Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-17 / 13. szám, szerda
8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 17. AGRÁRMORZSÁK Horvátország cukorimportra szorul Zágráb. Horvátországnak 25 ezer tonnás cukorimportra van szüksége, hogy a hazai igényeket kielégítse az idei cukorrépa-betakarítás előtt. A tavalyi cukortermelés 54600 tonna volt, de a három legnagyobb cukorgyár adatai közül egynek a teljesítménye még nem végleges. Az idei cukorrépa-termés a szárazság miatt jóval az előzetes tervek alatt maradt: összesen 464400 tonnát termeltek, hektáronként átlag 22,83 tonnát. A betakarított cukorrépa cukortartalma 15,58 százalékos volt. (MTI) A BSE-járvány és a tej London. A brit Élelmiszerszabvány Ügynökség (FSA) új vizsgálata szerint semmi nem bizonyította, hogy a BSE-kórt okozó mutáns prion fehérje a tej fogyasztásával is terjedne. Az újabb kutatásokkal a BSE-kórral kapcsolatos tudományos vizsgálatokat folytatják és azt kívánják megállapítani, hogy a BSE-kór- ral különböző mértékben fertőződött marhák tejében fellelhető-e a mutáns prion fehérje. Nagy-Britanniában 1995-ben a marhakór-járvány tetőzésekor már vizsgálták a tej betegséghordozó szerepét. A brit tudósok a közelmúltban megkérdőjelezték a kísérlet megállapításait és azt sürgetik, hogy ugyanezt a kísérletet végezzék el borjaknál is, mivel annak eredménye sokkal pontosabb. (MTI) Nincs teszt az élő marhákra Bonn. Német szakértők szerint belátható időn belül nem sikerül olyan tesztet kidolgozni, amely az élő marhák szervezetében ki tudna nutatni a lappangó szivacsos agysorvadást. Jelenleg csupán a levágott élőállatok agyából vett mintából lehet kimutatni a BSE-kór jelenlétét. Létezik ugyan egy vérvizsgálati módszer is, ez azonban a szakértők szerint egyelőre nem megbízható és még igen sokat kell dolgozni rajta, hogy biztonsággal alka- mazható módszerré váljon. A húsipari kutatásokkal foglalkozó német szövetségi hivatal becslései szerint az év végéig Németországban 200-500 BSE- esetet derítenek fel. Az előrejelzések a jelenlegi vágóhídi tesztelés ütemét és az eddig feldeített esetszámot veszi alapul. (MTI) Franz Fischler mezőgazdasági főbiztos az új EU-tagokról Kerülni kellene az átmeneti szabályozást MTI-JELENTÉS Berlin. Az agrárszférában lehetőleg el kell kerülni az átmeneti szabályozást az új EU-tagok felvétele nyomán, mivel ez a versenyfeltételek torzulásához vezetne - tartja az Európai Unió mezőgazdasági biztosa. Franz Fischler úgy vélekedett, hogy Brüsszel alapvetően a szubvenciók lefaragására törekszik. Ezzel párhuzamosan viszont szociális orientációt akar adni az ártámogatás rendszerének^ „Amit a közveden támogatáson megtakarítunk, azt a vidéki térségek fejlesztésére kívánjuk fordítani” - nyilatkozta. Az unió leendő tagjairól szólva megállapította, hogy azok nagy része még nem tesz eleget az EU-ban érvényes minőségi és környezeti követelményeknek. Brüsszel viszont lehetőleg ki akarja zárni az átmeneti szabályozásokat. Ezek ugyanis torzulást eredményeznének a versenyfeltételek terén. Ráadásul az alacsonyabb minőségű termékek potenciálisan újabb kockázatot jelentenének a közös európai piacon. Szerinte ha a jövőben erőteljesebben kívánják támogatni a biogazdálkodást, akkor a leendő EU-tagoknak nagyon is jó esélyeik vannak. A biológiai szempontokra ügyelő mezőgazda- sági termelés ugyanis fölöttébb munkaerő-igényes, márpedig keleten alacsonyabbak a bérköltségek. Emellett a leendő tagok hatalmas területi tartalékokkal rendelkeznek - vélte Fischler. 20 ezer tonna takarmánygabona behozatalára szorul A kényszervágás nem számít jó megoldásnak KRASCSENICS GÉZA Dunaszerdahely. A tavalyi aszálykárok egyelőre nem okoznak számottevő problémát a Dunaszerda- helyi járásban, mert a termelők a korábbi takarmánykészleteket etetik fel az állatállománnyal. A tetemes takarmánygabona-kiesés miatt keletkezett takarmányhiály az év második negyedében várható. Szálastakarmányokból a szükséglet 90 százalékra fedezve van. Silófélékből annak ellenére rossz a helyzet, hogy több gazdaságban a magra termesztett kukoricát is süózták. Silóból, tömegtakarmányból alig 70-75 százalékra biztosított a takarmányszükséglet, ráadásul a minőség is gyengébb a vártnál. Takarmánybúzából 35, -árpából 40-45, szemes kukoricából megközelítőleg 30 százalékkal van kevesebb, mint amennyit az állatsűrűség megkíván. Ennek ellenére a gazdálkodók nem adják fel vállalkozásaikat, nem tartják járható úrnak az állomány további csökkentését, az állatok kényszervágása csak rövid távon oldaná meg a problémákat. Sidó Miklós, a földművelési minisztérium duna- szerdahelyi járási osztályának agro- nómusa is amellett szállt síkra, hogy az állatállományt mindenképpen meg kell tartani. Kimutatások szerint a volt Nagymegyeri Állami Gazdaság kivételével sehol nem történt számottevő leépítés, sőt a szarvas- marháknál némi szaporulatnövekedés tapasztalható. Ä fejőstehenek száma 14 ezerre tehető, a növendékállatoké 5500 körül ingadozik. A sertésállomány folyamatosan csökkent az utóbbi években. Jelenleg 140 ezret tartanak nyilván, ami néhány évvel korábban még elérte a 460 ezret. A kevesebb siló és a gyenge minőség megmutatkozik a fejésátlagon is. A húskitermelésben kissé jobbak a termelési mutatók, és javult a gazdálkodás jövedelmezősége. A pénz körforgása is jobb lett az utóbbi hónapokban. A termelőknek nem kell hosszú hónapokat várniuk pénzükre - a tejért és húsért egyaránt egy hónapon belül fizetnek a feldolgozó üzemek. A hízósertések kilónként 42-45 koronás felvásárlási ára némileg tükrözi a termelési költségeket. A felmérések szerint a kedvezőbb állapot csupán átmeneti, mert április és július között eladási, értékesítési problémákra lehet számítani. Az agronómus szerint az állatlétszám leépítésének megakadályozásához a járásnak 20 ezer tonna takarmánygabona behozatalára lesz szüksége. Az agrárium és az EU-tagság - nem lesz könnyű feladat felvenni a versenyt a nyugat-európai agrártermelőkkel Előnyös a közelgő csatlakozás FARKAS OTTÓ Elérhető közelségbe került annak lehetősége, hogy a visegrádi országok az Európai Unió tagjaivá váljanak. Ebből kifolyólag régen nem állt ekkora próbatétel előtt az agrárgazdaság, mint napjainkban. Az alábbi, Magyarországra korlátozódó összeállítás is bizonyítja: nem egyszerű feladat felvenni a versenyt a jól működő nyugateurópai termelőkkel. Bár rangot és biztonságot jelent az EU-tagság, köztudott az is, hogy az Unió szinte megalakulása óta birkózik mezőgazdasági és élelmiszeripari túltermeléssel, ami szoros versenyhelyzetet teremt. Nemcsak nálunk, déli szomszédunknál is a nyolcvanas évek második felétől hanyatlásnak indult a mezőgazdaság és a kilencvenes években az alacsony beruházások miatt leromlott a gazdaságok műszaki színvonala. Ez vonatkozik a gépesítésre, a talajerőre és az öntözhető területek nagyságára egyaránt. Az EU-sza- bályok, előírások hosszú évek alatt mindennapos viták és aprólékos egyeztetések során alakultak ki, de egy sincs közötte, amely egyformán kedvező lenne valamennyi tagállam részére. Magyarország 1991 decemberében írta alá a Társulási Megállapodást az Európai Közösséggel, ennek elvi lehetőségét az Európai Tanács 1993 júniusi csúcsértekezletén hozott döntése teremtette meg, amely szerint azok a közép-és kelet európai országok, amelyek ezt kívánják, az Európai Unió tagja lehetnek. A tagság azonban nemcsak a jelentkezők szándéknyilatkozatától függ, hanem bizonyos feltételek teljesítésétől is. Magyarország 1994 áprilisában nyújtotta be csatlakozási kérelmét az EU-hoz, amit annak miniszteri tanácsa tudomásul vett és az 1995-ös madridi csúcs után bízta meg a bizottságot a csadakozással kapcsolatos vélemény kidolgozásával. Az Európai Unió hivatalosan 1998 március 31-én kezdte meg a tárgyalásokat a tagjelölt országokkal, így Magyarországgal is. Az Európai Unióhoz való csatlakozás nagy kihívást jelent a magyar agrár- gazdaságnak, de a magyar szakemberek szerint az ország meg fogja Tavaszi földmunkák. A csatlakozás egyik kulcskérdésének számít a földtulajdon. (Archív felvétel) állni a helyét a közösségben. Nem titkolják, hogy az egységes piacon nyüván érik majd a termelőket hátrányok, de ezeket jóval meghaladják a csadakozással járó kedvező hatások. Az EU-versenytársaktól néhány évig „háló” fogja védeni a magyar termelőket. A magyar szakemberek remélik, hogy az EU agrárpolitikai és piacszabályozási rendszere olyan stabüitási tényezőt épít be a Az EU vidékfejlesztési politikája sokkal átfogóbb a hazainál. magyar mezőgazdasági termelésbe, amely a kockázatból adódó költségek csökkentése révén önmagában is javítja majd a termékeik verseny- képességét. Az EU vidékfejlesztési politikája sokkal átfogóbb a hazainál, így az EU-felvétel feltédenül pozitívan fog hatni a vidék problémáinak rendezésére. Ugyancsak előnyösen hat majd az EU-tagság a magyar agrárgazdaság számára az EU hatalmas kutatási-fejlesztési programjaiba történő aktívabb bekapcsolódása révén. Növelni lehet az ökoélelmiszerek exportját Magyarországon több mint kétszeresére nőtt tavaly a bioélelmiszereket termelők száma. Az ellenőrzött bioterületek nagysága a múlt évben elérte az 50 ezer hektárt. A Magyarországon előállított bioélelmiszerek mintegy 90-95 százaléka kerül az EU piacaira. Az évente előállított 5-7 milliárd forint értékű bioélelmiszerekből becslések szerint 500-600 millió forint értékű marad az országban. Ebből 50- 100 millió forint értékű terméket biopiacon értékesítenek, további mintegy 50 millió forintnyit az ökogazdaságok közvetlenül árusítanak, elfogyasztanak vagy éppen elajándékoznak. A kormány tervei szerint 2006-ban már 300 ezer hektáron lehetne ökológiai gazdálkodást folytatni. (L. L) Az Agenda 2000 dokumentumaiban megfogalmazott közös piaci szabályozások szerint az intervenció a termelői jövedelmek védőhálójaként szerepel. Az EU reformok között olvasható például, hogy a gabona intervenciós ára egy lépésben 20 százalékkal fog csökkenni. Magyarország számára az EU belső piaci szabályozása a gabonaágazatra kedvező hatást gyakorolhat. Növényolajipari alapanyagokból az EU nem önellátó ez könnyíti a magyar termelők helyzetét, a ser-' téságazgatnál azonban komoly kihívást jelent a hatékonyság növelése. Nehezedő versenyhelyzetre kell számítani a baromfi ágazatban is. A szarvasmarha-ágazatban a hazai termelés évek óta csökkenést mutat, illetve növekedett a behozatali igény. A magyar termékek jelenleg az EU agrártermelésének körülbelül a 2 százalékát teszik ki. A csatlakozás egyik kulcskérdése a földtulajdon. A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban a föld alapvetően mindenütt magán- tulajdonban van: például Francia- országban 96 százalékban, Dániában 95 százalékban, stb. Az EU tagállamaiban a viszonylag magas földárak miatt a termelők nagyrészt bérlik a mezőgazdasági területeket. Az EU mezőgazdasági területének mintegy 40 százalékát bérlők művelik. Magyarországon a privatizációt követően a termőterület 90 százaléka került magántulajdonba, tehát ennek a feltételnek megfelel. Az agrártárca kiemelt fontosságúnak tekinti a kezdő társas vállalkozások és családi magánvállalkozások támogatását. Magyarországon a vidékfejlesztés az utóbbi években került előtérbe annak hatására, hogy az EU és az OECD kiemelt fontosságúnak tekinti a vidéki népesség életfeltételeinek javítását. Az OECD szerint Magyarország területeinek csaknem 85 százaléka vidéki jellegű. Az EU gazdaságpolitikája kezdettől foglalkozik a differenciált fejlődés problémakörével. A vidékfejlesztés legfontosabb tennivalói közé tartozik Magyarországon például a vidéki foglalkoztatottság és kereseti viszonyok javítása, a falvak és tanyák megújítása, a kedvezőtlen adottságú agrártérségek társadalmi, gazdasági helyzetének javítása kiemelt támogatással, a fiatalok és a vállalkozók vidéki kötődésének erőssítése, az infrastruktúra fejlesztése, stb. A vidékfejlesztéshez szorosan kapcsolódik az agárkör- nyezet-védelem jelentőssége. A tárca ezért kiemelten támogatja a biogazdálkodást, valamint a környezetbarát módszereket. 2000-2006 között 275 milliárd euA magyar tárca kiemelten támogatja a biogazdálkodást. ró áll a tagállamok rendelkezésére, ebből 45 milliárd az új tagállamok részére lett elkülönítve. Ebből 7 milliárdot tesz ki az úgynevezett csatlakozást megelőző támogatás, amit elsősorban környezetvédelemre kell fordítani. Kezdetben éves szinten 1 milliárd eurót kaphat valamennyi felvételét kérő ország. Az Agenda 2000-ben az Unió a társult országokban a mezőgazdaság fejlesztésére 0,5 milliárd eurót, a vidékfejlesztésre pedig 1 milliárd euró támogatást javasol. (Az összeállítás a Magyar Euro-At- lanti Integráció Tanácsa kiadványa alapján készült) Közös Agrárpolitika - a reformok hatására az Európai Unió tagországaiban csökkentek az intervenciós árak Az uniós agrárszabályozások lényege ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ 1957. március 25-én írták alá a Római Szerződést, amely már tartalmazta a közös piac létesítésének szándékát, konkrétan a „négy szabadság” - személy, áru, szolgáltatás, tőke - szabad mozgását a tagországok között. A szerződés 39. cikkelye előírta, hogy a mezőgazdaságot és a mezőgazdasági termékekkel történő kereskedelmet be kell vonni az integrációba. A Közös Agrárpolitika (CAP) célja a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosság élet- és jövedelmi színvonalásának emelése, az agárpiacok stabilizációja, az élelmiszerekkel való folytonos ellátás biztosítása. A CAP legfontosabb területe a mezőgazdasági piacok közösségi szabályozása. A Római Szerződés agrárpolitikai céljainak megvalósításához három szabályozási megoldás jöhetett szóba: a közös versenyszabályok, a tagállamok piaci rendtartásának kötelező koordinációja és A Közös Agrárpolitika célja a mezőgazdasági termelékenység növelése. az európai piaci rendtartás kiépítése. Az említett szempontok a közös piaci szervezetben (Common market organisations) valósultak meg, amely ügyel arra, hogy a tagországokon belül a piac egységes legyen, a termékek és az áruk szabadon mozoghatnak, figyelemmel kiséri a közösségi preferenciákat, azaz az EU termékeinek belpiaci elhelyezését. Ügyelnek továbbá a költségek közös megosztására, ilyen céllal hozták létre az Európai Mezőgazdasági és Orientációs Alapot. A Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsa évente irányárakat határoz meg, amelyek lényegesen magasabbak a termékek világpiaci áránál. Ennek következtében a többleten kívül a világpiaci áron beszerezhető import is versenytársként jelentkezik. A piac-szabályozásnak tehát mindkét veszélyt el kell hárítani. A piaci áringadozások során megengedett minimumot nevezik beavatkozási árnak, a Közösség ezen az áron vásárolja fel a belföldön felkínált többletet és így állítja meg a belföldi kínálat árcsökkenő hatását. Az EU tagállamaiban keletkező mezőgazdasági-túltermelés egyre mélyrehatóbb reformokat követelnek a termelés szabályozására. Á reformok elősször 1984-ben a tej beszállítási kvótáinak a bevezetésével jelentek meg. 1992 májusában került kidolgozásra a CAP reformja, amely 1993 január 1-jével lépett életbe. A nyolc évvel ezelőtt megjelent reform kibővült és ma már reformok szabályozzák a gabonafélék, a marhahús, a tej, a bor, a dohány, stb termelését is. Nyilván a reformok hatására az Európai Unió tagországaiban csökkentek az intervenciós árak és növekedtek a közvetlen termelői támogatások. F. O. (Az összefoglaló a Magyar Euro- Atlanti Integráció Tanácsa kiadványai alapján készült)
