Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-27 / 22. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 27. Agrárvilág fj Tiltott gyógyszerek adagolásának gyanúja miatt eddig 17 osztrák gazdaságot zároltak A FAO a marhakórról Marhakór és sertésbotrány Indokolt félelem Szőlővédelem nyugalmi állapotban - megelőző védekezés tőkepusztulás és kordonkarelhalás esetében Bécs/Pozsony. Az ausztriai sertés­hús-botrányban - amelyben kide­rült, hogy sok gazda antibiotikumo­kat, hormonokat és egyéb tiltott ké­szítményeket adagol a hízóknak - az eddig megvizsgált 56 próba kö­zül 18 pozitív volt. 183 beérkezett próba vizsgálata még folyik. Auszt­riában eddig 65 esetben történt fel­jelentés és 17 gazdaságot zároltak gyógyszerek adagolásának gyanúja miatt. A gyógyszerek alkalmazása az állattenyésztésben komoly veszé­lyeket rejt az emberek számára is. Az antibiotikumok szakszerűtlen al­kalmazása például ellenálló bakté­riumtörzsek kialakulásához és ezzel nehezen, vagy egyáltalán nem gyó­gyítható megbetegedésekhez vezet­het, de a trágyában lévő gyógyszer­maradékok is komoly környezeti ká­rokat okozhatnak. Lapértesülések szerint a gyógyszeradalék-készítők kakaóport és más ízesítőszereket Ez a hús garantáltan hazai kevertek a hízók tápjába, hogy az ál­latok a keveréket elfogyasszák. A szlovák állat-egészségügyi szak­hatóság közölte: minden, az or­szág határát átlépő szállítmányt ellenőriznek. Csak olyan ország­ból importálunk sertéshúst, ahol a fertőzés veszélye nem áll fenn. Az (TA SR-felvétel) eddigi vizsgálatok eredményei ne­gatívak voltak. A szlovák hatósá­gok már felvették a kapcsolatot az osztrák illetékesekkel, hogy kide­rítsék, nem importáltunk-e sertés­húst azokról a farmokról, amelye­ket az osztrák hatóságok időköz­ben zároltak, (m, t, ú) Róma. A Közel-Kelet, Kelet-Euró- pa, Észak-Afrika és India a legin­kább veszélyeztetett térségek Nyu- gat-Európán kívül a szivacsos agy- sorvadás-járvány terjedése szem­pontjából. Az ENSZ mezőgazdasági és élel­mezésügyi szervezete, a római székhelyű FAO szerint erősen való­színű, hogy marhakór-esetek az Európai Unió országain kívül is lé­teznek hazai nevelésű állatokban. A FAO bátorítja a nagy tejiparral, kiterjedt hús- és csontliszt-behoza- tallal rendelkező országokat, ve­gyék fontolóra az állati tápok tilal­mát a marhák esetében. A szakér­tők arra is bíztatják az országokat: fontolják meg az idősebb marhák tesztelését és tiltsák be a különö­sen nagy veszélyt hordozó állati részek, így a szem, a gerinc és az agyvelő forgalmát, ha a betegség veszélyét azonosították. (MTI) Rákos sebek, fertőző gombák Komárom. A szőlőtermesztő szakemberek már néhány éve felhívták a figyelmet az olyan tőkékre, amelyek haj­tásai rendellenesen, gyengén fejlődtek, majd később ugyanitt, egyes elhalt kor­donkarok nódusztáji szöveté­ben rákos sebek alakultak ki. CSEKES ZOLTÁN Az utóbbi évek folyamán beigazo­lódott, hogy ez a kétféle tünet összefügg egymással, ugyanis ezek az eutipás rák és a tőkeelha­lás jellemző tünetei. E betegség előfordulását, tüneteit Európa más szőlőtermesztő vidékein, sőt a ten­gerentúlon is megfigyelték. A be­tegség kórokozója az Eutypa ar- meniacae (Hansf.) nevű patogén gomba. A gomba aszkospórákkal fertőz. Ennek veszélye a vegetáci­ós időben mindenkor fennáll, a kártételét tekintve sebparazita. Metszési sebeken, sérüléseken ke­resztül fertőzi a tőkéket. A kóroko­zó támadásához a legideálisabb kapukat az idősebb, többéves ré­szeken keletkezett nagy felületű metszlapok képezik. Itt