Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-07-12 / 28. szám

Tanácsadó 2000. július 12. 11 Nyári munka a pincében A kikelő hernyók azonnal berágnak a fiatal hajtásba Mit kell tudni az almafarontóról? Ürül a pince, örül a gazda, hogy nincs dolga. Vagy talán mégis? Sokan talán úgy gon­dolják, hogy nyáron a kiürülő pincében semmi munka nin­csen. Pedig a borászat későbbi eredményessége nagyban függ a bortároló és borkezelő esz­közök tisztaságától. A nyári melegben, amikor óhatatlanul a pince légtere is kissé felme­legszik, fontos, hogy ne ma­radjon bor sem az üres hordók alján, sem az edényekben. Né­hány deciliter bor ugyanis ma­gasabb hőmérsékleten kitűnő táptalaj a kórokozók elszapo­rodásához. Ez később olyan fertőzést okozhat, hogy ugyan­csak megfájdulhat a fejünk tő­le. Nem lehet elégszer hangsú­lyozni, hogy a sikeres borászat legalább felerészben nem szakmai felkészültséget, ta­pasztalatot, hanem lelkiisme­retes, gondos munkát igényel! A hagyományos fahordókat ki­ürülésük után azonnal hideg vízzel kell kimosni. Egy-két vödörnyi vizet öntünk bele, majd a két végét fogva, egyik oldaláról a másikra billegtet- jük, azaz „táncoltatjuk” a hor­dót. Ezután szájnyílással lefelé fordítva alaposan kicsurgatjuk a vizet, majd egy-két nap eltel­tével helyére állítjuk, és légte­rét lekénezve lezárjuk. Nem kell megijedni, ha a hordó bel­ső felületén csillogó kristályo­kat látunk. Ez a hordó falára tapadó borkő, teljesen ártal­matlan, ezért fölösleges ka- pargatásával fáradozni. A ké- nezést havonta meg kell ismé­telni. Ha elmulasztjuk, nem­csak az újbor lesz silány minő­ségű, hanem a hordó is hama­rabb tönkremegy. Az egyik legfinomabb érzékszervünk az orrunk, a pince tisztasági álla­potáról néhány másodperc alatt pontos tájékoztatást nyújt. Elég egy nagy szippan­tás, és máris kész a bizonyít­vány. Ha szúrós, ecetes szagot érzünk, valahol egy kis bor maradt; azonnal el kell tá- volítanunk! Ha kellemetlen, fanyar bűzt észlelünk, valami­lyen penészgomba szaporo­dott el. Ennek megszüntetésére az üres hordókat ellenőrizzük, a penészt drótkefével alaposan keféljük le, majd a pince légte­rét darabos kén elégetésével fertőtlenítsük. Ha lenn a hű­vös, frissítő levegő mellett egészséges, kellemes borillat fogad, feltétlenül igyunk egy pohárral, és utána nyugodtan dőljünk hátra a karosszék­ben... A pince rendben van, ősszel jöhet az újbor. -ksz­A szakemberek többször ta­pasztalták, hogy egy látszólag gondozott, fiatal, de már szép termést ígérő intenziv almaül­tetvényben nyár közepén - a törzset erősítő karózás ellené­re - a fák sorra derékba törtek. Mi történhetett ilyenkor? A választ megkapták, amint ala­posabban megnézték a káro­sodott fákat. A törzs mellett, a földre potyogva és az eltört törzs belsejében fűrészporsze- rű ürülékkupacokat látha­tunk. Az eltört törzset vagy ágat kettéhasítva, a kártevőt is megtalálhatjuk, a kis farontó- vagy leggyakoribb gazdanövé­nyéről elnevezve: almafarontó lepke (Zeuzera pyri) hernyó­ját. A hernyó két éven keresztül fejlődik a fiatal fa törzsében, vagy az idősebb fa vastagabb ágában. A világossárga hernyó barna pöttyökkel tarkított, feje és farlemeze sötétbarna. Az el­ső és a második éves hernyók telelnek át. A második áttele- lést követően tavasszal bábo- zódnak a járatuk alsó részé­ben. A fehér, pettyezett lepkék júniusban vagy júliusban raj­zanak ki. A sorozatban történő károsí­A nálunk egyáltalán nem ritka kánikulában a szomjhalál szélé­ig