Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-08-23 / 34. szám

16 2000. augusztus 23. Sport Kásás Tamás: „Éhesek az emberek a sikerre, és bíznak a pólóban; nap mint nap az aranyéremről kérdeznek, nincs mit tenni, el kell fogadni!” Kemény Dénes (is) a csúcsra tör Feldolgozás _______________ Min t megannyi sportágban, a ví­zilabdában is sokszor apróságok döntik el a végső sorrendet. Egy kihagyott négyméteres, egy ki­hagyott emberelőny, egy rossz negyed, szóval szinte bármi óri­ási befolyással lehet az ered­ményre. Huszonnégy évvel ez­előtt, 1976-ban ért fel a csúcsra legutóbb a magyar pólóváloga­tott, és most a szakemberek, va­lamint a sportrajongók annak az eredménynek a megismétlését várják Kemény Dénes szövetségi kapitány együttesétől. Tény és való: nagyszerű vízilabdázókból áll az Európa-bajnok csapat; egységes a gárda, ám senki se gondolja, hogy előre borítékol­ható az olimpiai aranyérem. Sőt! Nagyon, de nagyon meg kell dolgozni érte Sydneyben. A legnagyobb riválisok sorát Horvátországgal illik kezdeni. Nemcsak azért, mert tavaly az Európa-bajnoki döntőt éppen, vele vívta a magyar együttes, hanem azért is, mert - csakúgy, mint a magyarok - Névén Kovacevic vezetőedző csapata négy éve szisztematikusan ké­szül az ötkarikás játékokra. At­lantában ezüstérem jutott ne­kik, most szeretnék túlszárnyal­ni ezt a teljesítményt. Kiváló já­tékosok állnak a horvát kapitány rendelkezésére, elég, ha csak_ a kapus Skolnekovié, illetve Si- menc vagy Sritof nevét említjük. Velük már a csoportmeccsek so­rán találkoznak Kásásék. S hogy nehéz feladat előtt állnak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az Európai Nemzetek Ligája kö­zelmúltban véget ért csoport­küzdelme. A magyarok négy­Kásás Tamás mindig ki akarja szolgálni a nézőket. Prikler László felvétele szer találkoztak a horvátokkal: Splitben döntetleneztek, Kassán pedig egygólos vereséget szen­vedtek. Szintén sydneyi csoporttárs és szintén nagy-nagy rivális a jugoszláv válogatott. Különö­sen úgy, hogy vissza­tért a csapatba egy­két olyan ász, akik mindent tudnak er­ről a játékról. A ka­puban Sosztar ha el­kapja a fonalat, szin­te lehetetlen túljárni az eszén, a szeszé­lyes Sapics bármire képes, akár arra is, hogy eldöntsön mér­kőzéseket. A legbiztosabb pont­juk talán a Becsej balkezes klasszisa, Uskokovics, akire na­gyon oda kell figyelni. Ő az, aki váratlan megoldásokkal, lövé­sekkel hívja fel magára a figyel­met. Nagyszerű játékos. Velük kapcsolatosan a nagy kérdés persze mindig az, hogy mennyi­re lesznek egységesek, az együt­tesen belüli nemzetiségi kérdé­sek (akár feszültségek) mennyi­re kerülnek felszínre. A másik ágon (ebben a csoport­ban szerepel a szlovák váloga­tott is) lévő csapatok közül szól­nunk kell az olasz, az orosz, a spanyol és a házigazda ausztrál együttesről. Olaszország leg­jobbjai kitűnő együttest alkot­nak, megannyi sztárral, tehet­séggel. Ratko Rudic kedvére vá­logathat közülük, és nem titok, az érem, az aranyérem remé­nyében. Egyesek szerint ez tú­lontúl merész tervnek tűnik, de nem kell odafigyelni ezekre a hangokra, hiszen igenis nagyon jók és veszélyesek! Csakúgy, mint az oroszok, akiknél bátran kijelenthető: jobb a magyar vá­logatott, de mégis... Okoztak már ók annyi meglepetést, hogy számoljunk velük. A címvédő spanyolok az utóbbi időben mintha visszaestek volna (noha a buda­pesti Unicum Kupán a magyarok ellen nem ezt bizonyítot­ták!), sokan leírják őket, de emlékez­zünk csak: négy év­vel ezelőtt ugyanez volt a vélemény, hogy öregek, lassú­ak, aztán megnyer­ték az olimpiát... Általában a legfontosabb eseményre Estiar- te vezényletével összekapják magukat, most sem szabad őket félvállról venni. És ki tudja, hogy mire képesek a hazaiak, akik egy kis bírói se­gédlettel bárkinek - még a ma­gyaroknak is - igen kellemetlen perceket okozhatnak. A lebo­nyolítás