a gomba megtelepedve, behatolva a farész­be, rejtett kórokozóként pusztítja a tőke fás részeit. Kártételéről árul­kodik, hogy tavasszal satnya, sá­padt, rövid hajtások képződnek az ilyen tőkéken. Gyakori tünet, hogy a kihajtás után a terméskötődést követően a hajtások hirtelen elhal­nak. Ha ilyenkor átvágjuk a beteg tőkét a keresztmetszeten jól látha­tó, hogy a gomba elpusztította a kordonkar jelentős részét, s ettől pusztult el a tőke is. Egy törzsön vagy kordonkaron egyidejűleg több seb is kifejlődhet. A Központi Mezőgazdasági és El­lenőrzési Intézet komáromi kiren­deltségének munkatársai már a Komáromi járásban is találtak olyan beteg tőkéket, amelyeken látható rákos sebek nem alakultak ki. A kórokozó gomba az évek fo­lyamán azonban egyre mélyebbre hatol, a szállítószövetek elhalása mind kiterjedtebbé válik, és ez fo­kozottan gátolja a víz- és tápanyag­szállítást. A növény igyekszik a fer­tőzött részt új szövetekkel lezárni, de a gomba ezeket az akadályokat mindig átnövi. Ilyenkor jellegzetes rákos daganatok keletkeznek. En­nek következménye, hogy a beteg tőke hajtásai mindig gyöngébben fejlődnek, többnyire rövidszárta- gúak, a levelek kicsik, zöldessárgák vagy sárgák, szövetük kissé ke­mény és a kórfolyamat ún. akut fázisában könnyen lehullanak, a hajtások felkopaszodnak. Ezt köve­ti a hajtások csúcstól kiinduló visszaszáradása, majd végezetül a tőke részleges vagy teljes elhalása. A beteg tőkéken - már évekkel az elhalás előtt - jelentősen csökken a terméshozam, majd a tőkék tel­jesen terméketlenné válnak. A kör­folyamat a kedvező körülmények között fejlődő, legkedvezőbb víz- és tápanyag-ellátottságú tőkéken hosszú ideig tart. Ezt bizonyítja, hogy a jó állapotban levő 14 éves tőkék törzsén 7 éves rákos sebeket is találunk, és ezek a beteg tőkék még nem érték el a végső fázist. A kedvezőtlen körülmények között fejlődő beteg tőkék elhalása rövi- debb idő után bekövetkezik. Eddigi vizsgálatok alapján leszö­gezhető, hogy nincs olyan szőlő­A fertőzés veszélye a vegetációs időben min­denkor fennáll. fajta, amely a betegséggel szem­ben ellenálló lenne - mind a ma­gasművelésű, mind a tőkeműve­lésű szőlőfajtáknál megtalálható. A megelőző védekezésekben dön­tő jelentőségű a metszési sebfelü­letek lezárása gombaölőszeres ol­dattal. Kísérletek alapján az Euty­pa armeniacae kórokozó ellen ki- próbált permetszerek közül még egyik sem adott elfogadható ered­ményt. Ha év közben vagy ta­vasszal a tőke részleges elhalására figyelünk fel, akkor a beteg kar­részt egészséges résszel együtt tá­volítsuk el, és a vágási felületet sebkezelő anyaggal zárjuk le. A kórokozó terjedésének megelőzé­se szempontjából döntő jelen­tőségű, hogy a leváltott kordonka­rokat és a metszési nyesedéket mi­nél előbb távolítsuk el a tábláról! Fontos a nyesedék elégetése is, mert a gomba az ilyen többéves korhadó tőkerészeken képezi sza­porító képleteit (peritéciumok benne aszkospórákkal), amelyek­kel a fertőzést újraindítja. A rendkívüli időjárás következté­ben fellépő növényélettani rendel­lenességek ellen sokkal nehezebb védekezni. Az időjárás szeszélyei és az ennek következtében fellépő nö­vényi reakciók kiszámíthatatlanok. Alapelvként viszont elfogadható, hogy lényegesen kisebb károsodás­sal kell számolni még a szélsőséges időjárás esetén is az olyan ültetvé­nyekben, ahol harmonikus táp­anyag-utánpótlással és helyesen megválasztott rügyterheléssel tart­ják fenn az ültetvény egyensúlyát, erőnlétét. Év közben pedig gondos agrotechnikai munkával és főleg növényvédelemmel kell az állo­mányt a lehető legjobb növény­egészségi állapotban tartani, mert a tökéletesen fejlett és jól bevált vesszők jobban elviselik a különle­ges időjárási viszonyokat is. A szerző a komáromi ÚKSUP munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony január 25-én Komárom január 25-én Rimaszombat január 25-én Losonc január 25-én Kassa január 25-én sárgarépa 12-15 Sk/kg 12-14 Sk/kg 20 Sk/kg 13-14 Sk/kg 10-13 Sk/kg petrezselyem 35-40 Sk/kg 28-35 Sk/kg 30 Sk/kg 33-35 Sk/kg 35 Sk/kg burgonya 6-8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 7 Sk/kg 7,9-8 Sk/kg 6-7 Sk/kg savanyú káposzta 22 Sk/kg X X X X paprika 96-120 Sk/kg X 120 Sk/kg 85-130 Sk/kg 50 Sk/kg karalábé 15 Sk/kg 10 Sk/db 20 Sk/db 15 Sk/kg 8-10 Sk/kg zeller 18-20 Sk/kg 6-10 Sk/db 20 Sk/db 20-23 Sk/kg 10-12 Sk/db káposzta 8-10 Sk/kg 5 Sk/kg 10 Sk/kg 6 Sk/kg 7 Sk/kg őrölt pirospaprika 250 Sk/kg 240 Sk/kg X X 250 Sk/kg cékla 10 Sk/kg 10 Sk/kg X 10-15 Sk/kg 10 Sk/kg hagyma 10-14 Sk/kg 10-13 Sk/kg 15 Sk/kg 11-20 Sk/kg 13 Sk/kg paradicsom 40-60 Sk/kg X 60 Sk/kg 45-70 Sk/kg 55 Sk/kg karfiol 36-40 Sk/db X 45 Sk/db 46 Sk/db X dió 130-140 Sk/kg 120 Sk/kg X 100 Sk/kg 130 Sk/kg mák 100 Sk/kg X 70 Sk/kg 80 Sk/I 100 Sk/kg kel 20-22 Sk/kg 12-18 Sk/fej 20 Sk/kg 15-16 Sk/kg X alma 14-26 Sk/kg 16-18 Sk/kg 10-24 Sk/kg 8-28 Sk/kg 15-30 Sk/kg torma 85 Sk/kg X X X 90 Sk/kg fokhagyma 50-60 SK/kg 65 Sk/kg 55 Sk/kg 58 Sk/kg 60 Sk/kg uborka 40-60 Sk/kg X X 70-72 Sk/kg 55-60 Sk/kg tojás 3,40-3,60 Sk/db 3,20-3,40 Sk/db 3,10 Sk/db 2,80-3,20 Sk/db 3,40-3,60 Sk/db méz 80-100 Sk/kg 70-85 Sk/kg 100 Sk/I X 80 Sk/I AGRÁRMORZSÁK BSE-járvány Spanyolországban Madrid. A BSE következtében a spanyol marhahús-szektor ha­nyatlik, és az öt spanyol állat­krematórium sem tud megbir­kózni a következő 6 hónapban valószínűsíthetően levágásra ítélendő 180 ezer szarvasmarha maradványainak elégetésével. Az országban 7 BSE-esetet jelen­tettek eddig, a bikaviadalokra tenyésztett bikák között még nem fordult elő a kór. A hatósá­gok mégis azt tervezik, hogy be- tiltják a leölt bikák húsának áru­sítását, jóllehet ez csemegének számít. Egy bikaviadalon leölt bika teljes húsmennyiségéért 2 millió pesetát is megadnak. Ga­líciában, ahol a legtöbb eset for­dult elő, oszló marhamaradvá­nyokból származó testnedveket fedeztek fel a helyi folyókban, a Madrid közelében pedig két marhacsontvázat találtak egy szemétdombon. (MTI) Kényszervágás Portugáliában Lisszabon. Portugáliában meg­kezdődött mintegy 50 ezer szar­vasmarha kényszervágása a marhakor elleni küzdelem je­gyében. A szakhatóságok heti 3 ezres kvótákban ölik le a 30 hó­naposnál idősébb állományt, megakadályozandó az esetleg marhakórral fertőzött állatok húsának bekerülését a kereske­delmi hálózatba. Portugáliában eddig 503 fertőzött állatot talál­tak. A portugál kormány 2003- ig szeretné kiirtani a marhabe­tegséget az állományból. (MTI) Oroszország is veszélyeztetett Moszkva. Oroszországot is ve­szélyezteti a BSE-kórtól megbe­tegedett marhák húsa, mert nem törvényes úton is kerül külföldi marhahús az orosz pi­acra - ismerték el vezető orosz állategészségügyi illetékesek. Egyikük szerint a kór elleni harchoz szükséges pénzből sincs elég, sőt, Oroszországnak egyetlen a BSE-ügyben hasz­nálható laboratóriuma van. Hi­vatalosan eddig sem emberi megbetegedést, sem állatok megbetegedését nem tapasztal­ták marhakórral kapcsolatban, és az ország számos nyugat-eu­rópai államból betiltotta a mar­hahús és a marhából készült termékek importját. (MTI) A Zempmilk eredményei Nagymihály. Megközelítőleg 1,5 milliárd koronás forgalmat ért el a múlt évben a nagymihályi Zempmilk Rt. A cég adózás előtti nyeresége el­éri a 16 millió koronát. A főleg kenősajtjairól ismert rt. tavaly 70 millió liter nyers tehéntejet dolgozott fel, ami 10 millió li­terrel több, mint 1999-ben. A francia többségi tulajdonban lévő rt. múlt évi beruházásai 45 millió koronára rúgnak. A nagymihályi társaság jelenleg 324 főt foglalkoztat. (RNO) Nem kérnek gabonasegélyt Kijev. Az ukrán kormány le­mondta a korábban kért ameri­kai gabonasegélyt, mert annak egyik feltétele, hogy Ukrajna nem exportálhat gabonát. Kijev 35 millió tonnás termésre számít az idén, ami lehetővé teszi 3-5 millió tonna gabona exportját. Ám, ha elfogadná az amerikai gabonavásárlási hitelt, akkor an­nak feltételei értelmében nem exportálhatna gabonát. (MTI) 150 forint lesz a kenyér ára Budapest. Egy két héten belül 140-150 forintra emelkedhet a fehér kenyér ára Magyarorszá­gon. A sütödék 16-20 százalék­kal szeretnék emelni a kenyér át­adási árát. Szerintük csak a mi­nimálbér 40 ezer forintra törté­nő felemelése 10-11 %-kal növel­te költségeiket. Emellett a pékek a liszt 10 százalékos drágulása, a gáz árának 12 százalékos emel­kedése, illetve a különböző ada­lékanyagok infláció feletti mér­tékű áremelkedése miatt szeret­nék emelni áraikat. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. január 29én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,631 Magvar forint (100) 16,456 Angol font 68,853 Német márka 22,308 Cseh korona 1,254 Olasz líra (1000) 22,534 Francia frank 6,652 Osztrák schilling 3,171 Japán ien (100) 40,243 Spanyol peseta (100) 26,223 Kanadai dollár 31,212 Sváici frank 28,576 Lengyel zloty 11,383 USA-dollár 46,925 A brüsszeli bürokratákat kizárólag a piac érdekelte Kergemarhakór: tíz évig titkolták létezését ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/London. Az Európai Bi­zottság 1990-ben arra kérte a brit kormányt, hogyne hozza nyilvános­ságra a kergemarhakórral (BSE) kapcsolatos vizsgálatok eredménye­it, és együttes erővel próbálják el­tussolni a problémát - értesült az El País. A spanyol napilap egy 1990. október 12-i bizottsági dokumen­tumra hivatkozik, amely az állat­egészségügyi bizottság kétnapos ta­nácskozásának eredményeképp született meg. A bizottság már 1986-tól tudott a kergemarhakórról, de ekkor még úgy tűnt: a betegség emberekre nem veszélyes. Ám mivel a legtöbb állati megbetegedés Nagy-Britanni- ában fordult elő, egyedül ott foly­tak tudományos vizsgálatok a ker­gemarhakórról. A bizottság egyik képviselője állítólag azt mondta: lé­nyeg a hidegvér és a kedvezőtlen vi­lágpiaci következmények elkerülé­se. Egyszerűen nem kell beszélni a kergemarhakórról. A brüsszeli bü­rokratákat jobban érdekelte, hogy a betegség milyen hatással van a pi­acra, mint az emberi egészségre. A feljegyzésekből az is kiderül, hogy Anglia és Írország különösen aggó­dott a kergemarhakór piaci követ­kezményei és a marhahúsexport várható visszaesése miatt. Az El Pa­ís emlékeztet rá, hogy az agrár­ügyekért felelős főbiztos ekkor ép­pen az ír Ray McSharry volt. Brüsszeli források elismerik, hogy a bizottság hozzáállása nem volt éppen szerencsés, de hangsúlyoz­zák: a kilencvenes évek elején semmijei nem mutatott arra, hogy a betegség az emberre is veszélyes lehet. Az első ilyen eseteket 1996- ban regisztrálták. (A Népszabad­ság alapján)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents