Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-10-11 / 41. szám
2 2000. október 11. Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap Kommentár Nemzetállami vírus Vélemény Nem jól van ez így. Meciar esszét írt a szlovák nép legendás szorgalmáról, én meg csak itt lopom a napot... Rajz: MS-Rencín Felülnézet Népszavazni nagyon jó Szűcs Béla A szlovák társadalomban élénken élnek a nemzetállami csökevények, amelyek rontják a jégkört, gátolják a kormány munkáját. Szinte megdöbbentő, hogy a naponta elhangzó nyilatkozatokból, parlamenti felszólalásokból, a megjelenő cikkekből, sőt az egyszerű emberek véleményéből egyértelműen kicseng a kisebbségekkel szembeni elfogultság, jogaik megkérdőjelezése s az, hogy szükségesnek tartják háttérbe szorításukat. Tény, hogy sok országban tevékenykednek nacionalista erők. Hogy Malíková nemzeti pártja a pokolba kívánja a romákat és a magyarságot, a világközvélemény lassan megszokja, de hogy a kormánykoalíció pártjai és politikusai összeférhetetlen zsarolóknak bélyegezzék a magyarokat, akik csak a kormányprogram teljesítését szorgalmazzák, az már a demokrácia nyílt megcsúfolása. Fűt-fát összehordanak a nemzeti érdekekről és a szlovák nyelv védelméről, amikor Játék a tűzzel Kövesdi Károly __________ Eg yelőre fellélegezhettünk, és legalább hat hétig nyugodtan alhatunk: a múlt hét elejétől Mohiban rendőrök őrzik az atomerőmű és a polgárok biztonságát. A hírekből mindösz- sze annyit tudhattunk meg, hogy a védelmet eddig ellátó G5 biztonsági szolgálat szerződése lejárt, az új pályázatot ismét a G5 nyerte, ám a villamosművek igazgatótanácsa a Dynasty nevű céget bízta meg az őrzéssel. Ennek azonban az atomfelügyeleti hivatal nem adta meg az engedélyt. A G5 megsértődött és kivonult, a rendőrök pedig bevonultak. Hogy valójában miről van szó Mohiban, azt csak sejteni lehet, ám az a tény, hogy egy éves szerződés 100 millió koronás üzletet jelent az őrző cég számára, magáért beszél, és nyilvánvalóvá teszi, hogy Mohi is mohó éraz európai nyelvi charta elfogadását évek óta halogatják, és csak azokat a pontjait helyeslik, amelyek a kisebbségnek semmit sem hoznak, sőt a jelenlegi áldatlan helyzeten is rontanak. Ismert tény a magyar iskolák nehéz helyzete, a magyar gyerekek nagy hányadának szlovák iskolákban való tanulása. Talán azért szabotálják a magyar tanítóképzést, hátha belátható időn belül nem lesz rá szükség? Pedig ennek a kérdésnek a rendezését is egyértelműen megígérte a kormánykoalíció. A „bölcs” baloldal arról papol, hogy vannak sürgősebb, fontosabb feladatok. Tudjuk, hogy számukra a magyar pedagógusok, iskolák feleslegesek. Azt hiszik, hogy az elfogult közvéleményből így szerezhetnek választókat. A két alapkérdés mellett azonban a nevesítetlen földek sorsa és a területi átszervezés kérdése is beletartozik a nemzetállami repertoárba, amely ellen kitartóan küzd a magyar koalíció. Kérdés, át tud-e törni a kisebbségellenesség falán. dekcsoportok játékszerévé vált. Ami az egyszerű halandónak lúdbőrt ránt a hátára, hiszen valakik megint az életével és a biztonságával játszanak. Azt sem nehéz kitalálni, hogy kik. Egy ilyen megbízás esetében a Szlovák Villamosművek igazgatótanácsában ücsörgő fehérkesztyűs gengszterek províziója valószínűleg milliókat tesz ki, s ez éppen elég ok arra, hogy elboruljon az elméjük, és ne adjanak olyan kicsiségekre, mint milliók biztonsága. Ami Szlovákia és a környező országok polgárai számára nem éppen megnyugtató érzés. Aztán majd magyarázkodhat a kormány, hogy mi fán terem a szlovák belügy, ha valakinek eszébe jut