Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-08-16 / 33. szám
2000. augusztus 16. _____________________________Nagyvilág__ Ha elkészül, a világ építészetének egyik legszebb gyémántja lesz Az alexandriai könyvtár Elsősorban idegenforgalmi attrakció lesz. Archív felvételek Két évezreddel ezelőtt, a görög Ptolemaioszok uralkodása idején Alexandriában volt a világ legnagyobb könyvtára. Falai közt több mint félmillió tekercs volt található, amelyek magukba foglalták a világ akkori tudományos ismereteinek legjavát, beleértve a matematikát, fizikát, csillagászatot, orvostudományt, történelmet. Ma a régi alexandriai könyvtárnak nyoma sincs. A régészek feltételezik, hogy maradványai mélyen az ötmilliós nagyváros házai és forgalmas utcái alatt fekszenek, az egykori királyi negyedben. A felbecsülhetetlen értékű tekercsek sorsa ismeretlen. Egyiptom döntése, hogy felépíti az új könyvtárat, amely méltó utóda lesz az egykorinak, az egész világ figyelmét felkeltette. Az épület alapjait tizenkét éve rakták le. A tengerparton épülő gigantikus könyvtár méreteire jellemző, hogy olvasóterme akkora lesz, mint a New York-i központi pályaudvar, maguk a könyvespolcok pedig öt futballpályá- nyi területet foglalnak el. A kör aiakú építmény teteje 160 méter átmérőjű lesz, és egy óriási mikrocsipre hasonlít, ami azt próbálja jelképezni, hogy az új könyvtár, akárcsak híres őse, képes lesz magában foglalni minden új ismeretet. A tizenegy emeletes épület belső tere az antikvilág szellemét sugallja; a falakat gránit borítja, amelybe Arkhimédész és Euklidész korából származó idézeteket vésnek. Az új alexandriai könyvtár ödeté- vel még a hetvenes években álltak elő az alexandriai egyetem tudósai. Az egyiptomi kormány azonosult a tervvel, amely talán életműve lesz Mubarak elnök feleségének, aki az idén meglátogatta az Alexandriai Könyvtár Barátai londoni fiókszervezetét. Ennek tagjai megígérték, hogy negyvenötezer kötetet tartalmazó mikrocsipet ajándékoznak a könyvtárnak, ezek jelenleg a Brit Múzeumban vannak. Mubarak elnök szerint a könyvtár az egész emberiségnek szánt ajándék lesz. „Ajándék, amely gazdagítja a múltat, a jelent és a jövőt, s amely a világ digitális világítótornya lesz.” Az épület terveit a fiatal avantgárd építészeket tömörítő norvég Snohetta cég készítette. Pályázata 523 közül bizonyult a legjobbnak. Az arab országok, beleértve Irakot is (még az Öböl-háború előtt), 64 millió dollárt ajándékoztak a könyvtár építésére. Az összköltségek azonban mintegy 140 millió dollárt tesznek ki, a fennmaradó összeget az egyiptomi kormánynak kell állnia. És ez csak a puszta épület költsége, könyvek és berendezés nélkül. Pedig nem mondhatni, hogy takarékoskodnának az enteriőrér: a parkett a legjobb minőségű amerikai tölgyből készül, a falakat zimbabwei gránit borítja. A bejáratokat antik birkózójelenetek részletei díszítik. A könyvtár előtti téren II. Ptolemaiosz tizenkét méteres szobra emelkedik majd, amelyet nemrég találtak meg francia régészek az alexandriai kikötőben a tenger fenekén. Az elképzelések szerint majdan nyolcmillió kötetnek kell várnia a látogatókat, ám a megnyitás pillanatában mindössze negyedmillió kötete lesz. A többit adományokból és magángyűjtemények megvásárlásával kívánják összegyűjteni. A Napóleon által íratott Description de l’Egypte köteteit például nagy nehézségek árán sikerült megvásárolni egy helybeli gyűjtőtől. De lesznek más gondok is. Joggal hangzanak el kételyek, hogy Egyiptom, amely cenzúrázó praktikáiról ismert, aligha lesz képes az emberi tudás teljes spektrumának eredményeit kínálni a világnak. Nem is olyan régen történt, hogy a cenzorok Egyiptom egyik legnagyobb könyvtárából (a kairói amerikai egyeteméből) mintegy száz címet kivontak a forgalomból. Ezek a művek a mozlim aktivisták kritikájának kereszttüzébe kerültek, mert úgymond, sértik Mohamedet, vagy szexet tartalmaztak, ismét mások nem szólnak kellő tisztelettel Mubarak elnökről. Nawal Saadawi, az egyik legismertebb egyiptomi író, akinek művei általában a tiltott irodalom listáin szerepelnek, szkeptikusan nyilatkozott a dologról: „A könyvtárat úgy fogják mutogatni, mint a piramisokat. Idegenforgalmi atrakció lesz.” Érdekes, hogy idén májusban éppen a kairói egyetem diákjai vonultak az utcára azt követelve, hogy vonják ki a forgalomból Hidar Haidar Szíriái szerző regényét, amely állítólag ócsárolja Mohamedet. S még érdekesebb, hogy a könyv kiadását, amely úgy felbőszítette a fiatal mozlimokat, az egyiptomi kulturális minisztérium is javasolta és támogatta. Suzanne Mubarak, az egyiptomi elnök felesége úgy mutatta be az új alexandriai könyvtár monumentális tervét Londonban, mint az emberiségnek szánt ajándékot, amelyhez a legjobb koponyák adják a tudásukat. A kérdésre, hogy mi lesz a cenzúrával, semmit nem ígért, csak lakonikusan megjegyezte: „Insallah.” A Time alapján: kv Az egykori könyvtár helyén talált mozaik 7 Budapesti levél Milyen az olasz módi? Nyíri János Az áüagolasz nem beszél idegen nyelveket. Szinte bizonyos, hogy akit megszólítunk - pénztáros, boltos, egyszerű járókelő -, nem beszél nyelvet az olaszon kívül, s ezt is általában tájszólásban. A városi utakon az a természetes, hogy nincsenek fölfestve sávok. Minden úton annyi jármű közlekedik, amennyi elfér. A számtalan motorkerékpáros jobbról-balról előzgeti az autókat, a piros lámpáknál előregurulnak a kocsisorok között, zöldre pedig szabályos rajtot mutatnak be a tal- jánok. Az országutakon sem közlekednek másképpen. Cikáznak, előzgetnek, a szembejövő elől csak az utolsó pillanatban húzódnak vissza a saját sávjukba. Rémes. A felületes szemlélő számára. Ám aki néhány napig figyeli őket, megdöbbentő felfedezést tesz. Az, amit taszítónak találhatunk, valójában nem más, mint egy szabad és élő társadalom létformája. Mondhatjuk úgy is, a napfényes Itáliában a szabadság szüli a rendet. Mégpedig minden percben újra meg újra. A boltos, a pincér, a jegyszedő nem beszél idegen nyelvet. Viszont fejlett empátiája van. Lenyűgöző látni, tapasztalni, hogy mennyire nem zavarja, ha nem érti a vevő, a vendég nyelvét. Minden idegszálával figyel rá, s páratlan beleérző képességről tesz tanúbizonyságot. És nem naponta egyszer, hanem minden percben. Megérti, hogy a német, a magyar, az orosz vagy akármelyik náció gyermeke mit akar. És nem baksist vagy becsapási alkalmat remél, hanem mert számára ez természetes. így, a másikra odafigyelve él. Nem is tud másként. Ugyanis az olaszok egymással is folyamatosan kommunikálnak, nemcsak nyelvi szinten. Például az autós pontosan tudja, hogy a motoros meg fogja előzni jobbról, ha ő nem tesz kormánymozdulatot jobbra. És hagyja is. A motoros pontosan tudja, hogy az autós, ha jobbra kormányoz, akkor le is fog húzódni. És hagyja is. Ezek engedik egymást élni. Tudják, hogy mindenki jól jár, ha odafigyelnek egymásra. Olaszországban a jó szándék, a mosoly még jó szándék és mosoly. Mindenki adja is, és fogadja is. Elképzelhetetlen, hogy a pénztáros ne az éppen fizető vásárlóra nézzen, ami mifelénk egyáltalán nem természetes. Ott mindenkinek fontos a másik, és ha nincs közös nyelv, akkor a metakommunikáció minden más eszköze egyenrangú és működik, jobbára té- vedhetetlenül. Jó volna tudni, hogy ez afféle nemzeti jelleg-e, amibe bele kell születni, avagy netán megtanulható, s ha igen, akkor hogyan sajátíthatnánk el. Családostul álltunk sorba Firenzében az egyik múzeumban. A pénztárosnő - ritka eset - tudott pár szót angolul. Mi angolul kértük a jegyet, ő végigpillantott rajtunk, s mondta az - egyébként igen borsos - árat. - Hát a gyermekkedvezmény? - kérdezte reménykedve a feleségem, hátha spórolhatunk valamit. - Az csak az európai uniós gyerekeknek jár - mosolygott a hölgy. Egyetlen másodperc alatt felmérte, hogy nem EU-tagországból jöttünk. Vajon hány évbe, hány nemzedékbe kerül még, hogy ne ríjunk ki Európából? Mindenki jól jár, ha odafigyelnek egymásra. Alexandria Görögül Alexandreia, arabul al-Iszkanderíja. Város a Nílus deltájában, a legfontosabb egyiptomi kikötővel. A főváros, Kairó mellett az ország legjelentősebb városa. Krisztus előtt 332-331- ben alapította Makedóniai Nagy (III.) Sándor. Kr. e. 305 és 30 között a Ptolemaioszok székhelye, a Kelet gazdasági centruma, a hellén világ kulturális és tudományos központja. Akkori híres építményei: a Múzsák Háza (Muszeion), az alexandriai könyvtár és Pharosz szigetén a 110 m magas világítótorony, amely egyike volt a világ hét csodájának. Stresszelő japán férjek Az átlagos japán férfinak munkaidő után illik néhány pohárkával bedobnia a főnökével, így későn és illumináltan jár haza. Felesége otthon ül, és a családdal törődik. Mikor a gyerekek felnőnek, a házastársakat többé semmi nem köti egymáshoz. Nincsenek közös élményeik, emlékeik, elidegenedtek egymástól. A jelenség egyre jobban aggasztja a szociológusokat, hiszen Japán a közelmúltig a válások alacsony arányával büszkélkedhetett. Az utóbbi években ez megváltozott. A szakemberek szerint a férfiak túl nagy árat fizetnek a munkahelyi hűségért. „Az idősebb házaspárok anélkül érik el a nyugdíjaskort, hogy valaha is párbeszédet folytattak volna valamiről - állítja Nobuo Kurokava, a házastársi stressz szakértője -, és a közös időtöltés elviselhetetlen súlyként nehezedik rájuk. A nők lelki válságba kerülnek, olykor az öngyilkosságra gondolnak.” Kurokava úr a jelenséget „stressz Vasárnapi pletyka az otthon tartózkodó férjtől szindrómának” nevezte el. „A japán férfinak nem kell törődnie semmivel - panaszolja Jasuko Seino 63 éves háztartásbeli hölgy. - Mikor a féljem késve indult a munkahelyére, még a zokniját is nekem kellett felhúzni a lábára. Most nyugdíjas, de továbbra is úgy viselkedik, mintha az egész háztartás az én gondom volna. Én azonban nem vagyok szolgáló. Partnerek vagyunk, vagy mi a fene.” Hűen tükrözik a helyzetet a Hiromi Ikeucsi házastársi tanácsadó ankétjának kérdéseire adott válaszok. „Ha egy nőtől megkérdezik, ki a férje, automatikusan azt válaszolja, mit csinál a munkahelyén, és hol foglal helyet a ranglétrán. Ha azonban a jelleméről, a tulajdonságairól és szokásairól kérdezik, meg sem tudnak mukkanni” - foglalja össze a lényeget Hiromi Ikeucsi. Marhavágás - egyenes adásban Mike Gallagher amerikai rádióst (a képen mikrofonnal) nagyon kihozta a sodrából a Bánj Etikusan Az Állatokkal nevű szervezet kampánya. A szervezet szlogenje így hangzott: Got Beer! (Dobj be egy sört!), ami a tejivás elleni harcra igyekezett rávenni az embereket. A kampány kiagyalói kimutatták, milyen hatalmas mennyiségű koleszterint tartalmaz a tehéntej, és azt állították, hogy a sörivás egészségesebb. Akciójuk természetesen felháborodást váltott ki. A népszerű talkshow- vezető, Galagher kissé „ráfejelt” a szlogenre, és ezzel válaszolt: „Dobj be egy marhát!” Odáig ment, hogy Dávid Hall farmertől (a képen balra) megvásárolt egy bikát, s a szerencsétlen állatot egyenes adásban, mikrofonközeiben levágatta. így adott ugyan egy pofont a megszállott állatvédőknek, de a vaskos tréfa visszaütött: tucatnyi fenyegető levelet kapott, hogy megölik.
