Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-19 / 15. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 19. Gazdaság és fogyasztók H Podstránsky Vladimil pénzügyi államtitkár szerint 2001-ben már enyhe gazdasági növekedéssel számolhatunk Egyre kedvezőbb kilátások Van ok az optimizmusra. Podstránsky Vladimil pénzügyi államtitkár szerint ha betartjuk a tervezett inflációt, 2001-ben már enyhén javul a polgárok reáljövedelme. A cél az átlagéletszínvonal javulása, ami csak stabil, makroökonómiai szempontból rendezett gazdaságban valósulhat meg - szögezte le az államtitkár. ÚJ SZÓ-INTERJÚ A parlament magas szavazati aránnyal hagyta jóvá az idei költségvetést. Mi jellemzi legfőképp ezt a büdzsét? A költségvetést, az előző évektől eltérően úgy állítottuk össze, hogy nemcsak a kormány központi költségvetését tartalmazza, hanem az ún. közköltségvetést is, ami magában foglalja az állami alapok, biztosítók és az önkormányzatok költségvetését is. Ez okozta, hogy a költségvetés hiánya meghaladja a 37 milliárd koronát. Ez magasabb ugyan a tavalyi deficittől, de ha nem számoljuk hozzá a közpénzek 2001-es deficitjét, ez a hiány alacsonyabb. Miért változtatta meg a pénzügyminisztérium a költségvetés szerkezetét? Mivel az állami alapok, a biztosítók és önkormányzatok költségvetésének hiánya szintén az állam- adósságot növeli, egy olyan mechanizmust kellett keresni, amely szabályozza a közpénzek deficitjét. Ebből kifolyólag a kormány csökkenteni fogja az állami alapok számát - némelyek megszűnnek, vagy beolvadnak az egyes tárcák költségvetésébe. A kormány határozott elképzelése, hogy csökkenti a Szociális Biztosító és az egészségügyi biztosítók hiányát, valamint az önkormányzatok összesített deficitjét is. Hogyan tudja a kormány csökkenteni a Szociális Biztosító és az egészségügyi biztosítók gazdálkodásának hiányát, amikor ezek költségvetése nagy mértékben független tőle? Ez részben igaz. Az, hogy hibásan működik a szociális biztosítási és az egészségbiztosítási rendszer finanszírozása, két tényezőből tevődik össze. Az elmúlt években, főleg 1995-óta, nagy mértékben megnövekedett a fizetési fegyelmezetlenség a betegbiztosítók és a szociális biztosító felé. A második nagyon fontos tényező, hogy a szociális és egészségügyi rendszer nem eléggé gazdaságos. Ezért a kormánynak nyomást kell gyakorolnia az egészségügyi biztosítókra, hogy jobban odafigyeljenek a gazdálkodásukra és saját bevételeik behajtására, másrészt nyomást kell gyakorolnia az egészségügyi minisztériumra is az egészségügyi reform beindításához, ami magába foglalja a kihasználatlan intézSok gondot okozhat, ha az államháztartás több pénzt használ el, mint amennyit a gazdaság kitermel (Archív felvétel) mények privatizálását, illetve megszüntetését. Más szóval, azokat az intézményeket, amelyek felélik az egészségügyben egyébként sem elegendő pénzforrásokat, és közben kihasználatlanok, kemény szelektálás elé kell állítani. Ami a Szociális Biztosítót illeti, a szociális- és munkaügyi minisztérium elsődleges feladatai közé tartozik a biztosítási rendszer megváltoztatása, hogy a szociális biztosítás ne személytelen, hanem célirányos legyen, hatékonyan működjön a nyugdíjkiegészítő biztosítási rend\\ A költségvetési ' hiányokat a kormány csak hitellel tudja fedezni. * szer. Nem szabad megfeledkezni a Szociális Biztosító kinnlévősége- iről sem, amelyek összege