Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-10-18 / 42. szám
Politika 2000. október 18. 3 Bugár Béla az MKP Országos Tanácsának október 7-i üléséről. Folytatódik a kemény csetepaté, a húzd meg, ereszd meg Nélkülünk sebezhető lenne a kormány Malinak István Elnök úr, két nappal az Országos Tanács ülése után eléggé fáradt ember benyomását kelti. Hát nem mondhatnám, hogy most érzem magam a legjobban, vannak különböző egészségi gondjaim, de ezt inkább hagyjuk. Tény, nagyon összejötha partnereink még arra sem akarnak emlékezni, amiben két héttel korábban megállapodtunk. Most már csak megy tovább a kemény csetepaté, a húzd meg, ereszd meg. Olyan véleményt is olvasni lehetett, hogy az OT kemény nyilatkozatot fogadott el. Annak tartja? tek a dolgok az utóbbi napok- Szerintem bán. Elmondjam, mimegfelelően reagált a kialakult helyzetlyen volt a programom csütörtöktől? Azért vare. A szlovák lapok azt emelték ki, Reggel háromnegyed nyolctól bent voltam a parlamentben, egész nap és éjjel, vagyis pénteken reggel fél hatig tárgyaltunk, akkor hazamentem, gyunk-e a kormány- bán, hogy csak mások hogy mégsem szavaztunk a kormányból való kilépésről, holott a népszavazás miatt csak később lesznek olyan informáaludtam egy órát, és vissza a parlamentbe. Onnan irány Pöstyén, ahol az amerikaiak elképzelése- it telejecióink, amelyek alapján erről dönteni lehetne. Tehát az sem igaz, hogy kemény a nyilatkozat, meg az sem, hogy visszatáncoltunk, jelenlétében vitatkoztunk koalíciós partnereinkkel, kösítsük? vetkezett egy munkavacsora, éjjel fél tizenkettőkor haza aludni, negyed ötkör keltem és indultam Szepsibe az OT- ülésre, amely szintén nem volt egy diadalmenet. Vasárnap ugyancsak több programom volt. Biztos, hogy ettől megnyúlhat az ember képe, de nem vagyok olyan fáradt, hogy le akarnék feküdni. Az MKP egy bizonytalan kimenetelű csata kellős közepén van, s a lélekbúvárok szerint ilyenkor természetes reagálás az, hogy az ember legszívesebben mindent otthagyna. Ez a pillanat lényegében már mögöttem van, egy hónappal ezelőtt következett be. A kétoldalú tárgyalásokon megegyeztünk bizonyos dolgokban, a koalíciós tanácsban is egyetértettünk abban, hogy nem jól mennek a dolgok, mert a népszavazás előtt mi gyűjtjük a pontokat az ellenzéknek, és aztán kiderült, hogy partnereink még ehhez a megállapodáshoz sem képesek tartani magukat. Nos, akkor volt az a kritikus pillanat, amikor elkezdtünk azon gondolkodni, érdemes-e egyáltalán a koalíciós tanácsban ülnünk, csupán halasztódtak a dolgok; még jó két hónapnyi idő rendelkezésre áll a kormány idei prioritásainak teljesítéséhez. Ezalatt, ha így megy tovább, el kell gondolkodni azon, azért vagyunk-e a kormányban, hogy csak mások elképzeléseit teljesítsük. Ezt a helyzetet tükrözi a nyilatkozat is. A szlovák kormánypártok egyre tudatosabban felkészítik a közvéleményt arra, hogy az MKP nélkül is lehet kormányozni, s ebben a demokratikusnak tartott szlovák sajtó egy része is szívesen közreműködik. Igen, mert eddig azt hitték, hogy az MKP a jó dolgokat amúgy is meg fogja szavazni, hiszen mi mindig reformpártiak voltunk, akár a szociálpolitikát, akár a közigazgatást nézzük. Ha az MKP netán arra kényszerülne, hogy kilépjen a kormányból, akkor a maradék hármas koalíciónak 76 képviselője lenne, s ahogy ismerem őket, szavazáskor hetvennél többen sosem lesznek egyszerre a teremben. Másrészt Meciaréknak is van annyi eszük, hogy megpróbálnának ebből a gárdából különféle ígéDömötör Ede felvételei nem történt meg, Miklós László úgy szavazott, ahogyan. De ha másként szavaz is, csak ideig- óráig állíthatta volna meg a dolgokat, mert megvárják, amíg visszatérnek a szolgálati úton lévő miniszterek, és újraszavaztatták volna a határozatot. Egyedül az segített volna, ha a miniszteri klub elnöke azt mondja, hogy az MKP nevében blokkolja a kérdést - a koalíciós szerződés értelmében erre van lehetőség -, és a koalíciós tanács elé kívánja vinni az ügyet. Persze a sajtó azt írta volna, hogy az MKP blokkolja a köz- igazgatási reformot. Megértem ezt a szempontot is, meg egyebeket is figyelembe kell venni, de mégsem hiszem, hogy egyértelműen Miklós Lászlót kell elítélni. A mostani OT-nyilatkozat sürgeti, hogy a kormány ez év decemberéig terjessze a parlament elé a közigazgatási reformmal kapcsolatos törvény- javaslatokat. Tartható ez az időpont? Mi azzal nem tudunk egyetérteni, hogy a kormány március végéig kitolta a határidőt. Úgy véljük, ha megszületik a politikai egyezség, a tövények többségét az év végig a parlament elé lehet vinni, s akkor január- ban-februárban el is lehetne őket fogadni. A másik gond az alkotmány. Számításba kell venni a minimum tíznapos vitát, ez nem rövidíthető le, továbbá a költségvetést, az ezzel kapcsolatos vitát és bizottsági üléseket stb. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy még az idén meg tudjuk tárgyalni az alkotmánymódosítást. Van-e esélye annak, hogy a közigazgatási reformot két csomagra bontsák? így a kompetenciák átmehetnének a helyi önkormányzatokra, a megyerendszert illető területi felosztásról pedig később születne döntés. Mi ezt is megpróbáltuk, de nem hajlanak rá a partnerek. Nincs olyan érzése, hogy az MKP-val mindenáron a bűnbak szerepét akarják eljátszatni, mert a koalíciós partnerek közül legalább kettő az előrehozott választásokra játszik? Kettő talán nem, de az SDKÚ esetében ez nem zárható ki. Nekik esetleg jól jönne egy ilyen helyzet, azért is, mert minimum megpróbálnák arra kényszeríteni a DS-t meg a KDH-t, hogy kössenek velük koalíciós szerződést, különben be sem kerülnek a parlamentbe. Ami a bűnbakszerepet illeti, ez igaz, még ha mi nem játsszuk is el. Mert ma már arról nem beszélnek, hogy a baloldal mennyire blokkolja a jogkörök leadását, hogyan támadja a szimmetrikus modellt, hanem csak arról, hogy az MKP mit követel. Amikor a prioritásokról van szó, megint csak az MKP-t vádolják azzal, hogy zsarolja a kormányt. Ha ilyen a politikai közeg, azt kell mondanom, Szlovákiának még nagyon sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy demokratikus országgá váljék. Pár hónapja azt lehetett Dzurinda szemére vetni, hogy határozatlan, és csak taktikázik, az utóbbi hetekben tett nyilatkozatai viszont már elvte- lenségre vallanak. Ennyire sarkítottan nem fogalmaznék, de az biztos, hogy az a miniszterelnök, aki nem tesz meg mindent a kormányprogram megvalósításáért, kezdi elveszíteni a bizalmamat. retekkel néhány képviselőt megvenni. Vagyis nélkülünk a kormánykoalíció nagyon támadhatóvá és sebezhetővé válna. És ha a mi szavazatainkra is számítanának, akkor a támogatásért cserébe ugyanazt kérnénk, amit most kormánypártként akarunk: a kormány prioritásainak teljesítését. A menni vagy maradni dilemmájához: az MKP legfelsőbb köreiben olyanok is vannak, akik semmiképpen sem értenének egyet a kilépéssel. Ez sem zárható ki, bár még olyan vita nem volt, hogy ki igen, és ki nem. Az biztos, hogy vannak különféle megnyilvánulások. Az OT ezért is volt kénytelen belső határozatot elfogadni arról, hogy az MKP politikusai ne tegyenek egymást cáfoló nyilatkozatokat. Ez nem használ az MKP-nak akkor, amikor egységesnek, nagyon kitartónak kellene lennünk. Szellemesen mondta a minap egy romániai magyar politikus, hogy az RMDSZ tölti be Románia schengeni útlevelének szerepét. Az MKP dilemmája az is, hogy a demokrácia látszatát kölcsönzi egy csak látszólag demokratikus kormánynak, ami hosszabb távon talán az országnak sem jó. így van, ezért is hangzik el egyre gyakrabban az a vélemény, hogy az MKP a kormányban való részvétellel akaratlanul is legitimálja a kabinet kisebbségi politikáját. Hacsak nem csap körülötte - pl. most a nyelvi charta körül - egy kis felhajtást, mert ha tiltakozunk, arra azért felfigyelnek. Az Európai Parlament legutóbbi nyilatkozata - amely érzékelteti, hogy a kisebbségi jogok terén még van mit tenni-jelzi: Európa érzékenyebben odafigyel a kisebbségi jogokra. Az EU és a NATO kezdetben úgy vélte, azzal, hogy mi bekerültünk a kormányba, minden rendben van. Ezt tükrözték a nyelvtörvény kapcsán tett nyilatkozataik is. _______ Mo st mégsem figyeltek fel arra, hogy a Dzurinda-kormány alelnöke és külügyminisztere a kisebbségekkel kapcsolatos legenyhébb bírálatra is pontosan úgy reagált, mint korábban a Meciar- kabinet tagjai. Már korábban is mondtam: a kormánykoalíció né- ---------há ny politikusa ugyanabba a zsákutcába fog jutni, mint Meciarék. Ha feltesszük a kérdést, hogy a koalíció vezető politikusai miért így reagáltak, azt kell mondjam, azért, mert egy tőről fakadnak az elődeikkel. Személyi kérdésekről, pontosabban a személyi felelősséggel kapcsolatos kérdésekről szó volt most Szepsiben? Ez utóbbiról igen, mint már utaltam rá, belső határozatot is kellett hoznunk. Ugyanis ha van különvélemény, nézeteltérés, azt az elnökségben vagy az OT-ben vitassuk meg. Mert az ellentétes nyilatkozatok azt sejtetik, mintha volna a pártnak egy radikális meg egy mérsékelt szárnya, ami nem igaz. Ez a belső határozat legyen figyelmeztetés azok számára, akik az ilyen helyzeteket okozA kormány néhány politikusa ugyanabba a zsákutcába fog jutni, mint Meciarék. zák. Lehet, hogy talán az utolsó figyelmeztetés. Megengedhetetlen az ilyen nyilatkozatosdi a kormány alelnöke részéről, aki a pártban sem akármilyen pozíciót tölt be. Aki dolgozik, az hibázik is, de kérdés, hogy a hiba még tolerálható-e, vagy sem. Csáky Pál többek között a miniszteri klubnak az elnöke, és sajnos, az országos elnökségnek már azzal is foglalkoznia kellett, hogy az ő feladata biztosítani azt, hogy ne szavazzanak félre a minisztereink - őt is beleértve -, amikor olyan dologról van szó, amely az általa felügyelt minisztériumok mun______ kaját érinti, illetve a vá lasztóink érdekeit sérti. Faramuci helyzet, hogy elnökségi határozatot kell hozni olyasmiről, aminek természetesnek kellene lennie. Ha már itt tartunk: sokan megkérdezték, mi a különbség Mészáros Győző meg Miklós------------- László között. Az el őbbi aláírt egy papírt, amit nem kellett volna, s ezért távoznia kellett az államtitkári posztról. Miklós László félreszavazott egy számunkra fontos kérdésben, de maradt. Van különbség. Mészáros Győző egy olyan dolgot indított be, amire máskülönben nem lett volna lehetőség, s ennek még most is van, sajnos, folytatása, vagyis megkérdőjelezte egy törvénynek az érvényességét, sőt törvényellenesen lépett. Miklós László félreszavazott, ez tény, nem mentegetem őt. De miért nem mondta a kormány alelnöke azon az ülésen - ugyanis Dzurinda rákérdezett -, hogy az MKP-nak más elképzelése van a közigazgatási reformmal kapcsolatban? Hiszen az ő kezében is ott volt az OT június 24-i határozata, amit neki is kötelessége teljesíteni. Mivel ez Az MKP OT politikai nyilatkozatából Az MKP OT megerősíti a párt országos elnökségének azon álláspontját, hogy az alkotmány módosítását a párt parlamenti képviselői csak azután támogassák szavazatukkal, miután sor kerül a kormányban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának az MKP Országos Elnöksége által elfogadott változata szerinti jóváhagyására, valamint aláírására, a nevesítetlen földek ön- kormányzati kezelésbe utalásának törvényi rendezésére, illetve a nyitrai Konstantin Egyetem magyar karának létrehozását támogató kormányhatározat elfogadására. Az MKP OT megbízza az országos elnökséget, törekedjen arra, hogy megalakulhasson a jelenleg létező Komáromi, Dunaszerdahelyi, ■ Galántai, Vágsellyei, Érsekúj- vári és Lévai járást magában foglaló megye; Bodrogköz és Ung-vidék térsége a Tőketerebesi járással egyetemben legyen Kassa megyéhez sorolva; a Nógrád- gömöri területi egységben azonos mértékben kell figyelembe venni az ott élő magyar lakosság érdekeit a többi érdekkel; jöjjenek létre az olyan történelmi hagyományokkal rendelkező járások, mint Somorja, Ógyalla, Párkány, Ipolyság, Zseliz, Fülek, Tornaija, Szepsi, Királyhelmec, kibővítve Nagykapos térségével.
