Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-17 / 13. szám, szerda
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 17. Köszönik a kiállást Eger. Ausztria nem fogja elfelejteni azt a baráti magatartást, amit a magyar kormány tanúsított az elmúlt évben, az ország nemzetközi elszigetelődése idején - közölte Hannes Pórias, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete tegnapi, Egerben megtartott sajtótájékoztatóján. (MTI) A Mirt márciusban megsemmisítik Moszkva. Az orosz űrhivatal március 6-ra tűzte ki a kiszolgált Mir űrállomás megsemmisítését -jelentették be tegnap Moszkvában. A több mint másfél évtizede Föld körüli pályán keringő, csaknem 130 tonnás Mir a Föld légkörébe lépve nagyrészt megsemmisül, egyes darabjai a tervek szerint a világóceánba csapódnak. (MTI) Különvonaton Kínába Peking/Szöul. Kim Dzsong II észak-koreai vezető tegnap Kínába utazott különvonatán, miközben a phenjani tömegtájékoztatás hírül adta, hogy Észak-Korea és Hollandia diplomáciai viszonyra lépett. Hollandia Nagy-Britanniát és Spanyolországot követte ezzel a lépésével. Kim egy hétig marad Kínában, és felkeresi Sanghajt is. (MTI) Orosz-belorusz csúcstalálkozó. Alekszander Lukasenko (balról) és Vlagyimir Putyin tegnap a Kremlben találkozott. A belorusz és az orosz kormányfők a belorusz kultúra napjának moszkvai rendezvényein részt vesznek. enyein is (CTK/AP) Orosz-japán külügyi csúcs Moszkva. „Az Irkutszkban tervezett újabb orosz-japán csúcs pontos időpontját még a héten sikerül rögzítem” - jelentette ki tegnap Moszkvában Kono Johei japán külügyminiszter, vendéglátójával, Igor Iva- nowal folytatott tárgyalásai után. Az orosz-japán külügyminiszteri találkozón mindössze egy emlékeztetőt írtak alá, amely a területi vitáról (a Kuril-szigetek déli részének hovatartozásáról) folyó közös, az 1993 utáni korszakot felölelő dokumentumgyűjtemény kiadásáról intézkedik. (MTI) Jót tett a vízumkényszer Szarajevó. Bosznia-Hercegovinában jelentősen megcsappant azoknak az irániaknak a száma, akik Szarajevón keresztül szeretnének illegálisan Nyugatra jutni, miután vízumkényszert vezettek be ebben az országban az iráni állampolgárok számára. Hasonló a helyzet a törökökkel is, hiszen tavaly több mint 14 ezer török állampolgár érkezett Bosznia-Hercegovinába, de csak 4 ezer hagyta el hivatalosan ezt az országot, a többiek feltehetően illegálisan Nyugatra jutottak. (MTI) Áldozatos munka. Eddig 594 halottat találtak a szombati salvadori földrengés után. (TA SR/AP) Rendkívüli ülésen foglalkoztak a NATO orvosai az urántartalmú lövedékek hatásával Szindróma, ami nincs Brüsszel. Tegnap a NATO orvosi bizottsága megállapította, hogy az uránmagvas NA- TO-lőszerek nem okozhatták azokat a vérrákos és egyéb megbetegedéseket, amiket a balkáni hadszínterekről hazatért katonák körében észleltek. MTI-JELENTÉS Erre a megállapításra a bizottság hétfői rendkívüli ülésén jutottak, melynek eredményét tegnap hozták nyilvánosságra. A jelentés szerint a balkáni hadszínterekről hazatért katonák körében a daganatos és a nem halálos kimenetelű betegségek aránya semmivel sem magasabb, mint a hadseregek otthoni állományánál, és a mai ismeretek szerint az egyes lőszerekben használt szegényített uránium semmiképpen sem válthat ki fehérvérűséget vagy más rosszindulatú daganatot. Az ülésen elnöklő Roger Van Hoof belga tábornok szerint a lőszerekben használt szegényített uránium a természetes formában előforduló urániumnál is kevésbé sugárzó, belégzett vagy a szervezetbe táplálékkal bekerült formában sincs számottevő mérgező hatása, mert igen gyorsan kiürül a szervezetből, roppant kis arányban rakódik le a szövetekben. Nem mutatható ki káros hatása az ideg- rendszerre, végül az uránbányászoknál sem észlelték soha a nehézfém rákkeltő hatását. Megállapították, hogy a vizsgálatok első rész- eredményei szerint a balkáni béke- fenntartó erőkben szolgált katonák körében a halálos és nem halálos kimenetelű betegségek nem fordulnak elő magasabb arányban, mint az otthon állomásozó katonáknál. Ezzel együtt a balkáni veteránok egészségi panaszait komolyan kell venni, okaik feltárására független tudományos vizsgálatokra van szükség. Az orvosi bizottság ajánlásokat fogadott el, amelyek előírják, hogy a tagországokban behatóan vizsgálják meg a balkáni veteránok elhalálozási okait, arányukat és okaikat vessék össze a fegyveres erők otthoni állományának hasonló adataival. A halálozási adatokat össze kell vetni a balkáni hadszínterek egészségre ártalmas ismert tényezőivel is. A bizottság ajánlásai között szerepel, hogy célszerű lenne az oda vezényelt katonák előzetes és utólagos orvosi vizsgálatára, egészségügyi felkészítésére közös normákat kidolgozni. Munkacsoport felállítását javasolták a kimondottan katonai célú megelőző egészségügyi eljárások összeállítására. David Lam amerikai orvosezredes, a NATO nemzetközi katonai törzsének orvostisztje rámutatott, hogy Koszovóban igen nagyarányú a nehézfémek, a radongáz, a szétszivárgott üzemanyagok okozta környezetszennyeződés, ami az egészségre a tényleges veszélyt jelenti. Szlobodan Milosevics fél, hogy elrabolhatják és kiadhatják a Nemzetközi Bíróságnak „Kérem, tegye meg a kötelességét” MTI-HiREK Belgrád/Brüsszel. Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök biztonsági garanciákat kért utódától, Vojiszlav Kostunicától - írta Glas Javností című belgrádi lap tegnapi számában. Milosevics fél, hogy elrabolhatják és kiadhatják a hágai Nemzetközi Törvényszéknek - nyilatkozta a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) pártszövetség egyik vezetőségi tagja, aki szerint Kostunica és Müosevics vitatott szombati találkozójának fő témája Müo- sevicsnek az a kérése volt, hogy ne adják ki az ENSZ-törvényszéknek. Milosevics a családja biztonságáért is aggódik, és fokozott rendőri védelemért folyamodott. Kostunica több ízben megkérdőjelezte a törvényszék illetékességét, és elutasította Milosevics kiadását. Müosevicsnek Hágában kell a Nemzetközi Törvényszék előtt felelnie háborús bűneiért - mondta Carla Del Ponte, a törvényszék főügyésze a belga Le Soirnak adott interjúban. A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnök ügyében ületékes Nemzetközi Törvényszék svájci főügyésznője tegnap este előadást tartott Brüsszelben, jövő kedden pedig Belgrádba látogat, hogy találkozzék Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnökkel, és közölje vele, mit vár tőle a törvényszék. Kostunica hétfőn értésre adta, hogy nem szándékozik fogadni Carla del Pontéval, aki azonban ragaszkodik a találkozóhoz. „Azt fogom mondani neki: ezeket a személyeket (köztük Radovan Karadzsicsot, a boszniai Szerb Köztársaság volt elnökét, Ratko Mla- dicsot, a boszniai szerbek hadseregének volt parancsnokát és Szlobodan Milosevicset) vád alá helyezte a Nemzetközi Törvényszék. íme a vádiratok, íme a letartóztatási parancsok. Kérem, tegye meg a kötelességét. Átadok mindent, még a titkos vádpontokat is” - mondta Del Ponte, hozzátéve, nincs helye alkudozásnak. Milosevicset át kell szállítani Hágába, és perének ott kell megkezdődnie. Del Ponte egyébként értelmesnek és bátornak nevezte Biljana Plavsics, a boszniai Szerb Köztársaság volt alelnöke azon lépését, hogy önként jelentkezett a hágai bíróságon. Biljana Plav- sicsra először több hetes vagy hónapos kihallgatás vár, hiszen nyomozati anyaga 32 irattartót tölt meg. Ha ez véget ér, szó lehet ideiglenes szabadlábra helyezéséről, de a főügyész úgy véli, hogy mindenkinek az a legjobb, ha rövid időn belül sor kerül pere tárgyalására is. Nastase kormányfő szerint a bölcsesség első jele a restitúciós jogszabály Elfogadták az ingatlantörvényt MTI-HIR Bukarest. A román képviselőház tegnap 222 igen szavazattal 73 ellenében, egy tartózkodás mellett elfogadta az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet egyeztetett szövegét, ami a törvény végleges elfogadását jelenti. Az egyeztetett szöveg ellen csak a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselői szavaztak, de a többi párt képviselői is fenntartásaikat hangoztatták. Adrian Nastase kormányfő pártja képviselőcsoportjának nevében elmondott beszédében hangsúlyozta, jogi szempontból nem a legtökéletesebb ez a törvény, de „első jele a bölcsességnek”, amit az is bizonyít, hogy különböző ideológiai alapokon álló pártok szavaztak mellette. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselője az RMDSZ támogatását azzal indokolta, hogy a törvénynek nagyon sok volt tulajdonos haszonélvezője lesz. A hiányosságok között azt emelte ki, hogy ez a törvény nem rendezi az államosított közösségi és egyházi ingatlanok kérdését, de reményét fejezte ki, hogy ezt a problémát egy másik törvény rendezi majd. A PRM szerint a törvény elfogadhatatlan társadalmi konfliktusokat geijeszt majd, s olyan visz- szafordíthatatlan jogi helyzetet teremt, amelyet a későbbi törvényhozások sem tudnak majd módosítani. A szélsőségesen nacionalista párt képviselői az alkotmánybíróságnál akarják megtámadni a most elfogadott törvényt. Ivanics kabinetje nem pártpolitikai célokat fog követni Új kormány Szerbiában MTI-HÍR Zágráb/Banja Luka. Tegnap hivatalba lépett a boszniai Szerb Köztársaság új kormánya, amely a mérsékeltnek tartott Milorad Dodik vezette kabinet kétéves hivatali idejének a lejártával vette át az ország irányítását Mladen Ivanics miniszterelnökkel az élen. A boszniai szerbek új kormányában a legtöbb tárcát a miniszterelnök által irányított Demokratikus Haladás Pártja (PDP) kapta meg, hét minisztérium élén e párt tagjai állnak. A kormánynak egy bosnyák tagja van, és egy tárcát kapott a Radovan Karadzsics alapította Szerb Demokrata Párt (SDS) is, jóllehet Washington többször is figyelmeztette a boszniai szerbeket arra, nem részesülnek semmiféle nemzetközi pénzügyi támogatásban, ha az ultranacionalistának tartott párt helyet kap a kormányban. Ivanics miniszterelnök bejelentette, kormányának valamennyi tagjától meg fogja követelni: miniszteri megbízatása idejére függessze fel mindenfajta párttevékenységét, és szüneteltesse párttagságát. Ivanics miniszterelnök Banja Lukában leszögezte, kormánya nem pártpolitikai célokat fog követni, és véleménye szerint ez jelenti majd az első lépést ahhoz, hogy megoldják a nemzetközi közösség egy részével” kapcsolatban felmerült problémákat. A miniszterelnök megjegyzése nyilvánvalóan arra vonatkozhatott, hogy a nemzetközi közösség nem egységes a Radovan Karadzsics alapította párt jövőjét illetően. Alkotmányellenes a türelmi zónákról szóló módosítás Nem belügyi az ügy MTI-HÍR Budapest. Alkotmányellenes az a törvénymódosítás, amely rendelet- alkotási jogot biztosít a belügyminiszter számára türelmi zóna kijelölésére - tartalmazza az Alkotmány- bíróság határozata, amelyről a testület tegnapi közleményben tájékoztatott. A szervezett bűnözés elleni törvénynek a türelmi zónák kijelölésére vonatkozó rendelkezéseit módosítani kívánó, ki nem hirdetett jogszabályt Mádl Ferenc köztársasági elnök küldte meg véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. Az országgyűlés által 2000. szeptember 5-én elfogadott módosítás lényege az, hogy amennyiben a türelmi zóna kijelölésére kötelezett önkormányzat 6 hónap letelte után sem tesz eleget e kötelezettségének, akkor a türelmi zónát 5 évre a belügyminiszter jelölné ki rendelettel. Áz ellenzéki parlamenti pártok - MSZP, SZDSZ, MIÉP - üdvözölték a döntést, mert a törvény szerintük sértette az önkormányzatiság elvét. Joshka Fisher elhatárolta magát militáns múltjától Rendőrverő miniszter MTI-HlR Berlin. A német külügyminiszter tegnap a frankfurti bíróságon tett tanúvallomásában újfent elhatárolta magát militáns múltjától. A perben Hans-Joachim Kleint terrorista szervezetben vállalt tevékenységgel, az OPEC 1975. decemberi bécsi értekezlete elleni rajtaütéssel, valamint ennek során elkövetett emberöléssel vádolja az ügyészség. Klein és Fischer 30 évvel ezelőtt közösen vettek részt a frankfurti lakásfoglaló mozgalomban, illetve utcai tüntetésekben. A mintegy két és félórás meghallgatás során Fischer beismerte a támadást, amelynek során az erőszakba torkollott utcai demonstráció végén ököllel leterített egy rendőrt. Ugyanakkor tagadta, hogy egy három évvel későbbi tüntetés alkalmával benzines palackot hajított volna rendőrökre. „Groteszknek” nevezte a Klein-perbeü tavaly decemberben tanúként kihallgatott nemzetközi terrorista, Carlos állítását, amely szerint a Fischer által a 70-es évek elején lakott frankfurti házban nehézfegyvereket rejtegettek. A vádlottat illetően úgy fogalmazott: Klein soha nem tartozott a frankfurti „sponti társaság” szellemi vezérkarához, inkább érzelmi síkon kötődött a lázongó diákok csapatához. Günter Verheugen a svéd EU-elnökség félévéről Bővítési gyorsvonat MTI-HlR Brüsszel. Svédország soros EU- elnökségének időszakában, az idei év első felében az EU-bővítés vonata gyorsvonattá válik, s a folyamatban mennyiségi és minőségi értelemben is ugrásszerű előrehaladás várható - állapította meg tegnap az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja. Brüsszeli sajtóértekezletén Günter Verheugen nagyratörőnek, de egyúttal kivitelezhetőnek nevezte a svéd elnökség bővítési programját. Megerősítette, hogy a bizottság e félévben összesen (a 12 tagjelölt ország vonatkozásában) mintegy 150 közös uniós tárgyalási pozícióra tesz majd javaslatot. Ezeknek körülbelül a 40 százaléka lesz újonnan megnyitandó tárgyalási fejezet, a többi korábban már tárgyalt témakörök ismételt elővételét jelenti. Vojiszlav Kostunica az uránfegyverek bevetéséről Szegényített lelkiismeret MTI-HÍR Athén. „A szegényített uránt tartalmazó fegyverek bevetése az egykori Jugoszlávia területén a nyugati vezetők szegényített lelkiismeretéről tanúskodik” - jelentette ki tegnap Athénban a jugoszláv elnök. Vojiszlav Kostunica azt követően nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott görög kollégájával, Kosztisz Sztefano- pulosszal. Nagy a nemzetközi közösség felelőssége az ügyben - hangoztatta a jugoszláv államfő, miközben rámutatott az ilyen jellegű fegyverek veszélyességére. Nehezményezte egyben, hogy a fegyverfajták veszélyeire vonatkozó leleplezések csak utóbb kerülnek nyilvánosságra, ahogy az az öbölháborút és a jugoszláviai eseteket követően is történt. Az emberiségnek és a jövőnek szóló fontos figyelmeztetés az eset, amely nem ismétlődhet meg - mondta.Egy jugoszláv kórboncnok szerint 400 boszniai szerb különböző rákbetegségben halt meg azokon a területeken, amelyeket a NATO 1994-ben szegényített urániummal lőtt. Zoran Sztan- kovics, a belgrádi katonai akadémia törvényszéki orvostani részlegének vezetője hétfőn kijelentette, hogy a halálesetek 10 százaléka összefüggésbe hozható az uránfegyverekkel.
