Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-20 / 16. szám, szombat
Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 20. AGRÁRMORZSÁK Keresik A Nestlé a biohúst Mainz. A szivacsos agysorva- dás-járványra tekintettel mind több német fogyasztó vásárol biohúst, vagyis olyat, amelynek eredete bizonyítható, s a gazdaállat táplálása mentes az esetlegesen fertőzött állati takarmánytól. A bio-marhahús értékesítése decemberben 60 százalékkal nőtt, a bio-szárnyasoké közel megduplázódott, s a piackutatások tanúsága szerint 30 százalékkal emelkedik a kereslet a bio-disznóhús iránt is. A hagyományos mezőgazdasággal szemben, a bioüzemeknél igen nagy a kereslet, a fogyasztói árak stabilak. Egy kilogramm bio-marhahús 14-15 márka, míg az értékesebb marharészekért 80 márkát is elkérnek. (MTI) Búza-előrejelzés Ukrajnában Kijev. Ukrajnában az idei búzatermés akár a 17,6 millió tonnát is elérheti a tavalyi 10,16 millió tonna után, hála az eddigi jó időjárásnak és a termelés más feltételei javulásának. A búza 88 százaléka jó vagy kielégítő állapotban van - mondta az UkrAgroConsult ágazati elemző cég szakértője. Az áttelelő gabonafélék idei termését 17,5-20 millió tonnára becsülte a cég, és ebből a búza 15,5' 17,6 millió tonna lehet. A teljes gabonatermést 35 millió tonnára várta. A tavalyi ukrán gabonatermés 24,44 millió tonna volt, ebből az áttelelő termények termése 12,19 millió tonnát tett ki. (MTI) felvásárol Vevey. A svájci Nestlé élelmiszeripari konszern 10,3 milliárd dollárért megveszi az amerikai állateledel-gyártó Ralston Purina céget. Az átvétellel a világ legnagyobb állatitakarmány- és tápgyártója jön létre. A Nestlé 33,50 dollárt ajánlott készpénzben egy Ralston részvényért, 10,3 milliárd dollárra értékelve az amerikai vállalatot. A vállalat értéke 10 milliárd dollár részvényekben, ehhez jön 1,2 milliárd dollár adósság és 0,9 milliárd dolláros pénzügyi befektetés. A Nesdé eddig főleg a macskaeledelre szakosodott, a Ralston Purina pedig a kutyaeledelekre. A Nesdé számára az állateledel- gyártás stratégiai jelentőségű 1985 óta, amikor megvette a Friskiest. (MTI) Cigaretta génkezelt dohányból Washington. A Liggett dohányipari csoporthoz tartozó Vector cég genetikai beavatkozással módosított dohányból csaknem teljesen nikotinmentes cigarettát állított elő. A korábbi „leszoktató technikák” eredménytelennek bizonyultak. Most a Vector radikálisan más utat választott: magát a dohányt változtatja meg genetikai beavatkozás révén. A dohány, a cég szerint, semmit sem veszít eredeti aromájából. A vállalat arra törekszik, hogy a gyógyszerfelügyelet ismerje el a génmódosított dohányból készült cigarettát olyan termékként, amely segíti a dohányzásról való leszokást. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. január 22-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,695 Magvar forint (100) 16,473 Angol font 68,334 Német márka 22,341 Cseh korona 1,240 Olasz líra (1000) 22,567 Francia frank 6,661 Osztrák schilling 3,175 Japán ien (100) 39,267 Spanyol peseta (100) 26,261 Kanadai dollár 30,653 Sváici frank 28,619 Lengyel zloty 11,329 USA-dollár 46,319 Évente 700-900 millió koronától esik el az állam A termelők visszaélnek a bioüzemanyaggal ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Slovnaft VÚRUP Rt. a tavalyi év végén előterjesztette a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kamarának (SPPK) a bioüzemanyagok gyártásának és terjesztésének áttekinthetőségét növelő tervezetét. Lényege, hogy a gyártást egy ásványolaj-gyártó cégben összpontosítanák, megelőzve a terjesztés közbeni adóvisszaéléseket. A Slovnaft által előterjesztett dokumentum szerint ugyanis jelenleg, amikor a repceolaj meti- lészterét a dízel-üzemanyaggal, a minőségi kritériumok megszabása nélkül, több társaság is elegyíti, ellenőrizhetetlenné teszi a bioüzemanyag előállítását. Ez évente mintegy 700-900 millió koronás adókiesést jelent az államnak. A jelenlegi jogszabályok a több mint 30 százaléknyi repceolajat tartalmazó bioüzemanyagokat 3 ezer koronás adóval sújtják tonnánként. A hagyományos dízel-üzemanyag adója 14 ezer korona tonnánként, (hn) Svéd szakértők szerint rosszabb a repce, mint a dízel Rákkeltő az alternatíva MTI-HÍR Stockholm. A hagyományos dízel- üzemanyag „zöld” alternatívájának szánt repceolaj használatával tízszer annyi rákkeltő anyag is kikerülhet a környezetbe, mint a gázolaj elégetésével - áll egy svéd kutatási jelentésben. A jelentés szerint a göteborgi egyetem tudósai a belső égésű motorokban honos üzemi hőmérsékleten égették el a repceolajat, s a keletkező égéstermékeket összehasonlították azokkal, amelyek a magas minőségű dízel-üzemanyagok égésével keletkeznek. A kutatást vezető professzor szerint a repceolajból a dízelleT összehasonlítva tízszeres mennyiségű diénvegyü- let, benzol és egyéb káros anyag szabadult fel. A repceolaj „zöld” üzemanyagként történő felhasználása terjed Európában, elsősorban Németországban. Az alternatív üzemanyagok esetében gyakran megtörténik, hogy az előnyök előtérbe állításával elsikkadnak a hátrányok - tartja a professzor. Szerinte a veszélyes égéstermékek csökkenthetők, ha a motorokat a repceolaj használatára optimalizálják, de ez sem tüntetheti el teljesen a dízelolajjal szembeni hátrányokat. „A baj az, hogy a repceolajat közönséges dízelmotorokban használják” - mondta a göteborgi egyetem tudósa. Az importált búza tonnánként 5550 korona, de a hazai termesztésű élelmiszeripari búzáért csak 4300 koronát adnak Furcsaságok a gabona piacán Sok gazdának nem telik az idén minőségi vetőmagra (Felvétel: AN) Pozsony. A tavalyi aszály miatt takarmánygabona-hiány alakult ki az országban, amit importtal enyhítünk. A kormány már áldását adta 100 ezer tonna búza, 200 ezer tonna árpa és 82 ezer tonna kukorica vámmentes behozatalára, ami januártól május végéig bonyolítható le. Ugyanakkor tavaly már 20 ezer tonna búzát és 60 ezer tonna árpát importáltunk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A nulla kulcsos vámtétel ellenére a importbúza tonnánkénti ára - a kezelési költségeket is figyelembevéve - 5550 koronára, az árpáé 5800 koronára jön ki. Ha nem született volna kormánydöntés a vámmentességről, úgy a gabona ára - 21 százalékos vámtétel esetében - meghaladta volna a 6 ezer koronát is. Ilyen, hazánkban csillagászatinak számító felvásárlási árakról a hazai gabonatermelők legfeljebb csak álmodhatnak -jegyezte meg a Pravda napilap szakírója, rámutatva, hogy a hazai termesztésű élelmiszeripari búzáért a feldolgozók és a felvásárlók mindössze 4100-4300 koronát fizetnek a termelőknek. A múlt évi aszály rányomta bélyegét a gabona- termésre - a gabonahiány eléri a 500 ezer tonnát. A korábbi évekhez képest, és a várakozásokkal ellentétben, kukoricából is kevesebb termett. Pedig ebből korábban még exportra is jutott - a kukoricakivitel elsősorban Csehországba és Lengyelországba irányult. Az alacsonyabb gabonakészletek miatt a közraktárak feltöltése is lassabban valósul meg. Erre a célra a szaktárca 1 milliárd koronát különített el, amiből eddig, 173 ezer tonna gabona felvásárlására, mindössze 600 ezer koronát használtak fel. Az Állami Piacszabályozási Alap (ÁPA) ezért úgy döntött, hogy a felvásárlási határidőt április végéig meghosszabbítja. Piaci szakértők a helyzetet azzal magyarázzák, hogy a gabonatermelők spekulálnak - abban reménykednek, hogy az import miatt később esetleg jobb árat kapnak terményükért. Mások takarmánygabona híján étkezési minőségű gabonával etetik állatállományukat, hogy ne kelljen alkalmazni a legdraszti- kusabb, csak rövid távon eredményes megoldást, az állomány kényszervágását. A gabonapiacon kialakult helyzet miatt tovább romlik a gazdák jövedelmi helyzete, miközben a vetőmag, az üzemanyag, a növényvédő és -ápoló szerek ára tovább drágult. Több régióból kaptunk olyan visszajelzéseket, hogy a termelők a mértéktelen árnövekedés miatt már nem tudják