Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-10-11 / 41. szám
Politika 2000. október 11. 3 Tisztelt Ház Az emberi jogok ereje Duka Zólyomi Árpád _______ Az elmúlt fél évszázad alatt bebizonyosodott, hogy milyen fontos feladata van az Európa Tanácsnak az emberi jogok védelmében s az európai demokratikus értékrend építésében és fejlesztésében. Az ET Parlamenti Közgyűlésének (PK) idei negyedik ülésszakán ünnepélyes keretek között megemlékeztünk az Emeri Jogok Európai Egyezményének (EJEE) ötven évéről. Lord Russel-Johnston, a parlamenti közgyűlés elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy ez az egyezmény valamennyi tagállam (43) számára kötelező jogerejű, és csak a lefektetett szabályok tiszteletben tartásával lehet egy minden téren fejlett és demokratikus közös Európát kiépíteni. Az elmúlt tíz év alatt az Európa Tanácsnak és alapvető dokumentumának, az említett emberjogi egyezménynek óriási ereje volt. Pótolhatatlan támaszt jelentett és jelent Kelet- és Kö- zép-Európa posztkommunista államainak átalakulásában. A szeptemberi közgyűlésen az egyik legnagyobb érdeklődést és vitát kiváltó téma ismét a csecsenkérdés volt. Tudjuk, a helyzet kissé változott, de nem úgy alakult, ahogy azt az Európa Tanács elvárná. Három ajánlás- és követelménycsomag van érvényben (január, április, június), de az oroszok nem nagyon mozdultak el a holtpontról. A frakciókban, bizottságokban és a plé- numban folytatott tárgyalások, továbbá mindazok után, amiről a különböző, Oroszországban, illetve Cse- csenföldön járt ET- küldöttségek beszámoltak, joggal vetődik fel az emberben, hogy milyen különbözőképpen és igazságtalanul értelmezik egyes politikusok, országok, népek az emberi és szabadságjogokat. Mit jelentenek az emberi jogok Oroszországban, annak is az elszigetelt közepében?! Európai ésszel nehezen érthető dolgok történnek ott, az orosz vezetés (főleg a hadsereg) magatartása, az embertelenség, ahogyan a megoldást elképzeli, felfoghatatlan számunkra. Függetlenül attól, hogy a parlamenti közgyűlés kizárja-e Moszkvát az ET-ből, vagy kemény szankciókat foganatosít vele szemben - ők rendíthetetlenül fognak haladni a saját útjukon, a saját elképzeléseik szerint. Képviselőik a szavazási jogokat nem kapták vissza - januárig van haladékuk. A közgyűlés nyitónapján napirend előtti téma volt a jugoszláviai elnökválasztást követően kialakult helyzet, amelyet végül is - sürgősségi témaként - másnap vitattunk meg. Lord Russel- Johnston elnök igen erélyes és kemény szavakkal illette a Milosevics-rendszert. A parlamenti közgyűlés képviselői bíznak abban, hogy végre sikerül meg- dönteni a diktátor uralmát, egyúttal aggodalmukat fejezték ki, hogy Milosevics a legszélsőségesebb eszközöket is képes lesz felhasználni hatalmának megőrzésére. Az Európa Tanács tagállamai az ellenzéket támogatják, és elengedhetetlennek tartják a demokratikus változásokat, az emberi jogok visszaállítását Európának ezen a részén. A tanácskozás most már Szlovákia számára is érdekes témája volt az OECD és a világgazdaság. Érdekesen alakult a helyzet. A még júniusban kidolgozott raportőri alapanyag bírálattal szól Szlovákiáról, és sajnálatéi fejezi ki, amiért országunknak nem sikerül bejutnia az OECD-be. Annak tudatában, hogy a Szlovák Köztársaság szeptember 28-án hivatalosan csatlakozott ehhez a szervezethez, módosítani kellett az előterjesztett anyagot. Végül a közös előadó (Lotz Károly) és a felszólaló D. Johnston, az OECD főtitkára nagyon kedvezően és bizakodva szólt Szlovákiáról. Felszólalásomban többek között és is kiemeltem e szervezet fontosságát és hogy az OECD- tagság elengedhetetlen az EU- hoz való csatlakozáshoz. Viszont hangsúlyoztam azt is, hogy az eddigi jogalkotás, a gazdasági és szociális intézkedések ellenére Szlovákiára még nagyon nehéz idők, bonyolult feladatok várnak. A szerző az MKP