Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-05 / 4. szám, péntek

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 5. Moszkva ismét Amerikát vádolja Moszkva. Moszkva ismét az­zal vádolta Washingtont, hogy „nyíltan megsérti” a ha­dászati támadó fegyverzet korlátozásáról kötött START-1 szerződést, mivel az MX inter­kontinentális rakétáknak csak az első lépcsőit semmisíti meg. Orosz szakértők szerint a megmaradt lépcsőkkel új tí­pusú közepes hatótávolságú rakétát hozhatnak létre, meg­sértve ezzel a közepes és rövi- debb hatótávolságú rakéták felszámolásáról még Mihail Gorbacsov által aláírt szovjet­amerikai szerződést. (MTI) Fegyveres tévéfoglalás Lisszabon. Egy fegyveres fér­fi tört be a portugál állami te­levízió lisszaboni székházába tegnap délelőtt. Azzal fenye­getőzött, hogy felrobbantja a magával hozott bombát. Teg­nap késő délután a férfi meg­adta magát. (MTI) Romániai rekordszárazság Bukarest. Romániában a több mint fél évszázada legsú­lyosabb szárazság immár az ország ivóvíz- és áramellátá­sát is fenyegeti. A mostani csa­padékínség az egész országra kiterjed. A talajvíz szintje or­szágszerte 5 méterre csök­kent. Számos kút, sőt mester­séges tó kiszáradt Romániá­ban. Egy vízgazdálkodási szakember szerint a kormány­nak fel kellene szólítania a la­kosságot, hogy bánjon takaré­kosabban a szűkös készletek­kel, különben megeshet, hogy tavaszra nem lesz az emberek­nek ivóvizük. (MTI) Csók a családfőtől. Elsőként Bili Clinton amerikai elnök gratulált feleségének, Hillary- nak, aki szerdán foglalta el New York állam szenátori szé­két. (CTK/AP-fel vétel) Megyeváltó népszavazás Dömös. A település hovatarto­zásáról kell döntenie a most még Komárom-Esztergom me­gyei Dömös község felnőtt la­kosságának vasárnap. A helyi népszavazással égy régóta hú­zódó ügyet kíván lezárni a képviselőtestület. Már 1984- ben felvetődött a gondolat, hogy a település Komárom- Esztergom megye helyett tar­tozzon Pest megyéhez. (MTI) Pinochet nem akar orvosokat látni Santiago. Augosto Pinochet volt chilei diktátor nem jelenik meg azon az elmeorvosi vizs­gálaton, amelyet a vizsgálóbí­ró rendelt el, hogy megállapít­sák a 85 éves férfi alkalmassá­gát a bírósági tárgyalásra. Az ügyvédek egyike már szerdán, a vizsgálat elrendelésekor azt tanácsolta, hogy a volt állam­fő zárkózzon el attól. Tiszte­letlennek tartják ugyanis a vizsgálatot mind Pinochet sze­mélyével, mind a fegyveres erőkkel szemben. (MTI) Potenciális páciensek Fagyban álló fegyveresek. A Kínai Néphadsereg újoncai az ország északkeleti határán fekvő Mohé városban gyakorlatoznak, ahol a hőmérséklet -21 és -33 fok között mozog. (TA SR/AP-felvétel) Nemzetközivé dagadt az urántartalmú lövedékek bevetésével kapcsolatos botrány Belgrád/Párizs/London/Prá- ga. A NATO két évvel ezelőtti, Jugoszlávia elleni légitáma­dásai után szerte az ország­ban 30 százalékkal emelke­dett a rákos megbetegedések száma - állította tegnap egy jugoszláv ökológus. MTI-HiRÖSSZEFOGLALÓ Dejan Dimov szerint a NATO nem­csak koszovói célok ellen alkalma­zott urántartalmú lövedékeket, ha­nem a Belgrad belvárosát és más szerbiai városokat ért támadások során is. A sugárzás minden helyszí­nen mintegy 10 kilométeres sugarú körzetben életveszélyes állította a szakértő, hozzátéve: „Mi szerbek, valamennyien az onkológusok po­tenciális páciensei vagyunk”.,.Most mindenki a Koszovóban rövid ideig bevetett NATO-katonákért aggódik, miközben a Nyugat egyáltalán