miatt az utolsó három meccsre kell leginkább odafi­gyelni, a kieséses rendszerben (a negyeddöntők előtt a cso­portküzdelmek zajlanak, s a négy-négy legeredményesebb válogatott jut a legjobb nyolc kö­zé) egy hiba végzetes lehet. Te­hát nagy csata várható a szep­tember 23-án kezdődő olimpiai tornán. Az ötkarikás játékok egyik nagy esélyese, a magyar válogatott már hónapok, sőt évek óta gőz­erővel készül Sydneyre. Kemény Dénes szövetségi kapitány nem tiltakozik a favorizálás ellen, el­fogadja és viseli az esélyesség Sydneyben szeptember 23-án rajtol az olimpiai vízilabdatorna, mely­nek döntőjét október 1-jén játsszák az Aquatic Centre-ben. M. Nagy László felvétele A magyarok egyik ásza Kásás Ta­más, aki ta­valy a póló­szakma leg­jobbja volt. Kemény Dénes nagyon jól tudja, szinte mindenki olimpiai aranyérmet vár védenceitől. Somogyi Tibor felvétele terhét. Persze attól, hogy a víz­ben „papíron” ők a legjobbak, két lábbal állnak a földön, azaz tudják: a favoritnak a sorsdöntő meccseken kell csúcsformában pólóznia.- Amikor az atlantai balsikert kö­vetően elvállaltam a válogatott irányítását, arra kértem a szakve­zetést, legyen türelemmel, hi­szen olyan csapatot szeretnék összehozni, amely a sydneyi olimpián nyújtja majd tudása legjavát. Az csak növeli a játéko­sok önbizalmát, hogy megnyer­tük az Európa-bajnokságot, vala­mint a Világ Kupát. És az Európai Nemzetek Ligája csoportküzdel­meit is az élen zártuk. Azonban volt egy-két figyelmeztető vere­ség. Hazai medencében kaptunk ki a spanyoloktól és az amerikai­aktól, majd Kassán a horvátok el­len is a rövidebbet húztuk. Ez is azt bizonyítja, egy hónappal az olimpia előtt még van mit javíta­ni. És ezt a fiúk is nagyon jól tud­ják! Az egyik átmozgató edzés után azt mondtam a srácoknak, hogy »nagyon belehúztatok«. Ők erre azt válaszolták: »01impia lesz, Dénes!« És ezt olyan jó volt hallani... A kassai Duna Kupa után a syd­neyi esélyekről kérdeztük Ke­mény Dénesi, aki éppen a Vác melletti Ácsán vadászott, ponto­sabban magaslesen ült.- Az elmúlt évek eredményei alapján rajtunk kívül arany­éremre esélyes Horvátország, Jugoszlávia, Olaszország és Spanyolország, esetleg megle­petést okozhatnak az oroszok is, de az Egyesült Államok és az ausztrál válogatott is elég erős ahhoz, hogy bárkit legyőzzön. Nagyon bízom abban, hogy an­nál is erősebbek leszünk, mint a tavalyi Európa-bajnokságon vol­tunk; abban viszont biztos vagyok, hogy bármilyen szem­pont szerint váloga­tom ki a jelenlegi ti- zenkilences keret­ből a tizenhárom olimpiai résztvevőt, ez a csapat gyor­sabb lesz a korábbi­nál. Az eddigi úszó­eredmények ugyan­is erre utalnak. Lát­szik, hogy a fiúk na­gyon magas színvo­nalon művelik a ví­zilabdát, ezért az egymás közötti játék is igen ko­moly erőfeszítésre készteti őket. Olyan sok a jó képességű pólós a keretben, hogy ha az olimpiát csak a B válogatottak számára rendeznék, biztosan mi lennénk az elsők! A magyar válogatott egyik ásza kétségkívül Kásás Tamás, akit a múlt évben a pólószakma a vi­lág legjobb vízilabdázójává vá­lasztott. Tegyük hozzá: teljes joggal! Hihetetlenül jó játékos­sá nőtte ki magát, olyanná, aki­től okkal retteg a kapusok egész sora. A Posillipo Napoli sztárját a világért sem engedik el az ola­szok, ezt bizonyítja az is, hogy a napokban három évvel meg­hosszabbították szerződését. Természetesen ő is ötkarikás aranyról álmodozik: - Megpróbálok min­dig jól játszani, de a legfontosabb, hogy a csapat jól szerepel­jen. Mindent ennek rendelek alá. A leg­jobbak akarunk len­ni az olimpián, az aranyéremért me­gyünk Sydneybe! Annál is inkább, mert mindenki ezt várja tőlünk. Szerintem teljesen érthető, éhesek az emberek a sikerre, és bíznak a pólóban. Nap mint nap az aranyéremről kérdez­nek, nincs mit tenni, el kell fo­gadni. A csapategység a legna­gyobb erényünk; négy éve egy­folytában készülünk, és egyre jobbak és jobbak leszünk. Ér­demes lesz értünk szurkolni... (zsl) A játékok egyik nagy esélyese, a magyar vá­logatott már évek óta gőzerővel készül. Továbbpasszoljuk Letartóztatták az orosz szövetség elnökét Egy moszkvai bíróság hivatalo­san is megerősítette, hogy gyil­kossági kísérlet vádjával előze­tes letartóztatásba helyezték Alekszandr Tyihonovot, az Orosz Biatlon Szövetség elnö­két. Az 53 éves, négyszeres olimpiai bajnok sportvezető és négy társa - köztük Tyihonov testvére, Viktor - részt vett a Kemerovo tartomány kormány­zója, Aman Tyulejev ellen ter­vezett merénylet előkészítésé­ben. A megbízók bérgyilkosok­nak már előre kifizettek 300 ezer dollárt, további 400 ezer pedig a végrehajtás után járt volna. Alekszandr Tyihonov 1982-ben fejezte be aktív sportpályafutását, négy olimpi­ai aranyérmén kívül 13 világ- és 19 szovjet bajnokságot nyert. Veszélyes az amerikaifutball Az elmúlt évben 17 középisko­lás, illetve egyetemista halt meg amerikaifutball-mérkőzésen elszenvedett sérülés miatt. Öt esetben fejsérülés okozta a tra­gédiát - hozta nyilvánosságra felmérésének eredményét az Észak-Karolina Egyetem. Az or­vosok már a hatvanas évek má­sodik felétől - amikor egy idény­ben 36 halálos(!) baleset történt - hangsúlyozzák, hogy legalább a fiatalok számára tiltsák meg a kemény sportágra jellemző fejjel való védekezést és a berepülő szereléseket. A fejsérülések ko­moly agyi elváltozásokat és agy­rázkódást okozhatnak. 1976- ban történtek korlátozások, de csak arra vonatkozóan, hogy az ellenfelet először nem lehet fej­jel blokkolni. Megérte fellebbeznie A Nemzetközi Sport Döntőbí­róság (CAS) jóváhagyta Rebecca Sullivan fellebbezését, így az ausztrál cselgáncsozónő indulhat az ötkarikás játéko­kon. A 27 éves Sullivan azt sé­relmezte, hogy bajnoki címe ellenére súlycsoportjában nem ő került be az olimpiai csapat­ba. Az Ausztrál Cselgáncs Szö­vetség meglepődött a dönté­sen: - Legjobb tudásunk sze­rint jelöltük ki a keretet, de a CAS nyilvánvalóan másként ítélte meg a helyzetet - mond­ta Dávid Evans technikai igaz­gató. Gary Hall sikeres visszatérése Hosszú, betegség miatti kiha­gyás után sikerrel tért vissza a 100 méteres gyorsúszásban Gary Hall: az amerikai úszóvá­logatón szerzett második he­lyével megváltotta sydneyi re­pülőjegyét. Az atlantai olimpia 50 és 100 méteres gyorsúszásá­nak ezüstérmeséről 1999 már­ciusában derült ki, hogy súlyos cukorbetegségben szenved, aminek következtében napi nyolc inzulininjekciót kell kap­nia. Ez alatt az idő alatt csak 50 méteren versenyzett, és ere­deti tervei szerint a válogatón is csak a rövidebb távon állt volna rajthoz. Három héttel ez­előtt azonban, amikor betegsé­ge óta először indult 100 méte­ren, olyan eredményt ért el, amivel úgy érezte, akár a válo­gatón is lehet keresnivalója. El­képzelése be is vált, a 48,71 mp-es eredménnyel győztes Neil Walker mögött mindössze 13 századdal (48,84) lemarad­va lett második. A siker után Hall már a világcsúcstartó (48,21 mp) orosz Alekszandr Popov trónfosztásáról álmodik. Vakmerő kubai vállalkozás Az első számú kubai hosszú­távúszó, Alberto Morejon vak­merő vállalkozásba fog: megkí­sérli átszelni a haiti Maisi St. Nicolas és a kubai Punta de Maisi közötti 80 kilométeres távot. A 34 éves sportember egy hajó által vontatott 7x2x2 méteres ketrecben kíván úszni, ugyanis a tervezett útvonalon rengeteg a cápa. - Többen kí­sérnek majd helikopterrel és csónakkal is. Hobbim az úszás, és egyáltalán nem félek a ve­szélytől - nyilatkozott Morejon. A bátor kubai több csúcsot is tart hazájában. 1999. áprilisában megállás nél­kül 57,8 kilométert úszott 17 óra 24 perc alatt, majd idén májusban csupán 14 óra 20 percre volt szüksége 60 kilo­méter megtételéhez, de me­dencében. Morejon Venezuela partjai mentén 19 szigetet érin­tő úszó körutat is tervez.

Next

/
Thumbnails
Contents