is eljuthatnak a kerti növé­nyek. A kiadós nyári esőtől, ön­tözéstől ugyan erőre kapnak, a termés viszont csak akkor lesz jó, ha egyidejűleg tápanyag- utánpótlásban is részük van. Nitrogén-, kálium- és foszfor­utánpótlásra főként az olyan nagy tápanyagigényű növények­nek van szükségük, mint a para­dicsom, az uborka, a káposzta- félék, paprika, csemegeszőlő stb. (1) Ezért ha kielégítően ön­tözünk, akkor ezeknek a növé­nyeknek por vagy szemcsés alakban, de már nem nagy ada­gokban, adhatunk műtrágyát is. Ha választani lehet, akkor a mű­trágyák közül az egyszerűbbek helyett az összetetteket (kombi- náltakat) használjuk. A szokott Az almafarontó lepke járatának a nyílása tásra az ad magyarázatot, hogy a nőstény lepke több száz, talán ezer tojást is rak. A kikelő hernyók azonnal berág­nak a fiatal hajtásba, ahol már védve vannak a növényvédő szerektől. A károsított hajtá­sok levelei vörösödnek, majd a hajtásvég elszárad. De mire ezt észrevesszük, a hernyó már áttelepült a vastagabb ágakba vagy a fiatal fa törzsébe. Jára­módon szórjuk ki őket, majd legalább sekélyen kapáljuk be. (2) Egy kiürült ecetesflakonból vagy más hasonlóból adagoló­kanalat is készíthetünk. (3) Ne feledjük azonban, hogy az egyenletes és folyamatos táp­anyagellátás szempontjából alapvető jelentőségű az öntözés. Az oldattrágyázás a műtrágyák folyékony változataival vagy a szokványos műtrágyák vizes ol­datával az egyik leghatékonyabb nyári trágyázási mód. így a táp­anyag már eleve vízben oldva, felvehető formában jut a talajba. A szokványos műtrágyákból mű­anyag hordóban vagy kádban ké­szítsünk egy-két tized százalékos töménységben megfelelő olda­tot. Vagyis 10 liter vízben oldjunk fel egy-két dkg műtrágyát. Ez annyira híg oldat, hogy hetente is Az almafarontó lepke hernyója mindig lefelé rág. tának nyílását azonban a kipo­tyogó ürülékcsomókról köny- nyű észrevenni. Rovarölő szeres permetezés­kor fecskendezzük be a nyílá­son a permetlevet, majd zárjuk le a nyílást oltóviasszal! Vegy­szermentesen is védekezhe­tünk ellene: hosszú, hajlékony dróttal próbáljuk meg járatából kihúzni vagy ott megölni a lár­vát. Kertészet és Szőlészet lehet adagolni, főleg homoktala­jon, ahol a tápanyagok gyorsan az alsóbb rétegekbe mosódnak. Ettől a levelek általában nem károsodnak; ennek ellenére jó, ha utána tiszta vízzel öntözve lemossuk őket, hogy ne perzse- lődjenek. Egyenetlen vagy lejtős területe­ken a növénysorok között mé­lyítsünk ki felfogó barázdákat, és húzzunk össze bakhátakat, nehogy az oldat másfelé folyva kárba vesszen. Nagyobb térál­lású növényeknél elegendő a tő kitányérozása, illetve a kis földhalommal való körbekerí­tése. Műtrágyaoldatot is csak addig adagoljunk, amíg köny- nyen beszivárog a talajba. Fás növények műtrágyaoldatot ál­talában a nyár második feléig kaphatnak. KbM A műtrágyák közül - ha lehetséges - az összetetteket használjuk Növényeink helyes táplálása Megkérdeztük a szakértőt Mit örökölhet a másik lányom? Özvegyasszony vagyok, a fér­jemmel 1963-ban felépítet­tünk egy családi házat. A fér­jem 20 éve meghalt. Két lá­nyom van. Az idősebbik lakik a családi házban a fiával és an­nak családjával. Öt éve rava­szul rávettek, hogy írassam át az unokámra a házat. Bele­mentem azzal a feltétellel, hogy akkor az unokám fizesse ki a fiatalabb lányomnak, ami neki is jár a szüleitől. Mindent megígért, elcipeltek egy ügy­védhez, aki már kész szerző­dést tett elém, hogy írjam alá. Mondtam neki, hogy nekem két gyermekem van. A köz­jegyzőnek szintén mondtam, mi a helyzet, de figyelemre sem méltatott. Azóta hiába kö­vetelem, hogy fizessék ki a lá­nyomat. Megtudtam, hogy en­gem bizony nagyon becsaptak, mert én elajándékoztam min­denemet az egyik unokámnak. A határozatban a másik lá­nyomról szó sincs. Elmentem az ügyvéd úrhoz, aki a szerző­dést csinálta, de meg sem hallgatott. így most már sem­mit nem tehetek? Csak az egyik gyermekem élvezze munkámnak gyümölcsét, a másiknak semmit sem adha­tok? Annak, hogy a dolgok úgy menjenek, ahogy mi szeret­nénk, van egy elengedhetetlen feltétele: ne írjunk alá olyan iratot, amit nem értünk, vagy pláne nem olvasunk el. Teljes mértékben együttérzek Önnel, csak hát a helyzet az, hogy Ön volt az, aki vakon megbízott a lányában, hogy el sem olvasta a szerződést, vagy nem fordít- tatta le. Nem akarom semmi­képpen védeni az ügyvédet, aki a szerződést csinálta, de hát őt végül is nem Ön bízta meg, ha­nem a lánya. A közjegyzőn sem kérhet számon semmit, mivel­hogy az ő szerepe ebben a szer­ződésben - feltételezem - az aláírások hitelesítése volt. A jo­gászokra - habár most lehet, hogy úgy tűnik, hazabeszélek - hiába haragszik: az egyik a megbízó megbízása szerint járt el, a másik nem felel a tartalo­mért, csak azért, hogy az alá­írás hiteles legyen. Az, hogy Ön szólt, két gyermeke van, még semmilyen más jogkövetel­ménnyel nem jár, ha ezzel egy időben nem utasítja el azt a szerződést, amit nem akar alá­írni. Leveléből úgy érzem, nyil­ván Ön is érzi, hogy az ajándé­kozást Önnek is akarnia kellett, anélkül nem jött volna létre a Szabó Elena jogász szerződés. Ha valaki aláír egy dokumentumot, azzal kötelezi magát: nem nagyon lehet már utána visszakozni, azt monda­ni, hogy most már máshogy gondolom, nem így akartam. Nem lehet azt mondani, hogy „ez csak egy papid’, mert hozzá kell szoknunk: azzal, hogy va­lamit az ember aláír, vállalja az aláírt szövegért a felelősséget, kinyilvánítja akaratát, kötelezi magát. Úgy gondolom tehát, hogy a szerződés érvényes. To­vább gondolkozván, a Polgári Törvénykönyvnek van egy pa­ragrafusa, a 630., amelyik ki­mondja, hogy az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, ha a megajándékozott vele szemben vagy családtagjaival szemben úgy viselkedik, hogy viselkedésével súlyosan meg­sérti a jó erkölcsöt. Azt, hogy a megajándékozott a viselkedé­sével mit és hogyan sért meg, azonban mindig a konkrét esetre való tekintettel kell meg­ítélni. Én nem tudhatom, hogy a lánya vagy az unokája tesz-e Önöknek olyan kijelentéseket, tanúsít-e olyan magatartást, ami beleférne a jó erkölcsök sú­lyos megsértésének fogalmába. Mindenesetre önmagában az a tény, hogy Ön megbízott egy, a lányával folytatott, sehol nem rögzített párbeszéd tartalmá­ban, nem minősül ilyen maga­tartásnak. Minden kedves olva­sónknak üzenem és hangsúlyo­zom: bármilyen papírt csak ak­kor írjanak alá, ha egyfelől megbizonyosodtak a tartalom felől, másrészt tudják, milyen jogkövetkezménnyel jár az, amit aláírtak. Ha a dokumentumot közjegyző előtt kell aláírni, ne hárítsák a szerződésben vagy más ok­mányban foglaltakért a felelős­séget a közjegyzőre. Ő az alá­írást hitelesíti, nem a tartal­mat. A tartalmat ügyvéd vagy kereskedelmi jogász, esetleg más jogász tudja megmagya­rázni. Ne sajnálják a pénzt ak­kor, amikor még el lehet kerül­ni a félreértéseket, mert utána már késő. Gyermeklélektan Jelige: Nélkülünk. „Középisko­lás fiunk és egyetemista lá­nyunk van. A férjem minap az­zal az ötlettel állt elő, hogy mi­vel elfogadható áron lehet Bul­gáriában a tengernél nyaralni, az idén oda megyünk. Gyerme­keink viszont kijelentették, hogy ők már nem akarják ve­lünk tölteni az egész nyarat, in­kább valamilyen kereseti lehe­tőség után néznek, s majd a ba­rátaikkal mennének valahová szórakozni.” Gyermekeik reakciójában ne a visszautasítást vegyék észre, ha­nem azt, hogy felnőttek, s a saját életüket akarják élni. Ez nem azt jelenti, hogy már nem érzik jól magukat az Önök társaságában, hanem azt, szükségét érzik an­nak, hogy fiatalok közt legye­nek. Talán emlékeznek még ar­ra, amikor Önök kritizálták az öregeket. Most Önök állnak itt mint minden áldozatra kész szü­lők, s a fiatalok ezt nem veszik észre. Sokat változott a világ ez alatt a pár évtized alatt, ám min­den változásról nem mondható éL, hogy csak a javunkat szolgál­ja. Abban kell segítséget nyújta­ni a fiataloknak, hogy meg tud­ják különböztetni a jót a rossz­tól. Ha úgy nevelték gyermekei­ket, hogy felelősséget kell vállal­ni minden cselekedetükért, ak­kor ne féljenek elengedni őket. Gondoljanak arra, mennyi új él­ményről tudnak majd beszámol­ni egymásnak. Tanulják meg fel­nőttként kezelni gyermekeiket. Dr. Hadas Katalin Jelige: Újra együtt? „Két éve vál­tunk el, kislányunkat én neve­lem. Az apja havonta egyszer lá­togatja, igaz megtörtént már az is, hogy vártuk, de nem jött. Most azzal a javaslattal állt elő, hogy két hétre elviszi a gyere­ket nyaralni. Mivel még csak öt­éves, nem egyeztem bele, hi­szen ilyen hosszú idő alatt bár­mi történhet. A volt férjem türel­mesen végighallgatta az ösz- szes érvemet, majd azzal az öt­lettel állt elő, hogy akkor men­jek én is. Újra együtt nyaraljak a volt férjemmel?” Ha nem akarja egyedül elenged­ni a kislányát az apjával, akkor úgy tűnik, hogy nincs más vá­lasztása. Az, apának joga van ar­ra, hogy bizonyos időközökben hosszabb időt töltsön a gyerme­kével, s ebben az esetben min­dent bebiztosított ahhoz, hogy zavartalan legyen a nyaralásuk. A bíróság előtt sem tüdna sem­mivel érvelni, úgyhogy inkább próbálja végiggondolni, hogy hogyan is tehetné elviselhetővé mindhármuk számára a nyara­lást. Ezt a helyzetet is meg lehet kulturáltan oldani. Előre beszél­je meg a volt férjével, hogy mik az Ön elvárásai (külön szoba...), hogyan telnek majd a napjaik, állandóan hármasban lesznek, vagy lehetőséget ad az apának, hogy időnként kettesben lehes­sen a lányával. Mik lesznek azok a helyzetek, amikor Önre lesz szükség. Próbálja félretenni a férje iránt táplált ellenszenvét, negatív érzelmeit. Azért, mert elváltak, nem kell ellenségnek lenniük. A két hét nem örökké­valóság. Bizonyára a volt férje is többször végiggondolta kapcso­latukat. Ha képes volt ilyen ajánlatot tenni, hogy Ön is ve­lük menjen nyaralni, nyilván nincs túl rossz véleménnyel Ön­ről. Úgy gondolom, hogy a há­zasságuk alatt valamennyire ki­ismerték egymást, s az elmúlt két év alatt mindketten bölcseb- bek lettek. Nagyjából tudják, hogy mire számíthatnak, meny­nyire hihetnek a másiknak. Gondoljon arra is, hogy az a fér­fi gyermeke édesapja, s joga van arra, hogy őt is megismerje, ve­le is legyen. Nem tudhatja, ho­gyan alakul tovább az élet, mi­lyen segítségre lesz még szük­sége. Bár - mint írja - előfordult ugyan, hogy nem látogatta meg havonta, de úgy tűnik, hogy nem felelőtlen apa. Adjon neki esélyt, hogy gyakorolhassa szü­lői szerepét. Kellemes nyaralást kívánok!

Next

/
Thumbnails
Contents