Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-08-16 / 33. szám
10 2000. augusztus 16. Tudod-e? Színházi legek A legrégibb színház Az európai színház abban a görög drámai játékban találja meg gyökereit, amelyet valamelyik isten, rendszerint Dionüszosz tiszteletére adtak. A legrégibb amfiteátrumok a Kr. e. 5. századból valók. Az első kőszínház Rómában Kr. e. 55-ben épült 40 ezer néző befogadására. A legrégibb fedett színház A világ legrégibb fedett színháza a Teatro Olimpico Vi- cenzában (Olaszország). Andrea di Pietro, alias Palladio (1508-80) tervezte román stílusban, építését halála után tanítványa, Vincenzo Scamozzi (1552-1616) fejezte be 1583-ban. Eredeti formájában maradt fenn. A legnagyobb A világ legnagyobb, színházként használt épülete a Népek Nemzeti Kongresszusának Palotája a pekingi Tien- anmen tér mellett. 1959-ben fejezték be, 5,2 hektár területet foglal el. A színházi ülőhelyek száma 10 ezer. A legkisebb A világ legkisebb hivatásos színháza, a „Piccolo” Hamburgban, a Julius-strassén található. 1970-ben alapították maximálisan 30 ülőhellyel. A legnagyobb amfiteátrum A valaha épített legnagyobb amfiteátrum a Colosseum Rómában. Építését Kr. u. 80-ban fejezték be. Területe 2 hektár, befogadóképessége 87 ezer fő. Gondolkodom, tehát... JL m n y J Q í R A C K t J 1 Csupa ötbetűs szó első négy betűjét látod az p A L Q J ábrában. Keresd meg a megfelelő ötödiket, i J J E 1 amellyel értelmes szót kapsz! n A L 0 l Ha megtaláltad, és beírtad a helyére, a beírt p ö L ti 1 betűkből összeálló oszlopban Benedek Elek L A b 1 1 egyik meséjének címét olvashatod. sí A P c 1 K A D ( J |n A J K 1 [k A M A l jp. ú T T J Kópé Jacqueline Held Volt egyszer egy ember, aki sohasem söpörte ki kocsijából a szemetet. Ez az ember igen szerette a kutyákat. Valahányszor beült az autóba, három kedvenc kutyát mindig maga mögé ültetett, a kocsi párnáira, mégpedig: egy fo- xit, azaz rókavadászkutyust, egy tacskót meg egy agarat, így a kocsi állandóan tele volt a kutyák hulló szőrével.- Nem nagy baj! - nyugtatgatta magát a kocsiját-soha- . ki-nem-söprő-ember -, hiszen a kutyáim egészségesek. És a kutyaszőr valószínűleg nem árt az emberi szervezetnek. És a barátai cipője csupa sár volt, pláne ha esős volt az ősz.- Szállj csak be, kedves barátom! Ne kéresd magad! - unszolta egy-egy barátját a ko- csiját-soha-ki-nem-söprő- ember. Emiatt a kocsija tele volt kutyaszőrrel és sárral.- Nem nagy baj! - vigasztalta magát a kocsiját-soha-ki-nem- söprő-ember -, hiszen én szeretem a földet, a természetet, a falusi életet, a sár- és iszapfürdőket pedig egyenesen ajánlják az orvosok. Ha hősünk megállt fürdeni, fürdőruháját hátul az ülésen szárította meg. Fürdőtrikójából rázni lehetett a homokot. Tehát a kocsija tele volt kutyaszőrrel, sárral és homokkal.- Nem nagy baj! - állapította meg a kocsiját-soha-ki-nem- söprő-ember. A homok tisztítószer is, súrolni lehet vele, utána csak úgy ragyognak az edények! A kocsi ablakai nem voltak becsukva, a szél kis kósza magokat röpített be az autóba, amik a homok-sár-kutyaszőr keveréken kötöttek ki. Az autó homok-sár-kutyaszőr egyvelegében gyom kezdett virítani.