Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-11-15 / 46. szám

2 2000. november 15. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap Kommentár Uniós „bizonyítvány” Kedves hallgatóink, kétezerkettő november tizenharmadika van. Az új parlamentben a templom egerei szerezték a legtöbb helyet... Rajz: MS-Rencín Feiülnézet Szigetországi vasfüggöny Kövesdi Karoly____________ Kevés figyelmet szentelt a sajtó a nemrég Szlovákiában járt Zbigniew Brzezinsky kijelenté­sének, aki azt mondta, kissé vegyes érzelmekkel érkezett hozzánk, mert itt megoldatlan a kisebbségi kérdés. Márpedig két volt amerikai elnök nem­zetbiztonsági tanácsadójának véleményére illik legalább annyira odafigyelni, mint a pénzguru Soros egy-egy gazda­sági utalására. A szlovák televí­zió ugyan készített Brzezinskyvel egy hoszabb in- teíjút, ám ez meglehetősen protokollízűre sikeredett, a na­pilapok pedig jószerivel hír szintjén sem foglalkoztak a po­litológus szlovákiai tartózkodá­sával. Ezek után csak a vakok lepődhettek meg, amikor a múlt héten az Európai Unió közzétette értékelését a tagság­ra várakozó országok uniós megítéléséről, s amelyben a Szlovákiára vonatkozó kifogá­sok között elég fajsúlyosán sze­repel a kisebbségi és a roma­kérdés megoldadansága. Az ér­A második félidő Szűcs Béla A kormánykoalíció az ellenzék minden ármánykodása ellené­re túlélte választási ciklusának félidejét. Nehéz két esztendő volt. Meg kellett szabadulni a meciarizmus káros örökségé­től, politikai módszerétől. Ez súlyos terheket zúdított azok nyakába is, akik a demokrati­kus pártokra szavaztak. Az ir­reális választási ígéretek pedig csak fokozták az emberek bosszúságát. Azonban nem vesztették el hitüket a lehetsé­ges javulásban, és ha összeszo­rított fogakkal, szitkozódva is, de kitartottak a kormány mel­lett. Még az sem fordította őket szembe Dzurindáékkal, hogy a koalíciós-pártok egymás között is sokat torzsalkodtak. Nehe­zen, de eddig sikerült egyben tartani a koalíciót, és egyik párt sem lépett ki a kormány­ból, ami lehetővé teszi, hogy nekivágjanak a második félidő­nek, amely a jelek szerint könnyebb lesz, és remélhetően tékelés ugyanakkor pontosabb képet nyújt arról, hogyan te­kintenek ránk a nyugati de­mokratikus országok, mint az errefelé kószáló raportőrök és politikai tanfelügyelők diplo­matikus bókjai. A kormánykoa­líciónak jó lesz odafigyelnie er­re a látleletre, s ha választási ciklusának második felét a vé­get nem érő osztozkodás mel­lett eredményesen szeretné vé­gigcsinálni, végre tudatosítania kell, hogy a szándékok dekla- rálgatása helyett Európa ered­ményeket vár. Mert a csatlako- zás első köréről szőtt álmok szertefoszlanák, ha egy pillan­tást vetünk az unió által adott „bizonyítványra”, melyen vilá­gos a rangsor, Első csoport: Ciprus, Málta, második cso­port: a) Észtország, Magyaror­szág, Lengyelország, b) Cseh­ország, Szlovénia, harmadik csoport: Lettország, Litvánia, Szlovákia. Ami Közép-Európá- ra nézve nem túl hízelgő, de amin a Vádav Klaus-féle, a szu­verenitást ragozó és a tanár-di­ák viszonyt elutasító ingerült­ség nem sokat változtat. a lakosság is megérzi a gazda­sági helyzet javulását. Az utób­bi hetekben egymásnak adták a kilincset Pozsonyban a nyu­gati politikusok, szakértők, és valamennyien megállapították a demokrácia megszilárdulá­sát, a súlyos gondok kiküszö­bölésére tett intézkedések első jó jeleit. Az, hogy Szlovákiával számolnak az európai struktú­rákban, nemcsak a kormány politikájának, hanem a lakos­ság kitartásának is eredménye. A kormánypártok egymást kö­vető önértékeléseiből kiderül, hogy látják ballépéseiket, s hogy számos területen „pót­vizsgára” van szükség. Az el­lenzék propaganda-hadjárata csupán bebetonozott, régi híve­it mozgósította. A koalíciós kormány második félidejének küszöbén megállapíthatjuk, hogy a stabilizáláshoz jelentő­sen hozzájárult az MKP is, amely a kompromisszumok végső határáig elment azért, hogy a nehezen kiharcolt refor­mok, a demokratizálódási fo­lyamat folytatódjék, és a máso­dik félidő bebizonyítsa, érde­mes volt megbuktatni a meciarizmust. Dusza István _______________ El veszítettük az időérzékünket. Ez az átmenet a nyárból az ősz­be már-már végtelennek tet­szett. Sokszor megcsalt bennün­ket a napfény ragyogása, ám amikor melegebb ruha nélkül indultunk el hazulról, nem telt bele néhány percbe, s fázósan húztuk összébb magunkon a könnyű zakót vagy a trikóra fel­vett farmeringet. Igaz, az időjá­rás ilyetén •ecsetelésétől a publi­cisztikában ajánlatos óvakodni, mert a szerkesztők malmai oly­kor Isten malmainál is lassab­ban őrölnek (bár, nem ugyan­olyan biztosan). Akár tekinthet­nénk úgy is, hogy minden a ma­ga medrében csordogál. Szá- zadszor is bebizonyosodnak dolgok a hatalomról, pénzről és hivatalnokokról. Európában is megértjük végre, hogy egy kultúrát, egy sok te­kintetben mítoszokat őrző nép­csoportot csak az idő változtat­hat meg. Igazából úgy viselke­dünk, mintha sem Nyugaton, sem Keleten nem élték volna, és nem élnék évszázadokon át ugyanazt az életet a romák. Ma már nem ekhós szekéren, ha­nem lakókocsikban laknak, s a francia vagy spanyol hatóságok­tól ugyanúgy engedélyt kell kér­niük a városszéli megtelepedés­re, mint mifelénk, ha valahová be szeretnénk költözni. Romák és nem romák. Aztán vagy meg­adják az engedélyt, vagy nem. Ki rohan ezzel Franciaországból Strassbourgba? Törzsileg tagolt társadalmuk Derekas munkát végeztek A legnagyobb elismerést érdemli Szepsi város önkormányzata, mert a jelek szerint kitűnően hasznosította az állam által a közhasznú munkákra kiutalt összeget. Évek óta rengeteg jogos - olykor cinikus - bírálat érte a szepsi temetőt. Noha a sírok ren­detlenségéről nem a jelenlegi ve­zetés tehet, és arról sem, hogy a város „kinőtte” a temetőt. A te­metői szarkák ellen is hasztalan küzdenek az illetékesek. Rossz nyelvek szerint az önkormányzat a temetőgondnok fizetésén akar spórolni. Az elmúlt hetekben de­rekas munkát végeztek az illeté­kesek. Az alpolgármester úr a he­lyi karbantartó vállalat vezetőjé­vel a halottak napja előtt felke­reste a temetőt, ellenőrizték a munkálatokat. Köszönet érte! A köztes területek tiszták, az autó­parkolót kibővítették, hátra van még a kerítésjavítás. Jó érzéssel nyelvében sem egységes, nem is beszélve arról a kulturális és lel­ki erózióról, amelynek nyomán a huszadik században határok közé kényszerített vándornép a mellette élő többség erőszakos­kodásának hatására igencsak gyökeres lelki traumákat is el­szenvedett. Ugyanakkor a kul­turális változások által gazda­godott is. Ez a feledékenység és vakság okozza, hogy sokan - le­számítva a fajgyűlölőket és ide­gengyűlölőket, akiknek alanta­sak a szándékaik - valamiféle szellemi és kultu­rális egzotikum­ként szeretnék a roma hagyomá­nyokat az Európá­ban honos keresz­tény kultúra tenge­rében szigetként vagy éppen rezer­vátumként meg­őriztetni. Halkan elmondott tudo­mányos érvekkel alátámasztott pa­rancsszóra. Még egyetemet is létrehoznak, amely valószínű­leg ezt az egzotikumot lesz hi­vatott védeni, holott a tudást kellene terjesztenie. A