kiverni a balhét. Amit, őszintén remélem, valakik elvisznek. Mert ha ezt is meg lehet úszni, akkor csak a jóistenben bízhatunk, hogy egyszer rend lesz ebben az országban, és nem kell elköltözni melegebb vidékre. Soóky László Imádok népszavazni. Soha életemben nem népszavaztam még, de most, mintha csak a kisördög bújt volna belém, olthatatlan vágyat érzek a véleménynyilvánításra. Mámorító az az érzés, hogy egy lehetek a sok közül, aki saját maga dönt a saját maga sorsáról, és többek között az én kezemben van ennek az országnak a jövője is. Ugyanolyan lelkesedéssel várom most november tizenegyedikét, mint valaha november hetedikét vártam, a vőlegényruhám zsebéből már kivettem a naftalingolyót, és beszórtam Adam deodorant sprayvel, hogy az új korszakot új illattal köszönthessem. Ezzel nem arra akartam célozni, hogy valami bűzlik Szlovákiában, hanem arra, hogy valami bűzlik Szlovákiában. Hogy mi, arra majd később visszatérek, most inkább a lényeges dolgokról ejtenék néhány szót. A lényeg az, hogy mostanában több, éjszakába nyúló vitaestet tartottunk a Fontanában, és a törzsközönség véleménye bizony megoszlik a népszavazást illetően, tettlegességre viszont csak egyetlen esetben került sor, de a Rimaszécs, más szemmel Ad: Rimaszécsi anomáliák (Vasárnap, 38. és 40. szám) A jelenlegi polgármester „az elődeitől eltérően” megválasztása óta még sohasem hívta meg véle- ftiénycserére a község többi intézményének vezetőit. Igaz, tavaly decemberben hívatlanul részt vettünk az önkormányzat egyik ülésén, a szolgálati lakások miatt. (Az iskolalakást a polgármesternő közbenjárására mégis olyan barátnőjének utalták ki, aki családi házban lakik. A lakás hónapokig lakatlan volt, majd a gázművek dolgozóinak adták ki. Később a lakások többségét eladták.) Kértük a polgármesternőt, iktassanak be olyan üléseket, amelyeken a község egyes intézményeinek a vezetői véleményt cserélhetnek. ígéretet tett, hogy januárban lesz ilyen megbeszélés. A mai napig ilyen ülésre nem került sor. Ami a túlzottan romapárti jelzőt illeti: ha sor került volna üyen ülésre, ha a polgármesternő vette volna a fáradságot, hogy utánanézzen a születési statisztikáknak, tudatosítaná, hogy az utóbbi öt évben született, a gyermekorvos által nyilvántartott 400 gyermek közül 350 a roma. Ha nem követünk el mindent, hogy a leendő szülők a társadalmi normáknak megfelelően neveljenek és éljenek, a felnövekvő nemzedék egyre nagyobb hányada válik bűnözővé. Ezért foglalkozunk nagyon sokat kiváltó ok nem kötődött szorosan mai témánkhoz. Közvélemény-kutatásom részeredményei viszont nagyon lehangolóak, csak azt nehéz eldönteni, hogy kinek a szemszögéből. A megkérdezettek zöme, velem együtt, úgy döntött, hogy mi magyarok vagyunk. Ha a kormányban lévő magyarok is magyarok, akkor velünk vannak, és ha ők nem hagyják magukat, akkor mi sem hagyjuk magunkat. Ami a népszavazáson való részvétel kérdését illeti, se egyet, sem szót nem értettünk, mert mindenki csak mutogatott, és az alkarját lengette. A helyzet tehát bonyolult, így e sorskérdést illetően jelenleg nem tudunk objektív képet alkotni, annál inkább nem, mert az utolsó előtti pillanat után a baloldal képviselője közbeszólt, mondván, ne tegyünk egyenlőségjelet a baloldaliak és a kommunisták közé, mert míg a baloldaliak csak a kormányban vannak, addig a kommunisták hatalmon, elsősorban, ami az országot és az a tanításon kívül is fiatalokkal. Ha a polgármesternő elfogadta volna az iskola többszöri meghívását, ha az iskolával kapcsolatos információt nem baráti körből gyűjtené, tudná azt is, hogy a roma fiatalokkal való törődés nem megy a nem roma tanulókkal való foglalkozás rovására. Az utóbbi tíz évben számos országos szintű versenyen kiváló eredményeket értek el tanulóink. Az alapítványoknak, a kormányhivatalnak, az iskolaügyi minisztériumnak köszönhetően több programot valósítottunk meg, amit nem lehetne véghezvinni a hivatásuknak élő pedagógusok nélkül. Iskolánkba a körzet 11 községéből járnak gyerekek, a tanulók létszáma 503. Ebben az évben már mi is tudunk számítástechnikai szakkört vezetni, s bár a volt angol szakos tanárnőnk elhagyta az iskolát és az országot, sikerült az angoloktatást is megoldanunk. (Ha akkor, decemberben lakáshoz jut, ma gazdagabb a falu és az iskola egy talpraesett munkaerővel, egy értelmiségi családdal.) Ami az iskolatanácsot illeti: az iskolatanácsokról szóló rendelet csak február 20-án került nyomdába, de az önkormányzat már február 17-én delegálta az iskolatanácsba a polgármesternőt, s azt a képviselőt, akinek a felesége a lakást megkapta - egyikük gyermeke sem jár a mi iskolánkba, viszont négy másik képviselőé igen. Ilyen előzmények után nehéz segítő szándékot feltételezni. S mivel a tanulók önkormányzatokat illeti. Mivel a kialakult vitában a csapos sem tudott érdemben dönteni, a népszavazásról való végleges döntést elnapoltuk. Most, amikor idevonatkozó jegyzeteimet rendezgetem, kezembe került egy tiszta, hófehér papír, ami egy szlovákiai magyar népszavazás kérdéseit tartalmazza. Ez az a papír, amely annak idején megkérdezett bennünket, egyetér- tünk-e azzal, hogy az MKP belépjen abba a kormányba, amelynek most a leváltását szorgalmazza Szlovákia nemzeti-populista része. Ez a kormány, a mi kormányunk most, a referendum felé közeledve alibista módon lapít, elodázza a törvénykezést, mert pontosan tudja, hogy egyetlen parányi engedmény is, amelyet a magyarok irányába tenne, a saját bukását jelentené. Az utóbbi időben, párhuzamosan a Fontana-beli közvélemény-kutatásaimmal, megsegített a Mindenható, és lehetővé tette, hogy az MKP csúcsvezeté45 százaléka bejáró, úgy lenne demokratikus, ha az ő érdeküket is képviselné a körzeti önkormányzatok egyik képviselője. A tanítónő megszégyenítéséről csak annyit: ő szégyenítette meg a tanulókat tettel, szóval, s megszégyenítette viselkedésével önmagát, sőt az iskolát is. Tíz évvel ezelőtt, amikor igazgató lettem, az alsó tagozaton nyugdíjasok és képesítetlen tanítónők tanítottak. Egyetlen kolléganő kivételével. Ekkor döntöttem úgy, hogy iskolánkban egy évnél tovább csak az maradhat, aki levelező tagozaton képezi magát. Az idei tanévban iskolánknak 44 pedagógusa van. A pedagógusok közül 35 képesített, nyolcán még tanulnak, s egy kolléganő angol továbbképzésen vesz részt. Ebből kitűnik, hogy nem dolgozik az iskolában olyan tanerő, aki ne járna továbbképzésre. A polgármesternő szerint minden rendezvényen ingyen használhatjuk a művelődési házat. Kivételt képez: a hagyományos iskolabál, amely megrendezésekor a bérleti- és energiadíjon kívül még a tányérok és evőeszközök használatát is kifizettük, az országos szavalóverseny, amelyre az énekkar nem kaphatta meg átöltözés céljából az esketőtermet, s emiatt 60 gyerek az udvaron várta a fellépést, a jelmezbál, amelyet a tornateremben kellett megrendeznünk, a soron következő iskolabál, amikor a művelődési ház használatáért túl sok pénzt kért a község, s amelyet a csízi művelődésiházséből öt politikussal kötetlenül elbeszélgethessek. Érdekes módon ezek a beszélgetések és különösen a végkicsengésük nagyon is megegyeznek a Fontana csúcsvezetésének idevonatkozó véleményével, azzal a különbséggel, hogy a politikusok magánvéleménye nem publikus, mivel szöges ellentétben áll a kormány propagandájával. Két- és többoldalú felméréseim részeredménye most az, ne ringassuk magunkat abban a reményben, hogy a népszavazás érvénytelen lesz. Ne ringassuk magunkat abban az illúzióban sem, hogy az MKP továbbra is kormányban marad. Ne ringassuk magunkat abban a hitben sem, hogy a formálódó régi-új hatalom majd elnéző lesz velünk szemben. Nem lesz az. Ha tehát korábban azt mondtam, hogy valami bűzlik Szlovákiában, akkor most azt a kérdést kell feltennünk, hogy: talán a fej? Valószínűleg igen. A jelenlegi kormány két éve tartó sokoldalú alibizmusa elindított egy belső rothadást, amelyet még mindig nem akarunk észrevenni, mert a gyümölcs héja hamiskásan pirospozsgás, csillogó, ugyanakkor láthatóan ütődött. bán rendeztünk meg a csízi polgármester jóvoltából, aki ingyen Bocsátotta rendelkezésünkre az épületet. „Évente átlag 20 ezer koronával támogatjuk az intézményt” - úja a polgármesternő. De melyiket? Merthogy az iskolát nem, az biztos. Az említett átlag 4 év alatt 80 ezer koronát tesz ki, amelyet ha megkapunk, hálásak leszünk az önkormányzatnak. Ha viszont a falu költségvetéséből ennyi pénzt az iskola támogatására számoltak el, hivatalos levélben kérjük az átvevő aláírásával hitelesített bizonylatok elküldését, hogy a visszaélést elkövetőt felelősségre tudjuk vonni. A gyerekekről pedig csak annyit: ők csodálatos lények. Elfogadják, szeretik egymást mindaddig, amíg a felnőttek meg nem tanítják őket hazudni, gyűlölni. Mindegy, müyen a bőrük színe, ők jól érzik magukat egymás között. Boldogok, ha a felnőttek hagyják őket boldognak lenni. PaedDr. Reisz Éva A rimaszécsi alapiskola képesítetlen és frissen végzett dolgozói nevében adunk hangot felháborodásunknak ama valótlan állítások miatt, melyeket Rimaszécs polgármestere a Vasárnap 2000. szeptember 20-án megjelent 38. számában tett, melyek szerint az iskola igazgatónője állásukkal zsarolja képesítetlen beosztottjait. Ezennel visszautasítjuk ezeket a vádakat. E nyilatkozatot az iskola 13 dolgozója írta alá. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Klein Melinda (582-38-314) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-314) Politika, Háttér: Malinák István (582-38-309) Gazdaság: Sidó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Vélemény, Kópé, Nagyvilág: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelő: Szarka Éva Kiadja a Grand Press és a Petit Press Rt., Dostojevského rád 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 592-33-101, fax: 529-67-472 Az igazgatótanács tagjai: StanislavZiacik-kereskedelmi osztály, tel.: 592-33-201, fax.: 529-20-051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály -,tel.: 582-38- 322, fax: 582-38-321, Román Schlarmann - pénzügyi osztály, tel.: 592-33-169 Marketing: 592-33-274, lapterjesztés, laprendelés: 582-38-324, tel./fax: 582-38-326 Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX49.; Telefax: 582-38-343; 582-38-331, Telefon: 582-38-332,582-38-262,592- 33-200, e-mail: reklama@ujszo.com ; inzercia@vyvsme.sk ; Szedés, képfeldolgozás a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Előfizethető a kiadónál. Terjeszti a PrNS Rt, a D. A. CZVEDLER KFT. - Somoija, az ABOPRESS KFT. a Szlovák Posta Rt. és kisterjesztők. Külföldi megrendelések: Versus ES-Vyvoz tlaée, Koáická 1,813 80 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Index: 48271. A szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Jegyzet Visszhang
