Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-12-06 / 49. szám

Politika 2000. december 6. 3 Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke: „Bizonyítékaink alátámasztják, hogy a magyarok autonómiára törekszenek” Nem kell se híd, se roma egyetem Szentgáli Anikó A Szlovák Nemzeti Párt lépten- nyomon bírálja a kormányt, azt meg végképp nem tudja lenyelni, hogy az MKP is tagja a koalíció­nak. A nemzeti képviselők ro­mákkal és magyarokkal kapcso­latos botrányos kijelentései nem egy esetben kiváltották a külföld bírálatát is. Anna Malíkovával, az SNS elnökével a magyar-szlovák kapcsolatokról és a sikertelen népszavazásról beszélgettünk. A referendum kudarca után a Szlovák Nemzeti Párt átértéke­li-e politikáját? Természetesen részletes elem­zést készítünk a népszavazáson való alacsony részvétel okairól. Le kell vonni a tanul­ságot, hogy ilyesmi még egyszer ne for­dulhasson elő. Nyil­vánvalóvá vált az em­berek érdektelensé­ge. A referendum eredményét jelentős mértékben befolyá­solta az ellenzék szét- forgácsoltsága is. Mi őszintén változtatni akartunk a szlovákiai helyzeten. De nem­csak azt kellett volna hangoztatni, hogy változtatni akarunk, hanem azt is, hogyan. A HZDS képviselőinek a kijelentései is összezavarták a polgárokat, ami­kor a választások utáni elképzelé­seikből kihagytak bennünket. Nem volt szerencsés, hogy a ci­gány párttal, a kereszténydemok­ratákkal és a Smerrel való együtt­működésről beszéltek. Vladimír Meciar úgy nyilatkozott, az SNS-szel nem akarná kormá­nyozni az országot. Nem gondol­ja, hogy ő és mozgalma csak ki­használta önöket? Ez azt jelentené, hogy mi gyen­gék vagyunk, passzívak, hogy nincs meg a magunkhoz való eszünk, hogy ki lehet bennünket használni? Ez nem igaz. Azért tá­mogattuk a népszavazást, mert esélyt akartunk adni a polgárok­nak, mert elégedetlenek vagyunk a jelenlegi kormánnyal. Ön korábban azt mondta, azok­kal a politikai pártokkal hajlandó együttműködni, amelyek megfe­lelnek bizonyos szempontoknak. Melyek ezek a szempontok, és ha a Magyar Koalíció Pártja is megfelelne nekik, együttműköd­ne vele? Potenciális partnereinknek bizo­nyos nemzetállami érdekeket kell képviselniük, és őszintén szólva a magyar párt ezeket a prioritáso­kat nem ismeri el. Elég, ha meg­nézzük az MKP kormányban be­töltött szerepét: programja kizá­rólag egyetlen kisebbség igényei­re épül. Az MKP politikusaival nem magyarságuk miatt nem tu­dok együttműködni, hanem a programjuk miatt. Például Csáky úr nem az összes kisebbségért harcol, hanem csak a magyaro­kért, akiknek ráadásul áüagon fe­lüli jogaik vannak; Európában Szlovákia kivételnek számít eb­ből a szempontból. Ezt a magya­rok körében végzett felmérés is alátámasztja. Végeztek-e felmérést arról is, hogy a magyarok valóban akar­nak-e politikai autonómiát? Bugár Béla ezt többször cáfolta, akkor az SNS minek alapján han­goztatja az ellenkezőjét? Bugár úr valóban cá­folta ezt, de megvan­nak a bizonyítékaink, melyek egyértelmű­en alátámasztják, hogy a magyarok au­tonómiára töreksze­nek. Csáky Pál maga is elismerte, hogy a javasolt magyar többségű megyét sze­rencsétlen lépés volt Komárom megyének elnevezni, mert auto­nómiát sugall. Telje­sen mindegy, mi lesz a megye neve. Ha lét­rejön, az a politikai őskorba való visszatéréssel egyenlő. Bugár úr érzékeny, nem szereti az autonó­mia kifejezést, de mi más lenne az? A nyelvi chartát is úgy akar­ják elfogadtatni, hogy kizárólag a magyaroknak biztosítson kollek­tív jogokat. A charta eredeti rendeltetése: védelmet nyújtani a rászorulóknak. Véleményem sze­rint inkább a ruszinoknak volna szükségük védelemre, nem a ma­gyaroknak. További bizonyítéka­ink is vannak, például néhány fénymásolat a szlovákiai magyar politikusok Budapesten tett kije­lentéseiről, hogy Szlovákiát gaz­dasági szempontból is uralni sze­retnék. Ezt nem én találtam ki, a magyar sajtóban is megjelentek hírek arról, hogy a magyar tőke hogyan fog hazánkba áramlani. Tehát kulturális és gazdasági szempontból is függetlenné válik a déli terület, és ahogy Bugár úr mondta: az egyesült Európában az országhatárnak nem lesz je­lentősége. Dél-Szlovákiában igenis autonómiát akarnak, csak másképpen nevezik. A magyar tőke Szlovákiába való áramlása természetes folyamat. A határ menti régiók gyümölcsö­ző együttműködése Szlovákiá­nak csak a javára válhat, nem gondolja? Csacánál három ország: Lengyel- ország, Csehország és Szlovákia találkozik, ám ott üyesmiről nem beszélhetünk. A csehek nem vásá­rolják fel a szlovák cégeket, nem akarják gazdaságüag uralni az or­szágot. A határ menti együttmű­ködés híve vagyok én is, ám Dél- Szlovákiában nem erről van szó. Önök gyakran beszélnek arról, hogy Dél-Szlovákiában állítólag elnyomják a szlovákokat. Nem gondolja, hogy ezek a szlovákok a népszavazáson kinyilváníthat­ták volna elégedetlenségüket? Ennek ellenére ők sem mentek el szavazni. Én is megdöbbentem, hogy Dél- Szlovákiában olyan kevesen vet­tek részt a referendumon. Az egész országban kevesen szavaz­tak, ami a korábban említett ér­dektelenséggel, a minden mind­egy hozzáállással magyarázható. Ami a szlovákok elnyomását ille­ti, próbálja magát az ott élők he­lyébe képzelni. A szlovákoknak csak ez a kis országuk van, ahol valaki azért nem kap munkát, mert nem tud magyarul. Dunaszerdahelyen a magyar ál­lam pecsétjével látják el a bizo­nyítványokat. Ha egy külföldi tu­rista kezébe kerülne egy ilyen bi­zonyítvány, azt hihetné, hogy Dunaszerdahely Magyarország­hoz tartozik. El tudja képzelni, hogy például Békéscsabán szlo­vák állami pecséttel ellátott bizo­nyítványt kapjanak a tanulók? Igen, ha egy szlovák egyetem ki­helyezett kara működne Békés­csabán. Akkor jó a fantáziája. A magyar- országi viszonyokhoz képest ez elképzelhetetlen. Ön bírálta Orbán Viktor magyar kormányfőt is a Komárom me­gyével kapcsolatos kijelentésé­ért. Orbán a Domino Fórumnak adott interjúban külön hangsú­lyozta, hogy nem akar más or­szág belügyeibe avatkozni. Ha a szlovák állam is támogatja a kül­földön élő szlovákokat, a magyar kormányfő miért nem biztosít­hatja támogatásáról a szlovákiai magyarokat? Erre Orbán úrnak is joga van. Vi­szont ha valamit kijelent, később pedig azt mondja, nem úgy gon­dolta, az az ő problémája. Orbán úr nem magánszemély, hanem Magyarország hivatalos képvise­lője. Minden politikus tisztában van azzal, mi számít más ország belügyeibe való beavatkozásnak, és mi nem. Tudatosítani kell vég­re, hogy Szlovákia független ál­lam, államalapító nemzete a szlo­vák. A szlovákoknak sokáig nem volt saját államuk. Most végre van, ez a mi hazánk, mely iránt tisztelettel tartozunk. Ezt a tiszte­letet követeljük meg Szlovákia ki­sebbségeitől is. A határ men­ti együttmű­ködés híve vagyok, ám Dél-Szlová­kiában nem erről van szó. Mint egy westernfilmben, Prokessel. Szeretnek csípőből tüzelni, TA SR-felvételek A fokos a keménység jelképének számít. A Dzurinda-kabinet áldását adta a Párkány és Esztergom közötti Mária Valéria híd újjáépítésére. Önök ezt miért nem hagyták jó­vá? Attól tartottak, hogy a ma­gyarok majd ezen a hídon vonul­nak be Dél-Szlovákiába? Nem, ettől nem tartottunk. Én azon a véleményen vagyok, hogy annak kellene újjáépíteni, aki le­rombolta, és éppen a hivatalos magyar hadsereg robbantotta fel a háború végén, menekülés köz­ben. Nem a szlovákok tették tönkre, akkor miért mi építsük új­já? Úgy vélem, ez egy drága gesz­tus, melyet az Európai Unió Szlo­vákiával és Magyarországgal kö­zösen finanszíroz. A híd a dunai hajózás szempontjából is bonyo­dalmakat okoz, s csak egy na­gyon kis területnek válik a hasz­nára. Van erre pénzünk most, amikor Szlovákia gazdasági hely­zete egyáltalán nem nevezhető normálisnak? Szerintem nincs. Úgy tűnik, mintha személyes el­lenszenvet érezne a magyarok iránt. Miért nem szereti a magya­rokat? Örülök, hogy feltette ezt a kér­dést. Nem hiszem, hogy ez igaz volna, esetleg a politikusokkal kapcsolatos bírálataim alapján tűnhet így. Nem vagyok rossz ember, és nem gyűlölök valakit csak azért, mert magyar nemzeti­ségű. Még a főiskoláról vannak magyar barátaim, a mai napig ta- lálkozgatunk. Sohasem volt problémánk a kommunikációval, sőt az egyik kolléganő nagyon szép földrajztankönyveket ír szlo­vák és magyar tanulók számára. Kellemes élményeim is vannak a magyarokkal. Nemrégiben a nyitrai Hviezda Rádió stúdióven­dége voltam, és egy hölgy betele­fonált. A kiejtéséből azonnal tud­tuk, hogy magyar nemzetiségű, és maga is bevallotta, hogy prob­lémái vannak a szlovák nyelvvel. Ez a hölgy szó szerint azt kérdez­te, ha a SNS kormányra kerül, megvédjük-e az embereket az olyan politikusoktól, mint Bugár és Duray. Ez is azt bizonyítja, hogy az egyszerű emberekkel le­het jó viszonyt kialakítani. Vi­szont az MKP-politikusokkal szemben tartani kell a távolságot. Róbert Fico szerint a Magyar Koalíció Pártjának és a Szlovák Nemzeti Pártnak mindig ugyan­azon az oldalon kellene lenniük. Ezek szerint Fico úr még sok min­dent nem értett meg a politiká­ból. Tisztelem őt, remélem, való­ra válik az álma, és egy szép na­pon ő lesz a kormányfő, ám még sokát kell tanulnia, erre a posztra politikailag és szakmailag is jól fel kell készülnie. Azt állítani, hogy a két párt lényegében ugyanaz csak pepitában, arról ta­núskodik, hogy még nem értette meg a köztársaság lényegét. Ön azt mondta, ha Vííazoslav Móric a romákkal kapcsolatos kijelentése miatt bíróság elé ke­rül, hajlandó a képviselő javára vallomást tenni. Felmerül a kér­dés, mi a különbség ön és Móric úr között? Móric rezervátumok­ba zárná a romákat, ön ellenzi, hogy roma egyetem legyen Kas­sán. Szerintem fölösleges luxus egye­temet alapítani annak az öt-tíz ci­gánynak Szlovákiában, akik ké­pesek lennének azt elvégezni. Ha Nyugat-Európa meg akarja olda­ni a romaproblémát, azt ne Szlo­vákia rovására tegye! Nem a főis­kolai végzettség biztosítása okoz gondot hazánkban, hanem az, hogy nem tudjuk mivel etetni a romákat. Nincs hol lakniuk, embertelen körülmények között élnek. Nem szeretem az üres frázisokat, és ez az egyetem is an­nak számít, mert a konkrét problémá­kat nem orvosolja. Ez az egyetemalapítás olyan, mintha annak az embernek, aki na­pok óta nem evett, gyönyörű, aranyo­zott ruhát adna vala­ki, és azt mondaná: gondoskodtam róla. Ettől a ro­mák még nem fognak jóllakni. Ami Móric urat illeti, valóban azt mondtam, hogy a bíróság előtt is elmondanám a vélemé­nyemet. Ki kell végre mondani az igazságot, nehogy úgy jár­junk, mint a mesében, ahol a ki­rály meztelenül járt, csak senki nem mert rámutatni. Móric úr azt mondta, rezervátumokban végzik a romák, én ennél kémé- ♦ nyebben fogalmazok: szerintem a romák már most rezervátu­mokban vannak. A roma telepü­léseken elkülönítve élnek, a többségi társadalom nem akar érintkezni velük. Rossz rágon­dolni, mi lesz tíz év múlva, ha nem oldódik meg ez a probléma. Súlyos demográfiai és gazdasági következményei lesznek. Amikor ön átvette Ján Slota he­lyét a párt élén, sokan változásra számítottak. Ön elődjéhez ha­sonlóan szintén radikálisan feje­zi ki magát. Mi a különbség Malíková és Slota között? Nagyon szívesen használnék szép, finom kifejezéseket, és mo­solyognék a világra, mint egy ki­rakatbaba. Radikálisan fejezem ki magam, mert a hazánkban ta­pasztalható problémák más kife­jezésmódot nem viselnek el. Nem álomvilágban élek, két lábbal ál­lok a földön. Slotával ellentétben én nem használok vulgáris kifeje­zéseket, de néven-nevezem a dol­gokat. A másik fontos különbség, hogy a párt a vezetésem alatt je­lentős lépést tett előre, és jó esé­lye van arra, hogy standard euró­pai párttá váljon. Minduntalan a rossz gazdasági és szociális helyzet, a nagy mun­kanélküliség miatt bírálja a kor­mányt. Ön Csaca polgármestere, ahol szintén nem ideális a hely­zet. Hogyan próbál a saját városá­ban javítani ezeken a dolgokon? Amikor megválasztottak, azt mondtam: kis városban ne csinál­junk nagy politikát, mert ráfizet­hetünk. Éz érvényes a kis Szlová­kiára is. Természetesen Csacán sem rózsás a helyzet. Mint min­denhol, itt is a természetes sze­mélyek adójából van a legtöbb bevétel, ez viszont a munkanélkü­liség arányával szorosan össze­függ. Az előző választási időszak­ban 12 százalékos volt a munka- nélküliség, mostanra 24 százalék­ra nőtt. A legnagyobb problémát a fűtés jelentette. Elmaradt az ál­lami támogatás, a rendszer szinte összeomlott, a telek viszont na: gyón hidegek. Sokszor a sze­münkre vetik, hogy a Szlovák Nemzeti Párt elutasítja a külföldi befektetőket. Ez nem igaz. Csacán sem tudtuk egyedül meg­oldani a fűtésproblémát, és ver­senypályázatot írtunk ki; egy francia cég nyerte meg, amely 100 milliót fektet be nálunk. De mi nem adtunk el semmit, hanem 20 évre bérbe adtuk a rendszert, és létrejött egy közös szlovák­francia részvénytársaság. Ez jó példa lehet a szlovák politikusok számára is, hogyan lehet együtt­működni a külfölddel - Szlovákia kiárusítá­sa nélkül. Az utóbbi hetekben egyre több hír jelenik meg a nemzeti párt és a skinheadmoz- galom lehetséges kapcsolatáról. Ho­gyan viszonyul az SNS ehhez a mozga­lomhoz? Az SNS-nek nincs, nem volt, és soha nem is lesz köze a skinheadekhez. Mi a szlovák nemzet legjobb hagyományaiból indulunk ki, melyek mindig pozi­tív töltetűek voltak. A bőrfejűek mozgalmának semmi köze a szlovák hagyományokhoz, a mi programunk nem a gyűlöleten alapul. A szlovákiai skinheadek két nagy csoportra oszlanak: nacio­nalistákra és nemzeti szocialis­tákra. Ez utóbbiak a fasiszta ide­ológiát hirdetik, tisztelik és cso­dálják Hitlert. A nacionalisták el­utasítják Hitlert, és a nemzetet, a »tiszta és fehér Szlovákiát« he­lyezik előtérbe, akárcsak az önök pártja, de túlzott hazasze­retetüket erőszakos tettekkel próbálják bizonyítani. Ez már sovinizmus. Mi nem va­gyunk soviniszták. Nem harco­lunk a szlovák nemzet felsőbb­rendűségének biztosításáért, mi a békés együttélésre törekszünk. Fölösleges luxus egyete­met alapíta­ni annak az öt-tíz cigány­nak Szlová­kiában.

Next

/
Thumbnails
Contents