncsiak, milyen újabb meglepetéseket tartogat

Shyamalan a kitűnő, fordulatos Hatodik érzék után.

Mint ahogyan a Hatodik érzék sem csupán horrorfilm, A sebezhetetlen sem egyszerű thriller. Érdekfeszítően izgalmas filmet láthatunk, amelyből nem hiányoznak a sci-fi elemek sem.

Tulajdonképpen ezek adják meg rejtélyes, sötét és hátborzongató atmoszféráját, hiszen maga a történet reális alakokból, érzésekből és gondokból áll össze. Időről időre mindannyian hasonló problémákkal, érzésekkel küzdünk, mint a film szereplői: miként kom- munikájunk egymással, hogy a kapcsolatunk jobb legyen, kétségek közt hányódunk, hogy vajon jó szülők vagyunk-e, vagy hogy fonnotok: Satum)

tos döntésekkor hallgassunk-e megérzéseinkre, arra a bizonyos belső hangra.

A tökéletesen kidolgozott, minden apró részletre gondosan ügyelő forgatókönyvön és rendezésen kívül Shyamalan kitűnő érzékkel bánik színészeivel. A maximumot képes kihozni belőlük. Willis tökéletes formában van, és mi élvezettel figyelhetjük, ahogy tehetségének minden árnyalatát megcsillogtatja. Nagyszerűen egészíti ki a rejtélyes, keserű és szarkasztikus Elijah szerepében Samuel L. Jackson. Nem kevésbé figyelemreméltó Audrey-t, a feleséget alakító Robin Wright Penn játéka.A rendező a gyermek- szereplőt is tökéletesen választotta meg: Dunnék kisfiát Spencer Treat Clark alakítja, akit a Gladiátor című filmből ismerhetünk.

Ha egy jól felépített, feszültségekkel teli és ugyanakkor elgondolkodtató alkotást akarnak látni, mindenképpen nézzék meg M. Night Shyamalan legújabb munkáját.

Samuel L. Jackson Elijah Price szerepében

Előző alkotása, a Hatodik érzék a kritikusok és a közvélemény körében is páratlan sikert aratott. Nem csoda hát, ha a film az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában csaknem 300 millió, világ- viszonylatban pedig 662 millió dollárt hozott a konyhára. Persze az sem mellékes, hogy a Hatodik érzéknek köszönhetően Bruce Willis ismét felkapaszkodott csúcsra. A filmszínész gyorsan ki is jelentette: ezután a legszívesebben csak Shyamalannal dolgozna! A következő közös forgatás valóban nem sokáig váratott magára, ugyanis a rendező fejében még a Hatodik érzés utómunkálatai közben megszületett az új ötlet. A sebezhetetlen forgatókönyvét, illetve David Dunn figuráját Shyamalan kifejezetten Willisnek írta.

David Dunn biztonsági őr az egyetlen túlélője egy súlyos vonatszeJUHÁSZ DÓSA JÁNOS

Gion Nándor, az egyik legnagyobb magyar mesemondónk hatvanéves. Bár már több mint egy évtizede Budapesten él, történeteit és hőseit egy kis bácskai faluból, Szenttamásról hozza elénk, és sorsukon keresztül magunk is átélhetjük a Vajdaság elmúlt évszázadát. Gion Nándor a hatvanas évek második felében az ún. első Symposion nemzedék tagjaként jelentkezett a Kontrapunkt című antológiában, Szerb Antalról és Bálint Györgyről írott esszéivel. Ez utóbbiban írja: „Mindenkinek, aki írással foglalkozik, legalább hetenként egyszer el kellene olvasni néhány oldal Tolsztojt, hogy egyszerűséget tanuljon tőle.” Gion ezt valószínűleg megfogadta, ugyanis első művei kivételével, amelyben még inkább a laza időkezelést, a szabad asszociációs lehetőségeket élvezte (Kétéltűek a barlangban), később áttért a mesélésre, s ezt a szokását meg is tartotta mind a mai napig. 1969-ben a Testvérem, Joáb című regénye elnyeri a Fórum Könyvkiadó regénypályázatának az első díját, s a díj mellett igen heves vitát vált ki a kisváros vezetőinek leleplező ábrázolása. Ahogy később elmesélte egy kocsmai borozás alkalmával, az a furcsa helyzet állt elő, hogy a regényt nem engedték be Magyarországra. Addig az volt a szokás, hogy az irodalmat nem lehetett becsempészni a Vajdságba (így voltunk ezzel mi is), most viszont csak a vámőr megvesztegetésével tudott a szerző néhány példányt átcsempészni Budapestre. A helyzetre jellemző, hogy még az Országos Széchényi Könyvtárnak