tizenkilencedik és a huszadik század fordulóján űzettek ki a romák a saját paradicsomukból, amikor a szabad vándorlást a nagyobb európai birodalmak határain belül létrehozott apró országocskák határai akadá­lyozták meg. A kommunizmus paternalista diktatúrájának ál­talános gondoskodást mímelő rendszerében lehetetlen volt a emlékezhettek az élők halottak napján. Szólni kell bizonyos idült gondokról, negatívumokról is. A temető kapuja csak úgy közelít­hető meg, ha az ember átmegy az országúton. Az autók pedig villámsebesen közlekednek. Erre valamilyen megoldást kellene ta­lálni. Sebességkorlátozó táblát kellene kitenni, zebrát festem, eseüeg „fekvőrendőrt” építem. Akik száguldoznak, nem mindig tudatosítják, hogy a sírok látoga­tói nem nagyon óhajtanak idő előtt a temető lakóivá válni. Győri Sarolta, Szepsi Ezoterika a klubban Királyhelmecen, a Bodrogköz fő­városában működő Ezoterika Klub nyolcéves múltra tekint vissza, bár az ezoterikával csak két éve foglalkozik a szó szoros értelmében. 1992 októberében Karosi Gyula és Szimko Mihály alapították Királyhelmeci UFO Klub néven. A klubot rendszere­vándorlásuk. Igaz ugyan, hogy Szlovákia és Csehország között oda-vissza alapon igencsak erő­teljes volt a migráció. Szinte ro­ma legenda volt akkortájt, hogy “Csehországban kolbászból fon­ják a kerítést”. Mentek is a re­ménykedők, s jöttek is a csaló­dottak. Aztán a rendszerváltoz­tatás, majd az ország kettésza­kadása után Csehország elveszí­tette a vonzását. Nem mintha kevésbé lett volna alkalmas a re­mélt jobb életre, hanem mert egyszerűen egy fű alatti csen­dességgel megho­zott törvénnyel ki­zárták az állampol­gárok soraiból a nemrég odatelepült vagy ideiglenesen ott lakó romákat, s nemcsak őket. Mind a mai napig még csak megköze­lítő adataink sin­csenek arról, hogy hányán vannak azok a szlovákiai roma családokat évekig eltartó, éppen Csehországban dolgozó férfiak, akik közül több ezren „tértek haza”, miután cseh ál­lampolgárságot nem szerezve, ki voltak téve az ottani hivata­lok packázásainak. Szlovákiá­ban viszont csak a packázás és a munkanélküliség volt nagyobb. Más kérdés, ami ugyan megér­ne egy misét, hogy az Európára fröccsenő roma lecsó elől a jól vasalt öltönyű cseh politika fal mögé szeretett volna bújni. Aligha áll messze az igazságtól az az öreg szaki, aki nyugdíjas sen látogatták a környék UFO- hívői, és vendégeként számos ha­zai és külföldi UFO-kutató járt Királyhelmecen, mint Keviczki Kálmán nyug. kir. őrnagy, aki a NASA munkatársa volt, Horváth Imre Svédországból, Nemere István, Hargitay Károly Magyar- országról. A klub tagjai számos UFO-megfigyelést regisztráltak és dokumentáltak, ezek hazai és külföldi UFO-lapokban meg is jelentek. Időközben a tagság nagy része kicserélődött, új ar­cok tűntek fel, és a klub figyel­me az ezoterika felé fordult. Az egykori UFO Klubból Ezoterika Klub lett. November első hétvé­géje az ezoterika jegyében telt. A kisvárdai Villás Béla tartott előadást a kínai meridián gyógy­módról, melyet a kínai Csu pro­fesszor fejlesztett ki ősi gyógy­módokból. Az előadó nemrég tért vissza Kínából, ahol a pro­fesszor tanfolyamán vett részt. Az előadásból, melynek jelmon­data Élj 100 egészséges életet, lévén, már megélt néhány dol­got. Szerinte ugyanis hagyni kellene őket: menjenek. Olyan törvények és jogok kellenének, amelyek nem kivételezettséget és előjogot adnak, hanem az ál­taluk megszabott keretekben megetetik az éhezőket, meg­büntetik a tolvajokat, a többit meg bízzák rá a romák vándor­ösztönére és józan belátására. Dörmögve hozzátette azt is, hogy az éhezők etetését szó sze­rint érti, és nem az uzsorások és kocsmárosok zsebébe vándorló segélyek osztogatására gondol. Mindehhez másképpen viszo­nyul az a földrajztanár, akinek vízumkérelmét idén másodszor is indoklás nélkül visszautasí­totta az Egyesült Királyság po­zsonyi nagykövetsége, pedig meghívólevelének érvényessé­gét az angol hatóságok igazol­ták. Ráadásul, a visszautasítás ódiumát sem vállalta fel Erzsé­bet királynő hivatalnok alattva­lója, mert megkérte a tanárt: vonja már vissza önmaga a be: utazási kérelmét. A tanár azóta is azon gondolkodik, hogy ha önként mondott le a beutazás­ról, miért írták be az útlevelé­be, hogy másodszor sem en­gedték be Nagy-Britanniába. Meg egyáltalán: három éven­ként legalább egyszer megnyí­lik-e előtte az új vasfüggöny, vagy teljesen ki lett zárva Euró­pának e szigetországából? Igaz, hogy romákat utaztató zugirodák ügynökeivel mind­eddig nem tárgyalt. Nem be­széli a roma nyelveket, csak az angolt. sok mindent megtudhattunk, az érdeklődők el is sajátíthatják ezt a gyógymódot Villás Béla kurzu­sán. Lőrincz L. László, az ismert író, Kelet-kutató és világutazó a művelődési ház zsúfolásig meg­telt kistermében találkozott ol­vasóival. Az író először saját él­ményeiről mesélt, majd kérdé­seinkre válaszolt. Megtudhat­tuk, hogyan jött létre Leslie L. Lawrence figurája, hogyan ké­szülnek a könyvei, a kalandre­gények írásán kívül mi minden­nel foglalkozik még. Akik eljöt­tek erre a találkozóra, egy vi­dám és érdekes délutánt tölt­hettek el Lőrincz L. László tár­saságában, aki megígérte, alka­lomadtán visszatér Király- helmecre. Vasárnap délelőtt Vil­lás Béla a reiki rejtelmeibe avat­ta be az érdeklődőket. Az Ezoterika Klub hetente egy­szer, péntek esténként tartja ösz- szejöveteleit a helyi művelődési házban. Petrik Zoltán, Kaposkelecsény Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (592 33 401) fax: (592 33 338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Klein Melinda (582-38-316, 582 38 317)' Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-315) Politika, Háttér: Malinák István (582-38-309) Gazdaság: Sidó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-315) Vélemény, Kópé, Nagyvilág: Kövesdi Károly (582-38-315) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelő: Szarka Éva Kiadja a Grand Press és a Petit Press Rt., Dostojevského rád 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 592-33-101, fax: 529-67-472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály, tel.: 592-33-201, fax.: 529-20-051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály - tel.:592 33 401, fax: 592 33 338, Román Schlarmann - pénzügyi osztály, tel.: 592-33-169 Marketing: 592-33-274, lapterjesztés, laprendelés: 592 33 403, tel./fax: 592 33 339 Szerkesztóség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX49.; Telefax: 582-38-343; 582-38-331, Telefon: 582-38-332, 582-38-262, 592- 33-200, e-maü: reklama@ujszo.com ; inzercia@vyvsme.sk ; Szedés, képfeldolgozás a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Előfizethető a kiadónál. Terjeszti a PrNS Rt, a D. A. CZVEDLER KFT. - Somorja, az ABOPRESS KFT. a Szlovák Posta Rt. és kisterjesztők. Külföldi megrendelések: Versus ES-Vyvoz tíace, Kosická 1,813 80 Bratislava. Az újságküldemények feladását en­gedélyezte: RPP Bratislava Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 724/92. In­dex: 48271. A szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Jegyzet Oivasói levél

Next

/
Thumbnails
Contents