meghaladja az 50 milliárd koronát. Mit tehet a kormány az önkormányzatok esetében? Az önkormányzatok deficitje azzal függ össze, hogy költségvetéseik elegendő teret biztosítanak-e a feladataik elvégzésére. Jelenleg a költségvetés nem tartalmaz olyan tartalékokat, amelyek ezt lehetővé tennék. Ezért itt a közigazgatási reform gyorsítása az, ami csökkentheti az állami adminisztrációt, és az így felszabadult pénzeket arra lehet használni, hogy az önkormányzatok jobban teljesíthessék feladataikat. Tehát a reformok révén megoldódik a költségvetési hiány kérdése is? Valószínűleg le kell küzdeni a belső adósság gondjait is. Viszont, ha csak a belső adósság gondjait a kormány reformok nélkül oldaná meg, az államadósság azonos maradna. A reformok megvalósítása nélkül a belső deficit tovább növekedne, egy-két éven belül elérné, sőt középtávon meghaladná a jelenlegi szintet. Milyen kockázatokkal jár a deficit növekedése? Az államháztartás jelenleg és a jövőben is nagy mértékben attól függ, hogyan alakul a bruttó hazai össztermék növekedése. Ha a kormány nem ügyelne arra, hogy egyensúlyban legyen a bruttó hazai össztermék növekedése és az általános költségvetés alakulása az eladósodás aránytalan mértékeket öltene. Ez a jövőre nézve komoly gondot okozhatna, mivel a költségvetési hiányokat a kormány csak hitellel tudja fedezni. Vannak más lehetőségei is, de ezek mind növelnék az inflációt. Ha tehát nem akarjuk, hogy az eladósodás aránytalan méreteket öltsönt, a kormány kénytelen szabályozni a kiadásokat, mert az esetleges hitelek kamatait újra csak a költségvetés, pontosabban az adófizető polgár viselné. Ezért a 2001-es év költségvetésének az a célja, hogy a 3,2 százalékos bruttó hazai össztermék növekedése mellett a közkiadások deficitje ne haladja meg a bruttó hazai össztermék összegének 4 százalékát.Mindez 7 százalékos infláció esetén érvényes. Ez makroökonómiai szempontból biztosíték arra, hogy ne növekedjen aránytalanul az adósság és az eladósodottság mértéke. Ez miben nyilvánul meg a polgár szempontjából? Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, sok gondot okozhat, ha az államháztartás több pénzt használ el, mint amennyit a gazdaság kitermel. Végeredményben az adósságot egyszer rendezni kell, ezért sokkal értelmesebb, ha a gazdasági szabályozás számol azzal, hogy egyensúlyban legyen a javak létrehozása és ezek felhasználása. Véleményem szerint a makroökonómiai mutatók alapján idén enyhe gazdasági növekedéssel számolhatunk. Ennek eredményeként csökkenni fog a munkanélküliség aránya. Bár a továbbra is aránylag magas, 16 százalék körüli marad, a tavalyitól lényegesen alacsonyabb lesz. Ha betartjuk a tervezett inflációt, éves mértékben csökkenni fog az árnövekedés mértéke és emelkedik a polgárok reáljövedelme. Egy olyan mértékű gazdasági átalakítás és makroökonómiai intézkedések bevezetésének hatásai, amit a mostani kormány elkezdett, rövid időn belül nem érzékelhetőek, ezek hatása csak közép- és hosszútávon jelentkezik. Ezért hiszem, hogy idén enyhe javulás jelentkezik, és ha a további reformokat sikerül megvalósítani, akkor a 2002-es év sokkal kedvezőbben alakulhat. Ez azt jelenti, hogy a polgár érezni fogja életszínvonalának emelkedését? Az a polgár, akinek jövedelme alacsonyabb az országos átlag jövedelemtől, úgy érezheti, hogy kevesebb ok van az optimizmusra. Viszont az, akinek jövedelme eléri vagy meghaladja