sincs példánya belőle. Kisregénye után főleg novellákat ír, amelyben már megjelennek Szenttamás fura figurái, akikről Gion határtalan szeretettel ír (Ezen az oldalon, Véres patkányirtás idomított görényekkel). Ézekben a mesélőkedv mellett atmoszférateremtő képessége is megmutatkozik. Ifjúsági regényeket kezd írni, izgalmas gyerektörténeteket meleg lírával és humorral átszőve. A Postarablók és A kárókatonák még nem jöttek vissza később András Ferenc értő rendezésében a képernyőről köszönnek ránk vissza. 1973 fordulópont az író életében, hisz megjelenik a Virágos katona című regénye, amely családtörténet, a Gion család múltját követi nyomon a XIX. század végétől egészen a magyarok bevonulásáig. Németek, magyarok, szerbek élnek Szenttamáson, egymástól mereven elkülönülve, s élik mindennapi életüket. A regény főhőse az éppen akkor Szenttamásra költözött fiatal molnár, Stefan Krebs, s megismerjük a

Ifjúsági regényeit meleg lírával és humorral szövi át.

történet, a kisváros más, mesébe illő, elrajzolt figuráit, mint a saját törvényei szerint élő Csozogi Török Ádámot, a pásztor őseire oly büszke Rojtos Gallai Istvánt, a kártya- trükkökhöz értő Szentigazt, a gőgös földbirtokos Váry Jánost vagy a kelekótya, kissé habókos Gilikét. Tökéletes ez a Szenteleky Kornél által megálmodott couleur locale kép. Mindannyian elviselik, de

nem élik a történelmet. Mint ahogy nem éli a virágos katona sem, a Kálváriadombon álló, Krisztus megfeszítését ábrázoló szobor furcsa hőse sem, aki virággal a mellén mintha kilógna a képből. Gion mintha semmit sem csinálna, csak magnetofonszalagra venné és elmesélné a történteket. Mégis, a tizenkét fejezetre tagolt regény bácskai kisvárosa tudatos szerkesztés útján válik tündén realizmussá. 1976-ban elkészül a regény folytatása is, Rózsaméz címmel, amely a „magyar” korszakot öleli fel, s hosszú évek múltán megírja az író a folytatást is, immár saját magát is beleszőve a történetbe (Ez a nap a miénk). A,/elszabadulás”, a bácskai fekete leves, ami nélkül nem lehet megérteni a XX. század Bácskáját. Az Osiris tavaly Latroknak is játszott címmel kiadta egy kötetben a trilógiává duzzadt művet, amelynek immár készül a negyedik része is, amely az ún. titoizmus éveit próbálja regénnyé nemesíteni. Ennek egyelőre forgatókönyvváltozata készült el, állítólag film készül majd belőle. Mint már írtam, Giont nem kerülte el a film sem, 1985-ben Szabó László francia- magyar koprodukcióban filmre vitte a Sortűz egy fekete bivalyért című regényét Jean-Louis Trintignant, Kállai Ferenc és Jean Rochefort főszereplésével, Sára Sándor néhány évvel ezelőtt a Vád című forgatókönyvéből készített megrázó filmet a szovjet csapatok diadalmas felszabadítási hadműveletéről. Gion már 1994-ben megírta - elsőként - a balkáni válság iszonyatos történéseit az Izsakhár című kisregényében, amiért annak idején megkapta az év

legjobb regénye díját is. Kortársai közül idézzük fel Ferdinandy György véleményét: „Annak idején, a Szabad Európa egyik műsorában Gion Nándort a magyar Garcia Márqueznak neveztem. Akkor úgy gondoltam, hogy a vajdasági Szenttamás története erényei ellenére is ismeretlen, kisebbségi irodalom marad. A világ azonban forog tovább keserű levében. A Balkán szenvedéseiről ma már többet tud a vüág, mint a hetvenes évek közepén. Ha lefordítanák Gion

Izsakhár című kisregényében elsőként írt a balkáni válságról.

triológiáját, ez a magyar Macondo méltán képviselne minket a világ nagy könyvpiacain.” Gion Nándor a kilencvenes évek közepétől Budapesten él gyermekeivel együtt. Az ottani magyar rádió, majd az Újvidéki Magyar Színház igazgatója kénytelen volt áttelepedni. Áz egyeben „valós” szál, ami odaköti, édesanyja, aki nem hajlandó otthagyni Szenttamást. Gion ugyan Budapesten él, történetei, gondolatai egy pillanatra sem szakadtak el az ő imádott Bácskájától, mégha egyre keserűbb és fájdalmasabb susogásokat hoz is a szél és a média errefelé.

Tavaly megjelent Nem baleset lesz című novellája egy baranyai magyar bosszúját meséli el azokkal a szerbekkel szemben, akik kiirtották a családját. A történet döbbenetes, de ahogy nézzük a híradókat, az élet megy tovább. A sebeket pedig nagyon nehéz begyógyítani.