- Nem nagy baj! - legyintett a ember a zsendülo búza a tavaszt juttatja eszembe. De a szél a gyomok közé egy majomkenyérfa-magot is beröpített. A majomkenyérfa nőtt, nőtt, rövidesen akkora lett, mint egy vadrózsabokor. Egy nap már nem is volt elegendő hely számára a hátsó ülésen.- Nem nagy baj! - vakarta meg a kobakját a kocsiját- soha-ki-nem-söprő-ember-, sőt kényelmes, hiszen árnyat ad a kutyáimnak, a melegben hűsölhetnek alatta. A majomkenyérfa csak nőtt, akkora lett, mint egy cseresznyefa. És ezen a napon hősünk a kocsi tetejébe egy nagy lyukat vágott, hogy ki tudja dugni rajta a fejét a majomkenyérfa.- Nem nagy baj! - kiáltott fel a kocsiját-soha-ki-nem-söprő- ember, sőt érdekes! - Milyen furcsa is az élet! Eddig soha nem jutott eszembe, hogy egy kinyitható tetejű autót vásároljak! És most itt van! Természetesen ezentúl nem tudott akárhol parkolni, úgyhogy le kellett bontania a garázsáról a tetőt, hogy az autója beféljen.- Mit ér egy garázs, ha nincs teteje? - kérdezték tőle.- Az autónak a garázsban a helye - magyarázgatta a kocsiját-soha-ki-nem-söprő- ember. Amikor átbújt az autó tetején, a majomkenyérfa akkor sem hagyta abba a növekedését! A tacskónak érdekes öüete támadt. Fölkapaszkodott a ma- jomkenyérfára, és föltolt magának az orrával egy cölöpökre szerelt házikót, amely valamikor egy aranyhörcsög ketrecéül szolgált.- Ej, de furcsa! - vakkantott egyet a nagyon-kicsi-tacskó - hiszen fölülről nézve gyönyörű a világ! Sosem hittem volna, hogy olyan nagy a különbség a kettő között: ha alulról vagy ha fölülről nézi valaki, mint például egy magamfajta kutyus! Most aztán seki sem tudta volna kiverni a fejéből, hogy ő nem született zsiráf! Azt hiszem, ez az autó azóta is megy, megállás nélkül, szüntelenül, és benne van mindaz, amit eddig elsoroltam: a kocsiját-soha-kinem-söprő-ember, a tacskó, a rókavadászkutyus, az agár, a homok, a sár, a magok, a gyomok és természetesen a majomkenyérfa. Már nagyon régen nem láttam őket, fogalmam sincs, mekkora lehet a majomkenyérfa. Lehet, hogy egy nap, amikor a nagykörúton sétálsz, találkozol a ma- jomkenyérfa-autóval. Azonnal fölismered. Mert a tacskó ott ül fönt, a majomkenyérfa tetejében, ahová fölkapaszkodott, úgyhogy már jó messziről észre lehet venni őt. A tacskó kedvesen ugat, szája elé tartva egy hangszórót, ebbe beszél bele, így aztán egyben szócsöve is önmagának, és amit mond, emberi hanggá alakul át:- Mentőautó balra! Tűzoltókocsi jobbról! - kiabálja, mert rendkívül okos és értelmes tacskó őkelme. És hősünk, aki eddig még sohasem karambolozott, nagyon nyugodtan ül, és büszkén, a majomke- nyérfa-autójában! Hiszen amióta ilyen, a közlekedésről emberi hangon tájékoztató kutyája van, nem érheti őt semmiféle baleset! A majomkenyérfa-autó kocsiját-soha-ki-nem söprőMagyar atomocska 6. Lánc, lánc, eszterlánc... Ozogány Ernő Szilárd Leó a budapesti Műegyetem hallgatójaként vett részt az 1918-19-es diákmozgalmakban, ezért Horthy uralomra jutása után jobbnak látta külföldre menekülni. Tanulmányait Berlinben fejezi be, majd doktorátusát követően a Vilmos Császár Intézetben kezd dolgozni. Itt kerül személyes kapcsolatba Albert Einsteinnel, aki tudományos tevékenysége mellett az intézet igazgatója. Kapcsolatuk első eredménye egy mozgó alkatrészek nélküli, tehát hibamentesen működő hűtőgép szabadalma volt, amelyet az atomenergetikában ma is használnak. A továbbiakban az atomkutatásban várt rájuk gyümölcsöző együttműködés. Kapcsolatba került egy másik intézeti igazgatóval, a cambridge-i Cavendish Laboratórium vezetőjével, Ernest Rutherforddal is. Ez a találkozás már korántsem mondható barátinak. 1934-ben az atommag-átalakítás nagy öregje előadást tartott a Királyi Társaságban az atomenergia felhasználhatóságáról. Érdemes tudni, Rutherford már 1902-ben felvetette: a radioaktív sugárzás annak következménye, hogy az atommag alkotóelemeire esik szét, sőt az első mesterséges elemátalakítást is ő végezte el 1919-ben. 1920-ban munkatársának, Chadwicknek felveti, hogy a pozitív protonok mellett kell lennie az atommagban egy semleges részecskének is (tizenkét évi keresés után találják meg). Az említett előadáson egy hallgató felveti, hogy ezzel a módszerrel energiát lehetne előállítani. Rutherford, tudva, hogy az atom méretének a magé mintegy tízezred része, tehát alig van esély arra, hogy folyamatosan el lehessen találni, kijelenti: csak a holdkóros hisz abban, hogy üyen módon energia nyerhető. Szilárd felkerekedik, hogy meggyőzze az atomfizika nagy öregjét tévedéséről. A legenda szerint Rutherford az izgága magyar tudóst kihajítja az irodájából. Honfitársunk nem adja fel: elhatározza, bebizonyítja igazát. Állítólag London utcáit róva hasított belé a felismerés, épp amikor a Southampton Road egyik kereszteződésében arra várakozott, hogy a forgalmi lámpa zöldre váltson: ha találunk egy elemet, amelyet neutronnal úgy hasítunk ketté, hogy az elnyelt egy neutron helyett kettő lö- kődik ki a magból, megfelelő anyagmennyiség mellett a folyamat önfenntartóvá válik, láncreakció jön létre. A történet olyan szép, hogy igaz is lehet. Az ismerősök nem hittek benne, mivel tudták, hogy Szilárdot a zebrán való átkelésben a piros lámpa soha nem akadályozta meg. Szerencsére másokat nem tudott veszélyeztetni, ugyanis a fizika egyik legnagyobb alakjának nem volt jogosítványa. Felfedezése pánikszerű félelmet váltott ki nála: tudta, hogy a világ legjobb fizikusai Németországban vannak, és ha Hitler felismeri az új bombában rejlő lehetőségeket, uralma alá hajtja a világot. Ezért szabadalmi kérelmet nyújtott be az angol hadügyminisztériumnak azzal a feltétellel, hogy hét lakat alatt őrizzék meg maguknak. Legnagyobb megdöbbenésére visszautasítják. Háborgó lelkét a tengerészeti minisztérium, az Admiralitás nyugtatja meg, ők hajlandók eleget tenni követelésének. Viszont szűkmarkúságuknak bizonyítékát is adják: nem hajlandók a Szilárd által kért néhány ezer fontos összeget arra áldozni, hogy kísérletekkel igazolja a szabadalomban felvetetteket. Az 1934-es szabadalmat Szilárd Leó tizenöt évvel később - amikor a szovjetek is felrobbantják bombájukat - feloldja a titok alól. Szilárd nemcsak matematikus és fizikus volt, de elsőrendű politikai szimata is volt. 1930-ban megpróbálja rávenni Einsteint, hagyja el az országot, mivel Hitler győzni fog. Angliai tartózkodása idején barátjával, Polányi Mihállyal közli: egy évvel azelőtt távozik Európából, hogy Hitler kirobbantja a háborút. A távozásra 1938 januárjában került sor. Ezt követően a New York-i Columbia Egyetemen helyezkedik el. Lukács Zsolt és Rácz Noémi illusztrációja
