Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-08-02 / 31. szám
10 2000. augusztus 2. Nedves és száraz rekordok A legnagyobb A világ legnagyobb beltengere (tava) a Kaszpi-tenger a volt Szovjetunió déli és Irán északi részén. Hossza 1225 km, felülete 371 800 km2. Teljes területének 38,5%-a, 143 200 km2 tartozik Iránhoz, ahol a neve Daijá-je-Khazar. Legnagyobb mélysége 1025 m, és felszíne 28,5 m-rel van a tengerszint alatt. Sós vizének össztérfogata becslések szerint 89 600 km3. A legmélyebb A világ legmélyebb tava a közép-szibériai Bajkál-tó, mely 620 km hosszú és 32-74 km széles. A tóban levő Olkhon-hasadék mélysége 1957-es mérések szerint 1940 m, tehát a tófenék 1485 m-rel van a tengerszint alatt. A legmagasabban fekvő A legmagasabb, gőzhajókkal hajózható tó a világon a dél-amerikai Titicaca-tó (legnagyobb mélysége 370 m), melynek felülete 8285 km2. Ebből 4790 km2 Peru, 3495 km2 pedig Bolívia területére esik. A 209 km hosszú tó 3811 m-rel a tengerszint fölött fekszik. Édesvizű A legnagyobb kiterjedésű édesvizű tó az észak-amerikai Nagy-tavak egyike, a Felső-tó. Teljes felülete 82 350 km2, amelyből 53 600 km2 esik az USA Minnesota, Wisconsin és Michigan államainak területére, 28 750 km2 a kanadai Ontarióéra. 182 m-rel a tengerszint fölött fekszik. A legnagyobb víztartalmú édesvizű tó a szibériai Bajkál-tó, kb. 23 ezer km3-rel. Felszín alatti tó A vüág legnagyobb föld alatti tava valószínűleg a namíbiai Drachenhauchlochá barlangban található. 1986- ban fedezték fel, területe 2,13 hektár. 60 m-rel fekszik a felszín alatt, mélysége 90 m. Sivatag A Föld szárazföldfelszínének majdnem egynyolcada szárazság sújtotta terület, ahol az évi csapadékmeny- nyiség nem éri el a 25 cm-t. A legnagyobb sivatag az észak-afrikai Szahara. Legnagyobb nyugat-keleti átmérője 5150 km. Szélessége észak-déli irányban 1275 km és 2250 km között van. Területe kb. 8,4 millió km2. A terepszint az egyiptomi el-Kattára horpadás tengerszint alatti 132 m-es mélységétől a Csádban található Emi Koussi hegy 3415 m-es magasságig változik. A napi hőmérséklet-ingadozás a Nyugat-Szaharában 45 °C is lehet. Illeszd a helyére a számozott részek közül az egyetlen odaillő darabot. A helyes megfejtést ragaszd fel egy levelezőlapra, vagy írd be a megfelelő számot. Verssarok Bella István Csodák és csudák Egyszer júliusban kéken havazott, ebcsivitelésre madár ugatott. Füvek kék tavára tehéncsorda szállt, sárga égen zöld nap kék dalt kóricált. Virágok torkába lepke fészkezett, s mindez még egy percig se történhetett. Félig leeresztett szempillámon át néztem, ámuldoztam: De csuda világ. De hogy kinyitottam szemem, a csoda eltűnt, s minden szürke lett és mostoha. Minden fény s varázslat köd lett, s jeltelen... De azóta gyakran behunyom szemem. Kópé Orosz népmese A kakas és a róka Rókaszagot érzett a kakas, hát sietve fölmenekült egy fa tetejére. Kakasszagot érzett a róka; behúzódott a bozótba, és törni kezdte a fejét, hogyan csalhatná tőrbe és ejthetné zsákmányul a kakast. Nagyszerű tervet eszelt ki. Előbújt a bokrok közül, odafutott a fa alá, melynek tetején pillogva őrködött a kakas, és mézesmázos hangon fölszólt:- Ó, milyen öröm, drága barátom! Kitört a béke, vége a harcnak! Engem küldtek hírnökül, hogy tudassam veled s mind a világgal: nincs mit félni többé senki fia szárnyasnak, róka többé tyúkra, kakasra étvágyat sosem kap; bármily hosszú háború dúlt is köztünk, mától fogva szent a béke, emléke sincs a viszálynak! Nosza, kedves barátom, ne gunnyassz az ágon; örvendj, s adj is tanúságot róla, röpülj a karomba, borulj a nyakamba, s váltsunk egymással tesvéri csókot! - A kakas csak pillogott, de nem szólt egy árva szót sem.- Hogyan? - kérdezte a róka.- Talán nem örülsz a békességnek, frigynek, barátságnak? Nem tetszik neked, hogy a mai naptól fogva szövetségben állnak szárnyasok és rókák? Mire vársz, kérlek? Égek a vágytól, hogy keblemre szorítsalak, de sajnos, nincs sok időm, sürget a kötelesség: másoknak is meg kell vinnem a jó hírt. A kakas most se szólt, csak pillogott.- Siess, siess! - mondta a róka. - Éppen csak keblemre vonlak, meg is csókollak, aztán megyek tovább. Fölsandított a fára; s ekkor végre megszólalt fönt a bölcs kakas az ágon.- Szívemre ír a békehír - mondta. - Végtelenül boldog vagyok, hogy ilyen szép hírt hallhatok, és még sokkalta boldogabb, hogy a hír futára te vagy. Bár - úgymond, s pillog egyet, majd elnéz a messzeségbe - úgy látom, máris világszerte tudnak a békekötésről. Ott ugyanis mintha két agarat látnék... Igen, jól látom, valóban két agár közeledik, de egek ereje, milyen sebesen! Mint a kengyelfutók, hozzák ők is a jó hírt! Nagy öröm ez - és meg- emelintette a szárnyát, mintha leszállni készülne a fáról -, valóban nagy öröm, hogy nemcsak kettesben kell ünnepelnünk, hanem tüstént négyen leszünk hozzá.- Hogyhogy négyen? - mondta riadtan a róka. - Mit gondolsz, ráérek én megvárni, míg azok a mihaszna mamlaszok ideérnek? Mondtam, hogy még sokfelé kell mennem... - De ezt már futtában mondta. Futott, egyre sebesebben és egyre dühösebben, hogy terve füstbe ment, és kakaspecsenye helyett az irháját kell mentenie. A kakas meg csak ült, ült bölcsen az ág hegyén, pillogva nézte, hogy mozog a menekvő róka nyomán a cserjés, és magában, befelé, nagyot mosolygott. 4. Aki érti a Ozogány Ernő Bár sok legenda kering a fizikusokról, akik álmukban is a matematika nyelvén beszéltek, tény, hogy minden idők legnagyobb zsenije, Albert Einstein nem jeleskedett ebben a tudományban. Amikor első jelentős elméletét volt egyetemi tanára, Hermán Minkowski elolvasta, meglepődve kérdezte kollégáit: „Ez ugyanaz az Einstein, akit néhány éve tanítottam? Akkor úgy tűnt, nem sokat tud.” Nem volt teljesen igazságtalan ez a jellemzés, hiszen minden idők legnagyobb természetfilozófusa matekos barátai segítségére szorult. Első a sorban egykori osztálytársa, Josef Grossmann. Legismertebb cikkei alatt kettejük neve szerepel azzal a kitétellel, hogy Grossmann csak a matekos részért vállal felelősséget, a dolog fizikai oldaláért Einsteinen kell elverni a port. Nagy kár: épp az forgatta fel a világot, így napjainkra csak Einstein neve forog közszájon, Grossmant teljesen méltatlanul elfelejtette az utókor. A következő a sorban egy hazánkfia volt: Lánczos Kornél. A