Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-19 / 15. szám, péntek

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 19. Kézfogás Clintonnal. Bili Clinton amerikai elnök, akinek holnap jár le megbízatási ideje, tegnap különgépének teljes személyzetével kezet fogott, mielőtt utolsó útjára Arkansasba indult volna. (CTK/AP-felvétel) Arafat palesztin vezető elfogadta Storno Ben Ami izraeli külügyminiszter javaslatát Tárgyalási maraton jön Tárgyalt a jugoszláv és a montenegrói elnök Nem jutottak semmire MTI-HÍR Persson svéd miniszterelnök a gyors bővítés híve latkozott, Djindjics közölte: „nincs olyan benyomása”, hogy „kompro­misszumot értek volna el”. A meg­beszélés alapját a Szerbia és Mon­tenegró alkotta Jugoszlávián belü­li viszonyok átalakítására vonatko­zó tervezetek képezték. Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnöknek a hatalomból tavaly októberben 'történt távozása után jelentősen csökkent a feszültség Podgorica és Belgrád között, ám nem oldódtak meg a két köztársaság, illetve a szövetségi központ és Montenegró viszonyát megterhelő ellentétek. 2003-ban? Cöran Persson svéd miniszterelnök politikai áttörést szeretne (CTK/AP) értek el, de a kívánt politikai áttö­réshez arra is szükség van, hogy teljes lendülettel folytassák az EU- taggá váláshoz szükséges reform­jaikat - hangoztatta Persson, aki reményét fejezte ki, hogy az első­ként csatlakozó új tagországok már részt vehetnek a következő, 2004 júniusában tartandó euró­pai parlamenti választásokon. Kimondták a bűnösséget Budapest. A Fővárosi Bíró­ság Katonai Tanácsának a há­rom halálos áldozatot köve­telő 1956-os tatai sortűz büntetőperében tegnap kihir­detett, elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint Korbely János nyugalmazott alezredes bű­nös több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt, a ki­szabott hároméves szabad­ságvesztés végrehajtása alól azonban mentesül az 1990- es közkegyelmi rendelkezé­sek folytán. (MTI) Ötszáz kilós pokolgép London. Ötszáz kilós pokol­gépet hatástalanított a rend­őrség Armagh városában. A robbanószerkezetre, amelyet két kerekes szemétgyűjtőben rejtettek el az északír város rendőrsége közelében, még szombaton bukkantak rá a rendőrök. A tűzszerészeknek négy napig tartott, amíg biz­tosították a térséget, és két el­lenőrzött robbantással ked­den felrobbantották a pokol­gépet. (MTI) Washington is bevetette magát Washington. Az amerikai külügyminisztérium szerdán felszólította Kubát, hogy hala­déktalanul helyezze szabad­lábra Ivan Pilip és Jan Bubeník cseh állampolgáro­kat, akiket a szigetországban az Egyesült Államok szerint mondvacsinált indokkal vet­tek őrizetbe. - A két csehnek az az egyetlen „vétke”, hogy kubai aktivistákkal találkoz­tak. - mondta cseh újságírók­nak az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője, aki neve említésének mellőzését kérte. Ivan Pilipet és Jan Bubeníkot pénteken Ciego de Ávila tar­tományban tartóztatták le, mert másként gondolkodók­kal találkoztak. (MTI) Ivan Pilip (TA SR-felvétel) Mentenek a magyarok Budapest. A miskolci men­tőcsapat továbbra is a föld­rengés által elzárt trópusi erdőkben végzi munkáját. A magyar mentőcsapat tag­jait olyan helyen alkalmaz­zák, ahová eddig még nem jutott el mentőcsoport. A magyar mentők kedden há­rom halottat találtak az álta­luk átkutatott terepen. Szer­dán a miskolci csapat tagjai helikopterrel folytatják a mentést. (MTI) Pokolgép robbant Varsóban Varsó. Az egyik lakás tu­lajdonosának küldött rob­banószerkezet okozta Varsó délnyugati Sluzew város­részében a szerda esti robba­nást, amelyben egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek, a ház lakóit pedig átmenetileg ki kellett költöztetni. (MTI) Jeruzsálem. Slomo Ben Ami izraeli külügyminiszter java­solta, hogy az izraeli és a pa­lesztin fél az elkövetkező he­tekben folyamatos, maratom tárgyalásokat folytasson. Ben Ami környezetére hivat­kozó hírek szerint Jasszer Arafat palesztin vezető szer­da éjszakai kairói találkozó­jukon elfogadta a javaslatot. MTI-HÍREK Ariel Sáron jobboldali vezető, a február 6-i izraeli miniszterelnök­választás győzelemre esélyes jelölt­je, nem szándékozik további terü­leteket átadni a palesztinoknak, és arra fog törekedni, hogy újabb MTI-HÍREK New York/Moszkva/Bern. Szer­da este a New York i Kennedy repü­lőtéren letartóztatták Pavel Boro- gyint, aki a Kreml gazdasági hiva­talának vezetője volt Jelcin elnök hivatali ideje alatt. Borogyint svájci nemzetközi elfogatási parancs alapján vették őrizetbe pénzmosás gyanúja miatt. A Jelcin adminiszt­ráció egyik legbefolyásosabb em­berének számított és a Jelcin csa­lád egyik bizalmasa volt. Borogyin Bukarest. A román képviselőház tegnap elfogadta az új közigazgatá­si törvényt, amely egyebek között szabályozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát a helyi közigazgatásban. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) képviselői a végszavazáson nem vettek részt, így a törvényt végső formájában 211 igen szava­zattal, egy tartózkodás mellett, el­lenszavazat nélkül hagyták jóvá. A törvény egyebek között előírja, hogy azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség ará­nya a lakosságban meghaladja a 20 százalékot, kötelezőek a kétnyelvű helységtáblák és kötelező az adott kisebbség anyanyelvének haszná­lata a helyi közigazgatásban, a la­kossággal tartott kapcsolatokban. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke példa nélkül állónak minősítette a tör­vényt Romániában, s úgy fogalma­zott, hogy kisebbségjogi szempont­hosszú távú átmeneti megállapo­dást kössön. A Likud párt vezetőjé­nek tervét a Háárec című lap közöl­te tegnapi számában és tanácsadó­ja, Odelia Lazar-Carmon megerősí­tette a lapjelentést. Sáron tervie szerint a palesztinok tovább kormányozhatnák a cisz- jordániai és a Gázai övezetben és részlegesen ellenőrizhetnék azok környékét, ahogy azt jelenleg is te­szik. Ciszjordánia esetében ez a te­rület 42 százalékát jelenti, keve­sebb mint felét annak a 95 száza­léknak, amelyet Ehud Barak távozó miniszterelnök ajánlott fel a pa­lesztinoknak. Sáron nem építene újabb zsidó telepeket Ciszjor- dániában, de Barakhoz hasonlóan folytatná a Jeruzsálem környéki építkezéseket. Slomo Ben Ami kül­ellen, egy genfi bíróság 2000 janu­árjában kérte a nemzetközi elfoga­tóparancs kiadását. Borogyin az el­nöki beiktatási ünnepségekre érke­zett az Egyesült Államokba, min­den jel szerint hivatalának megfe­lelően diplomata útlevéllel. Oro­szországban megszüntették a vizs­gálatot Borogyin ellen, akit azzal gyanúsítottak, hogy a Kreml felújí­tása kapcsán nagy összegű kenő­pénzeket vett fel a svájci Mabetex cégtől, s ezekből az összegekből ju­tott Jelcin leányainak és feleségé­ből ez a törvény - az új oktatatási törvény mellett - az elmúlt tíz év legfontosabb eredménye a nemzeti kisebbségek számára. A PRM szerint az új közigazgatási törvény románellenes, az alkot­mánnyal ütközik, mivel az ország „második hivatalos nyelvévé teszi a magyart”. A párt vezetői bejelentet­ték, hogy az alkotmánybírósághoz és ha keÚ, nemzetközi fórumokhoz fordulnak panaszukkal. Gheorghe Funar, a PRM főtitkára közölte, hogy amíg ő lesz Kolozsvár polgár- mestere, a városban nem lesznek kétnyelvű táblák, a városházán nem lehet majd magyar szót halla­ni. A polgármester-főtitkár szerint Kolozsváron a magyarok aránya nem is haladja meg a város lakossá­gának 10 százalékát, csak választá­si propaganda volt az 1992-es nép­számlálási adat, amely szerint a Ko­lozsváron élők 22,7 százaléka ma­gyar nemzetiségű. Funar saját sta­tisztikája szerint egyébként egész Erdélyben nem éri el a magyarok lélekszáma a félmillió főt. ügyminiszter elutasította Sáron képzelését, hangoztatva, hogy a palesztinok nem fognak aláírni az oslói után egy újabb átmeneti meg­állapodást. Az izraeli hadsereg tegnap libanoni területeket lőtt, 12 órán belül má­sodszor. Az ágyúzásnak nincsenek áldozatai. Egy palesztin szélsősé­ges csoport tegnap közölte, hogy emberei gyilkolták meg szerdán a palesztin rádió és televízió igazga­tóját a Gázai övezetben. Az al- Aksza Mártírjainak Brigádja nevű csoport közölte, hogy „korrupció- ellenes” osztaga lőtte le Hisam Mekkit. A dokumentum szerint a tévéigazgatónak azért kellett meg­halnia, mert Jasszer Arafat palesz­tin vezető nem volt képes megbün­tetni a korrupt hivatalnokokat. nek bankkártyáira is. Moszkva és Minszk is tiltakozni- fog Washing­tonnál Pavel Borogyin, az orosz-fe­hérorosz unió államtitkárának New York-i őrizetbe vétele kapcsán - jelentették tegnap az orosz tö­megtájékoztatási eszközök. Igor Ivanov orosz külügyminiszter teg­nap Borogyin azonnali szabadon bocsátását követelte az Egyesült Államok moszkvai nagykövetétől. Bemard Bertossa genfi főügyész tegnap kijelentette, kérni fogják Pavel Borogyin kiadatását. Kijevi parlamenti reform Új választási törvény Kijev. Az ukrán parlament tegnap elfogadta az új választási törvényt^ amelynek értelmében kizárólag pártlisták alapján történhetnek je­lölések a parlamentbe. A törvény mellett 254-en szavaztak, 17 elle­nezték azt, négyen pedig tartóz­kodtak. A törvény szövegében nem szerepel a megválasztandó képvi­selők létszáma, csak utalás törté­nik az alkotmányra, amely megha­tározza a törvényhozás létszámát. Az új törvény értelmében a parla­mentbe csak a politikai pártok és azok választási tömörülései által jelölt személyek választhatók. A törvény módosította az eddigi 4 százalékos parlamenti küszöböt is. A pártnak, illetve a választási tö­mörülésnek a választáson való in­dulásához félmillió választói alá­írás szükséges (a korábbi egymillió helyett). Az országban az új törvény értel­mében 225 választókerületet kell kialakítani. (MTI) Belgrád. Jugoszlávia államjogi át­alakításáról tárgyalt szerda este Belgrádban a jugoszláv és a mon­tenegrói elnök, valamint a leendő szerb kormányfő, akik azonban a megbeszélésen nem jutottak kompromisszumra. Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő Milo Djukanovics montenegrói elnök­kel és Zoran Djindjisc leendő szerb kormányfővel több mint két órán át tanácskozott zárt ajtók mögött Belgrádban. Djukanovic nem nyi­Csatlakozás MTI-HÍR Brüsszel. Göran Persson svéd mi­niszterelnök szerdán elképzelhe­tőnek nevezte, hogy az EU-bővítés következő hullámában már 2003 elején sor kerülhet az első új tag­országok csatlakozására. Január 1-től hat hónapon át Svédország tölti be az EU soros elnökének tisztségét, s Persson az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén ismertette az elnökség programját. Az idei év első felében a bővítési folyamat olyan szaka­szához érkezik, amelyben már több területen le lehet zárni a tár­gyalásokat, s a svéd elnökség arra fog törekedni, hogy megteremtse a feltételeket a tárgyalásokon el­érendő politikai áttöréshez - je­lentette ki Persson. A tagjelöltek közötti megkülönböztetés elve to­vábbra is a tárgyalási folyamat egyik alapvető jellemzője marad, vagyis minden egyes tagjelöltet saját érdemei szerint fognak elbí­rálni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tárgyalási folyamatba ké­sőbb bekapcsolódott országok előtt nyitva áll a lehetőség, hogy utolérjék a többieket. A jelöltek már eddig is nagy előrehaladást Washington. Csupán elvi megál­lapodás született az árjásításokkal és egyéb módon okozott károk után fizetendő osztrák kárpótlás­ról Washingtonban. Számos rész­letkérdés nyitva maradt, s ezeket egy további tárgyalási fordulón igyekeznek majd megoldani tíz napon belül Bécsben, ám a terve­zett hivatalos aláírási ceremóniát megtartották. Wolfgang Schüssel osztrák kan­cellár első reagálásában történel­minek nevezte a megállapodást, s kijelentette: Ausztria mindent el­követ azért, hogy a kárpótlásokat mielőbb kifizessék. A csomag értelmében az osztrák állam és a gazdaság 360 millió dollárral (5,27 milliárd schilling­MTI-JELENTÉS Párizs. A francia nemzetgyűlés tegnap egyhangú szavazással szen­tesítette az 1915-ös törökországi örményellenes kegyetlenkedéseket népirtásnak minősítő törvényt. A mindössze egy mondatból álló új törvény szerint „Franciaország nyilvánosan elismeri az 1915-ös ör­mény népirtást”. A voksolást meg­előző felszólalásában Jean-Jack Queyranne, a parlamenttel való kapcsolatokért felelős szocialista miniszter utalt arra, hogy kormá­nya a török-francia kapcsolatokra árnyékot vető állásfoglalást nem szorgalmazta, de elismerte egyút­tal azt is, hogy eme „ünnepélyes gél) tölti fel az Általános Rende­zési Alapot. Ebből 150 millió dol­lárt arra használnak fel, hogy minden károsultnak 7000 dollárt fizessenek ki a megvont lakásbér­letijog, lakberendezési tárgyak és személyes vagyontárgyak fejé­ben. A fennmaradó összeget az egyéb igények kielégítésére for­dítják. A nácizmus idején kisajátí­tott, ma köztulajdonban lévő tel­keket, ingatlanokat és más tár­gyakat visszaszolgáltatják mind a magántulajdonosoknak, mind a zsidó hitközségeknek, szerveze­teknek. A holokauszt túlélőinek nyújtott szociális juttatásokra tíz év alatt 112 millió dollárt fordíta­nak, a jövőben pedig az osztrák állam gondoskodik az ausztriai zsidó temetők restaurálásáról és fenntartásáról. aktussal” a francia nemzetgyűlés „az igazság és igazságosság iránti követelménynek tesz eleget”. Az oszmán birodalom végnapjai­ban lezajlott öldöklés áldozatainak számát illetően szélsőséges adatok állnak szemben egymással. Az ör­mények szerint 1,2-1,5 millió ör­mény esett áldozatul a bosszúhad­járatnak, a török fél adatai 250- 500 ezer örmény halálát ismerik el az „ellenségeskedések” következ­ményeként. A francia nemzetgyűlés állásfogla­lása várhatóan ellenlépésekre in- gerli Törökországot, mely kezdet­től hevesen reagált a törvény létre­jöttét eredményező folyamat min­den egyes szakaszára. Igor Ivanov orosz külügyminiszter követeli Jelcin bizalmasának szabadon bocsátását Őrizetbe vették Pavel Borogyint Kötelező kisebbségi nyelv-használat a közigazgatásban Szabad a magyar nyelv MTI-JELENTÉS Megegyezés a holokauszt áldozatainak kárpótlásáról Csak elvi megállapodás MTI-JELENTÉS Megszavazták az örmény népirtást elismerő törvényt Török ellenlépésekre számítanak Párizsban

Next

/
Thumbnails
Contents