nem törődik e sugárszennyezett ország lakosaival” - hangoztatta a belgrádi szakértő. Alain Richard francia vé­delmi miniszter tegnap „nyíltságot” kért az Egyesült Államoktól a Balká­non alkalmazott gyengített uráni­umtöltetek kérdésében. Párizs ezzel a megkereséssel felsorakozott O- laszország, Belgium és Portugália mögé, melyek a NATO brüsszeli központjához fordultak felvilágosí­tást kérve, miután balkáni szolgá­lattal a háta mögött a közelmúltban hat volt olasz katona halt meg tisz­tázatlan okból. Jugoszláviai bevetés után egészségi problémákkal küzdő belga és portugál katonáknál is a gyengített urániumbevonattal ellá­tott töltetekkel összefüggésbe ho­zott „balkáni szindrómára” gyanak­szanak. A francia hadsereg Koszo­vóba telepített egyik harkocsijainak arzenáljában szerepelnek a gyengí­tett urániummal bevont lövedékek. Az igen kevéssé radioaktív gyengí­tett urániumot azért alkalmazzák a lövedékekben, mert megnöveli azok dinamikus energiáját, a löve­dék becsapódási sebességét. Az amerikaiak szerint gyakorlatilag ki­zárható, hogy a gyengített uránium­részecskék belélegzése egészségi kockázatokkal járna. A brit védelmi minisztérium véle­ménye szerint az uránlövedékek nem jelentenek veszélyt a térségben békefenntartó feladatokat ellátó brit katonák egészségére. A tárca ü- letékese közölte: sem a Koszovóban, sem a korábban Boszniában szolgá­latot teljesítő brit katonák körében nem észlelték az olasz békefenntar­tóknál fellépett Balkán-szindrómát. Az urántaralmú lövedékek botránya csorbát ejt a NATO tekintélyén, a „tiszta háborúról” kialakított mítosz pedig nem más, mint képmutatás - ez a fő gondolat jelent meg a tegna­pi olasz napilapokban. A La Stampa hasábjain Marco Min­id, a védelmi minisztérium államtit­kára az eddigi vizsgálati eredmé­nyek alapján nem tartja valószínű­nek, hogy összefüggés lenne az olaszországi leukémiás és más rá­kos megbegedések és halálesetek, illetve a Balkánon küőtt, urántartal­mú muníció között. A tisztségviselő elismerte, hogy az olasz hadvezetés tudott ezeknek a lövedékeknek a koszovói hadszíntéren történt hasz­nálatáról, de arról, hogy Boszniá­ban is kilőttek volna ilyen tölténye­ket, valóban csak a közelmúltban szereztek tudomást a NATO-tól. Az. II Sole-24 Ore utal arra, hogy egyelőre nincsenek biztos adatok a gyengített uránt tartalmazó löve­dékek veszélyeinek pontos mérté­kéről. Ez az alapvető bizonytalan­ság súlyos politikai következmé­nyekkel jár, mert tág teret enged a gyanakvásnak, az aggodalmaknak, feszültséget okozva nemcsak nem­zeti, hanem nemzetközi szinten is - olvasható a napilapban, amely megállapítja: „A NATO-nak a Ko­szovó érdekében folytatott hadmű­velete ily módon könnyen megkér­dőjeleződhet, sőt, annak sikere semmivé válhat a viták és a vádak kereszttüzében”. Prágában Michal Martinák helikop­terpilóta tavalyi halálát hozzák most összefüggésbe azzal, hogy a múlt évben szolgálati úton járt Boszniában. Jan Petras tábornok, a cseh hadsereg egészségügyi szolgá­latának vezetője mindenesetre úgy nyilatkozott: szerinte valószínűden, hogy radioaktív lövedékmaradvá­nyok miatt veszítette volna életét Martinak. A magyar külügyminisz­térium információi szerint a boszni­ai és koszovói magyar békefenntar­tók körében különleges egészség- ügyi problémák nem jelentkeztek. Újabb nyugat-európai uránhalottak Róma/Madrid/Hága. Az olasz televízió szerint az olasz vasút egyik két évvel ezelőtt rákban elhunyt alkalmazottja feltételezhe tőén a Balkánon bevetett gyengített uránt tartalmazó lövedékek áldozata volt. A holland katonák közül kettő, a spanyol katonák közül egy halt meg eddig fehérvérűségben. A spanyol kormány szerint nincs jele annak, hogy spanyol NATO-katonák radioaktív besugárzást szenvedtek volna. (MTI) 600 millió forint értékű ingatlant kapnak az erdélyiek Magyar egyházi székház MTI-HÍR Budapest. Az elképzelések szerint az erdélyi magyar egyházak már az első negyedévben átvehetnék azon ingaüanokat, amelyeket egy új tör­vényi szabályozás alapján a magyar állam ad ingyenes használatukba - mondta Balog Zoltán, a miniszter- elnök egyházpolitikai főtanácsadó­ja. Egyelőre nem dőlt el, hogy az er­délyi katolikus, református, evan­gélikus és unitárius egyház egy kö­zös székház, vagy külön-külön in- gaüanok használatba vételi jogát kapja meg. Legfeljebb 600 millió fo­rint értékű ingadan kerül a Határon Túli Magyarok Hivatalának va­gyonkezelésébe, amely azokat a ro­mániai magyar nyelvű egyházak használatába adja át. Semjén Zsolt, a kulturális miniszté­rium egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára megjegyezte, a szóban forgó ingadanokat építé­szetileg a Határon Túli Magyarok Hivatalának - mint tulajdonosnak - kell majd fenntartania, a többi fenntartási költség pedig a magyar államot terheli. Talán még 1989-ben is életben volt a svéd diplomata Wallenberg, a veterán? MTI-HÍR Stockholm. Raoul Wallenberg svéd diplomata, akiről Oroszország azt állítja, hogy 1947-ben egy moszkvai börtönben halt meg, egy svéd kuta­tó szerint még 1989-ben is életben lehetett. Susan Ellen Mesinai, a Wallenberg sorsának tisztázására létrehozott közös orosz-svéd bizott­ság függeden szakértője, egy svéd lapban tegnap megjelent cildtében felidézi, hogy Moszkva 1989 októ­berében Oroszországba hívta a svéd diplomata hozzátartozóit, hogy ve­gyék át Wallenberg személyes hol­mijait. A meghívás azt bizonyítja, hogy a több tízezer magyarországi zsidó megmentője nem 1947-ben, hanem egy későbbi időpontban halt meg - hangsúlyozza írásában a szakértő. Mesinai állítása szerint „Amíg Oroszország nem ad kielégí­tő választ arra, hogy miért csak 1989-ben adta vissza a svéd diplo­mata személyes holmiját a család­nak, addig az az egyeden logikus magyarázat, hogy Wallenberg ez idő tájt halhatott meg” - olvasható a cikkben. Sorok, melyek igazán közel állnak a belga hivatalokhoz Menekülttáboroztatás MTI-HÍR Brüsszel. Többezres sorokkal, ka­tonai sátrakkal, rendőri erők beve­tésével és országos politikai fe­szültségben kezdődött, meg az új menedékrendszer bevezetése Bel­giumban. A kormány szilveszter­kor sebtében hozott rendelete sze­rint a politikai menedékjogért fo­lyamodók ezentúl nem a havi mi­nimálbérnek megfelelő pénzössze­get kapnak - ami a kormány meg­ítélése szerint embercsempész há­lózatok erőteljes közreműködésé­vel Kazahsztántól Kongóig Belgi­umba vonzotta a vállalkozó szelle­meket -, hanem menekülttáborok­ban helyezik el őket, ahol termé­szetbeni ellátást kapnak kérelmük elbírálásáig. Az első munkanapon a sor felsza­porodott másfél ezerre és rendőri szakaszt kellett kivezényelni a nyu­galom fenntartására. Mivel a mene­dékjogért folyamodók száma Belgi­umban meghaladja a tízezret, a fő­városban mindenféle átmeneti szükségszállásokon helyezték el őket, amíg sorra kerülnek a hivatal­ban. Az új rendelet szerint a mene­dékjogi kérelmet hat hónapon belül kell elintézni, így már az indulás­hoz kellett