elnökhelyettese. Egyes politikusok, országok eltérően ítélik meg az emberi és szabadság- jogokat. Egy hónappal az amerikai elnökválasztás előtt tartotta meg első országos tévévitáját a két elnökjelölt, a demokrata Al Gore alelnök és a republikánus George Bush texasi kormányzó. Egyetlen igazán érdekes mozzanata volt a szópárbajnak. Amikor azt kérdezték tőlük, hogy ha Milosevics mégsem lenne hajlandó lemondani posztjáról, akkor az USA elnökeként a katonai erő alkalmazása mellett döntenének-e, mindketten nemmel válaszoltak. TA SR/AFP Váratlanul hazaérkezett Alexander Rezes, a vasmű egykori vezérigazgatója, Meciar volt minisztere Nem érzi magát bűnösnek az acélkirály TA SR-felvétel A múlt hétfőn váratlanul hazaérkezett az acélkirály, Alexander Rezes, a kassai vasmű egykori vezérigazgatója, Meciar volt minisztere, akit - valószínűleg nem alaptalanul - az ország leggazdagabb emberének tartanak. Az 1998-as választásokat követő két esztendő nagy részét spanyolországi villájában, az utóbbi heteket, egészségi okok miatt, Ausztriában töltötte. Kassára érkezése után azonnal bevonták az útlevelét. A rendőrség több ügyben is ki akarja hallgatni. Büntetőeljárás folyik ellene egy 18. századi Selmecbányái ház jogtalan átépítése miatt, más, gazdasági jellegű ügyekben tanúként szerepelne, s többrendbeli adócsalásról is beszélnek. A vasmű csődbe juttatásával nyomozók külön szakértői csoportja foglalkozott. Rezes közvetlenül hazaérkezése előtt terjedelmes interjút adott a Smenek, ebből közlünk részleteket. Azt beszélik, hogy az ön vagyona eléri a 15 milliárd koronát. Megmagyarázom. A mi időnkben a vasmű alaptőkéje 15-16 milliárd volt. Dzurinda kormányfő akkor találta ki, hogy a vasmű tulajdonosa vagyok, és 16 milliárd koronám van. Ez már beteges, nem gondolja? Azt mondta, hogy társtulajdonosa egy kassai cégnek. Innen származik jelenlegi jövedelme? Azt lehet mondani, hogy igen. Mivel foglalkozik a cég? Ingatlanokkal kereskedünk, de más tevékenységet is folytatunk. A fő aktivitásunk a tulajdonunkban lévő ingatlanok bérbeadása. Mennyi megtakarított pénze van? Erről nem kívánok nyilatkozni, de biztosan nem annyi, mint amennyiről írnak. Mégis, megközelítőleg... Vegyék figyelembe, mennyit kerestem, mielőtt miniszter lettem, majd miniszterként és azt követően is. Jól kerestem, mert a vasműnek is jól ment, miniszterként kevesebbet, bruttó 26 400 koronát, mikor tisztségbe kerültem, 33 ezret, mikor távoztam. De a vasműben jó fizetések voltak. Ön szerint mi a jó fizetés? Néhány százezer korona, plusz a különböző jutalékok, jogdíjak, osztalékok. Gyakorlatilag milliókról beszélhetünk. Milliókról vagy tízmilliókról? Attól függ, hogyan sikerült az év... Ha már itt tartunk: a pénzügy- miniszter asszony azt állítja, hogy ön 1996-ban és 1997- ben rosszul számította ki a jövedelemadóját. Schmögnerová állíthat, amit akár. Eddig még senki sem mondta, hogy rossz volt az adóbevallásom, semmi konkrétumot nem találtak ellenem, és nem is fognak, mert nincs mit. Mit csinál Spanyolországban azonkívül, hogy kezelteti magát? Gazdasági elemzéseket készítek különböző cégek számára. A közeljövőben Prágában lesz találkozóm egy olyan cég képviselőivel, amely érdeklődést tanúsít a szlovák bankok privatizálása iránt. Több amerikai beruházó is megszólított, azt akarták tudni, mi a véleményem a vasmű privatizálásáról. A második Meciar-kormány az ön kezére játszotta a vasmű részvényeinek tíz százalékát, éspedig a piaci ár egyharma- dáért. Ráadásul a 314 millió koronát, amelyet a részvényekért fizetnie kellett volna, önnek az Ipari Bank kölcsönözte a vagyonalap pénzügyi fedezetével. Tehát ön állami pénzért, vagyis ingyen jutott hozzá 1,56 milliárd korona értékű részvényhez. Ez nagy tévedés. Az egyik lapra tartozik az az ár, amit a részvényekért fizettünk, a másik lapra tartoznak azok a beruházások, amelyekre ígéretet tettünk. Mi szerződésben vállaltuk, hogy a vasműben annyit beruházunk. De Meciar kormányának utolsó ülésén adta önöknek a tíz- százalékos részvénycsomagot, vagyis akkor, amikor a parlament már visszahívta őt tisztségéből. Ráadásul önök a kormánydöntés után három nappal nyújtották be a privatizációs projektet. Nem tartja ezt furcsának és törvényellenesnek? Nem, mi ezt már korábban, hivatalosan kérvényeztük, amikor még sejteni sem lehetett, hogy Meciart vissza fogják hívni. Nem tudom, hogy a privatizációs terv későn készült-e el, de azt igen, hogy a mi filozófiánk jó volt, de hatékonyabb lehetett volna harminc százalékkal, mint tízzel. Ezt a tízet szétosztottuk a vasműben az emberek között - a mestertől kezdve az elnökig. Azután jöttek a szakszervezetisek, hogy ők is részt akarnak, s később a kormány eleget tett kérésüknek. Hogyan osztották el a tíz százalékot? Kilencet megtartott magának, a többit a „kisebb” menedzserek kapták? Nem, igazságos volt az elosztás. Nekem nem egész egy százalékjutott. Akkor miként lehetséges, hogy a Trend c. hetilapban ön azt állította, hogy a vasmű részvényeinek 47 százalékát ellenőrzi? Nem ilyen értelemben mondtam. Azokról a társaságokról beszéltem, amelyek a vasmű részvényeit birtokolták, és támogatták a mi vezetési stratégiánkat. A prágai Sparta megvásárlása nem volt fölösleges? Zseniálisan bejött ez a beruházásunk. Mennyiért vették meg? Nem egymilliárdért, hanem 300 millióért, s a közel négy év alatt, amíg a miénk volt, hatalmas pénzeket hozott a Bajnokok Ligájában. Aztán, sajnos, Eichler, a vasmű elnöke bagóért eladta. Nagy butaság volt akkor eladni, amikor bejutott a Bajnokok Ligájába, hiszen abban az idényben, amikor már nem volt a vasműé, a Sparta egymilliárd koronát keresett. Önök finanszírozták a HZDS választási kampányát? Igen, is. Amikor a kampánystáb vezetője voltam, néhány szer- vizjellegű dolgot mi finanszíroztunk, pl. a kampánystáb üléseit. De nem tudom megmondani, mennyit költöttünk a HZDS kampányára. Önök fizették a sztárok, pl. Gerard Depardieu vagy Cla- udia Schiffer itteni szereplését? Nem, ők baráti kapcsolatok alapján jöttek ide. Milyen jellegűek az ön egészségi problémái? Egyrészt a véralvadás, másrészt - születési rendellenesség folytán - a szívnagyobbodás okoz gondot. Magyar államiság Amerikai határozat Az amerikai képviselőház a múlt héten elfogadta azt a határozati javaslatot, amely - Frank Pallone és Ernest Istook képviselő előterjesztésében - a magyar államiság ezredik évfordulója alkalmából köszönti Magyarországot. A javaslat formai szempontból a szenátusi elfogadás után, várhatóan a közeli hetekben emelkedik jogerőre, erkölcsi értéke azonban már így is nyilvánvaló. A dokumentum utal a magyar történelem egyes fontosabb szakaszaira és eseményeire, a magyarság vívmányaira, illetve arra is, hogy az USA miként gazdagodott magyar származású polgárai által. Méltatja a Magyar Köztársaság „eltökéltségét, rátermettségét és céltudatosságát”, amelyet a demokratikus átmenet során tanúsított. Kirabolt szerkesztőség Igaz Szó nélkül Október elejétől bizonytalan ideig nem jelenhet meg a közel kétszázezres kárpátaljai magyarság egyetlen napilapszerű- en megjelenő újságja, a Kárpáti Igaz Szó. A múlt hét végén ugyanis betörtek a lap ungvári szerkesztőségébe, és teljesen kifosztották. A rendkívül kevés pénzből gazdálkodó szerkesztőségnek arra sem futotta, hogy biztosítást kössön, ezért a kár megtérítésére sem számíthat. Kőszeghy Elemér, a Kárpáti Igaz Szó felelős szerkesztője szerint ha sürgősen nem siet valaki az újság segítségére, annak beláthatatlan következményei lehetnek, mert hosszú időre legfontosabb sajtóorgánuma nélkül marad az ukrajnai magyarság. A Kárpáti Igaz Szó önerőből képtelen pótolni a veszteséget, hiszen például a megye idei költségvetéséből számára kiutalt csekély összegnek mostanáig alig a felét kapta meg.