az országos átlagjövedelem szintjét, joggal érezheti, hogy van ok az optimizmusra. A cél viszont egyértelműen az, hogy az átlagos életszínvonal javuljon, és ez csak egy stabil, makroökonómiai szempontból rendezett gazdaságban valósulhat meg. A jelenlegi makroökonómiai mutatók alapján már az idén is, de középtávon mindenképp van ok az optimizmusra, (r.a) A szlovák lakásépítés alakulása kerületek szerinti lebontásban Év 1997 1998 1999 2000 Lakás Megkezdett Befejezett Megkezdett Befejezett Megkezdett Befejezett Megkezdett Befejezett Pozsony 2008 1146 3974 1482 2454 1802 1788 2555 Nagyszombat 1991 808 2119 1041 1500 __ 1225 1609 1787 Nyílra 1241 498 1534 624 943 1330 881 1209 Besztercebánya 1067 824 1315 1059 970 1012 782 1293 Kassa 1253 1164 1517 949 1107 1262 988 1219 Eperjes 2067 1150 2196 983 1741 1555 1499 1792 Zsolna 1932 818 2216 1193 1347 1421 1383 1662 Trencsén 1285 764 1986 903 1106 1138 841 1211 Szlovákia 12 844 7172 16 857 8234 11 168 10 745 9771 12 728 Míg a felépített lakások száma évről évre nő, a megkezdett lakások száma 1998-tól folyamatosan csökken. A legtöbb lakást tavaly is a Pozsonyi kerületben építették fel, míg a legkevesebbet a Nyitrai kerületben. (Forrás: építésügyi minisztérium) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Harc a többletbevételekért Pozsony. A gazdasági tárca javaslata szerint a villanyenergia- áremeléseknek köszönhető többletbevételek 75 százalékát a Szlovák Villamos Műveknek, 25 százalékát pedig az energiaelosztó vállalatoknak juttatnák. A többletbevétel eléri a 4,712 milliárd koronát, a villamosművek így 3,534, az energiaelosztó vállalatok pedig 1,178 miliárdos bevétellel számolhatnának. A gazdasági tárca javaslata azonban további tárgyalások tárgyát képezi, így a végső döntés csak a hónap végére várható. A villamosművek már most jelezték, hogy 85 százalékos részesedésre tartanak igényt. (TA SR) Nyereségre számít az Istrochem Pozsony. Az Istrochem vegyipari vállalat idén 100 millió koronás bruttó nyereségre számít. Bevételeik a tervek szerint elérik az 1,83 milliárd koronát. Stanislav Podmanicky, a cég vezérigazgatója szerint tavaly, 1,64 milliárd koronás bevételek mellett, 60 millió koronás veszteséggel zárták az évet. A vállalat 100 százalékos részvényese jelenleg a nemzeti vagyonalap, amely azonban szeretne megválni részesedésétől. A vezér- igazgató szerint még a mostani negyedévben le kellene zárni a a Vegyipari Művek Rt.-vei folytatott pert. Ez gátolja a vagyonalapot abban, hogy privatizálja a vállalatot. (SITA) A Topvar Berlinben Pozsony. Berlinben ma kezdődik és január 28-áig tart a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari szakvására, a Grüne Woche. Az évente megrendezésre kerülő nagyszabású seregszemlén a szlovákiai élelmiszerágazatot a Topvar sörgyár, a Fatra alkoholos italok, a tvrdosíni és liptói tejgyár termékei képviselik. A szlovák sajtok és sörök már az előző években is elnyerték a látogatók tetszését, a Topvar tavaly több mint 200 sörfajta közül nyerte el a kiállítás látogatói által legkedveltebbnek ítélt sör címét, (sz) Vissza a közös antennákhoz Pozsony. Akik nincsenek megelégedve a kábeltévés társaságok szolgáltatásaival, visszatérhetnek a közös antennák használatához - nyilatkozta Mária Goreková, Pozsony IV. városkerületi lakáskezelőségé- nek alelnöke. Szerinte minden csak a lakók közös megegyezésétől függ. A visszaállás ára az antenna állapotától függ, Goreková szerint azonban hozzávetőleg 30 ezer korona körül mozog. (TA SR) Nincs egyezség a vasúttal Pozsony. Továbbra sem született meg az egyezség a Szlovák Vasutak és az állam között a vasút közérdekű szolgáltatásainak finanszírozásáról. Az idei szerződés aláírása azért késik, mivel a személyszállítás finanszírozásához hiányzik még 700 millió korona - nyilatkozta Milos Cikovsky, a vasút szóvivője. A vasút az idei évre 4,344 milliárd koronát követel az államtól a közérdekű szolgáltatásaiból származó veszteség kiegyenlítésére. Ebből 2,924 milliárdot közvetlenül a költségvetésből, 710 millió koronát pedig a privatizációs bevételekből finanszíroznak. Hiányzik tehát még 70 millió korona. (SITA) Milliárdos nyereség a Globtelnél Pozsony. A Globtel tavaly 1,065 milliárd koronás nettó nyereséget könyvelhetett el, ami az előző évhez képest 214 millió koronás növekedésnek felel meg. A cég bruttó nyeresége, 7,487 milliárd koronás bevételek mellett, elérte a 2,715 milliárd koronát. A tavalyi év a hazai mobilpiac szempontjából is rendkívül sikeres volt, így egyes előrejelzések szerint a mobiltelefonok száma már idén utolérheti a vezetékes telefonokét. A Globtelnek a tavalyi év végén 616 856 ügyfele volt, az ország 82 százalékát fedve le szolgáltatásaival. Jelenleg 780 alkalmazottat foglalkoztatnak. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. január 19-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,720 Magyar forint (100) 16,490 Angol font 68,252 Német márka 22,354 Cseh korona 1,237 Olasz líra (1000) 22,579 Francia frank 6,665 Osztrák schilling 3,177 Japán ien (100) 39,002 Spanyol peseta (100) 26,276 Kanadai dollár 30,689 Sváici frank 28,586 Lengyel zloty 11,306 USA-dollár 46,370 Idén 30-50 milliárdos külkereskedelmi deficit várható Nem javul a mérleg SITA-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A külkereskedelmi mérleg hiánya idén 3,0-50 milliárd korona között mozog majd - állítják a SITA-hírügynökség által megszólaltatott pénzügyi elemzők. Tavaly az ország külkereskedelmi mérlegének hiánya, előzetes adatok szerint, 35 milliárd koronát tett ki. A szlovák exportőrök idén is a külkereskedelmi partnereinknél tapasztalható fellendülésből profitálnak - állítja Marek Senko- vic, az Istrobanka elemzője. Tekintettel a hazai kereslet növekedésére és a külföldről, a nagy magáncégek (Szlovák Távközlési Vállalat, U. S. Steel, VW Slovakia) számára behozott gépek miatt, nem valószínű a külkereskedelmi mérleg hiányának csökkenése. A bruttó nemzeti termék növekedése elen- gedhetedenül növeli a behozatalt, ugyanúgy mint az tavaly a szomszédos Csehországban történt. Negatív hatása lesz azonban a behozatali vámpótlék eltörlésének is. Senkovic szerint a külkereskedelmi mérleg hiánya idén 30-45 milliárd korona között mozog majd. Az idei külkereskedelmi mérlegre meghatározó hatással lesz a szlovák gazdaság fellendülése és a hazai háztartások bevételeinek javulása - állítja Ján Tóth, az ING Barings elemzője. Szerinte a külkereskedelmi mérleg hiánya idén hozzávetőleg 49 milliárd korona lesz. A Tudóvá banka szerint a közvetlen külföldi befektetések idei növekedése hatással lesz a konkurenciaképesség növekedésére és a hazai termelők termelésnövekedésére is, ami tovább növelheti a kivitelt. A pénzintézet elemzése szerint idén 39-41 milliárd koronás hiány várható a külkereskedelemben.
