Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-10 / 7. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 10. Digitália A fiatalos, WAP-os Ericsson T20s mobiltelefon elődjénél, a T28-asnál jóval tömzsibb, bumfordibb készülék Meglepő fejlemények Csak rátoljuk a csatlakoztatható billentyűzetet, és SMS... TESZTELÉS ülsőre a telefon igen­csak egyben van, masszív felépítése lát­tán sokan tömzsi, du­ci, bumszli, vagy eh­hez hasonló jelzők használatára ragad­tatták magukat. Tény, hogy a T28- nál majdnem kétszer vastagabb, ám ennek ellenére a külső jegyei nagyon eltaláltak, sőt, végre olyan Ericsson készüléket hoztak ki, amely használat közben nem vágja zavaróan az ember kezét (T28, R320s). A fogása határozottan ké­nyelmes, ha kedvünk tartja - nyo- matékosítva a fiatalos lendületet -, a mellékelt zsinór segítségével a csuklónkon lóbálva is hurcolászhat- juk. A tesztpéldány borításként ezüstszínt kapott, jobban belegon­dolva ennek köszönhetően a négy­féle szín- és mintaváltozat közül ez az egyeden, amely nem kelt né­mi lányos érzést a szem­lélőben. A flipp alatt rejtőző gombok első ránézésre ijesztően közel állnak egymáshoz, ráadásul szo­katlan formájuk egyből kétségeket ébresztett a használhatóságukkal kapcsolatban. Szeren­csére hamar kiderült, hogy a kezelő felület igen jó minőségű, sőt, meglepő módon az elsőre idegennek tű­nő funkciógombok is többé-kevésbé ké­nyelmes beviteli eszköznek bizo­nyultak. A telefon a mára már szabványos­nak tekinthető Erics­son szoftverrel rendelkezik, ám lé­nyegesen gyorsabban vezérelhető, mint a szintén újdonságnak számí­tó A2681s. Ha már házon belüli versenyt rendezünk, érdemes megemlíteni, hogy a T20-ason sms írás közben a karakterek végre nem „csúszkálnak”, azaz a szoft­ver képes a beviteli szándékra megfelelő sebességgel reagálni. A T28-ason ez a jelenség a bil­lentyűzet keménységével kombi­nálva igencsak elvette az ember kedvét a gyorsan, lelkesedésből született üzenetek begépelésétől. Ilyenkor a szépen lassan lépkedő (csúszkáló) kurzor a készülék egyébként békés tulajdonosát az őrületbe kergethette. A kor igényeinek megfelelően a mobil képes hangmintákat rögzí­teni, majd ezek alapján hívásokat kezdeményezni. Saját memóriája a SÍM kártyánk tartalmán felül to­vábbi 100 telefonszám, 10 e-mail és 10 hangazonosító tárolására al­kalmas. Kezel rezgő hívásjelzést, amely teljesen eltérő szituációk­ban lehet a segítségünkre. Bekap­csolhatjuk megbeszélések alatt, de jól jöhet a felettébb zajos diszkóban is. A menü­ben lapozgatva enyhe meglepetésnek tűnt, hogy a készülék alkal­mas a .wml ol­dalak elérésé­re, azaz beé- ; pített WAP 1.1-es ke­resővel ren- delkezik. Tudja min­dezt a három soroskijelzőjé­nek dacára, amelyen a WAP-olás aligha élmény). Min­denesetre kipró­báltuk, szépen működik, de to­vábbra sem adó­dott egyetlen apró momentum sem, amely meggyőzött volna a csatlakozás szükségességéről. Éj­szaka viszont a kijelző zöldes-kék háttérvilágítása lenyűgöző, ilyen­kor a gombok szinte szikráznak a kitörő sugarak fényében. Ettől el­tekintve a három soros megoldás grafikai szempontból aligha fog bárkit is sokkolni, az egész menü is érezhetően inkább praktikus, mintsem figyelemfelkeltő. A játé­kok között megtaláljuk a tetrist, egy új fallabdát, az E-Mazet és az Erixet. Az első három különféle extrákkal tuningolva ideig-óráig jó szórakozásnak bizonyult, minden­képpen alkalmas arra, hogy vala­mi nagy-nagy unalom esetén elüs­sük vele az időnket (mi másért ját­szanánk a telefonunkon?). Végül érdemes megemlíteni, hogy a T20-as elsőként képes a Swatch által bevezetett internetes idő mé­résére. Ehhez nincs más dolgunk, mint a Swatch site-ról beállítani a pontos internetes időt, majd a to­vábbiakban már ehhez egyeztet­hetjük a legközelebbi chatpartin- kat. Amennyiben igényünk van rá, a későbbiekben a kijelző a rendes idővel váltogatva az internetes időről is tájékoztatni fog. Ez alap­ján egy nap 1000 impulzusra van osztva (1998.okt.23-tól) szerte a világban időzónáktól függetlenül. Teszem azt, a pontos idő most @014. Nyomós érveim nincsenek, de jó buli:). A T20 kapcsán úgy tűnt, hogy az Ericsson végre megrázta magát, és a fiatalok igényeinek megfelelő mobilt készített. Bátran változtat­tak a hagyományosan szögletes formákon, ennek köszönhetően az új telefont szinte első látásra meg lehet szeretni. Tömzsinek tömzsi, de mégis határozottan mutatós. Kisebb fajta rejtély, hogy miért nem lehetett a szokásoso igényte­len csengőhangok helyett legalább a T20-ba alapból valami poénos, ne adj isten jól hangzó dallamot feltölteni. Hiányoltuk a képüzene­teket is, ez vélhetőleg a háromso­ros kijelző átka. Persze az másik kérdés, hogy a készülék méretei aligha tennék lehetővé nagyobb kijelző beépítését. Ugyanakkor eme méretek mellett határozottan kellemes kezelőfelületet, jó minő­ségű gombokat és kellően gyors szoftvert kapunk. Az Ericsson az igényes fiatalok mobiljának szánja a T20-ast (mások tehát ne is ve­gyék!:)), jó eséllyel, ezzel nem is nagyon lőnek majd mellé. Az ára alig lesz valamivel a belépő szintű telefonoké felett, ám tudásra és ki­nézetre igencsak veri az alapmo- delleket. Méltó vetélytársa a 3310- esnek, szerintem a választás ezen a szinten már jobbára egyéni ízlés kérdése. Esetleg az Ericsson olda­lán a WAP, míg a Nokiáén a kép­üzenetek küldésének lehetősége lehet döntő érvényű. Múlt havi számunkban egy egyszerű ATI-terméket teszteltünk. A mostani leírás az egyik nagytestvért mutatja be Gyönyör egyszerű tranzisztorokból Ati All-in-Wonder Radeon csatlakozókártya ERDŐS MÁRTON Ati évek óta szisztematiku­san követi a jól bevált módszert: egy-egy új vi- deochip megjelenésekor először egy egyszerűbb kártyát készít, amelyet egyre bonyolultabb, több­célú termékei követnek. A Radeon chip sem kerülhette el sorsát, elkészült a köré épített „full extrás” Ati All-in-Wonder Radeon. A dobozban az AGP 4x-es kártya mellett kábeleket, három CD-t és leírást találunk. A kártyára 32 Mbyte DDR SGRAM és az aktív hűtésű Radeon chip mellé Ati Ra­ge Theater chipet és tévévevőt is telepítettek. Mivel a csatlakozók nem férnek el a hátlapon,, ezért külső dobozkát mellékeltek hozzá. Ezen sorrend­ben S-VHS, kompozit, valamint két RCA bemenet van a jobb és bal hangcsatornának. A kimenetek so­ra DVI csatlakozóval kezdődik, amelyet átalakítóval D-Subba ala­kíthatunk (VGA). Emellett kompo­zit és S-VHS videokimenet, sztereó jack és RCA S/PDIF Dolby Digital kimenet teszi teljessé a listát. Csodás összkép A Radeon chipet 3D-s alkalmazá­sokban, játékokban dobogós he­lyezés illeti a sebesség, a kép­minőség és tudás terén egyaránt. A nemrég megjelent DirectX 8.0-t hardveresen támogatja. A videós képességei terén is találkozhatunk több újdonsággal. Ennek a résznek a lelke a Rage Theater chip, amely feldolgozza a kimenő és bejövő je­leket, szinkronizál és tömörít. A bemeneteken érkező jeleket a kártya azonnal MPEG-l-be, MPEG-2-be vagy AVI-ba tudja tö­möríteni. A hangot kapásból szink­ronizálja a képpel, és tömöríti is. A tévévevő jó minőségű, nagy fel­bontású képet jelenít meg akár teljes képernyőn is. Újdonság, hogyha a tévéprogramot lekicsi­nyítjük, ä kép a Windows háttérké­pe lesz. Egyik legjobb tulajdonsá­ga a TV on Demand. A kártya folyamatosan rögzíti az adást a háttértárolóra az általunk meghatározott tömörítéssel. Hogy hány percet rögzít­sen, azt mi határoz­zuk meg, a határ a merevlemezünk ka­pacitása. Ha vala­melyik részlet meg­tetszett, visszateker­hetünk a rögzített részben, és végleg elmenthetjük, de közben az adást is tovább nézhetjük. Sajnos a csatornák automatikus beállí­tását követően nincs lehetőség finom- hangolásra. A tele­text külön progra­mot kapott, amely nagyon gyors, van keresőfunkciója, és támogatja a plain text üzemmódot. A kimeneteket kezdjük a monitor­ral! A fiat paneles opciót sajnos nem tudtuk kipróbálni, a VGA kimenet azon­ban nagyon jó, ami­hez az aranyozott csatlakozó is hozzájárul. A felbontásokban és a kép minőségében nem találtunk kivetnivalót. Arról megoszlanak a vélemények, hogy az Ati vagy a Matrox kártyáinak jobb-e a kép­minősége - valószínűleg közösen foglalják el a dobogó legfelső fo­kát. A tévékimenet is hibátlanul működik. A kártyához adott programcsomag vaskos. A meghajtószoftver tartal­maz minden segédprogramot, amelyek a kártya teljes tudását ki­használják. A másik két CD-re az Ulead Videostúdió 4.0 és az Ulead Cool 3D SE 2.5 került. A bevetés A kézikönyv melegen ajánlja, hogy telepítsük újra az egész Windowst, mert az sok problémának veheti elejét. Ezt mi is tapasztaltuk - de egy ilyen hardver ezt is megéri. A telepítés zökkenőmentes volt. A kártya 3D-s része hibátlanul és szélsebesen üzemelt, bár a DirectX 8.0 lehetőségeit még nem tudtuk kipróbálni. A tévévevő időzíthető, azaz előre beprogramozhatjuk a felvétel idejét. Amúgy az MPEG-1- es és az MPEG-2-es felvételkészítés hibátlanul működött egy 850 MHz-es Celeron Il-vel. A DVD lejátszás minden tekintet­ben jó, nem történt képkihagyás, a megjelenített kép vetekszik a Sig- ma-Desing Hollywood Realma- gic+ kártyáéval. Az Ati All-in-Wonder Radeon min­den tekintetben kimagasló minőségű videoalrendszer. Bár nem olcsó, de ha szép lassan összadjuk egyes részeit, meglát­juk, előnyös áron juthatunk hozzá mindenhez, amire valaha is szük­ségünk lehet. A tizes skálán nyugodt szívvel oda­ítélhetjük neki a 9,9-es osztályza­tot, pedig néhány izgalmas le­hetőségét, például a Guide Plus+-t (csak Észak-Amerikában alkal­mazzák) és az S/PDIF-et nem tud­tuk kipróbálni. MATAV-HIREK Elemzik az emberi génállományt Az ember genetikai információ­nak feltérképezése után a tudó­soknak olyan technológiára van szükségük, amellyel hatéko­nyan elemezni tudják az adato­kat. A NuTec cég ígérete szerint az IBM egyik leggyorsabb szu­perszámítógépével felfegyver­kezve a betegségek hátterében rejlő génkombinációk 447 év helyett 1 hónap alatt megfejthe- tővé válnak. Az IBM már meg is kezdte a hiheteden számítási teljesítménnyel rendelkező komputer összeszerelését, amely egyeden másodperc alatt 7500 milliárd művelet el­végzésére lesz képes. A számító­gép-óriás paraméterei alapján biztos helyet tudhat magáénak a világ tíz leggyorsabb szuper- komputerét tartalmazó listán. A szuperszámítógép a Human Genome Project által nemrég megállapított DNS-bázissor- rend egészében igyekszik majd megtalálni azokat a géneket, il­letve ezek kombinációit, ame­lyekről bebizonyítható, hogy együtt felelősek egy-egy beteg­ség kialakulásáért. Becslések szerint egy ekkora munka elvégzésére egy ádagos számítógépnek 447 évre lenne szüksége - közölte Micheál Mott, a genetikai adatbázishoz szoftvert fejlesztő NuTec válla­lat szóvivője. Mott elmondta, az általuk kidolgozott keresési és összehasonlítási algoritmussal, valamint az IBM szuperszámító­gépével ez az idő mindössze 1 hónapra rövidül. A NuTec maga nem vesz részt közvetíenül a kutatásban, ugyanis a cég kizá­rólag technológiai oldalról segí­ti a tudósok munkáját. Az IBM szuperkomputer gépidejét és a rajta található speciális szoftve­reket bérbe adják azoknak az egyetemi kutatóközpontoknak és vállalatoknak, amelyek az emberi génállomány felderíté­sére szakosodtak. Az egyes betegségeket okozó génkombinációk elemzése több embertől vett genetikai mintán alapszik. Feltételezések szerint az emberi genetikai állomány (genom) 80-140 000 gént tar­talmaz, amelyek esetíeges „meghibásodása” felelős lehet rákos megbetegedésekért, szív­ás érrendszeri problémákért, valamint más kórokért. A beteg­ségek többségét nem egyetlen, jól azonosítható gén, hanem gé­nek egy csoportja okozza, amely a feladatot jelentősen megnehezíti. A kutatók remé­nyei szerint a gigabájt méretű adatbázisok összehasonlításá­val, elemzésével nem csak a gé­nek elhelyezkedését, de az egyes betegségeket okozó kom­binációkat is képesek lesznek megállapítani, amely minden­képpen áttörést jelent az orvos- tudomány történetében. Az IBM által felajánlott szuperszá­mítógép egyébként 1250 eServer füzére, amelyeken a Kék Óriás DB2 nevet viselő adatbázis-kezelője fut. A rend­szer 2,5 terrabájt memóriával, 50 terrabájt háttértárral és nagysávszélességű hálózati inf­rastruktúrával rendelkezik. A NuTec elemző-szoftverei az interneten keresztül is elérhető­ek lesznek, így a programba a kutatók a világ bármely pontjá­ról bekapcsolódhatnak. Megjelent az új Napster Bár még nem lehet tudni, ho­gyan fog végződni a Napster el­len folyamatban lévő per, a leg­népszerűbb zenecserélő hálózat zavartalanul dolgozik tovább: közreadták szoftverük új válto­zatát, amellyel a fejlesztők ígére­te szerint könnyebben lehet megtalálni az egyes zeneszámo­kat. Finomodtak a Napster 2.0 beta 8 nevet viselő program ke­resési lehetőségei: például egy mínuszjel segítségével jelezhet­jük a rendszernek, hogy egy adott keresésnél mi legyen kivé­tel, vagyis az eredménylistát megjelenítése során mit ne tálal­jon elénk. A program lehetősé­get ad a fájlok átnevezésére is a Napsteren belül. Ezen kívül több hibát is kijavítottak az előző vál­tozathoz képest. A szolgáltatás csevegőszobáiban zajló beszél­getések szerint az új változat ve­gyes fogadtatásban részesült: míg egyesek örülnek az eddig hi­ányolt funkcióknak, mások sze­rint újabb hibák kerültek a prog­ramba. Volt, akinek nem sikerült beállítania egy tetszőleges map­pát a letöltésnek: a zenék mind a C: meghajtó főkönyvtárába ke­rültek. Mások arra panaszkod­tak, hogy a 8-as béta nem enged­te őket csatlakozni más, Napster- jellegű szolgáltatást nyújtó szer­verekre, például a Napigatorra Az IBM befektet a Linuxba Az IBM vezetője az eBusiness konferencián bejelentette, 2001- ben vállalata 1 milliárd dollárt fordít a Linux operációs rend­szerrel kapcsolatos fejlesztések­re. Louis Gerstner ezt követően közölte, az IBM elnyerte a Shell szuperkomputerre kiírt pályáza­tát is, amelynek köszönhetően ja­nuárra megépítik minden idők egyik legnagyobb linux-alapú számítógép-füzérét. A meglepő­en nagy összegből az IBM kom­puter üzletágának műiden egysé­gét támogatni kívánja, a szerver- környezet fejlesztése mellett az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak a Linuxra épülő asztali modellek, a hordozható számító­gépek, illetve a nagygépes rend­szerek. Az 1 milliárd dolláros fej­lesztési költség mellett az óriás- vállalat a jövőben intenzív rek­lámkampányba kezd termékei­nek népszerűsítése érdekében. Gerstner elmondta, hogy 2001- ben 625 millió dollárt kívánnak fordítani hirdetésre. Szakértők a hír bejelentését követően máris párhuzamot vontak a Microsoft szeptemberi közlésével, misze­rint a szoftveróriás éves 4 milli­árd dolláros fejlesztési költéségé­nek 80 százalékát állítja a .Net tervezet mögé. Többen úgy vélik, az IBM támogatásával a Linux az operációs rendszerek piacának jelentős szeletét szakíthatja ki. Gerstner másik bejelentése sze­rint a Shell az IBM-et bízta meg annak a szuperszámítógépnek a megépítésével, amelyet az olaj- társaság a jövőben a feltárások és a termelés irányításában fog felhasználni. A komputerrend­szer számítókapacitásának zö­mét a vüág különböző pontjairól beérkező szeizmikus adatok érté­kelésére fogják fordítani. Az IBM az 1024 eServerből álló számító­gépfüzér összeszerelését 2001 ja­nuárjára fogja befejezni, a 32 speciális állványzatra telepített szervereket Red Hat Linux fogja üzemeltetni. A szerződésben fog­laltak szerint a Shell a rendsze­rért 3 mülió dollárt fizet a számí­tógépgyártónak. Ugyan mi szépsége titka?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents