Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-23 / 18. szám, kedd

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 23. ►«r GIT-est - Hárman az ágyban .Rozsnyó. Csehy Zoltán költőt és műfordítót látja vendégül a Gömöri Ifjúsági Társaság január 26-án 17 órától a Rákóczi Magyar Házban. A találkozón a költő közelmúltban megjelent Hárman az ágyban című versantológiájáról lesz szó. Csehy Zoltán beszélgető- partnere Juhász Katalin, lapunk szerkesztője, a Szőrös kő című iro­dalmi lap főszerkesztője, (-trik) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Falstaff 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: A vihar 19 KIS SZÍNPAD: Inkognito 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Falstaff 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kölyök 10,14 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Macbeth 18.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: A Grincs (am.) 15.30 A vörös bolygó (am.) 18, 20.30 OBZOR: A kupa (bhutáni-ausztrál) 16,18 Boiler Room (am.) 20.30 MLADOSÍ: Táncos a sötétben (dán-svéd) 15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: A Grincs (am.) 17 Xlvin Straight története (am.) 18.30 A keresztapus (am.) 18.15 Az élet forrása (cseh) 17.30 X-Men - A kí­vülállók (am.) 20.30 Acid House (ang.) 20.30 Tájkép (szí.) 18 Salo, avagy Szodoma 120 napja (ol.) 20 A véres grófnő (szí.) 19.30 KASSA CAPITOL: A vörös bolygó (amerikai) 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Titá­nok évadja (amerikai) 16, 18.15, 20.30 DRUZBA: Million Dollar Hotel (amerikai) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Bérgyilkos a szomszé­dom (amerikai) 16, 20 Az élet forrása (cseh) 18 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: A hatodik napon (amerikai) 17, 19 LÉ­VA-JUNIOR: X-Men-A kívülállók (amerikai) 16.30,19GALÁNTA - VMK: Hullámtörés (dán-svéd-francia) 19 NAGYKAPOS - ZEMP­LÉN: A keresztapus (amerikai) 18 Megjelent az Irodalmi Szemle 9-10. száma A magyar irodalom az ezredfordulón Huszonöt éve alakult a Galántai Fotóklub. Sikerekkel, kitüntetésekkel nemcsak a klub, hanem tagjai is dicsekedhetnek A világ a fényképész szemével 1. Marek Koller, a klub legfiatalabb tagja vonzó „objektumot" választott a fény és árnyék játékának tanulmá­nyozásához; 2. László Róbert színes fotói messzi tájak kultúráit hozzák közelebb. LAPAJÁNLÓ Gazdag tartalommal, bő teijede- lemmel jelent meg az Irodalmi Szemle 9-10. száma. Pomogáts Bé­la esszéje a magyar irodalom gond­jaival foglalkozik az ezredfordulón. A lap közli Polgár Anikó tanulmá­nyát Rákos Sándor munkásságáról, Révész Bertalan pedig Czuczor Ger­gellyel, az eposzköltővel foglalko­zik. A Nyelv és élet rovatban olvas­ható Szabómihály Gizella teijedel- mes tanulmánya a kisebbségi nyelv- használatról az 1999. évi nyelvhasz­nálati törvény tükrében. A szépirodalmi anyagok között Tő- zsér Árpád poéma terjedelmű versét közli a lap, Finnegan halála címmel. Verseket olvashatunk még Kovács András Ferenc, Z. Németh István és Rácz Vince tollából. Köszönti a fo­lyóirat a jubilánsokat, a 65 éves Tő- zsér Árpádot (vele egy terjedelmes beszélgetés is készült), Zs. Nagy La­jost, a 70 éves Dobos Lászlót és Fonod Zoltánt, a 80 éves Gyönyör Józsefet és a 90 éves Faludy Györ­gyöt. A kritika rovatban L. Erdélyi Margit Jerzy Grotowski kötetéről, Alabán Ferenc pedig Az összetarto­zás dokumentumai címmel Somos Béla és Sárkány Anna közelmúltban megjelent kötetéről írt. Egy „kényes kérdés” hátterét világítja meg E. Fe­hér Pál Karel Capek és Rákosi Má­tyás című írásában. Ä folyóirat Kegyelet című rovata Csontos Vilmos és Verseghy Erzsé­bet haláláról ír, méltatva az elhuny­tak munkásságát. A Kortárs magyar irodalom című ro­vat Cselényi László miniportréit közli Sütő András, Bálint Tibor, Bo­dor Ádám, Lászlóffy Aladár és Szilá­gyi Domokos munkásságáról. A Tal­lózóban egy felfigyeltető tanul­mányt