Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-17 / 13. szám, szerda

Agrártermelőinknek fontos, hogy az EU-támogatás közvetlen kifizetések formájában számukra is elérhető legyen A közraktárakba még elhelyezhető a gabona Fontosak lesznek a kvóták ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A visegrádi négyek or­szágainak agrárér- | dekvédelmi szerve­zetei már a tavalyi ■■■■■■■ pozsonyi tanácsko­zásukon kiadott nyi­latkozatban is megfogalmazták majd a brünni megbeszélésen megerősítették azt a követelésü­ket, hogy az EU-ba való belépés után az új tagországok számára is kötelező érvénnyel folyósítani kell az unió agrártermelői számá­ra nyújtott támogatásokat közvet­len fizetések formájában. Emil Dufala, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara köz­ponti igazgatója nemrégiben azt nyilatkozta, hogy az érdekvédel­mi szervezet szlovákiai képviselői a belépési feltételeket megszabó tárgyalásokon 800 ezer hektár gabonafélére, 150 ezer hektár olajnövényre és több mint 40 ezer hektár fehérjepótló növény ter­mesztésére kérnek majd közvet­len támogatást. Külön fejezetet képez a szlovákiai szőlőtermesztés. A kamara vélemé­nye szerint a hazai szőlőtermesztés alacsony szintje miatt lehetővé kell tenni, hogy a szőlőültetvények ter­mészetes felújítása mellett évente mintegy 800 hektáron új ültetvé­nyek telepítésére is támogatást kap­janak a termelők. Erre elsősorban azért van szükség, mert az utóbbi évtizedekben a hazai szőlőtermesz­tés szintje jelentősen csökkent, az utóbbi években termelt 70-80 ezer tonnányi mennyiség már a belső pi­ac szükségleteit sem képes kielégí­teni, amely 110-120 ezer tonna évente, s ez a szint megfelel az or­szág természeti-termesztési adott­ságainak is. Az ágazat vezérkara évek óta fi­gyelmeztet az EU-ba való belépés­kor meghatározandó termelési kvóták szintjére, melyek hosszú időre meghatározhatják a hazai ágazat sorsát. Az agrárkamara képviselői úgy vélik, hogy az egyes termelési agázatokban komoly előrehaladást kellene elérni ah­hoz, hogy a belépés utáni verseny- képességgel ne legyenek gondja­ink. A tejtermelésben például el kellene érni, hogy 1,2 milliár lite­res évi kvótát szabjanak meg a számunkra, viszont a hazai piaci rendtartás alapján megszabott szint jelenleg alig haladja meg az 1 milliárd litert, sőt még ezt sem si­kerül teljes mértékben teljesíteni. A 90-es évek elejétől folyamatosan csökkent a szarvasmarha- és ezen belül a tehénállomány, pedig ezt megelőzően az említett mennyi­ségtől 40 százalékkal több tejet termeltünk. A szlovákiai agrárter­melők számára fontos, hogy az EU-ba való belépés és a termelési kvóták meghatározása után to­vábbra is megmaradjona fejőste­henekre folyósítható támogatás közvetlen kifizetés formájában. Ezen felül az ágazat érdeke, hogy legalább 50 ezer db nem piaci tej­termelésre beállított tehénre, 130 ezer vágómarhára és 300 ezer juh- ra és kecskére is megszerezzük a kvótát. Mindezt természetesen a ebelépést előkészítő kemény egyeztető tárgyalásokon kell majd elérni, (szí) Határidő: április végéig ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A megkötött szerződé­sek ellenére a gabo­naimportőrök egy­előre nem tudták tel- mmmmm jesíteni azt a vállalt mennyiséget, amennyit a szűkében levő szlovák gabonapiacra behozatalból ígértek. Eddig 70-80 ezer tonna takarmány- gabonát hoztak be az országba, s így a hazai és a behozatali árkülön­bözet ellensúlyozására megszabott egymilliárd korona kölcsönből még kevés fogyott el. Az alap ezért kény­telen további kereskedő cégekkel szerződést kötni, hogy az igényeket ki tudja elégíteni. Ugyanakkor felté­telezhető, hogy a hazai termelők nem lesznek hajlandók a belső pia­con olcsóbb áron eladnia a terméke­iket, mint amennyiért a külföldi ga­bona a kiegyenlítő árpótíékot leszá­mítva bekerül az országba. Az Állami Piacszabályozási Alap tá­jékoztatása szerint a közraktárak­ban az idén összesen 171 ezer tonna gabonát helyeztek el a termelők, eb­ből 68 ezer tonna az élelmiszeripari búza, 52 ezer tonna pedig a takar­mánybúza. A gabona említett for­mában való raktározására az elhe­lyezőknek eddig 585 millió korona kölcsönt folyósított az alap. Ezen kí­vül további kiadásokra számít, töb­bek között a be- és kirakodás vala­mint a raktározás költségeinek fe­dezésére, amelyet a közraktárakban való elhelyezés megszabott elvei alapján teljesen vagy részben finan­szíroz. Annak érdekében, hogy további ter­melők is kihasználhassák a gabona közraktárakban való elhelyezésé­nek lehetőségét, április végéig meg­hosszabbították a raktárban való el­helyezés határidejét. A közraktári minősítéssel rendelkező raktárak és az eladásra kínált mennyiségek jegyzéke egyébként az interneten is megtalálható, (sz) Szembetűnő árkülönbség Statisztikai adatok szerint az elmúlt év végéig az Állami Piacszabá­lyozási Alap közreműködésével csaknem 80 000 tonna gabona ke­rült behozatalra. Az importált árpa és búza ára 5550 és 5850 koro­na között mozgott tonnánként. Szembetűnő azonban a hazai és az importált gabonafélék árai közötti különbség. A hazai forrásból származó élelmiszeripari búzát az év végén 4400 koronáért, a ta­karmánybúzát 4130 koronáért, az árpát 4150 koronáért kínálta az alap. A hazai és importált takarmánygabona ára közötti árkülönbsé­get viszont az alap kiegyenlíti a z állattartóknak, (sz-r) Nagyhozamú PIONEER kukorica- és napraforgó-hibridek 2001-re A tavaszi mezőgazdasági idényre való felkészülés fontos része a jó mi­nőségű vetőmag biztosítása. A vető­mag, a folyamat egyetlen élő eleme­ként a jó és nyereséges termésho­zam megalapozásának legfontosabb feltétele. Tartalmazza azokat a ge­netikai információkat, amelyeket a modern nemesítői és termesztői módszerek révén szereztek. A Pioneer cég a 2001-es idényre újra csúcsminőségű kukorica- és napra­forgó-hibridek széles kínálatával lép a piacra. Kukoricából 25 hibridfajtát kínál a Szlovákiában termesztett összes koraiságú fajtából, ezek közül 3 magkukorica, 5 pedig süókukori- ca hibridje. A napraforgó-vetőmag a Pioneer második legjelentősebb kí­nálata Szlovákiában, ezt bizonyítja az a 9 fajta hibrid, amelyek az or­szág különböző természeti-termesz­tési feltételei közé alkalmasak. A tavalyi rendkívül aszályos év na­gyon kedvezőtlenül hatott a termés­hozamokra. Ez a hatás többé-kevés- bé az összes növényre befolyással volt, azonban bizonyos különbségek érzékelhetők. A napraforgónál ala­csony volt a gombás betegségek ve­szélye, ez a kedvezőbb termésho­zamokban is megmutatkozott. En­nek alapján megállapítható, hogy a napraforgó gombás megbetegedései a terméshozam meghatározó ténye­zői, ezért az ellenük való védekezés a napraforgó esetében rendkívül fontos intézkedés a gazdasági haté­konyság szempontjából. A kukorica esetében bizonyítást nyert, hogy fontos a vetés helyes (korai) idő­pontjának meghatározása és a talaj- viszonyoknak megfelelő ajánlott ve­tésszám adatainak betartása. A ter­mészeti-termesztési feltételeknek megfelelő fajta kiválasztása ebben az aszályos évben a legfontosabb előfeltétele volt a jó és nyereséget hozó terméshozamok elérésének. A Pioneer hibridek a gyakorlatban is bizonyították a természeti-termesz­tési feltételekhez való magasfokú al­kalmazkodó- és kiváló szárazságtű­rő képességüket. Alacsony betakartási nedvességtartalom mel­lett nagy hozamra képes potenciál­lal rendelkeznek, ami a magkukori­ca nyereséges termesztésének alap­vető feltétele. Említsük meg azokat a fajtákat, amelyek magasfokú szárazságtűrőképességet mutattak: CLARICA, PR38F70, MONALISA, EVELINA, PR37M81, DUNIA, PR35R57 és a CORALBA. 2000-ben ismét értékeltük szabad­földi kísérleti parcellákon elért ered­ményeket az összes termesztési kör­zetben. Ezek alapján az Önök ter­mesztési feltételeinek legjobban megfelelő hibrideket ajánlhatjuk Önöknek. Az említett eredménye­ket a cég SPRAVODAJ nevű folyóira­tában közöljük, amely az összes me­zőgazdász rendelkezésére áll. Mun­katársaink folyamatosan kapcsolat­ban állnak a termelőkkel, és képesek szakmai tanácsokat nyújtani a kuko­rica és a napraforgó termesztésé­hez. Továbbra is olyan kiváló minőségű, nagyteljesítményű hibrideket kíná­lunk a kukoricaszüázs előállításá­hoz, amelyek energetikai és takar­mányozási szempontból is meghatá­rozottak. A Pioneeer kínálatában megtalálható a tömegtakarmányok konzerválására alkalmas kétfajta bi­ológiai alapú készítmény is. Ezek a Süabac (a kukorica és lucemasiló konzerválására) valamint a 1155 (a lucemasüó konzerválására). 2001-ben tovább folytatjuk a sza­badföldi parcellákon végzett kísérle­teket és összehasonlító vizsgálato­kat, hogy ezek eredményei alapján az Önök feltételeinek legmegfele­lőbb fajtákat választhassák ki a ter­mesztésre. Az alábbi grafikonok a 2000. évi a szabadföldi kísérleti eredményeket mutatják. PIONEER Magyarázat a grafikonokhoz: UZH - zöldanyaghozam t/ha S - szárazanyagtartalom a betakantáskor %-ban US - szárazanyaghozam t/ha-ban ADF - savas detergens rostanyag NDF - neutrális detergens rostanyag RAE - könnyen felvehető energia Magyarázat a grafikonok bevételi tételeihez: Bevétel Sk/ha - terméshozam t/ha-ban (14 % nedvességtartalommal x 4000 Sk - a szántási költségek (60 Sk 1000 kg-ra és 1 % nedves­ségtartalomra) Szabadföldi kísérleti eredmények 2000-ben - magkukorica Szabadföldi kísérleti eredmények 2000-ben - magkukorica Szabadföldi kísérleti eredmények 2000-ben - magkukorica Szabadföldi kísérleti eredmények 2000-ben - magkukorica Szabadföldi kísérleti eredmények 2000-ben - magkukorica Szabadföldi kísérleti eredmények 2000-ben - magkukorica A telepek száma - 7 Bevétel Sk-ban - 29145 ........ J s; . u. o 1 Qhtmm st«»4wtfcítftj / 00 50 TOC 550 »0 25.3 330 350 Szabadföldi kísérleti eredmények 2000-ben - silókukorica (Coralba - FA0 550) __________-11 telephely__________ 3 t ü E3 LEH S US V KF WE Szabadföldi kísérleti eredmények 2000-ben - napraforgó Szabadföldi kísérleti eredmények 2000-ben - napraforgó Szabadföldi kísérleti eredmények 2000-ben - napraforgó 1 __ VK-48

Next

/
Thumbnails
Contents