székesfehérvári születésű tudós a budapesti Tudományegyetemen a kor legjelentősebb egyetemi oktatóinak, Eötvös Lorándnak és matekot Fejér Lipótnak a tanítványa. Kezdetben villamossági kutatásokat folytat, később a gravitáció felé fordul a figyelme. Mivel Einstein életét is ez a kérdés tölti ki századunk tízes éveitől kezdve, törvényszerű volt kettejük találkozása. Ennek eredménye az atomelméletben is megnyilvánult. A fizikán belüli forrongás a húszas években egy kitörő vulkán fortyogásával ért fel. Ekkor hat-nyolc év korkülönbség egyben szemléletbeli szakadékot is jelentett. Einstein alig múlt negyvenéves, amikor nyüvánosan beismerte, hogy az „ifjútörök”, 1901-ben született Heisenberg tevékenysége az ő számára túl bonyolult. Nem volt egyedül: az „öreg”, harmincegy éves Lánczos Kor nél és a harminchetet betöltő Erwin Schrödinger is osztozott nézetében. Nem tudtak belenyugodni a ténybe, hogy ha Newton óta leírhatók egyenletekkel a fizikaijelenségek, ráadásul ha de Broglie-nak igaza van, hogy az elektron hullámtermészetű lehet, akkor az atomba hatolva miért nem használható a hagyományos matematika. Ma már tudjuk, hogy igenis nagy szükség van az új szemléletmódra és az új matematikai eszközökre. Ettől függetlenül Lán- czosnak és Schrödingernek sikerült a szinte lehetetlen: hagyományos matematikai eszközökkel leírni az elektron mozgását, ugyanolyan pontosan, helyesen és legalább egy fokkal egyszerűbben, mint ahogy azt Heisenberg 1924- ben tette. Történetünk idején, 1926-ban a két tudós nem ismeri egymást, így nincs is személyes kapcsolat közöttük. Mindketten egy hullámfüggvény segítségével írják le az elektron mozgását. Lánczos Kornél a publikálásban egy hónappal megelőzi Erwin Schrödingert. A hatás leírhatatlan: a fizikusok nagy részének óriási kő esik le a szívéről: lám nem kell az új matekot megtanulni, kitűnőLukács Zsolt és Rácz Noémi rajza en működik a régi is! Sajnos, a Lánczos- féle elmélet bajba kerül: Wolfgang Pauli, az éppen kibontakozó új fizika vezéralakja hibát vél felfedezni magyar kollégája számításában. Róla tudni kell, hogy talán minden idők legszókimondóbb fizikusa. Még az istenített Einsteint is megpiszkálta. Ezt egy hozzá írt levele is bizonyítja, amelyben egy fiatal tehetséges kollégát a következőképpen ajánl be a fizika koronázatlan királyának: „Ez a fiatalember jó fizikus, bár nem tudja kellőképp megkülönböztetni a matematikát a fizikától. De ez Önt, kedves Mester, valószínűleg nem zavarja majd, mert a szóban forgó különbséget már jó ideje Ön sem érzi.” Nem tudni, mennyiben volt igaza Einsteinnel kapcsolatban, viszont tény, hogy igazságtalan volt Lánczos Kornélhoz. Ugyanis a Nemzetközi Elméleti Fizikai Központ a hetvenes években - egy évvel Lánczos Kornél halála után - igazat adott a magyar tudósnak, elismerte, hogy a nagy Pauli tévedett, „visszaadta” neki az elsőséget Schrödingerrel szemben. Ez azonban mit sem változtat a tényen, hogy a hullámegyenlet kidolgozásáért az 1933-as fizikai Nobel-díjat Erwin Schrödinger Paul Maurice Dirac angol fizikussal megosztva kapta. Az igazságosztásra és a szánom- bánomra ezúttal is túl későn került sor.
