Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-05 / 4. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 5. Agrárvilág U Alig indult be a szarvasmarha-állomány BSE-szűrése az EU-tagországokban, máris súlyos gondok merültek fel Kire hárítják a költségeket? Bécs/Köln. Ausztriában január 1-jétől kötelező ugyan a 30 hónapnál idősebb levágott szarvasmarhák BSE-tesztje, s be is indultak a vizsgálatok, ám gondot jelent a vizsgálatok finanszírozása. Fertőzött állatot eddig nem találtak. MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Mivel egyelőre nem világos, hogy Ausztriában ki viseli a tesztek költségét - amely vizsgálatonként a veszélyes hulladékok megsemmisítésének költségével együtt mintegy 1500 schillinget tesz ki a Gazdasági Kamara és a Mezőgazdasági Kamara azt javasolta az EU normáinak megfelelő mintegy 100 osztrák vágóhídnak, hogy a kérdés tisztázásig ne vágjanak 30 hónapnál idősebb állatokat. Feltételezhető azonban, hogy azok a vágóhidak, ahol mégis ilyen állatokat vágnak, a tenyésztőknek számítják majd fel a díjat, ami nyilvánvalóan a marhahús árának emelkedéséhez vezet majd. Az sem világos, hogy mit kell tenni, ha pozitív lelet adódik. Az állatokra vonatkozó járványügyi törvény szabályozza ugyan, hogy mit a teendő és hogyan zajlik a kárpótlás a hagyományos járványok esetén, de mindez nem vonatkozik a marhakórra. Mivel azonban annyi nyilvánvaló, hogy pozitív lelet esetén átmenetileg be kell zárni az érintett vágóhidat, s hogy erre az esetre biztosítás sem létezik, a vágóhidak- nak kell viselni a kockázatot. Az egészségügyben illetékes miniszter, Gerhard Haupt szóvivője hangsúlyozta: a tesztek finanszírozásáról Az osztrák illetékesek azt ígérik: nem engedik, hogy a költségeket a parasztokra hárítsák (Illusztrációs felvétel) a jövő héten tartanak egyeztetést az illetékesek, de a vágóhidak siránkozása felesleges, mert az illetékes minisztériumok nem fogják engedni, hogy a költségeket a parasztokra hárítsák. Jelenleg a tesztekre a húsok vizsgálatáról rendelkező törvény vonatkozik, s ennek értelmében a finanszírozás a tartományokra hárul. A szövetségi költségvetést akkor terhelné a tesztek ára, ha az állatokra vonatkozó járványügyi törvény szerint kellene eljárni, ami csak altkor következne be, ha legalább egy fertőzött állatot találnának. Ausztriában 2,153 millió szarvasmarhát tartanak, és ebből évi mintegy 200 ezer olyan állatot vágnak, amelynél el kell végezni a BSEtesztet. Ezen kívül még közel 300 ezer két év körüli bika és mintegy 110 ezer borjú kerül a vágóhidakra. A német fogyasztói egészségvédelmi és állategészségügyi intézet szerint nem zárható ki, hogy a sertések is fertőződhetnek a marháknál szivacsos agysorvadást okozó betegség kórokozójával. Az intézet szóvivője ugyanakkor kifejtette: eddig takarmánytól nem figyeltek meg fertőződést a sertésállományban, a kórt csupán kifejezetten mesterségesen lehetett átvinni. Eddig többféle feltételezés született, hogy - a tudomány mai állása szerint legalábbis - miért nem fogékonyak a sertések a takarmány által történő fertőződésre. Az első hipotézis szerint a sertésekben csak hosszú idő alatt alakulna ki a betegség. A most folyó kísérletekben ezért sokkal hosszabb ideig tartják életben az állatokat mint a normális állattartási folyamatban. Egy másik feltételezés szerint a sertések esetében az emésztőrendszerből nem tud felszívódni és az idegrendszerbe jutni a BSE-kórokozója. „Ma még csak találgatni lehet, hogy mi az igazság” - jelentette ki a szóvivő, aki szerint a kérdés eldöntését nehezíti, hogy a sertéseket - csakúgy, mint a szárnyasokat - olyan fiatal korban vágják le, hogy a gyakorlatban igen kevés adat állhat rendelkezésre az idősebb állatok eseüeges megbetegedéseire vonatkozóan. Tovább szigorítják az EU állatszállítási direktíváit - Az új normákat a csatlakozó országoknak is át kell venniük Megkerülik a szállítási szabályokat ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unió államaiban a brüsszeli bizottság jelentése szerint súlyosan megsértik az állatok szállítására vonatkozó előírásokat. A bizottság tavaszra új, kiegészítő szabályozást tervez, amelyet a tagjelölt országoknak is rövid időn belül meg kell honosítaniuk. Az EU-bam alig tartják be az állatok szállítására vonatkozó előírásokat, főként a nemzetközi forgalomban tapasztalható megengedheteüen brutalitás és a kellő gondoskodás hiánya. Az EU bizottsága a tagországok megfelelő szerveivel közösen végzett vizsgálat alapján jutott e lesújtó következtetésre. Szinte állandó az olyan alapvető normák megsértése, amelyek például az állatok számára biztosítandó hely minimális méretét, a nagyobb távú szállításokra vonatkozóan kötelező, előzetesen jóváhagyandó útvonalterv követelményét és a maximális - 8 órás - utaztatási időt szabják meg. Nem fordítanak kellő gondot az ellenőrzésre sem vagy nem elég hatékony a felügyelet. A jövőben az EU élelmiszer- és állat-egészségügyi hivatala szigorú ellenőrzést folytat és bírságokat szab ki a rendeletek megsértőire. Brüsszel tavasszal a jelenlegi törvénykezés kiegészítésére tesz javaslatot, pontosabban körülírják, milyen feltételeknek kell megfelelniük a szállítható állatoknak és aktualizálják az útvonalakra vonatkozó előírásokat is. A bizottság szakértői tanácsot vár a teherautók, vagonok hőmérsékletének szabályozására és szellőzésének ellenőrzésére is. Láthatóan nehézséget okoz a jelenlegi szabályozásnak a tenyésztők és a vágóhíd közötti távolság minimalizálására vonatkozó előírása. Ennek felülvizsgálata is folyik. A bizottság pontosabb normákat akar megállapítani a kötelező pihentetés, etetés, itatás és az állatok zárt térből való kiengedésének ideje tekintetében, továbbá a nagy távolságokra történő szállítás esetén használható járművekre. A jelentés elmarasztalja a közép- és kelet-európai állatfuvarozási gyakorlatot is, főként az Olaszországba irányuló vágóóexport terén. Ezentúl kötelező lesz az ellenőrzés a határokon, ahol döntenek majd a fuvar továbbengedéséről vagy a kényszerpihentetésről. Egyébként a tagállamok erről már most is szabadon határozhatnak, de főként a harmadik országba irányuló szállítmányok esetében a hanyagság jelei mutatkoznak. A tagjelöltek közül elsőként Szlovénia fogadta el az EU szabályozását, ezt követte Csehország és Lengyelország. (A Napi Gazdaság alapján) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony január 4-én Komárom december 28-án Rimaszombat december 28-án Zseliz december 28-án Losonc január 4-én Kassa december 28-án sárgarépa 12 Sk/kg ' 10-14 Sk/kg 18 Sk/kg 15-20 Sk/kg 12-14 Sk/kg 10-15 Sk/kg petrezselyem 35-40 Sk/kg 25-35 Sk/kg 30 Sk/kg 20-30 Sk/kg 30-35 Sk/kg 34 Sk/kg burgonya 7 Sk/kg 7-10 Sk/kg 7 Sk/kg 10-15 Sk/kg 5-8 Sk/kg 7-9 Sk/kg savanyúkáposzta 22 Sk/kg X X X X X paprika 120 Sk/kg X 125 Sk/kg X 84-98 Sk/kg 51 Sk/kg karalábé 15 Sk/kg 5-10 Sk/db 18 Sk/db 15 Sk/db 15 Sk/db 9-10 Sk/kg zeller 20 Sk/kg 10 Sk/db 20 Sk/db 15 Sk/db 20-22 Sk/kg 10-12 Sk/db káposzta 7 Sk/kg 5 Sk/kg 10 Sk/kg 7-8 Sk/fej 5,90-6 Sk/kg 6 Sk/kg őrölt pirospaprika 250 Sk/kg 240 Sk/kg X 250 Sk/kg X 250 Sk/kg cékla 8 Sk/kg 8-10 Sk/kg X X 12 Sk/kg 7-10 Sk/kg hagyma 12-14 Sk/kg 10-14 Sk/kg 15 Sk/kg 18 Sk/kg 10-12 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 60-80 Sk/kg 45-55 Sk/kg 60 Sk/kg X 68-70 Sk/kg 55 Sk/kg karfiol 15-20 Sk/db 25-30 Sk/db 50 Sk/db X 42 Sk/db 20-32 Sk/db dió 120 Sk/kg 110-120 ■'Sk/kg X 100 Sk/kg 80-90 Sk/kg 120 Sk/kg mák 100 Sk/kg 100 Sk/kg 80 Sk/kg 80 Sk/kg X 91 Sk/kg kel 12-20 Sk/kg 7-15 Sk/fej 20 Sk/kg X X 14 Sk/kg alma 15-20 Sk/kg 10-22 Sk/kg 25 Sk/kg 18-20 Sk/kg 9-28 Sk/kg 15-26 Sk/kg torma 85 Sk/kg 10 Sk/csomó X X X 90 Sk/kg fokhagyma 68 SK/kg 55-60 Sk/kg ■ 50 Sk/kg 70 Sk/kg 55-58 Sk/kg 54 Sk/kg uborka 78 Sk/kg X X X 55-70 Sk/kg 45 Sk/kg tojás 3,50-3,70 Sk/db 3,90 Sk/db 3,30 Sk/db 3,50 Sk/db 3,50 Sk/db 3,30-3,60 Sk/db méz 80-100 Sk/kg 70-85 Sk/kg 70 Sk/I 80 Sk/t X 80 Sk/I A húsliszttilalom miatt drágult a lizin a gabonapiacokon Átmeneti pótmegoldás ÖSSZEFOGLALÓ A lizinnek az európai BSE-botrány kitörése óta megkétszereződött az ára és a piaci forgalma. Az amino- sawal dúsított gabona egyelőre a drága szójafehérje kedvező alternatívája lehet, a hosszú távú kilátások azonban nem különösebben biztatóak, mivel a kialakult árszintek túl magasnak látszanak. Amióta egyebek között az Európai Unió (EU) tagországaiban tilos hús- és csontliszttel takarmányozni, a li- zingyártó cégek a termékeik iránti kereslet drámai növekedésének örvendhetnek. A lizin kilogrammonkénti ára a szeptember végi 1 dollárról 2,50 dollárra, vagyis több mint kétszeresére szökött fel. Az elmúlt három hónap fejleményei nyomán a lizin várható éves világpiaci forgalmának korábban 450 millió dollárra becsült értékét 1,25 milliárd dollárra növelték a piackutató cégek. Míg az EU 3 milliárd eu- rót ad ki 3 millió tonna húslisztjének megsemmisítésére, az állatifehéije-takarmányok használatának tilalma kedvez az olyan lizingyártó cégeknek, mint a japán Kyowa Hak- ko Kogyo Co., a koreai Cheil Jedang Corp., az amerikai piacon vezető Archer Daniels Midland Co. és a német BASF AG. Amikor nőtt a kergemarha-kór (BSE) miatti pánik, az európai farmerek fehérjetakarmány-szükségletüket szójadarával fedezték. Ez helyettesíti a hús- és a csontlisztet és egyben lizint is tartalmaz. E fejlemény szárnyakat adott az Egyesült Államok szójadaraexportjának, de egyúttal az áraknak is. A felhasználók ezért később a drága szójadara megfelelő alternatívája után néztek és azt a lizinnel dúsított gabonában találták meg. Ez egyelőre igen kedvező a gyártóknak, hosszabb távon azonban nem látszanak egyértelműen jónak a lizin kilátásai. Már csak azért sem, mert a szójadara hamarosan ismét versenyt támaszthat, hiszen az Egyesült Államokban ismét rekordnagyságú szójababtermést várnak. (A NAPI alapján) Szlovákiának néhány kivételt kell majd kérnie A tejkvóta 1,2 milliárd ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) azonosul a földművelésügyi tárca ún. pozíciós dokumentumának következtetésével, miszerint Szlovákia alapvető érdeke az európai típusú multifunkciós mezőgazdaság megőrzése -jelentette ki Emil Dufala, az agrárönkormányzat elnöke. Bár a csatlakozási tárgyalások jól haladnak, és a mezőgazdasággal foglalkozó fejezet nem lesz a legnehezebb, Dufala elismerte, hogy Szlovákia kénytelen lesz néhány kivételt kérni, azaz az agrárium képtelen lesz a csatlakozás pillanatában minden területen áttérni az uniós normákra. „Kitartunk amellett, hogy az újonnan csatlakozó országok agrártermelőit is ugyanolyan támogatásokban részesítsék, mint a uniós termelőket” - hangoztatta a kamara elnöke. A szlovák főtárgyalók 800 ezer hektár gabonára, 150 ezer hektár olajosnövényre és 42 ezer hektár fehérjegazdag növényre kémek közveden támogatást. Az agrárönkormányzat a szőlőültetvények felújítására hivatkozva követeli, engedélyezzék a hazai agrártermelőknek, hogy a megadott kereten felül éves szinten 800 hektár szőlőt ültethessenek ki. A kivételt 2010-ig kérnénk. Szlovákia korábban önellátó volt szőlőből - jelenleg azonban mindössze 70-80 ezer tonnát termel, miközben a hazai kereslet 110-120 ezer tormát tesz ki. Az egyeztetési tárgyalások keretében Szlovákiának 1,2 milliárd literes tejkvótát kellene kérnie - tartja Dufala. Az agrárkamara szeretné elérni, hogy a hústehenek nemzeti kvótáját 50 ezer darabban, a vágóbikákét 130 ezer darabban, a kecskék és anyajuhokét 300 ezer darabban határozzák meg. (ú) AGRÁRMORZSÁK Kevesebb kubai cukor Havanna. A jelenlegi betakarítási időszakban Kuba a cukortermelés visszaesésével számol - az 1999/2000. évi 4,06 millió tonnás termés után az ez évi eredmény 4 millió tonna alatt lesz. Az alacsony hozam fő okaként a tavalyi hosszú száraz időszakot jelölik meg. A nyerscukor - csakúgy mint korábban - továbbra is Kuba fő exportcikke. A nyolcvanas években még több mint évi nyolcmillió tonnát termeltek, de tíz évvel ezelőtt jelentős hanyatlás kezdődött a kubai cukoriparban az üzemanyag-, alkatrész- és műtrágyahiány miatt. (MTI) Hoppon marad a BASS London. A brit kormány elutasította a Bass sörgyár korábbi fel- vásárlási ajánlatát és úgy döntött, a belga Interbrew - a gazdasági verseny szabályainak betartása érdekében - kénytelen lesz eladni a BASS-ban lévő részesedését más „kiszemelt” érdeklődőnek. A brit hatóság ugyanis attól tartott, hogy az ügylet jóváhagyása esetén kettős monopólium alakult volna ki az országban. A BASS egyetlen igazi hazai versenytársa a Scottish&Newcastie sörgyár lett volna. (TA SR) WllW-jelentés a társult országokról Bécs. A kedvező árfolyamok lehetővé teszik a kelet-európai agrártermelőknek, hogy exportra szánt termékeiket nemzetközi összehasonlításban olcsón értékesítsék - vélik a bécsi gazdaság- kutató intézet (WIIW) munkatársai. Rámutattak arra, hogy az agrártermékek árszintje a csatía- kozás után kiegyenlítődik, s ezután mutatkozik majd meg, mennyire versenyképes az adott ország mezőgazdasága. Az EU- normák átvétele a csatlakozás pillanatától ugyan anyagi megterhelést jelent minden bebocsátásra váró országnak, ugyanakkor elejét lehetne venni annak, hogy a kelet-európai termelők elárasszák olcsó termékeikkel az uniós piacot. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. január 5-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,815 Magyar forint (100) 16,540 Angol font 69,176 Német márka 22,402 Cseh korona 1,249 Olasz líra (1000) 22,629 Francia frank 6,680 Osztrák schilling 3,184 Japán ien(100) 40,309 Spanyol peseta (100) 26,333 Kanadai dollár 30,792 Sváici frank 28,782 Lengyel zloty 11,190 USA-dollár 46,065