tízezer férőhely. Peking nem hajlandó szóba állni a tajvani államfővel Langyos volt a fogadtatás MTI-HÍR Tajpej. Tajvani ellenzékiek több mint 70 fős csoportja érkezett teg­nap Pekingbe, hogy kínai illetéke­sekkel a szárazföldi Kína és a Tajvan között teljes körű közvetíen tengeri összeköttetés lehetőségeiről tár­gyaljon. A delegáció azt követően fplytat nem hivatalos megbeszélé­seket Pekingben, hogy kedden két, Tajvanhoz tartozó kis szigetről há­rom hajó futott be két délkelet-kínai kikötőbe. A hivatalos Kína azonban hűvösen fogadta a csonka hajófor­galom megnyitását. Her Csih-huej, a hét hónapja ellenzékbe szorult Kí­nai Nemzeti Párt parlamenti képvi­selője elmondta: ha áttörést nem is vár a tárgyalásoktól, útjuk minden­esetre elősegítheti a két fél közötti jobb megértést. Nem kizárt, hogy Ősien Csi-csen kínai miniszterelnök­helyettes is fogadja a tajvani ellen­zékeket, akik egy, a tajvani kapcso­latok ápolására alakult kínai társa­dalmi szervezet vendégeiként tesz­nek látogatást az anyaországban. Peking nem hajlandó a jelenlegi taj­vani elnökkel, Csen Suj-piennel szó­ba állni, helyette a sziget ellenzéki politikusait részesíti előnyben. Jasszer Arafat palesztin vezető tegnap Bili Clinton amerikai elnök javaslatáról tárgyalt többek között Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel Barak nem hátrál, a fegyverek továbbra is ropognak MTI-JELENÉSEK Gáza/Kairó/Jeruzsálem. Jasszer Arafat palesztin vezető tegnap Kai­róban arab vezetőkkel konzultált Bili Clinton amerikai elnök béke­tervéről: Washingtonból érkezve először a házigazda Hoszni Muba­rak egyiptomi államfővel találko­zott, majd az Arab Liga székhelyén zárt ajtók mögött tanácskozott ki­lenc arab ország külügyminiszteré­vel. Amr Musza, az egyiptomi dip­lomácia vezetője a liga külügymi­niszteri bizottságának Arafat jelen­létében lefolyt ülése után elmond­ta, a résztvevők megismételték, hogy támogatják és szentnek tart­ják a palesztinok jogát Kelet-Jeru- zsálemhez és a menekültek hazaté­réséhez. Ehud Barak izraeli kormányfő teg­nap ismét kijelentette, hogy nem hajlandó palesztin fennhatóság alá helyezni a jeruzsálemi Mecse­tek terét, ahol az iszlám harmadik legszentebb helye található. Slomo Ben Ami izraeli külügymi­nisztert tegnap Berlinben fogadta német kollégája, Joschka Fischer, és eszmecserét folytattak a közel- keleti békefolyamat jelenlegi álla­potáról. Izraeliek és palesztinok vasárnap Kairóban találkoznak George Te­net CIA-igazgató jelenlétében, hogy kidolgozzák az erőszak meg­fékezésének eszközeit - közölte egy magas rangú palesztin vezető Gázában. A palesztin küldöttséget három fő alkotja majd: Amin al- Hartdi, a hírszerző szolgálatok fő­nöke, Mohammed Dahlan, a Gázai övezet megelőző biztonsági szolgá­latának parancsnoka és Dzsibril Radzsub, aki a Jordán folyó nyuga­ti partján látja el a megelőző biz­tonsági szolgálat parancsnokságát Az Izrael elleni harc folytatása mel­lett foglalt állást Faruk Kaddumi, a Palesztinái Felszabadítási Szerve­zet (PFSZ) politikai szárnyának ve­zetője szerdán, Kairóban. A politikus szerint a palesztinok­nak mindaddig folytatniuk a har­cot az izraeli megszállás ellen, amíg törvényes jogaikat helyre nem állítják. Közben több helyütt is ropogtak a fegyverek tegnapra virradó éjjel Ciszjordániában és a Gázai övezet­ben, de sebesülésekről nem érke­zettjelentés. Arafat és Mubarak Kairóban tárgyalt (CTK/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents