Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-08-16 / 33. szám
2000. augusztus 16. Oktatóközpont vagy vámszabad terület? Vajon mi lesz a „felszabadult” komáromi erőd sorsa ? Laktanyából bűntanya? Gaál László _________________ A szlovák hadsereg átszervezésének keretében az idén két helyőrséget szüntetnek meg - az egyik a komáromi erődben lévő laktanya. Az itt állomásozó zászlóalj október elsejéig kivonul az erődből. Hogy mi lesz a felbecsülheteüen értékű műemlék további sorsa, az egyelőre nem tisztázott. „Komárom szabad királyi város, Magyarország legjelentékenyebb erőssége” - olvasható az 1914-ben kiadott Révai nagy lexikonában. Az erődről a következők olvashatók ugyanitt: „A vár vagy erősség az ó- és újvárból áll. Az óvár négyszögalakú, s köröskörül kaszárnyákat, éléstárakat és sütőkemencéket foglal magában, kívülről a Dunára és a Vág-Dunára támaszkodó sáncok, kő- és földbástyák övezik. Vele az újvárat hosszú híd kapcsolja össze, e vár jóval tágasabb, nagy udvarát kaszárnyák és egyéb katonai épületek szegélyezik, közepén a várparancsnoki épület áll. A vár ezen részének építését III. Ferdinánd kezdte meg és I. Lipót fejezte be 1673- ban. 1808-ban megnagyobbíttatott azon erődítmény vonal által, mely a Kőszűztől kelet felé húzódott. A vár 60 ezer főnyi hadsereget képes befogadni.” Amint azt az idézet is bizonyítja, Komáromban mindig is tanyáztak katonák. Klapka György honvédéi is itt állták legtovább a sarat a császáriakkal szemben. Végül a szabadságharc hősei békésen távozhattak az erődből. Az akkori erődrendszer mára a töredékére kopott, de így is olyan hatalmas, hogy abban még tíz évvel ezelőtt is ötezer szovjet katona tanyázott. Végül ők is békésen távoztak. Utánuk a csehszlovák hadsereg vette birtokba az erődöt, majd az ország kettéválása óta a szlovák hadsereg egy gépesített zászlóalja, jelenleg mintegy 380 katona lakja Klapkáék egykori mentsvárát. Most majd ők is békésen kivonulnak az erődből, mert a védelmi tárca vezetése úgy határozott, nincs szüksége az itteni helyőrségre, főleg nincs pénze a laktanya költséges üzemeltetésére. Hogy mi lesz az épületek sorsa, az egyelőre nyitott kérdés. A város azt szeretné, ha a védelmi tárca ingyen bocsátaná a rendelkezésére, és az önkormányzatnak már arról is van elképzelése, hogy mire lehetne használni az épületkomplexumot: „Több elképzelésünk is van az erőd felhasználásának módjáról, csakhogy az borzasztó állapotban van, szinte az összedőlés előtt - ecseteli a helyzetet Pásztor István polgár- mester. - Először is azt kell elintézni, hogy a város valóban tulajdonba kapja az erődöt. Az objektum negyedét használta a Szlovák Hadsereg, ezeket a tárca pénzéből fel is újították, a háromnegyede azonban borzasztó állapotban van. Becsléseink szerint egymilliárd koronát tennének ki a felújítására fordítandó kiadások. Pavol Hamzík miniszterelnök-helyettes is megnézte az épületeket, vele is beszélgettünk arról, lehetne-e ott egy európai kulturális központot, esetleg kulturális és oktatóközpontot létrehozni és különböző rendezvények színhelyévé tenni. Mert ha a laktanyákban több ezer katona elfért, ott az átalakítás után is legalább ezer-ezerötszáz férőhelyes szálláskormányzat már elkezdte a kilincselést támogatások után, mert bár még semmi sem biztos, a polgár- mester reméli, hogy legkésőbb a jövő év tavaszáig megoldódik a tulajdonjog kérdése. Egy másik lehetséges felhasználási mód: vámszabad terület kialakítása. Erre elsősorban az Öregvár nyújtana jó lehetőségeket A hatalmas föld alatti kazamatarendszer stabil hőmérsékletű helyiségeket biztosítana, ráadásul jól őrizhető, ami a vámosok által támasztott egyik legfontosabb követelmény. Erre a célra az erőd fekvése is megfelelne, hiszen párhuzamosan fut a kikötővel, ahol átrakóállomás van, hajóról vasútra, vasútról kamionra vígan lehet rakodni. Ráadásul Szlovákiában Pozsonyon kívül Komárom az egyeden hely, Igor Kovác őrnagy szerint nem lesz probléma a kiköltözéssel. hely alakítható ki.” A polgármesternek arról is van elképzelése, hogy az európai oktatóközpontban mit oktatnának: „Célunk az Európai Unióba való bejutás, ám erre is fel kell készülni. Ahogyan a finnek példája is mutatja, ehhez is képezni kell az államigazgatási dolgozókat, a vállalkozókat, de még a lakosságot is. Az európaivá válást is tanítani kellene, ehhez szolgálhatna helyszínül a komáromi erőd. Természetesen nemcsak a szlovákiai szakemberek, vállalkozók, államigazgatási alkalmazottak képzését szolgálná, hanem a környező országokból, sőt egész Európából jöhetnének ide érdeklődők. A gondolat már az Duna- Vág-Ipoly Régió megalapításakor felvetődött, s ebben az egész Nyitrai kerület, Komárom-Esztergom megye és Pest megye érdekelt.” Pásztor István már finn szakemberekkel is beszélt az elképzelésről, s ők felajánlották, szívesen eljönnének ide tanítani. „Az oktatás természetesen angol nyelven folyna” - mondja a polgármester. A nagy kérdés csak az, ki fizeti meg a felújítást. Az önahol a vízi, vasúti és közúti szállítás egy helyen fut össze. Habár az európai kulturális-oktatási központ sokkal inkább közhasznú létesítmény, mint egy vámraktár, a polgármester úgy véli, ez utóbbi kialakítására nagyobb az esély, ugyanis valószínűleg könnyebb lenne rá pénzt szerezni. De bármelyik terv valósul is meg, a polgármester azt tartja legfontosabbnak, hogy az erőd ne maradjon kihasználatianul. Akkor menthetetlenül pusztulásnak indulna a felbecsülheteüen értékű műemlék, és félő, hogy az elhagyott épületekben, föld alatti kazamatákban alvilági elemek vemének tanyát; ez pedig az egész városra nézve katasztrófát jelentene. A komáromi helyőrség parancsnokától, Igor Kovác őrnagytól megtudtuk: a technikai felszerelést, tehergépkocsikat és páncélozott csapatszállítókat már június folyamán elszállították, tulajdonképpen már csak a katonák kivonulása van hátra. Ez sem okoz majd nagyobb problémát, hiszen a sorkatonák 90 százaléka leszerel, a hivatásosok közül többen kérték nyugdíjazásukat. A többiek választhatnak, hogy a pozsonyi, a nyitrai, a párkányi vagy a lévai helyőrségbe akarnak-e kerülni. Ami az épületeket illeti, a régi erődöt a katonák már egyáltalán nem használták, és az új erődnek is csak egy épületét, az egykori várparancsnokságot lakják. Ezen kívül a - már a szovjetek idejében épült - konyhát és éttermet, a javítóműhelyeket, illetve az erődön kívül, a dohánygyár mellett lévő garázsokat és parkolókat használták. Ezeket az épületeket a szovjetek 1991-es kivonulása után a hadsereg felújította, jó állapotban vannak, ellentétben az új erőd többi részével és az egész régi erőddel, ahol siralmas állapotok uralkodnak. Az egykor ötezer szovjet katonának szállást adó, a gyakorlóteret U alakban körülölelő hatalmas épületben egyetlen ép ajtó és ablak nincs, a folyosókat bokáig érő törmelék borítja, helyenként a vízve- zetékcsövek és a villanyvezetékek is hiányoznak. A régi erőd is ugyanilyen elhagyatott, de hogy melyik helyiséget mire használták, azt alkalmi idegenvezetőnk, Csemez Sebestyén főhadnagy sem tudta megmondani. Több helyen befalazták a föld alatti folyosót, ki tudja, mit rejt annak folytatása. Az egyik helyiségben nagy meglepetésünkre kék csempével kirakott nagy úszómedencét találtunk, de Csemez főhadnagy felvilágosított: ezt nem az oroszok építették, már 1967-ben is megvolt. Kovác őrnagy szerint az erőd épülete például hadtörténeti múzeumnak lenne ideális. Az ötlet már a legmagasabb katonai szinten is felmerült, de pénzhiányra hivatkozva mindjárt el is vetették. A régi erődöt évente egyszer, a komáromi napok rendezvényeinek idején a nagyközönség előtt is megnyitják. Különben a régit az újtól kerítés és lakatra zárt kapu választja el, senkinek nincs ott keresnivalója. Mégis csalhatatlan nyomok - cigarettacsikk, pálinkásüveg, műanyag pohár - utalnak arra, hogy járnak oda valakik, hiszen némely rács nélküli ablakon, leomlott falon keresztül bárki bejuthat. Ez is bizonyítja, hogy jogos a polgármester aggodalma, az egykori laktanya könnyen bűntanyává válhatna. Jozef Blizman, a szárazföldi haderő főparancsnoka azonban biztosította az érintetteket, hogy a katonaság addig nem hagyja őrizetlenül az épületeket, amíg az objektumot át nem adják új tulajdonosának. A nehéz lánctalpas csapatszállító eszközök elszállítása azért sem okozott problémát, mert a sínek közvetlenül a garázsokig vezetnek, így a beva- gonírozás is „házon belül” történhetett. Az Újvárba vezető kapun egyelőre csak szolgálattételre vonulnak amennyi biztosítani tudja az objektum védelmét - ha addig nem sil A laktanya által három oldalról körülzárt gyakorlóteret, a „buzerpl; naponta taposták a szovjet bakák. Az utóbbi években már csak év< mai, a kiskatonák bevonulásakor volt itt sorakozó. Az ülemhelyen guggolós, úgynevezett törökvécék sorakoznak, néme kében még ott hever a Komszomolszkaja Pravda (amit nemcsak o használtak). Ékes bizonyítékaként annak, hogy itt a szovjetek kivonu bizony nem takarított senki...