megfizetni a garantált minőségű vetőmagot, pedig tudják, hogy minőségi gabona csak minőségi vetőmagból állítható elő. A hazai gabonapiacon kialakult; kétségkívül furcsa helyzet rendezését tűzte ki egyik idei legfontosabb feladatául az Agrárkamara vezetése. Ivan Oravec, a Szlovákiai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke úgy fogalmazott, megérti a molnárokat, hogy olcsó alapanyagot akarnak. Ellenkező esetben termékeik versenyképtelenné válnának a behozatallal szemben. Ugyanakkor megengedhetetlen - fogalmazott Oravec - hogy a jobb, élelmiszeripari minőségi elvárásoknak is megfelelő gabona olcsóbb, vagy egyazon árszinten van a takarmánygabonával. Oravec szerint az agrárkamara hajlik a kompromisszumra. (gy) A hazai termesztésű gabona felvásárlási árai Tétel Minimális ár Maximális ár Átlagár Élelmiszeripari búza 4 200 4 500 4 318 Takafmánybúza 4 000 4 250 4 129 Sörárpa 4 200 4 500 4 346 Takarmányárpa 4 050 4 300 4 153 Élelmiszeripari rozs 4 100 4 400 4 230 Ipari kukorica 4 100 4 300 4 168 Az árak az 50. hétre érvényesek (Forrás: ATIS) Szlovákiában az enyhe tél még nem gyakorolt hatást a gabonára, fennáll azonban a gombásodás veszélye Térségünkben szárazság fenyegeti a termést ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szófia/Pozsony. Az enyhe és száraz téli időjárás ismét veszélyezteti a gabonatermést Kelet- és Közép- Európa egyes részein. A csapadék mennyisége meredeken csökkent a térség országaiban és a szokatlanul meleg időjárás akadályozta a gabona fejlődését. „Októberben és novemberben alig volt csapadék, decemberben egy kicsit jobb volt a helyzet, de a talaj száraz” - mondta egy magyar agrárszakértő. Magyarországon a múlt ősszel 1,2 millió hektár búzát vetettek, s mintegy 200 ezer hektárnyi árpát. A meleg és hó nélküli tél Csehországban is fenyegeti a termést, bár a mezőgazdasági minisztérium nem lát okot pánikra. Az időjárás hatását március-április előtt nehéz lenne felmérni - véli a cseh agrártárca. Csehországban 864 587 hektárnyi búzát és 164 514 hektár árpát vetettek. Szlovákiában - az agrárkamara szerint - az enyhe tél még nem gyakorolt hatást a terményre, bár a gombásodás veszélye fennáll. A kritikus időszak a tavasz lesz. Ha minden jól megy, 1,6-1,7 millió tonnás búzatermést várnak, ami fedezi a szlovák hazai szükségletet, s némi exportra is lehetőséget ad. Szlovákiában 398 ezer hektár búzát, 117 ezer hektár repcét és 18740 hektár árpát ősszel vetettek, további 30 ezer hektár búzát és 250-260 ezer hektár árpát tavasszal vernek el. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony január 18-án Komárom január 18-án Rimaszombat január 18-án Zselíz január 18-án Losonc január 18-án Kassa január 18-án sárgarépa 12-14 Sk/kg 12 Sk/kg 18 Sk/kg 25-30 Sk/kg 13-14 Sk/kg 15 Sk/kg petrezselyem 36-40 Sk/kg 35 Sk/kg 36 Sk/kg 35-38 Sk/kg 33-35 Sk/kg 38 Sk/kg burgonya 6-7 Sk/kg 8 Sk/kg 7 Sk/kg 18 Sk/kg 7-12 Sk/kg 6 Sk/kg savanyúkáposzta 22 Sk/kg X X X X X paprika 114-120 Sk/kg X X X 85-140 Sk/kg 68-90 Sk/kg karalábé 15 Sk/kg 10 Sk/db 20 Sk/db X 15 Sk/kg X zeller 20 Sk/kg 6-10 Sk/db 15 Sk/db X 2023 Sk/kg X káposzta 8 Sk/kg 5 Sk/kg 8 Sk/kg X 5-6,50 Sk/kg 6-7 Sk/kg őrölt pirospaprika 250 Sk/kg 240 Sk/kg X 250 Sk/kg X 250 Sk/kg cékla 10 Sk/kg 8-10 Sk/kg X X 1012 Sk/kg 12 Sk/kg hagyma 12-14 Sk/kg 11-13 Sk/kg 12 Sk/kg X 1015 Sk/kg 13 Sk/kg paradicsom 40-60 Sk/kg 54 Sk/kg X X 45-70 Sk/kg 55 Sk/kg karfiol 45-49 Sk/db X X X X 21 Sk/db dió 120130 Sk/kg 100120 Sk/kg X 100 Sk/kg 90120 Sk/kg 130 Sk/kg mák 100 Sk/kg X 80 Sk/kg 80 Sk/kg X 110 Sk/kg kel 20 Sk/kg 8-12 Sk/fej 20 Sk/kg X 15-16 Sk/kg X alma 14-20 Sk/kg 15-18 Sk/kg 2024 Sk/kg 20-22 Sk/kg 1028 Sk/kg 15-30 Sk/kg torma 80 Sk/kg 10 Sk/csomó X X X 90 Sk/kg fokhagyma 50-60 SK/kg 65-70 Sk/kg 55 Sk/kg X 55-58 Sk/kg 60 Sk/kg uborka 78-84 Sk/kg X X X 70-72 Sk/kg 55-60 Sk/kg tojás 3,50 Sk/db 3,20 Sk/db 3,10 Sk/db X 3,203,30 Sk/db 3,403,60 Sk/db méz 80100 Sk/kg 70-85 Sk/kg 70 Sk/I 90 Sk/í X' 80 Sk/I