olvashatunk Soros György­től, Ki vesztegette el a Szovjetuniót címmel, (dz) „A fotográfia kultivált nyelv, amelyhez nincs szükség tol­mácsra.” Karel Plicka nemze­ti művész e szavai a Galántai Fotóklub fennállásának 25. évfordulójára rendezett, a galántai reneszánsz kastély­ban még a hónap végéig lát­ható kiállítás mottójául szolgáltak. GAÁL LÁSZLÓ A világ a galántai fotósok szemével című kiállítást egyszer már láthat­ta közönség, mégpedig Pécsett, a Határon Túli Magyarok IX. Feszti­válján. Galánta kulturális életében folyta­tott tevékenységéért a fotóklub ok­tóberben polgármesteri kitüntetés­ben részesült, a január 19-i tárlat­nyitón a Pozsonyi Népművelési Köz­pont díját kapta. Az elismerés nem­csak a jubileumi kiállításnak szólt, hiszen Galántán a fotókiállítások hagyományának megalapozása ré­gebbre tehető, mint magának a klubnak a létrejötte. A Járási Nép­művelési Központ szervezésében harmincnégy évvel ezelőtt kezdték meg a járási fotóversenyek megren­dezését, s a versenyt - sajnos, a múlt esztendő kivételével - évente rendszeresen megtartották. A kiállí­tások társadalmi rangját pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy éppen egy fotókiállítás kapcsán lá­togatott először köztársasági elnök a városba. Az 1993-ban a galántai reneszánsz kastélyban rendezett fotókiállításon, amely Michal Kovác külföldi látogatásairól villantott fel pillanatokat, maga az államfő és a diplomatatestület számos tagja is tiszteletét tette. Egy évvel korábban az osztrák, a magyar és a szlovák fo­tószövetség közös kiállítását ren­dezték meg Galántán. Ugyanezt az anyagot Mattersburgban és Győrött is láthatta a közönség. Ezt a bemu­tatót a szepesbélai születésű Jozef Maximüián Petzvalnak, a magas fényerejű objektívek atyjának a szá­zadik születésnapja alkalmából ren­dezték. Igaz, akkor még könnyebb volt egy ilyen horderejű rendezvény megszervezése, hiszen a klub a Pro Slovakia kulturális alapból is kapott MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Az idén Határ Győző, Esterházy Péter és Barnás Ferenc részesült a Márai Sándor-díjban. A Londonban élő Határ Győző szom­baton a brit fővárosban, míg a má­sik két kitüntetett hétfőn, a magyar kultúra napján Budapesten vette át az elismerést Rockenbauer Zoltán kulturális minisztertől. Az 1995-ben alapított kitüntetés írói életműért, vagy a díj adomá­nyozását megelőző évben megje­lent kimagasló értékű prózaköte­tért, valamint magyar író külföldi elismerést szerzett munkásságáért adományozható. A kuratóriumi indoklás szerint: Es­terházy Péter a jelenkor egyik leg­kiemelkedőbb magyar írója. Tevé­kenysége erőteljesen és rendkívül sokoldalúan kapcsolódik a magyar történelem és kultúra hagyomá­nyaihoz. Munkásságára külföldön is felfigyeltek, műveinek német, francia, angol és további más nyel­veken megjelent fordításai komoly visszhangot váltottak ki. Az elmúlt évben - a budapesti könyvfeszti­válra - megjelent Harmonia Cae- lestis című munkája az önéletrajz és a regény műfaját ötvözi. Barnás Ferencet az utóbbi évek fel­fedezettjeként tartják számon iro­dalmi és olvasói berkekben. A kriti­ka a magyar próza megújulásaként értékelte két könyvét, az 1997-ben közreadott Az élősködő, illetve a tavaly napvilágot látott Bagatell cí­mű regényét. Az 1959-ben, Buda­pesten született magyar-esztétika szakon diplomázott szerző máso­némi támogatást. Manapság már csaknem kizárólag szponzorok se­gítségével tarthatnak kiállításokat. A klubban a huszonöt év alatt mint­egy harminc fotós tevékenykedett, jelenleg kilenc aktív tagja van. (Ér­dekes módon az alapító tagok is ép­pen kilencen voltak.) Sikerekkel, ki­tüntetésekkel nemcsak maga a fotó­klub, hanem annak egyes tagjai egyénileg is dicsekedhetnek. Közü­A klubban a huszonöt év alatt mintegy harminc fotós tevékenykedett. lük négyen a Szlovák Fotószövetség Mestere díjat is magukénak mond­hatják. Köztük a fotóklub elnöke és egyik alapítója, Keppert József, aki ezenkívül egész sor kitüntetéssel büszkélkedhet. Egyebek között a Magyar Fotószakkörök és Klubok el­nökségétől kapott Eszterházy Mi- hály-plakettel. A klubban néhány fiatal fotós is te­vékenykedik, ám az ifjúsággal, a dik regénye egy magyar vándorze­nész mindennapjairól szól. A Bu­dapesten élő, polgári foglalkozást űző Barnás Ferenc mindkét kötetét a pozsonyi Kalligram Kiadó gon­dozta. A Kossuth-díjas Határ Győző 1957 óta él Londonban, 1976-ig a BBC magyar adásának munkatársa volt. Határ Győző a méltatás szerint va­lamennyi műnemben és szinté gyerekekkel való munka nem iga­zán működik. A klubelnök szerint a valamikori úttörőházak szerepét át­vállaló ifjúsági klubok nem érdek­lődnek a fotótanfolyamok iránt. „Sok ember ezt hiszi, hogy ha meg­veszi a digitális fényképezőgépet, az magától fényképez. Ez tévedés, a szakmát meg kell tanulni! Sok nagy cég megvásárolta a drága fényké­pezőgépet, hogy ne kelljen a szak­mához értő fotóst alkalmaznia. A végeredmény, hogy olyan képeket készítenek, amelyekkel a nyomdá­ban nem tudnak mit kezdeni. Az biztos, hogy a digitális fényképe­zésnek óriási jövője van, de nem fé­lek attól, hogy a hagyományos fényképészetet háttérbe szorítja. Ma már nyolcvan, száz, sőt, ezer dollárt is adnak egyetlen fényké­pért. Ezért nem féltem én a hagyo­mányos fényképészetet.” A jubileumi kiállításon Dániel Ba- so színes tájképeivel mutatkozott be. Érdekesek a fiatal Anna Bed- nárová fekete-fehér fotói, amelye­ken mindig van egy-egy színes elem. A kikötőben veszteglő feke­minden műfajban alkotott, célja a műfaji határok elmosása és egy univerzális írásmód megteremtése. Filozófiai munkásságát az irodal­minál is előbbre valónak tartja, el­sősorban a történelemfilozófia és az ismeretelmélet kérdései foglal- koztatják. Az először 1996-ban átadott elis­merést eddig tizenketten érdemel­ték ki. A Márai Sándor-díjat első al­te-fehér hajók között vonzó lát­ványt nyújt egy színes csónak, a fe­kete-fehér utcaképen csupán a jár­dakorlát színes, a fekete-fehér asz­talon álló fekete-fehér vázában jól mutat a vörös gerbera. Ján Benőik fotóinak lágy vonalai leginkább a férfiszemet vonzzák, fő témája ugyanis a női akt. A klub legidő­sebb, aktív tagját, Daniel Jurást a természet érdekli, Michal Kanka a meztelen női testet fényképezi. Keppert József felvételein a nevető lányok az életvidámságot sugároz­zák. Marek Koller képei között a női portré dominál, László Róbert színes fotói messzi tájak kultúráit hozzák közelebb. Modroczky Zol­tán fotóin a színek parádéja a leg­feltűnőbb, Fridrich Rakicky szo­katlan kompozíciói pedig gondol­kodásra késztetik a nézőt. Pavol Tóth korábbi képein a táj dominál, ma már azonban egy kanadai mű­teremben dolgozik, s a torontói re­pülőtér vasmadarait fotózza. A galántai fotósok anyagát február húszadikától a Győri Városi Könyv­tárban is kiállítják. kálómmal Bodor Ádám, Kertész Imre, valamint posztumusz Mándy Iván kapta. A következő évben Ferdinandy György és Kardos G. György voltak a kitüntetettek. 1998-ban Gion Nándor és Kraszna- horkai László, 1999-ben Tar Sán­dor, valamint Lengyel Péter része­sült az elismerésben. Tavaly pedig Sándor Iván, Závada Pál, valamint Domahidy András kapta a díjat. Kiró Urdin, a világhírű macedón művész alkotásai, a jernyei roma gyere­kek rajzai, valamint szlovák képzőművészek munkái láthatók a Danu- biana Modern Művészetek Múzeumában, amely a Pozsony közelében fekvő Dunacsúny községben nyílt. (TA SR-felvétel) Idén Esterházy Péter, Barnás Ferenc és a Kossuth-díjas Határ Győző részesült az 1995-ben alapított kitüntetésben Márai Sándor-díj a magyar kultúra napján Esterházy Péter a jelenkor egyik legkiemelkedőbb magyar írója. Tevékenysége erőteljesen és rendkívül sokolda­lúan kapcsolódik a magyar történelem és kultúra hagyományaihoz. (Dömötör Ede felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents