Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-04 / 3. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 4. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés || A nyugati integráció az egyik szilárd biztosítéka annak, hogy földrészünk keleti fele a demokratikus fejlődést választja Összeforr a szétszakított Európa Az áruházak polcai már térségünkben is tömöttek, azonban - Nyugat- Európátöl eltérően - pénztárcánk még kevésbé (Somogyi Tibor felvétele) Európa egykor a szocializmust építő fele számára mára létrejöttek az optimizmus intézményes előfeltételei. Az 1989-es kelet-európai politikai fordulat óta már eltelt több mint 10 év, ami jó ürügyet jelent a megtett út összefoglalására. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Amikor 1989 novemberében leomlott a berlini fal, Közép- és Kelet-Eu- rópa népei megértették, hogy eljött az idő lebontani azt a politikai és gazdasági rendszert, amelyben a második világháború vége óta éltek, és hozzálátni egy újnak a felépítéséhez. De azt senki nem tudta, milyen legyen az új rendszer. Az események olyan hihetetlenül gyorsan követték egymást, hogy szinte mindenki „átaludta” őket. Senkinek nem volt kész terve, miképpen lehetne „levezényelni” az átmenetet a kommunista érából a posztkommunista korszakba. Nyugat-Európában valódi öröm fogadta, hogy a másik oldalon élő, rég nem látott „rokonok” végre visszanyerték szabadsáAz út rögös, de egy részét már megtették a poszt- kommunista országok. gukat. Az örömöt ugyanakkor beárnyékolta a félelem, hogy megismétlődhetnek a század húszas-harmincas éveinek véres nacionalista konfliktusai. Egy évtized elmúltával nyugtázhatjuk, hogy a posztkommunista átmenet legsötétebb forgatókönyvei, amelyekkel néhány nyugati vészmadár riogatta nagy élvezettel az embereket - az egykori Jugoszlávia tragikus sorsát leszámítva - nem váltak valóra. Ugyanakkor be kell ismerni azt is, hogy a kezdeti szép, de földtől elrugaszkodott remények sem teljesedtek be. Józan ésszel senki nem állíthatja, hogy Európa egykor kommunista uralom alatt álló része zökkenőmentesen haladt volna a reform előre kijelölt ösvényén, amelynek végén a szabad piac, a demokrácia és a jogállamiság üdvözítő szentháromsága vár ezekre az országokra. Az út rögös, de egy részét már megtették a térségben élők. És ami még ennél is fontosabb: a szétszakított Európa két része folyamatosan közeledik egymáshoz. Vegyük csak a legfrissebb gazdasági eredményeket! 2000-ben a közép- és kelet-európai gazdaságok reményt keltő növekedést produkáltak - köszönhetően jórészt az Európai Unióba (EU) irányuló export bővülésének és az újra fellendült beruházásoknak. A térségben a hazai össztermék (GDP) valamivel több mint 4%-kal növekedett, és a 2001-es évre is hasonló gyarapodást jósolnak. Csehországban és Romániában a GDP változása 1996 óta az idén először volt pozitív előjelű. A három balti köztársaság kilábalt abból a termelési válságból, amelyet az 1998-1999- es orosz pénzügyi összeomlás okozott, és ebben az évben ismét jelentős növekedést produkáltak. Az egyes országok, illetve régiók között azonban nagy eltérések mutatkoznak. Hatalmas szakadék tátong például a közép-európai országok teljesítménye és a Bulgáriához, Romániához hasonló országoké között, ami jórészt a külföldi tőke távolmaradásának számlájára írható. A közép- és kelet-európai országok sikeres átmenetét a posztkommunista korszakba mindennél jobban bizonyítják a politikai téren elért eredmények. Ki gondolta volna akár még tíz évvel ezelőtt is, hogy a politikai kiegyensúlyozottság, a demokratikus választások és a jog- államiság bevett gyakorlat lesz a térségben, nem pedig kivétel? És ebből a szempontból égbekiáltó a különbség a harmincas évekhez képest, amikor Csehszlovákia volt az egyetlen működő demokratikus piacgazdaság az egész térségben. Az elmúlt év legbiztatóbb politikai eseményei Délkelet-Európában történtek. A sort a horvát demokratikus ellenzék elsöprő választási győzelme nyitotta meg Tudjman elnök 1999. decemberi halálát követően. Közvetve ugyan, de ez teremtette meg a lehetőségét annak, hogy 2000 októberében és decemberében a szerbiai demokratikus ellenzék győzelmet arasson a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban kiírt választáson, aminek nyomán Szlobodan Milosevics helyét Vojiszlav Kostunica foglalta el. Végre hozzá lehet látni a Jugoszlávia 1991-es szétesése nyomán támadt legégetőbb kérdéseknek, Koszovó és Montenegró problémájának a megoldásához. A térség nyugati integrációja az egyik legszilárdabb biztosítéka annak, hogy a kontinens keleti fele a békés és demokratikus fejlődést választja, és ki is tart amellett. Ennél az integrációnál a NATO és az EU egyaránt bábáskodik. A NATO az amerikaiak irányításával nagy segítséget nyújtott Közép-Európának, amikor 1999-ben felvette tagjai közé Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot; és Koszovóban is segített a beavatkozással, noha erre a lépésre az ENSZ csak utólag és meglehetősen vonakodva adta áldását. Az EU decemberi, bevallottan zűrzavaros nizzai csúcstalálkozója megnyugtatta azokat, akik kételkedtek benne, hogy a szervezet komolyan fontolóra veszi az új kelet- és dél-európai tagok felvételét. A csadakozni vágyók számára világosan kijelölték a helyüket Európa asztalánál, még azt is meghatározták, hogy az EU döntéshozó testületéiben hány szavazattal fognak rendelkezni. (A HVG nyomán) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A VÚB magasabb nyeresege Pozsony. Norbert Lazar szóvivő szerint az Általános Hitelbank (VÚB) a tavalyi évet a tervezettnél magasabb, mintegy 100 millió koronás tiszta nyereséggel zárja. Ez azért érdekes, mert 1998-ban a nemzetközi előírások alapján készített mérlegük 9,8 milliárd koronás veszteséget mutatott. A VÚB mérlegfőösszege az évvégén 175 milliárd korona volt és az év során 15 százalékkal nőtt. A takarékoskodási program keretében a múlt évben 1300 embert bocsátottak el, őket idén újabb 500 követi. (SITA) A cseh költségvetés deficitje Prága. A vártnál nagyobb szociális kiadások és a tervezettnél kisebb adóbevételek azt eredményezik, hogy a 2000-es cseh állami költségvetés beütemezett 35 milliárd koronás deficitjét nem sikerül tartani. A pénzügyminisztérium adatai szerint január első heteiben néhány olyan kiadásra kerül sor, amely még a tavalyi költségvetésbe számítódik be. Ezeket is tekintetbe véve, a pénzügyminisztérium a végleges deficitet 46-48 milliárd koronára taksálja. A több mint 10 milliárd korona kerettúllépés finanszírozásának mikéntjéről a parlamentnek kell döntenie. (MfD) A Topvar sörgyár rekordja Nagytapolcsány. A Topvar sörgyár tavaly 604 ezer hektoliter sört adott el, 2,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezzel éves bevétele 690 millió koronát ért el, ami 15 százalékkal több, mint 1999- ben. Külföldre 9,5 ezer hektolitert sikerült eladniuk. (SITA) Részben német kézben a Nafta Pozsony. A dortmundi székhelyű Westfälische Ferngas AG birtokolja a Nafta Gbely részvényeinek 29,1%-át. A német cég nagy valószínűséggel a J&T Finance Group által vezetett pénzintézetek révén felajánlott részvénycsomagból vásárolt. A csoport korábban a Nafta Gbely 34%-át birtokolta. A J&T Finance Group megerősítette, hogy jelenleg csupán a stratégiai fontosságú földgáztárolókkal rendelkező Nafta Gbely részvényeinek 5%- a van a kezében. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. január 4-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,945 Magyar forint (100) 16,599 Angol font 69,268 Német márka 22,469 Cseh korona 1,247 Olasz líra (1000) 22,696 Francia frank 6,699 Osztrák schilling 3,194 Japán ien (100) 40,228 Spanyol peseta (100) 26,411 Kanadai dollár 30,905 Sváici frank 28,861 Lengyel zloty 11,304 USA-dollár 46,071 A Devin Bank akár oroszországi pénzintézettel is társulna Tavaly veszteséges volt TA SR-HÍR Pozsony. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter szerint a kormánynak kell döntenie arról, meghosszabbítják-e fél évvel a Devín Bank deblokációs megbízását. A bank újabb fél évet szeretne kapni arra, hogy ilyen jellegű üzleteket szerezzen a Szlovákiával szemben fennálló orosz államadósság lefaragása érdekében. A miniszter azt is megerősítette, hogy a Devín Bank augusztus óta egyetlen üyen szerződést sem volt képes megszervezni. Annak idején 60 millió dollár értékben vállalta ezt a tevékenységet. A megegyezés szerint ennek az összegnek egyötödét sikerdíjként kapná, a maradék 48 millió dollár pedig a kormánytól kapott hitel gyanánt a mérlege javítására szolgálna. Nyáron ugyanis a betétesei rohama, valamint a jegybank által megkövetelt kötelező tartalék sorozatos nem teljesítése miatt fizetési válságba került és már az fenyegette, hogy a bankfelügyelet bevonja működési engedélyét. A deblokációs kötelezettség teljesítésének késését Pavol Rusnák, a bank alelnöke azzal indokolta, hogy a megegyezés szerint az államadósság fejében szerzett árut harmadik országba kell eladniuk, ez pedig meghosszabítja az üzlet lebonyolítását. Állítása szerint a szükséges szerződéseket már sikerült aláírniuk. Rusnák szerint a Devín Bank a tavalyi évet 400 millió koronás veszteséggel záija. Rusko szerint az idén már kiegyensúlyozott lesz a mérlegük, sőt stratégiai befektető is érdeklődik az SDL-től távolodó Devín Bank iránt. Rusko azt sem bánná, ha az új tulajdonos esetleg orosz pénzintézet lenne. Drága az északi autópálya Feléből is megépíthető Besztercebánya. Juraj Mesík, a hivatalos autópálya-építési program értékelésével foglalkozó kormánytól független szervezetek szóvivője szerint a kormány által 2004-ig ilyen célra tervezett 43 milliárd koronás beruházás fele, kb. 20 milliárd korona is elég volna. Amennyiben ugyanis a Vág- völgy helyett Közép-Szlovákián keresztül vezetnék a kassai autópályát, ugyanolyan távolságra fele annyi költséggel is eljuthatnának. Juraj Mesík arra is figyelmeztetett, hogy a lengyel oldalon sem az eddig nálunk preferált szakaszhoz csatlakoznának, az ott tervezett Krakkó-Trstená gyorsforgalmi út a Donovaly alatt tervezett alagúttal az általuk javasolt vonalhoz csatlakoztatható. (TA SR) A legnagyobb eladóterületü üzletek Szlovákiában Társaság Helyszín Az üzlet típusa Eladóterület Tesco Nyitra hipermarket 7765 Tesco Kassa hipermarket 10 000 Carrefour Pozsony hipermarket 7500 Tesco Besztercebánya hipermarket 8500 Tesco Nagyszombat hipermarket 7254 Interfruct Pozsony cash and carry 4000 Metro SK Pozsony cash and carry 7500 Metro SK Zólyom cash and carry 7500 Carrefour Pozsony hipermarket 8500 Tesco Pozsony hipermarket 10 500 Jednota Pov. Bystrica Kassa hipermarket 7300 Kaufland Eperjes diszkont 3500 Szlovákiában az elmúlt másfél évben az ország 11 városában 15 nagy eladóterületű (3500 négyzetméter feletti) hipermarket vagy diszkontáruház nyílt meg. Az üzletek legnagyobb működtetője a Tesco, amely együttesen 44 ezer négyzetméternyi eladóterülettel rendelkezik, második a Metro 21 ezer, és harmadik a Carrefour 16 ezer négyzetméterrel. Az adatok négyzetméterben értendők. (Forrás: HN) © Messer Tatragas jw&o^tet mond rnirwenfuziettársának Együttműködésért résjaz{uiZéypen, évezredben további munkához, el na tá rozásaih oz magánéletében és munkahelyén m?őt kíván, ’íégYÚttailtenrenyét fejezi ki, együttműködésük lS folytatódik. > Messer Tatragas, spol. s r. o., Chalupkova 9,819 44 Bratislava Telefon: 07/502 54111, Telefax: 07/502 54 112 www.messer.sk , e-mail: lnfo@messer.sk
