Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-04 / 3. szám, csütörtök
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 4. Vádat emeltek Plavsics ellen Belgrád. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálására alakult hágai Nemzetközi Törvényszékvádat emelt Biljana Plavsics, a boszniai Szerb Köztársaság egykori elnöke ellen, akinekjanuár 10-én kellene megjelennie a törvényszék előtt. Plavsicsot a nem szerb nemzetiségű polgárok ellen elkövetett népirtással vádolják. Plavsics asz- szony egyelőre nem reagált az idézésre. (MTI) Befejezték a keresést Antalya. Két nappal a grúz hajó katasztrófája után a mentőalakulatok felhagytak a túlélők felkutatásával a Földközi tenger törökországi partjainál. Hírügynökségi beszámolók szerint a hajón több mint 83 személy tartózkodhatott, s 33- an élték túl a katasztrófát. Közöttük van a legénység hat tagja, a többi között a hajó kapitánya is, akit kihallgatnak a török hatóságok. (MTI) Vizsgálják Pinochetet Santiago. Kétnapos orvosi vizsgálat alá vetik Augusto Pinochet volt chilei diktátort, hogy ily módon állapítsák meg alkalmasságát a bírósági tárgyalásra vált ismertté szerdán Santiagóban. Az orvosi teszteket a chilei főváros katonai kórházában végzik el. Amennyiben az orvosok arra a következtetésre jutnak, hogy a korábbi diktátor alkalmatlan a bírósági tárgyalásra, a vizsgálóbírónak ejtenie kell a 85 éves Pinochet elleni, csaknem kétszáz büntető keresetet. (MTI) A betegnek nyilvánított diktátor (Archívum) Merénylet Isztanbulban Isztambul. Testére erősített pokolgépet robbantott fel Isztambulban a rendőrség épületében egy merénylő. A támadón kívül életét vesztette egy rendőr és egy polgári személy. Tízen megsérültek, köztük öt rendőr. A hatóságok szélsőbaloldaliakra gyanakszanak, akik azzal fenyegetőztek, hogy megbosszulják a múlt havi török börtönlázadások idején megölt társaik halálát. (MTI) Spanyolországi vonatbaleset Madrid. Legkevesebb tizenegyen vesztették életüket egy teherautón, amelybe tegnap reggel a spanyolországi Lorca városának közelében egy vasúti átjáróban belerohant egy vonat. Az áldozatok mindegyike ecuadori bevándorló volt, akik a közeli farmokra igyekeztek munkába. A szerencsétlenséget a teherautó utasai közül egyetlen ember élte túl. A hatóságok szerint elképzelhető, hogy további holttestekre bukkannak a roncsok között. (MTI) (CTK/AP) Szögletes asztal. Arafat, szóvivője és Clinton a washingtoni tárgyaláson Arafat feltételesen elfogadta Clinton tervét, de továbbra is egymásra várnak a felek Láthatáron az egyezség Washington/Tel Aviv. Jasszer Arafat palesztin vezető feltételesen elfogadta Bili Clinton közel-keleti béketervét, a következő lépést most Ehud Barak izraeli miniszterelnöknek kell megtennie - közölte egy magas rangú palesztin személyiség. MTI-HÍREK A Palesztin Hatóság vezetője és az amerikai elnök között lezajlott két fehér házi találkozó során Arafat „pozitív módon” ismertette a palesztin álláspontot - jelentette ki Hasszán Abdel Rahman, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) képviselője. Az amerikai kormány hivatalos személyiségei egyelőre nem kommentálták a palesztin értékelést. Izrael reménykedett abban, hogy Arafat elfogadja az amerikai vezetés közel-keleti rendezésre vonatkozó béketervét, pedig Arafat és Clinton korábbi megbeszélései nem hoztak áttörést. Joszi Beilin izraeli igazságügy-miniszter szerint, ha a palesztinok nem fogadták volna el Clinton kompromisszumos javaslatát, tovább növekedett volna az erőszak és a háború veszélye. Beilin szerint így folytatódhatnak a két fél közötti béketárgyalások. Eközben Ariel Sáron, a jobboldali Likud párt vezére, a februárban esedékes izraeli kormányfőválasztás egyik indulója kijelentette: győzelme esetén egyetlen zsidó telepet sem számol fel Ciszjordániában, illetve a Gázai övezetben. Haszan Aszfur, az Izraellel tárgyaló palesztin küldöttség egyik vezető tagja azt hangsúlyozta: Izraelnek kell eldöntenie, hogy békét akar-e a palesztinokkal vagy háborút. Jake Siewert fehér házi szóvivő szerint Arafat beleegyezett abba, hogy fokozott erőfeszítéseket tesz az erőszakos cselekmények beszüntetése, illetve az üyen cselekmények elkövetőinek letartóztatása, a terrorizmusellenes biztonsági együttműködés fokozása érdekében. Izraeli ellencsapás libanoni támadásra Tel-Aviv. Az izraeli hadsereg reggel tüzérségi tűzzel árasztott el az izraeli-libanoni határvidék keleti övezetében kiszemelt célpontokat, miután a síita Hezbollah milícia emberei aknavető-támadást intéztek izraeli terület ellen. Az izraeli hadsereg közlése szerint az izraeli légierő vadászbombázóit is bevetették. Az izraeli rádió jelentése szerint a Libanonból kilőtt gránátok nem okoztak károkat az Izrael, Libanon és Szíria közötti határháromszög vitatott területén. (MTI) Románia - a kormányzó PDSR és az RMDSZ által kötött egyezmény részletei ígéretek a visszafogottságért SIMON HUNOR Bukarest. Az elmúlt év utolsó napjaiban megszületett a választásokon győztes PDSR és a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége közötti megállapodás. Az Új Szó romániai munkatársának eljuttatott dokumentum részletesen tartalmazza az új román kormány elképzeléseit a magyar kisebbségről. Az egyezmény a gazdasági reform- folyamatok felgyorsítása, továbbá a közigazgatás decentralizálásának kiszélesítése mellett szót ejt az egyházak támogatásáról is. A dokumentum szerint a nemzeti kisebbségek védelme minden kisebbség szabad és teljes önkifejezési lehetőségének biztosításával, az emberi jogok tiszteletben tartásával és Románia európai és euroatlanti integrációs kötelezettségeivel összhangban valósul meg. Az egyezmény több pontban foglalkozik a magyar nyelv használatának kérdésével, valamint a magyar nyelvű oktatás kiszélesítésével. A PDSR ígéretet tett a magyar nyelvű oktatás finanszírozására a Babes-Bolyai Egyetemen, és kilátásba helyezte a magyar nyelvű felsőoktatási hálózat bővítését. A tervezetben szerepel a magyar művelődési intézmények méltányos támogatása, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorok adásidejének bővítése. A megállapodás külön foglalkozik a kisebbségek méltányos képviseletének biztosításával az ország kormányzati, illetve szakmai és társadalmi intézményeiben, az esélyegyenlőség elvének alapján. Az RMDSZ ígérete kapott arra is, hogy az állami költségvetésből méltányos támogatást biztosítanak a kisebbségek által is lakott területeknek és helységeknek. Az egyezmény azonban ezeket a tervezeteket még konkrétumok nélkül, csupán általánosságban tartalmazza. Az RMDSZ és a PDSR egyúttal kötelezi magát arra, hogy a román parlamentben stabil és konstruktív politikai légkört teremt. A PDSR vállalta, hogy minden fontos bel- és külpolitikai kérdésben előzetesen konzultál az RMDSZ-szel, az RMDSZ pedig az egyezmény feltételeinek tiszteletben tartása ellenében tartózkodik a kormány elleni bizalmadansági indítványok kezdeményezésétől vagy támogatásától. Egy spanyol származású és egy ázsiai miniszter is lesz az új amerikai kabinetben Lesz demokrata Bush kormányában MTI-HIR Washington. George Bush, republikánus párti megválasztott amerikai elnök előterjesztette a még nyitott miniszteri posztokra vonatkozó személyijavaslatait, és ezek között egy demokrata politikus is szerepei. Bush javaslata szerint a demokrata Norman Mineta, az eddigi kereskedelmi miniszter fogja betölteni a közlekedési miniszteri tisztséget. Mineta nem csupán pártállását tekintve minősül egyedinek a leendő Bush-kormányban, hanem azzal is, hogy ázsiai származású amerikai. A másik két jelölés értelmében Linda Chavez lesz a munkaügyi, Spencer Abraham az energiaügyi miniszter. Bush korábban bejelentett személyi választásai is alátámasztják azt a meghirdetett szándékot, hogy etnikailag többszínű kormányzat jöjjön létre Washingtonban: nem csupán afrikai-amerikai, hanem kubai bevándorló, illetve más gyökerű „hispán származású” miniszter is lesz a kabinetben. Egyes elemzők előzetesen arra számítottak, hogy Bush, tekintettel a szoros választási eredményekre, a kiegyenlített szenátusi erőviszonyokra, fontosabb minisztériumot - így például az energiaügyit - bíz majd demokrata politikusra. A legtöbben azonban egyetértenek abban, hogy nem önmagában ezen lehet majd lemérni, mennyire törekszik az új elnök „kétpárti” politikára, a szűk pártszempontokkal szemben az országos érdekek kormányzati megjelenítésére. Az is hírlik, hogy Bush a helyén hagyhatja George Tenet CIA-igazgatót, aki Bili Clinton által kinevezett demokrata. Néhány szerb körzetben megismétlik a választásokat Késik a kormányalakítás MTI-HÍR Belgrád. Szerbiában egy hét múlva néhány választókörzetben megismétlik a parlamenti választásokat; az új összetételű törvényhozás csak ezután alakulhat meg - közölte a választási bizottság elnöke. Megfigyelők szerint ez késleltetheti a január közepére ígért kormányalakítást. Szerbiában december 23-án tartottak előrehozott választásokat. A fölényes győzelmet aratott, Vq- jiszlav Kostunica jugoszláv elnököt támogató Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) párttömörülés január közepére ígérte az új kormány megalakítását. A választási bizottság elnöke elmondta: a választásokat a szerb legfelsőbb bíróság január 1-jei döntése alapján ismétlik meg részlegesen. A bíróság helyt adott a Vojiszlav Seselj-féle szerb radikálisok óvásának, akik kifogásolták, hogy a 19 választóhelyiség urnáiban 1-2 szavazócédulával több volt (mint ahányan szavaztak). A megismételt voksolás (amely a több mint 8 ezer választókörzet közül csak 19-et érint) nem befolyásolja a végeredményt, azaz a DOS 176, Milosevics volt jugoszláv elnök szocialista pártja 37, a radikálisok 23, és a Szerb Egységpárt 14 mandátumot szerzett a 250 fős szerb parlamentben. Dragoljub Micunovics, a DOS-hoz tartozó Demokratikus Központ párt elnöke közölte: január 10-ig megalakul az új szerb parlament, január 20-ig benyújtják a kormány összetételére vonatkozó javaslatot és a hónap végéig megalakíthatják a kabinetet. Emlékeztetett, a tárcák elosztásáról nagyjából már megegyeztek a várhatóan kormányalakítási megbízást kapó DOS tagjai, de a kulcs- fontosságú belügyminisztérium vezetőjének személyéről nem jutottak végleges megállapodásra. Wallenberg-ügy - január 12-én stockholmi álláspnt Svéd diplomáciai baki? MTI-HÍR Stockholm. Egy svéd lap szerint a Szovjetunió a második világháború után ajánlatot tett Svédországnak, hogy a fogságában lévő Raoul Wallenberg svéd diplomatát cseréljék ki Nyugaton fogva tartott szovjet állampolgárokra, de a svéd kormány elutasította ezt. Wallenberget, a budapesti svéd nagykövetség diplomatáját, aki zsidók ezreinek életét mentette meg hamis útlevelekkel, utoljára 1945-ben látták Budapesten, amikor szovjet katonák őrizetbe vették. Moszkva hosszú időn át azt állította, hogy a diplomata 1947- ben szívroham következtében halt meg a Lubjanka börtönben. A múlt év végén aztán az orosz hatóságok rehabilitálták Wallenberget, megállapítva, hogy politikai üldöztetés áldozata lett, és 1947-ben kivégezték a Lubjankában. A Svenska Dagbladet szerint egy 1991 elején kezdett svéd-orosz vizsgálat - amelynek eredményét rövidesen nyilvánosságra hozzák - megállapítja, Svédország elutasította a tárgyalást a diplomata hazatérése érdekében. „Ha Wallenberg fogságba esett, és a svédek nem mutattak érdeklődést a kiszabadítása iránt, akkor a szovjet félnek nem volt oka életben tartani őt - olvasható a cikkben. - A legegyszerűbb megoldás az volt, hogy eltüntetik a rossz szovjet helyzetmegítélés jeleit.” Egy algériai meghalt, egy török válságos állapotban Rasszista támadások MTI-HÍR London. Meghalt Londonban egy ott élő algériai férfi, akit szilveszter éjjelén a nyűt utcán megkéselt egy fekete fiatalember. A férfi feleségével együtt a Soho egyik báljából távozott szilveszterkor éjfél után, amikor a támadás érte - közölte a rendőrség, hozzátéve, legalább ötvenen látták közelről az esetet. A rendőrök - akik rasszista agressziónak minősítik a támadást -, most egy olyan szemtanút keresnek, aki videokamerával fölvette a történteket. Még tegnap is válságos állapotban volt Londonban egy 42 éves török menedékkérő, akit karácsony este vertek össze az utcán, feltehetőleg szintén rasszista indíttatással. Több brit menekültsegítő egyesület figyelmeztetett már a rasszista kilengések veszélyére, amióta a konzervatív ellenzék tavaly kampányt indított a Nagy-Britanniába érkező menedékkérők nagy száma miatt tiltakozva. Tajvani ellenzéki politikusok csoportja érkezik Pekingbe Hűvös kínai MTI-HÍR Tajpej. Tajvani ellenzékiek több mint 70 fős csoportja indul ma Pe- kingbe, hogy kínai illetékesekkel a szárazföldi Kína és a Tajvan között teljes körű közvetlen tengeri összeköttetés lehetőségeiről tárgyaljon. A delegáció azt követően folytat megbeszéléseket Pekingben, hogy kedden két, Tajvanhoz tartozó kis szigetről három hajó futott be két délkelet-kínai kikötőbe. A hivatalos Kifogadtatás na azonban meglehetősen hűvösen fogadta még a csonka hajóforgalom megnyitását is. Her Csih-huej ellenzéki tajvani képviselő, a küldöttség vezetője elmondta, a delegációban a legutóbbi választásokon ellenzékbe szorult Kínai Nemzeti Párt 31 törvényhozója is helyet kapott. Peking nem hajlandó a jelenlegi tajvani függetlenség párti elnökkel szóba állni, helyette inkább a sziget ellenzéki politikusait és üzletembereit részesíti előnyben. Iránban diplomatákat is őrizetbe vettek szilveszterkor Züllöttek letartóztatása MTI-HÍR Teherán. Az iráni rendőrség letartóztatott 262 személyt, köztük diplomatákat és más külföldi állampolgárokat szűveszter éjjelén Észak-Te- heránban. A rendőrök betörtek egy házba a főváros északi villanegyedében, és elvitték az ott szüvesztere- zőket, köztük száz fiatal nőt. Arab diplomaták, valamint egy brit és egy indiai is volt az őrizetbe vettek között. A belügyminisztérium szóvivője megerősítette a hírt. Magyarázatként a parti résztvevőinek „viszszataszító megjelenését” hozta fel, nevezetesen nyugatias öltözéküket és az iszlám fejkendő hiányát. Egy lap szerint mindegyiküket a te- heráni Évin börtönbe szállították, s ott kell megvárniuk, amíg egy „társadalmi jellegű vétségekre” szakosodott bíró elé állnak. A belügyi szóvivő viszont azt közölte, már csak negyvenen vannak őrizetben, a többit elengedték. A „züllött” estélyeken való részvétel az iráni törvények értelmében néhány napi elzárással, illetve pénzbírsággal büntethető, de korbácsütések is kiszabhatok.
