Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-27 / 22. szám, szombat

8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 27. Lehet, hogy gyökeresen átírhatjuk a Föld korai történetét Bolygónk történetében 4-6 ezer évvel ezelőtt volt már a most jövendölthöz meglehetősen hasonló, meleg időszak Pici kristály nagy titkai ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A felmelegedés jótékony hatása Földünk éghajlata az utóbbi évtizedekben bizonyítottan melegszik. A klí­maváltozás azonban nemcsak hátránnyal, hanem esetleg némi előnnyel is járhat. (Archív felvétel) Az Ausztráliában talált apró cirkon kristály átírhatja a Föld korai törté­netét. A 4,4 milliárd éves ásvány­szemcse geokémiai vizsgálata arra utal, hogy ekkor már alacsony hőmérsékletű környezetek és folyé­kony víz létezett a Földön. A cirkon nevű ásványt gyakran használják a kutatók a kőzetek geológiai korá­nak a meghatározására. Egy ilyen apró ásványszemcse vizsgálata so­rán kiderült, hogy 4,4 milliárd évvel ezelőtt, vagyis alig 200 millió évvel a Föld kialakulása után p hőmérsék­let 100 Celsius-fok körüli értékre hűlt le. Az amerikai, ausztrál és skót kutatók eredménye azt mutalja, hogy a korai Föld állapota nagyon eltérhetett az eddigi modellekben jósoltaktól. Az új feltevés szerint az alacsony hőmérsékletre lehűlt kör­nyezetekben már óceánok hullá­moztak, elkezdődött a kontinensek kialakulása, sőt talán az élet számá­ra is kedvező feltételek alakultak ki. A hagyományos elképzelések sze­rint abban az időben egy kavargó „magma-óceán” hullámzott a Föld felszínén, ahol elképzelhetetlen lett volna az alacsony hőmérsékletű környezetek kialakulása. A tudósok eddig azt gondolták, hogy legalább 700 millió év telt el, amíg a Föld annyira lehűlt, hogy az óceánok vi­ze lecsapódhatott a vastag, Vénusz­Amerikai kutatók többéves erőfeszí­téseit teljes sheer koronázta: egy speciális anyag segítségével képe­sek voltak egy lézersugár megállítá­sára, majd „újraindítására”. A fény- sebesség a lehetséges legnagyobb sebesség, amely vákuumban 297 000 km/s. A fizikusok már régóta tudják, hogy a fény sebessége csök­ken, ha olyan átlátszó közegen ha­lad át, mint a víz vagy az üveg. A vá­kuumban mért fénysebesség és az adott anyagban mérhető fénysebes­ség hányadosaként megadhapuk egy anyag törésmutatóját. Közönsé­ges, a fény számára átlátszó anyago­kon a fény sebessége nem csökken számottevően, mesterségesen azon­ban elő lehet állítani üyen „lassító- kat”. A Rowland Tudományos Inté­zetben évek óta kísérleteznek az ún. Bose-Einstein kondenzátummal. Ez a speciális állapotú anyag úgy kelet­kezik, hogy atomok egy csoportját az abszolút nulla fok közelébe hűtik le. Ennek következtében nagyon nagyszámú atom kerül azonos kvantumállapotba, s ez „szuperhi­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A legfrissebb kutatások szerint bal­esetveszélyes lehet, ha autóvezetés közben mereven az utat nézzük, mert érzékeink megtréfálhatnak bennünket. Az ismétlődő ingerek tompítják a sofőr mozgásérzékelő agysejtjeinek érzékenységét - bein­dul az ún. „illuzórikus mozgás” fo­lyamata -, ami oda vezethet, hogy a vezető tévesen ítéli meg az utazási sebességet és a közeledő tárgyak tá­volságát. „Az előzés során a illuzóri­kus mozgás hatására az az érzésünk támadhat, hogy több időnk van az autó kikerülésére, mint azt normális esetben gondolnánk” - állítja Dr. Rob Gray, az amerikai Nissan Cambridge Basic Research munka­társa, a kutatás vezetője. „Ennek következtében veszélyesen közel kerülünk a másik járműhöz, és gyakran elkerülhetetlen a baleset.” „Az „illuzórikus mozgást” egy víze­sés példájával szemléltethetjük a legjobban: ha bő fél percig nézünk egy vízesést, majd hirtelen a mellet­te lévő sziklákra pillantunk, az az érzésünk támad, mintha a sziklák felfelé mozognának. Hasonló dolog történik azokkal az autóvezetőkkel szerű atmoszférából. Az új eredmé­nyek viszont azt jelzik, hogy a Föld sokkal gyorsabban hűlt ki, mint azt korábban feltételezték. Korábban a folyékony víz legidősebb bizonyíté­ka 3,8 milliárd éves kőzetből szár­mazott. A most vizsgált cirkonszem- cse Nyugat-Ausztráliából szárma­zik, és mérete alig haladja meg az emberi hajszál átmérőjét. A kutatás során az oxigénizotópok arányát* vizsgálták, s a kapott oxigénizotóp- arányok nem jellemzőek a földtör­ténet korai szakaszából származó, eddig ismert mintákra. Ilyen ás­ványkémiai jellemzők csak alacsony hőmérsékletű, nedves környezet­ben alakulhattak ki a Föld felszínén. Tovább bonyolítja a képet, hogy a Föld kialakulása után a fiatal boly­gót nagyon intenzíven bombázták a meteoritok. Az új adatok szerint már 4,4 milliárd évvel ezelőtt kiala­kult a szilárd kontinentális kéreg, az intenzív meteoritbecsapódások el­lenére. A cirkonszemcse víz-kőzet kölcsönhatás nyomait mutatja. A vizsgálat felveti azt a kérdést is, hogy vajon kialakulhatott-e az élet a földtörténetnek ebben a korai szakaszában. Az élet és a hidroszfé­ra első ismert biokémiai bizonyíté­ka 3,85 milliárd éves, míg a le­gidősebb mikrofosszíliák 3,5 milli­árd évesek. Elképzelhető azonban, hogy az élet már korábban, eseüeg többször is kialakult, (ó) degre” hűtött atomok egységesen viselkedő csoportját hozza létre. Egy üyen „szuperatom” igen haté­konyan lassítja a fényt, mivel óriási a törésmutatója. Dr. Lene Vesterga- ard Hau és kutatócsoportja (Har­vard Egyetem) két évvel ezelőtt 60 km/órás sebességre lassította a fényt, tavaly pedig elérték a 1,6 km/h-ás értéket is. A legújabb ered­ményeket azonban már nehéz lesz túlszárnyalni, hiszen sikerült telje­sen megállítaniuk a kondenzátu- mon áthatoló lézersugarat. Hau csoportjától függetlenül dr. Ronald Walsworth és kollégái (Harvard Smithsonian Center for Astrophy­sics) is ugyanezzel az eredménnyel álltak elő. A kutatók folyékony hid­rogénnel, majd lézeres hűtéssel állí­tották elő a „szuperhideg” Bose- Einstein kondenzátumot, amelyet egy mágneses csapda segítségével tartottak egyben. Az eredmény: a kondenzátumban haladó fény telje­sen leállt. Amikor bekapcsolták a másik lézert, a fény folytatta útját. A módszer a jövő komputereinek információtovábbító lehetőségét rejti magában. (Origó) is, akik folyamatosan az előttük fekvő útra koncentrálnak. Ez na­gyon veszélyes, hiszen ezt a látásza­vart nem vesszük, nem is vehetjük észre, mert az egész folyamat az agysejtek szintjén, jóval tudatossá­gunk szintje alatt történik. A vizs­gálat során a kutatók tizennyolc, 19 és 36 év közötti sofőr előzési képes­ségeit vizsgálták, miután öt percig szimulátorban nyüt úton vezettek. A sofőrök átlagosan 2-5 tizedmá- sodperccel később kezdtek előzni, és óránként 8 km-es sebességgel ve­zettek gyorsabban, mint normális esetben. Rob Gray szerint az „illu- zórikus mozgásban” pont az a vesz­élyes, hogy a sofőrök kisebb hiba­határt szabnak maguknak. Az autós ugyanúgy vezet, mint máskor, de nem tudja, hogy közben érzékei be­csapják. Aki vezetés közben gyak­ran néz körül, valószínűleg nem lesz az Uluzórikus mozgást áldoza­ta. Dr. Rob Gray továbbra is keresi azokat a módszereket, melyek se­gítségével az „illuzórikus mozgás” megelőzhető. Nagy-Britanniában például az úttestre egyenetlenül felfestett fehér csíkoknak köszön­hetően csökkent a közúti balesete­ket száma, (ó) Nap nap után záporoznak az apokaliptikus jövendölések arról, miként teszik lakhatat­lanná a Földet immár a civili­záció által is befolyásolt klí­maváltozások. A várható vál­tozás valóban jelentős, ám a kék bolygó korábbi korszaká­ban történtek viharos időjá­rás-változások, melyek kö­vetkezményei részben ma üdvösnek mondhatók. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Talán nem véletlen, hogy a roham­léptekkel s nem is minden tekintet­ben körültekintő módon iparosodó Kínából érkezett az a megnyugtató­nak szánt kijelentés, hogy az egyes klimatológusok jóslatai szerint nyolcvan-száz év múlva bekövet­kező, akár 2-3 Celsius-fokos felme­legedés nem csupán negatív hatáso­kat eredményezhet, mint azt gyak­ran emlegetik, de kedvező változá­sokat is. A prognózis közzétevője mindazonáltal nem holmi félművelt sarlatán, hanem Zsen Csen-csiu, a Kínai Meteorológiai Tüdományok Akadémiájának munkatársa, aki - legalábbis Kínára vonatkoztatva - egy sor kedvező jelenséget is jöven­döl. Megállapításait egyebek mel­lett azzal kívánja alátámasztani, hogy a Föld történetében 4-6 ezer évvel ezelőtt volt már nagyjából a most jövendölthöz hasonló, meleg időszak. És akkor ez az általa globá­lisnak mondott felmelegedés nem­csak a Sárga-folyó térségében ered­ményezett robbanásszerű fejlődést, hanem az Indus, a Tigris és az Euf- rátesz, valamint a Nüus mentén is. Következésképpen azt az időszakot egyfajta meteorológiai aranykornak is tekinti. A kínai kutató szerint ak­kor a ma mostoha időjárású Észak- Kínában enyhe és nedves időjárás uralkodott, sivatagos részeit erdők borították, és a napjainkban igen zord éghajlatú Hszincsiang-Ujgur tartomány „holt tengerinek”’ neve­zett területén egyes leletek alapján jelentős áradások is voltak. Zsen ar­ra is felhívta a figyelmet, hogy ab­ban az időben az élet szempontjából barátságosabb képet mutattak a Föld más sivatagos területei is; a Szahara például bizonyítottan zöld volt, sőt területén még számos nagy kiterjedésű tó is létezett. A napja­inkban zajló s többnyire sommásan Nehéz elképzelni szélsőségesebb „csillagpárt”, mint egy neutron- csillag és egy fekete lyuk kettőse. Nem kizárt, hogy először találtak ilyen kombinációt a csillagászok. Az Univerzum csillagainak na­gyobb része egy kettős vagy töb­bes rendszer tagja, amelynek kedvezőtlennek ítélt folyamat egyes várhatóan pozitív elemeit néha még a borúlátó szcenáriók is meg-meg- pendítik. „A sarki jégpáncél megtö­résével javulhatnak a vízi közleke­dés feltételei” - villant föl például, több más mellett, egy kedvező ha­tást a globális felmelegedéssel fog­lalkozó elemzésében az ENSZ ég­hajlatváltozással foglalkozó kor­mányközi testületé, az Intergovern­mental Panel on Climate Change (IPCC). Hasonlóképpen járnak el a legkedvezőtlenebb forgatókönyvek összeállítói is, amikor kiemelik: „va­lószínűtlen, hogy a felmelegedés minden területen kedvezőtlenül hasson, s adott esetben ne legyenek kedvezményezettjei” is. Azt például könnyen elképzelhetőnek tartják, hogy mivel a légkör egyre melegeb­bé válik, mindinkább a sarkkörök felé tolódnak egyes, a mérsékelt ég­övre jellemző meteorológiai jelleg­zetességek. Ennek következtében pedig - főként az érintett térségben jelentős kitetjedésű szárazföldeket „tartalékoló” északi féltekén - foko­zatosan megnő a mezőgazdaságüag hasznosítható terület nagysága, U- letve elérhetővé és kitermelhetővé válnak bizonyos, ma a környék zord időjárása miatt még hozzáférhetet­len természeti erőforrások. Más kér­dés, hogy mindez mennyiben jelent majd vigaszt az emberiség azon ré­sze számára, amely a klímaváltozá­sok veszteseként, akár a tengerek és óceánok szintemelkedése, akár a si­vatagosodás következtében új nép- vándorlásra kényszerül. Ráadásul szociológusok szerint az emberiség Klímaváltozások gyakran előfordultak a Föld eddi­gi története során. a várható jelentős technikai fejlődés eüenére mentálisan kevéssé lesz fel­készülve, hogy az egyes becslések szerint akár már nyolcvan-száz év múlva bekövetkező kritikus időszakban erőszak alkalmazása és háborús konfliktusok nélkül kezelje és oldja fel az áüítólag csak a víz- szintemelkedés nyomán 120-150 millió embert is érintő feszültsége­ket. Klímaváltozások persze gyak­ran előfordultak a Föld története so­rán. Ám ezek többnyire hosszú, év­százados vagy évezredes átmenettel következtek be. Igaz persze az is, tagjai gravitációs kapcsolatban állnak egymással, s egymás körül keringenek. Amennyiben a rend­szer tagjai eltérő ütemben fej­lődnek, érdekes kombinációk jö­hetnek létre. Variáció kettős rendszerre: egy felnőtt csillag és egy fekete lyuk. A fekete lyuk anyagot szív el, amely tömegbefogási (akkréciós) hogy kimutattak már viszonylag gyors - természetesen még nem a civilizáció okozta -, akár két-három emberöltő alatt lezajlott jelentős változásokat is. Az ejmúlt 10-12 ezer esztendőben három-négy gyors és jelentős klímaváltozás eredményeként volt korábban zöl­dellő, majd egyre sivatagosabb a Szahara. Egyes tudósok üyen gyors klímaváltozás következményeinek tulajdonítják azokat a nagy kelet­nyugati irányú népvándorlási hullá­mokat is, amelyek egyike a magya­rokat a Kárpát-medencébe sodorta. Bár a klimatológusok majdnem egyöntetű véleménye, hogy a Föld jelenleg éppen az egyik jégkorsza­kát éli, ám azt ma még nem tudják pontosan megmondani, hogy „hol tart” ebben. Ily módon arra sincs biztos válasz, hogy a nagy való­színűséggel jövendölt esetleges fel- melegedés bekövetkezése a további lehűlést mérsékli-e, netán egy mele- gedési szakaszt gyorsít majd fel. Ha­sonlóan nagy a bizonytalanság a Kárpát-medence „klímajövőjét” il­letően. Az amerikai Geophysical Fluid Dynamics Laboratory (GFDL) nyolcvan-száz éves Jövőképében” rendre a lehetséges hőmérséklet- és csapadékváltozások határsávjába helyezik a Kárpát-medencét. így va­korongba gyűlik körülötte. Egy kettős rendszerben sokféle kombi­náció lehetséges, de a legszélsősé­gesebb, még észlelhető páros egy neutroncsillagból és egy fekete lyukból áll (egy fekete lyukakból álló kettőst nem tudnánk megfi­gyelni). Egy ilyen „kemény” rend­szer olyan kettős csillagrend­szerből alakulhat ki, amelynek mindkét tagja nagy tömegű csil­lagként kezdte életét. Egy nemzet­közi csillagászcsoport most olyan rádiópulzárt - vagyis gyorsan for­gó, periodikus rádióimpulzusokat kibocsátó neutroncsillagot - fi­gyelt meg, amely pályája alapján legalább 11, maximum 16 naptö­megű társobjektummal rendelke­zik. Ez az eddig ismert legna­gyobb tömegű égitest egy pulzár társaságában. Egyelőre nem lehet biztosan eldönteni, hogy milyen objektumról van szó: lehet vörös szuperóriás, nagytömegű kék csil­lag, de fekete lyuk is. Amennyiben az utóbbi lehetőség bizonyul igaz­nak, az első ilyen rendszerrel van dolgunk. További lehetőség, hogy a pulzár társa egy nagy tömegű, de vi­szonylag kis átmérőjű (néhány na­pátmérő) csülag, amely ereje tel­jében ragyog, s még nem indultak meg benne a vörös szuperóriás állapothoz vezető folyamatok, ami burkainak kiterjedésével jár­na. Egyelőre azonban nem látunk a közelben ilyen típusú objektu­lamelyes hőmérséklet-emelkedéssel akár még növekedhet is a térségre jutó csapadékmennyiség. Ami akár még javíthatná is a mezőgazdasági termelés feltételeit. Az említett ha­tárzónahelyzet más forgatókönyvek szerint viszont azt is jelentheti, hogy sűrűn ismétlődhetnének a tavalyi aszályos, forró nyárhoz hasonló időszakok. Igaz, ez sem vezetne fel­tétlenül a teljes elsivatagosodáshoz, de kétségtelenül jelentős változást eredményezne a mezőgazdasági kultúrákban. Mindenesetre ha a fel- melegedés a tél megrövidülését és enyhülését hozná - elmaradnának például a ma még menetrendszerű májusi fagyok -, jelentősen meg­nyújtható lenne a mezőgazdasági termelésre hasznosítható időszak. Lehetséges persze, hogy a fentiek­ben felrajzolt kép legalább annyira túlzóan derűlátó, mint amennyire pesszimista néhány apokaliptikus forgatókönyv, ám annak érzékelte­tésére talán elegendő, hogy a válto­zás valószínűleg egyszerre hoz majd pozitív és negatív elemeket. Az viszont vitathatatlannak tetszik, hogy a civüizáció károkozásai klí­maalakító tényezőkké válhatnak, csak a nyomukban kialakuló válto­zások léptéke, illetve iránya nem ír­ható le pontosan. (A HVG nyomán) mot. A harmadik lehetőség, hogy a pulzár társa egy fekete lyuk. Egy ilyen szélsőséges páros ideális ter­mészetes laboratóriumként szol­gálhatna a gravitáció természetét leíró általános relativitáselmélet tanulmányozásához. A pulzárt a Parkes Multibeam Survey elneve­zésű kutatási projekt keretében fe­dezték fel. Egy újonnan kifejlesz­tett, többcsatornás vevőberende­zés használatával három év alatt 580 új pulzárt fedeztek fel (addig körülbelül 800 pulzárt ismertünk, amelyből az elsőt 1967-ben talál­ták meg). A neutroncsillagok a nagy tömegű csillagok felrobbanása után visz- szamaradt, igen nagy sűrűségű csillagmagok. Anyaguk 1 köbcen­timétere a Földön körülbelül egy- milliárd tonnát nyomna. Átlagos átmérőjük mindössze néhány 10 kilométer. Az összeomlás során az eredeti csillagmag anyaga drámai változáson megy át. Ha a neutron­tenger nyomása sem képes ellen­állni a gravitációs összeroppanás­nak, akkor a folyamat fekete lyu­kak kialakulásához vezet. A csil­lagmag anyaga egy végtelenül nagy sűrűségű pont felé omlik össze. A gravitáció annyira erős, hogy anyag és sugárzás ide csak beeshet, kijutni semmi sem képes. Ez a fénysugarakra is vonatkozik, így a fekete lyuk valóban rászolgál a nevére: mivel nem bocsát ki fényt, nem is látható. (S. T.) A világegyetem még számos meglepetést tartogat számunkra (Fantáziarajz) Másodpercenként 300 000 kilométerről nullára Megállították a fényt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A vezető tévesen ítélheti meg az utazási sebességet Az autósok és az illúzió A szélsőséges csillagpáros természetes laboratóriumként szolgálhat az általános relativitáselmélet tanulmányozásához A neutroncsillag és a fekete lyuk kettőse ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents