Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-19 / 15. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 19. Politika 5 Beszélgetés Kvarda Józseffel, a Csemadok országos elnökével a szövetség állapotáról, a várható lépésekről Belső megújulást szeretne Ezekben a hetekben nem­csak a Csemadok-alapszer- vezetek évzáró tagsági gyű­lésein vitáznak a tagok a szlovákiai magyarok kultu­rális szövetségének jövőjé­ről, hanem immár sajtóviták is kezdődtek. Elsősorban er­ről a helyzetképről kérdez­tük Kvarda Józsefet, a kilenc hónapja megválasztott or­szágos elnököt. DUSZA ISTVÁN Kvarda: a Csemadokból semmi esetre sem szeretnék valami politikai ízű dolgot csinálni (Archívum) Az eltelt hónapokban szerzett tapasztalatai szerint milyen ál­lapotban van jelenleg a Csema­dok? Azokról az állapotokról, amelyeket mint újonnan megválasztott elnök találtam, nem akarok bővebben szólni. Rendezetlen vagyonjogi ügyek, bérleti szérződések, a szenei nyaraló kérdése, a stószi Fábry-ház állapota, a kassai Cse- madok-vagyon mind-mind tisztá­zatlan ügyek. A gombaszögi sza­badtéri színpad érthetetlen módon a szalóci önkormányzat tulajdoná­ban van... Talán csak a terület. Nem, nem, mert a tulajdonlap alapján ilyen állapotról értesülhet­tünk. Bár jártam már Szalócon, akkor a polgármester beteg volt, s nem tudtunk a kérdésről tárgyalni. Olyan információim vannak, hogy nemcsak az alatta levő terület, ha­nem a színpad is az önkormányza­té. Erre utal, hogy közhasznú munkásokkal karbantartják a szín­padot. Mi vár a pozsonyi székházra? Nemrég újítottuk fel a kormánytól kapott egymillió koronából az épület utcai homlokzatát és a nagyterem tetőzetét. Most a nagy­terem vár felújításra, amire egy­előre nincs pénzünk, pedig a po­A Csemadok jelenleg annyira dezintegrált belső álla­potban van, hogy egy­szerűen irányítha- tatlan. zsonyi magyarok számára igen nagy szükség lenne egy ilyen te­remre. Elhanyagolt a bejárat, nem is beszélve az udvar állapotáról. Milyennek látja a Csemadok te­vékenységét képező lényegi dol­gokat? Ez a másik téma, amely az alapsza­bályban meghatározott dolgokból következik. Úgy lettem országos elnök, hogy mint parlamenti kép­viselő, aki aznap éjfélkor érkezett haza Brüsszelből, rábeszélésre el­vállaltam az elnöki posztot, s nem tudtam az alapszabállyal előzete­sen foglalkozni. Ezek szerint nem lenne igaz, hogy széles körű lobbizás folyt az On megválasztásáért? Erről nem tudok. Az tény, hogy a brüsszeli utam előtt meglátogat­tak, s kértek, vállaljam el a jelö­lést. Volt egy másik jelölt is Dunaszerdahelyen, de miután be­adtam a derekamat, azt le is vet­ték a listáról. Milyen az a Csemadok-kép, ame­lyet megválasztása óta bizonyá­ra már kialakított magának? Ha lett volna valamilyen központ, akkor annak a munkájáról kellene beszélnem, de mivel egyetlen egy alkalmazottat sem találtam a szék­házban, gyakorlatilag el kellett in­dítani a működést. Már említettem az alapszabályt, amelynek jelenle­gi tartalma számos gondot felvet. Pályázatoknál is magyarázkodni kell, hogy tulajdonképpen mi is az a Csemadok. A polgári társuláso­kat szabályozó törvény alapján je­gyezték be, de a belső szerkezetét tekintve nem erről van szó. Helyet­te valamifajta konföderáció vagy unió - ezt nem tudom kideríteni -, amelyben az alapszervezetek és a területi választmányok mint jogi személyek szövetkeztek egymás­sal. A belügyminisztériumban most folyik annak a formának az intézése, amely meghatározza, mi a Csemadok, hogy az alapszerve­zeteinkkel már ne legyenek tovább ilyen gondok. A területi választ­mányokkal nincs baj, mert ott adott az önálló jogi személyként való működés. Komoly problémát okoz, hogy az alapszabály ki­mondja: a központi szervek - az országos elnökség, az országos ta­nács és az ellenőrző bizottság - is jogi személyek. Faramuci a hely­zet, mert így nem működhet a Cse­madok, s ha maradna ez az álla­pot, el kellene dönteni, milyen szö­vetség vagy társulás alakul ki a sok-sok jogi személyből. Jelenleg tehát a Csemadokon belül kell tisz­tázni a hierarchiákat. A Csemadok jelenleg annyira dezintegrált belső állapotban van, hogy egyszerűen irányíthatatlan. Ha az elképzelése szerint újra integrálódik, milyen formát, tar­talmat kapna a központi irányí­tás egy olyan helyzetben, amely­ben már az életképes funkciók öntörvényűén és a kultúra me­nedzselésének megfelelően mű­ködnek? A szervezet integrálásának a kér­désben felvetett centralizált irá­nyításhoz semmilyen köze nin­csen. A központ csak azért akar megszerveződni, hogy amennyire arra igény lenne, szervizt kínáljon az alapszervezeteknek. Gyakorla­tilag ma úgy állunk, hogy a létező Nemzeti Népművelési Intézet (Národné osvetové centrum) or­szágosan elvégzi a módszertani munkát, viszont nemzeti kisebb­ségi vonalon ezt senki nem koor­dinálja. igaz, a szakmai társasá­gok igyekeznek megszervezni a módszertani képzéseket, a szak­mai fejlesztést, de semmilyen egyeztetés nem létezik. Ezért is lenne fontos egy kisebb módszer­tani központ, amely segítené, és nem dirigálná a munkát az alap­szervezetek felé. Van-e esély arra, hogy kormány­zatok, kulturális miniszterek ké- nye-kedvétől elszakadva, hosz- szú távra megoldódjon a Csema­dok és egyáltalán a szlovákiai magyar kultúra finanszírozása? Ez a legnagyobb gondunk, hiszen ha létezne törvény a nemzeti ki­sebbségek kultúrájának finanszí­rozásáról, kevésbé fájna a fejünk. Ez a mai állapot szabaddá teszi a kulturális piacot, s nem vagyunk tekintettel egymás érdekeire, de még a fontossági sorrendet sem fo­gadjuk el. Jó lenne, ha nem töre­kednénk arra, hogy valakit is kor­látozzunk a pályázatok során. A már emlegetett kilenc hónap­pal ezelőtti dunaszerdahelyi vá­lasztás úgy hozta, hogy mind az elnöki, mind az alelnöki tisztsé­gekbe a Magyar Koalíció Pártjá­nak képviselői, funkcionáriusa és kormányhivatalnoka került. Már a sajtóban is fel-felvetik az agyonpolitizáltság kérdését. Ho­gyan vélekedik erről? A Csemadokból semmi esetre sem szeretnék valami politikai ízű dol­got csinálni. Erre a szlovákiai ma­gyarságnak nincsen szüksége. Rosszindulatú tapogatódzások azok is, amelyek a Csemadoknak ilyen szerepet szánnak. Amikor én lettem az elnök, sokan hitték, hogy a pozsonyi épületet átadjuk a pártnak, mert már korábban vol­tak ilyen elképzelések. Nem így lett. Nem vagyok jó a pártnál, mert egyeseknek ezt az óhaját nem tel­jesítettem. Mostanában valakik a majdani státustörvény végrehajtásában olyan szerepet szánnak a Cse­madoknak, amely igencsak poli­tikai jellegű. Kétségtelen a Cse­madok tekintélye, de erről Ön hogyan vélekedik? A polgári társuláso- ~ kát szabályozó tör­vény alapján jegyezték be a Csemadokot, de belső szerkezetét te­kintve nem erről > > van szó. * ^ Ezt a magyar külügyminisztérium­nak és a nagykövetségnek kellene intéznie. Ez hatósági ügy, amit a Csemadok nem vállalhat át. Ebben a kérdéskörben még senki sem tár­gyalt velünk, ezért nem tudok töb­bet, mint az újságolvasó. Én nem voltam annak a híve, hogy itt egy ilyen hatósági jogkört ellátó testü­let létrejöjjön. Mindezt kevesen tudják, ezért gondolhatják azt, hogy a Csemadok akarja eldönte­ni, ki a magyar. Ha olyan döntés születik, hogy a Csemadoknak eb­ben mégiscsak részt kellene ven­nie, akkor sem fogok támogatni olyan csoportosulásokat, amelyek nincsenek legálisan, a törvények­nek megfelelően bejegyezve. Alap­vetően az a gondom, hogy ezt nem így kellene majd intézni. Az egyik előkészítő albizottságban is hang­súlyoztam, hogy ezek konzuli fel­adatok, amelyeket a magyar állam nem háríthat át másokra. Ha még­is így születik meg a törvény, ter­mészetesen küldünk oda embere­ket, de nem kezdeményezem ilyen szerv létrehozását. Csak a kormánydöntés után foglalkoznak a karral A németek kitelepítéséről Potsdamban döntöttek Főbiztosi vizit Nyitrán Schuster érzelmei ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. Á nyitrai Konstantin Egye­temen senki sem kíván állást fog­lalni az önálló magyar karral kap­csolatban, amíg a kormány nem hoz döntést az ügyben. Milos Dovicovic, a rektor szóvivője el­mondta lapunknak, Dániel Klu- vanec rektor álláspontja szerint bármilyen kar létrehozását szak­mai és nem politikai kérdésnek te­kinti, és addig nincs mit mondania, amíg az akadémiai tanács nem tár­gyal a konkrét kormányjavaslatról. Az egyetem akadémiai tanácsának elnöksége hétfőn ülésezik, a tervek szerint az egyes karok és ezen belül a karok nemzetiségi szekcióinak statútuma kerül terítékre. A tanács tagjai közül senki sem tartja való­színűnek, hogy a magyar kar ügyé­ben rendkívüli ülést tartanának. A 29 tagú testületnek 4 magyar tagja van (2 tanár és 2 diák), működési szabályzata szerint a strukturális változtatásokhoz, mint például egy új kar létrehozása, minősített két­harmados többségre, tehát leg­alább 19 szavazatra lenne szükség, amire a belső viszonyok ismerői szerint még a többmillió koronás kormánytámogatás ellenére is igen kevés az esély. Hétfőn újra a Kons­tantin Egyetemre látogat Max van der Stoel. A rektor titkárságának hivatalos tájékoztatása szerint az EBESZ kisebbségi főbiztosa ezúttal is az akadémiai tanács vezetőségé­vel, a rektorral, valamint a magyar és a roma szekció képviselőivel óhajt találkozni, hogy a „nemzeti­ségi oktatás terén történt előrelé­pésről tájékozódjék”, (bee) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Rudolf Schuster állam­fő üzenete, amelyet a Szudétané- met Akadémiának küldött decem­berben, különböző reakciókat váltott ki. Az elnök ugyanis tragi­kus tévedésnek minősítette a né­metek kitelepítését, s felhívta az érintett országokat: ismerjék el hibájukat. Schuster utólag pró­bálta menteni a menthetőt: az üzenetet személyes érzelmi meg­nyilvánulásnak minősítette, és cá­folta, hogy meg akarná nyitni a benesi dekrétumokat. Az elnök Eduard Kukannal folytatott teg­napi tárgyalásán bejelentette, a benesi dekrétumokon nincs mit változtatni, s a levelében azért fe­jezte ki sajnálatát az üggyel kap­csolatban, mert saját bőrén érez­te, hogy a kitelepítés során több ártatlan embert komoly trauma ért. A külügyminiszter elfogadta Schuster magyarázatát. A potsdami konferencia eredmé­nyeiről Vadkerty Katalin törté­nészt kérdeztük. „Az 1945. au­gusztus 24 konferencián felvető­dött az európai országokban, köztük a Csehszlovákiában élő németek sorsa, és hogy megelőz­zenek még egy, a II. világháború­hoz hasonló szörnyűséget, elren­delték a németek anyaországba való visszaköltöztetését. Cseh­szlovákia külön kérvényezte 200 ezer magyar egyoldalú kitelepíté­sét is, ám ezt a nagyhatalmak el­utasították, mondván, a kérdést Magyarországgal kell rendezni” - mondta lapunknak Vadkerty Ka­talin. (sza) HBHÜ' röviden I Ladislav Bencéknek mennie kellene Pozsony. Rudolf Schuster tegnapi, Eduard Kukannal folytatott be­szélgetése során komoly kritika alá vetette a belügyminisztert, amiért egy volt StB-ügynököt nevezett ki a Nemzeti Biztonsági Hivatal élére. „Ha valóban kiderül, hogy Ladislav Bencek a kommunista titkosszol­gálatnál dolgozott, minél hamarabb távoznia kellene” - véli Schuster. Az elnök szerint az EU-val és a NATO-val kapcsolatos komoly poszto­kon mélyebb előzetes ellenőrzésre volna szükség. (SITA) Bugár Béla Agócs-ügyben vallomást tett Galánta. Bugár Béla tegnap a járási ügyész előtt tett vallomást. Az MKP elnökét Agócs Béla perelte be, mert szerinte Bugár három éve több találkozón arra buzdította a magyar iskolák tanárait, hogy ne tartsák be a törvényeket. Bugár szerint Agócs csak újságcikkekkel próbálta igazolni magát, de azokból semmi sem derült ki. Az MKP elnöke már nem veszi komolyan Agócs feljelentéseit, de ennek elle­nére minden idézésre elmegy. (TA SR) Roma nyelvű kérdőív is készül Pozsony. A kormány tegnapelőtti ülésén elfogadta Csáky Pál javas­latát, így a statisztikai hivatal szlovák-roma kétnyelvű kérdőíveket is nyomtat majd a népszámláláshoz a ruszin, a magyar és az ukrán verziókon kívül. A kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes azt is támogatja, hogy a kérdőíveken lehetőségként tüntessék fel mind a 11 elismert szlovákiai kisebbséget is. (TA SR) Nem volt bomba a bíróságon Pozsony. A rendőrség egy névtelen bejelentés után tegnap nagy erőkkel vonult ki a fővárosi igazságügyi palotához, mert 9 óra előtt egy ismeretlen férfi telefonon közölte, hogy bombát helyezett el a bíróságon. Az épületet átkutatták, eredménytelenül. A kutatás mi­att a bíróság tegnap a polgárok előtt zárva maradt, csak a munka­társak mehettek később be. (TA SR) Ladislav Ballek lesz a prágai nagykövet Pozsony. Szlovákia új csehországi nagykövete Ladislav Ballek (SDL) lesz, A külügyi bizottság elnöke, Peter Weiss még nem akarja kom­mentálni képviselőtársa esetleges kinevezését, mivel vele az üggyel kapcsolatban egyelőre senki sem egyeztetett. Ennek ellenére biztos benne, hogy Ballek elfogadható lesz a cseh közvélemény számára is. Eduard Kukán tegnap bejelentette, az új nagykövet nevét hivatalosan csak pár nap múlva hozzák nyilvánosságra. (SITA) Fizetni fognak az egészségbiztosítók Pozsony. Az Általános Egészségbiztosító és a többi, kisebb biztosító közti tárgyalások során a felek megegyeztek, hogy az Apollo Biztosító 100 millió koronás tartozását, mely 1998 és 1999 között keletkezett, részletekben, 18 hónap alatt utalja át az Általános Biztosító számlájá­ra. A Kölcsönös Egészségbiztosító is hajlandó kifizetni 3,115 millió ko­ronás tartozását, melyet tavaly októberben halmozott fel. A legna­gyobb gond a Közös Égészségbiztosítóval van, melynek tartozása már tavaly novemberben meghaladta a 652 millió koronát, s vezetőivel nem sikerült megegyezni, ők egyelőre nem hajlandók fizetni. (SITA) Újabb gondok a UPC kábelszolgáltatóval Nagyszombat. A UPC helyi leányvállalata, a Tmavatel úgy emelte a díjait az év elején, hogy azt nem egyeztette a város vezetésével annak ellenére, hogy erre a szerződés kötelezi. A UPC jelenleg nem ismeri el a szerződés e pontját, bár beismerte, hogy a többi várossal kötött szer­ződésben ilyen pont nem szerepel. A város vezetése arra szólította fel a lakosságot, hogy ne fizessen többet, s a járási bíróságot arra kéri, ad­jon ki egy határozatot, mellyel befagyasztja a társaság árait. (TA SR) További tárgyalások a reformról Pozsony. A koalíciós pártok szakértőivel a készülő közigazgatási re­formról tárgyalt tegnap Viktor Niznansky. Ennek eredményeiről elő­ször a pártokat értesítik, csak ezután a közvéleményt. Az egyeztetés következő fordulója valószínűleg még ezen a héten várható. Kvarda József, az MKP részéről bizakodó, szerinte akár még idén ősszel meg lehet tartani a választásokat a megyei parlamentekbe, (tw) Agyonlőtt egy férfit a bankrabló Prága. Tegnap egy álarcos férfi rontott be a Befektetési és Posta­bank (IPB) egyik fiókjába, egyik kezében egy kézigránátot, másik­ban pisztolyt tartva. Eddig pontosan nem tudni, mennyi pénzt vitt el, de a bank munkatársai festékpatronnal értéktelenné tették a zsákmányt. A rabló a támadás közben egy nőt és egy férfit megse­besített, utóbbi később belehalt sérülésébe, (c, tw) Szent-lványi szerint szoros a szlovák-magyar viszony Támogatott lépések ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Örömmel vettük tudo­másul, hogy a szlovák kormány tá­mogatja a kisebbségi nyelvek char­tájának elfogadását” - nyilatkozta a magyar parlament külügyi bizott­ságának vezetője. A kétnapos láto­gatáson Pozsonyban tartózkodó Szent-lványi István fontosnak tart­ja a dokumentum gyakorlatba való átültetését, s a nyitrai egyetem ma­gyar karának megnyitását. „Szeret­nénk, ha a nevesítetlen földek kér­dése is pozitív fordulatot venne” - szögezte le a bizottsági elnök. Szent-lványi István megjegyezte, a magyarországi kisebbségek parla­menti képviseletének megoldásá­val még adós a magyar törvényho­zás, de bízik abban, hogy a követ­kező választásokig a kérdés rende­ződik. A magyar-szlovák kapcsola­tokról szólva kifejtette, a történe­lem során talán még ilyen szoros viszony nem alakult ki, mint az el­múlt két év során. Peter Weiss, a szlovák külügyi bizottság elnöke rámutatott, az EU-csatlakozási fo­lyamatot megkönnyítené, ha a je­lölt országok egyeztetnék állás­pontjukat a legnehezebb tárgyalási fejezeteket illetően. A baloldali képviselő megalapozatlannak tart­ja a nyugati országok félelmét a tö­meges munkaerő-áramlással ösz- szefüggésben. Szerinte a csatlako­zásra váró országokon belül szük­ség lenne a munkaerő nagyobb mobilitására, (sárp)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents