Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-02-09 / 6. szám

Tanácsadó 2000. február 9. 11 A megelőzésre törekedjünk A palántadőlés szinte minden hajtatókertész munkáját leg­alább egyszer megkeseríti. Az el­lene való védekezést nehezíti, hogy sokszor nem tudják, milyen kórokozó váltja ki. A szakköny­vek ezzel kapcsolatban több kór­okozót is megemlítenek. Az elle­nük hatékony szerek azonban gyakran különbözőek. Fontos ezért tudni, hogy nálunk az ese­tek 98 százalékában rizoktóniás palántadőlésről van szó, aminek a Rhizoctonia solani az okozója. Ez a gomba szinte minden zöld­ségnövényen előfordulhat, kitar­tóképleteivel hosszú ideig képes fennmaradni a talajban. Sajnos, a talaj vízkapacitásával szemben közömbös, száraz és nedves, de főként lúgos területeken fertőz­het. Ráadásul nemcsak az 1-2 szikleveles palántákat, hanem a 3^1 lombleveles növényeket is megbetegítheti. A gomba foltsze­rűen jelentkezik. A fonalférgek elleni Basamidos talajfertőtlení­tés a palántadőlés megelőzésére is alkalmas. Ha erre nincs szük­ség, akkor válasszuk a Cineb 80- at. Magvetés és kelés után is ön- ■ tözzük be a talajt a készítmény 0,2 százalékos oldatával (10 liter vízbe 2 dkg szert tegyünk). Ez a két kezelés elég lesz a baj kivédé­sére. A sokszor említett Previcur N a Rhizoctonia solani ellen ha­tástalan. Csak a savanyú talaj­ban fejlődő Pythium debarya- num gombát irtja. Az uborka és a dinnye palántapusztulását a Colletotrichum orbiculare gom­ba is okozhatja, a fiatal növények szártöve kissé befűződik, bámul, szálkásodik. Az előbbi védeke­zést ezért egészítsük ki további 2-3-szori 0,2 százalékos cinebes permetezéssel. -ksz­Példának a pipitért választották ki a módszer bemutatására Minifa cserépben A kívánt törzses pipitért márciusban kiemelt dugványból vagy a már kifejlődött növényből neveljük Eredeti ötlet az évelő nö­vényekből törzses fácskát nevelni. A megvalósítása szinte gyerekjáték, egy kis türelemmel mindenkinek sikerülhet. Példának a pi­pitért választották ki a módszer bemutatására, de a rokon fajok, mint a fukszia, a lantána szintén nevelhetők törzsesre. A szárat szintén hagyjuk a kívánt magasságig nőni (az első évben azonban ne legyen 40-50 cm-nél ma­gasabb), úgy, hogy az ol­dalsó hajtásokat egyen­ként eltávolítjuk. A bokro- sodást a csúcsi hajtás visz- szacsípésével segíthetjük elő. Legyünk bizakodóak, és meglátjuk, a nyár bekö­szöntővel egy virágba bo­rult minicserje gazdái le­szünk. KbM Öntözzük és tápláljuk növényün­ket, és a fejlődés folyamán távolítsuk el az oldalhaj­tásokat. A cserépbe szúrjunk karót. Minden lecsí­pett oldalhaj­tás magassá­gában rögzít­sük (lehető­leg műanyag huzallal) a nö­vényt a karó­hoz, így a szár nem haj­lik el. A hajtásokat mindaddig tá­volítsuk el, amíg a kívánt törzs magas­ságot el nem éri a növény. A támaszték­ra a törzs megvastago- dásáig szük­ség van. A gömb koronájú törzses pipitér feltűnő dísze lehet a terasznak. A kígyóuborka helyes szellőztetése A jó termés függ tőle A kígyóuborka meleg iránti igé­nye közismert. De ennek anyagi háttere miatt nagyon nehéz rá­venni a kertészeket, hogy a drága olaj vagy gáz ellenére a fóliasátra­kat a hideg téli napokon is szellőz­tessék. Pedig a 90 százalék fölötti páratartalom megakadályozza a növények párologtatását, és ezál­tal víz- és tápanyagfelvételüket. A termesztő csak azt érzékeli, hogy a növények lassan nőnek, a ter­mésképzés gyakorlatilag leáll, a paprikák görbék, torzultak. A nö­vény levélzete elveszti élénkzöld színét, a fiatalabb levelek fo­nákjuk irányában erősen pödrődnek, a hajtásvégek elhal­nak. Az alsó, idősebb levelek a jel­legzetes nitrogén- és káliumhiány tüneteit mutatják, a hajtásvégek elpusztulnak, elnyálkásodnak. A szellőztetés hiánya nemcsak a magas páratartalmon keresztül akadályozza a növekedést. A fel­gyülemlett oxigén és a fogyóban lévő szén dioxid az asszimiláció csökkenését okozza. Légcserére, rövid szellőztetésre mindig szük­sége van az uborkának. Ilyenkor rövid időre, legalább negyed, félórára nyissunk ablakot, lehető­leg a déli órákban. A főszáron a terméseket ritkítsuk, a fajtatulaj­donságoknak megfelelően 8-12 termést hagyjunk. -ksz­A csúcsi hajtásokat használjuk fel Dugványozzunk fuksziát Arról a fuksziáról, amit a verandán teleltettünk át, készíthetünk né­hány dugványt. Ehhez használjuk fel azokat a csúcsi hajtásokat, me­lyek természetükből adódóan hajlamosak az alulról induló felkopa­szodásra. KbM Megkérdeztük a szakértőt-------­Ho gyan kaphatnám vissza a bútoromat? Egy elkeseredett asszony jel­igére: „Az első férjem meg­halt, én férjhez mentem má­sodszor. Az első férjemmel építkeztünk, felépítettünk egy házat, és bebútoroztuk. A má­sodik férjem nem akart hoz­zám költözni, így én mentem hozzá a gyermekeimmel, és elvittem hozzá a bútoraimat meg az egész berendezést. Vissza szeretném szerezni ezt az első házasságomból szár­mazó holmit, de a volt férjem nem engedi; azt mondja, hogy ő tartott el minket öt évig, én nem is dolgoztam, tehát az övé minden. Milyen úton kap­hatnám vissza mindazt, ami­ért én és az első férjem dol­goztunk?” Asszonyom, nem írta meg, mi­ért kérné vissza a berendezést; sejteni vélem, hogy elvált, és a válás utáni vagyonelosztásról Szabó Elena jogász van szó. Itt le keli szögeznem, hogy mindaz, amit Ön a máso­dik férjével való házasságköté­se előtt szerzett, az Ön kizáró­lagos tulajdona, és mint üyen, nem tartozott a közös vagyon­ba. Ezért semmi akadálya nem kellene, hogy legyen annak, hogy ezeket a bútorokat, vala­mint a berendezést Ön, úgy­mond, „visszakapja”. Ha a volt férje nem akarja az Ön tulaj­donában lévő dolgokat kiadni, mást nem tudok javasolni, mint azt, perelje be őt, majd a jogerős ítélettel a birtokában forduljon végrehajtóhoz. Grafológia Jelige: Ki vagyok én? Egy érzékeny, saját gondjairól, bajairól nem beszélő ember, aki egyébként remek társalko­dópartner bármilyen más té­mában. Intuitív, kiváló empáti­ás képességekkel. Képes az emberek közötti diszharmónia feloldására. Kitartó minden szinten. Okosan okos ember, aki nem érti a földhöz való vonzódásának és lelki-szellemi szárnyalásának a személyisé­gében megnyilvánuló paradoxonait. Ebből ered oly­kor a melankóliára vagy a de­presszióra való hajlama. Mű­vésztípus. Üzleti érzéke jó, de a pénz kifolyik a kezéből. Fontos szerepet tölt be a szexualitás az életében, de igényei nem teljesülnek várakozásának megfelelően. A család fogal­mát nem tisztázták Önnel kel­lően a szülei. Hajlamossá vált erősen kötődni az ellenkező nemű szülőjéhez. A partner­ben a szülőt idealizálja. Meg kell értetnie önmagával, hogy nincs két egyforma ember. Te­hát ne ruházza fel partnerét olyan tulajdonságokkal, me­lyek nincsenek meg benne. Ön extrém dolgokra képes ifjú korában. Szinte elviselhetet­jL ? Bartalos Mária grafológus lennek tűnhet a környezete számára a tetteivel. A szere­lemben lángoló típus. Érzelme­iben szélsőséges, forrófejű, aki könnyen elveszíti a fejét. Érzel­mileg függővé válhat a partne­rétől. Ha a partnere elhagyja, azt nehezen viseli el. Feladatai közé tartozik az, hogy egzisztenciát teremtsen, és nagy hangsúlyt fektessen kötelessége, feladata teljesíté­sére. Ne akarjon betegséggel, érzelmi kiborulással másokat manipulálni! Kevés az, ha okos emberek megfogalmazzák a vi­lág dolgait. Az egyszerű embe­rekkel is meg kell tudni értetni a dolgot lényegét, menetét. Ez az igazi szolgálat adhat bárki életének értelmet. Ezen érde­mes Önnek komolyan elgon­dolkodnia. Azon is, hogy mi a „múlandó”, és mi a „maradan­dó” érték önmaga számára. Gyermeklélektan Jelige: Egy aggódó anyuka. „Kedves anyuka, aki nem akarja, hogy közöljük a történetét, mivel nem szeretné, ha bárki rájuk is­merne! Nem hiszem, hogy ez megtörténne, mert ha nem min­dennapi is a problémájuk, azért teljesen egyedülállónak se lehet mondani. Az ilyen gyermekkori rajongás a pedagógus vagy más felnőtt iránt néha kísérője a ka- maszodásnak, nem kell úgy éreznie, hogy mint anya megbu­kott, vagy mintha elárulták vol­na (ahogyan ezt Ön írja). Ez a probléma, illetve az, ahogyan ezt Ön megéli, egy hosszabb, személyes beszélgetést igényel­ne. Kérem, keressen fel engem annak a városnak a pedagógiai­pszichológiai tanácsadójában, ahol a levelét feladta. Remélhe­tőleg találunk megnyugtató vá­laszt az Önt gyötrő kérdésekre. A Mese, mese, meskete jeligéjű levél mondandóját egy lényeges kérdésbe sűríthetjük: Valóban annyira fontos a gyermek életé­ben az esti mesélés? Kedves anyuka, a válasz lehetne rövid is: Igen, nagyon fontos. Ennél azonban egy kicsit bővebben szólnék. Igen, mindennap me­sélni is kell a gyereknek. Az esti együttlét elalváskor nagyon fon­tos - már pid kortól kezdve. Már egyéves korban is lehet este úgy búcsúzni a gyerektől, hogy beta­kargatjuk, megsimogatjuk, és közben néhány mondatot sú­gunk a fülébe - akkor is, ha még nem is tud beszélni. Másfél éve­sen a baba már figyelni fog a szülőre, ha néhány egyszerű mondattal elmeséli a napi törté­néseket. A még beszélni nem tu­Kállay Jolán dó, de már sok mindent értő gyermek kerekre nyílt szemmel figyel szüleire, szinte „issza” sza­vaikat. A kisgyermeknek elemi szükséglete a mindennapos me­sehallgatás. Nem a mesenézés, hanem a mese hallgatása. Isme­retes, hogy a mese - érzelem­közlés. A mesélő és a mesehall­gató között érzelmi kapcsolatot, érzelmi áramlást hoz létre, és ily módon érzelmi biztonságot ad. Ezenkívül lehetővé teszi a belső élmények, szorongások, vágyak, dühök feldolgozását, és így vigasztalja a kicsit, biztonságos világot teremtve köré. Ez a jelen­ség általában rövid ideig tart. A szülő kedvessége és határozott­sága együtt hatékony. A mese az, ami igazán és tartósan meg­nyugtat, nem csak a megnyugta­tó szavak. Ugyanazt a mesét el lehet újra meg újra ismételni. Az ismétlés önmagában is meg­nyugtató hatású, a gyermek is­mert világban mozoghat fantázi­ájával. Megfigyelhetjük, hogy a harmadik, negyedik ismétlést még jobban élvezi, mint az első mesélést. És hogy milyen mesé­ket? A kicsik szeretik az ő kis éle­tükről szóló történeteket, a leg­egyszerűbb eseményeket is szí­vesen hallgatják. Nagyon kedve­lik az állatmeséket is. Az nagyon jó, ha a szülő saját maga találja ki a mesét, történetet. A gyere­kek külön élvezik azt, ha a mesé­lő saját történetét meséli, mert rejtélyes módon átérzik azt is, ami benne történik ilyenkor. Nem szabad elfelejteni, hogy na­gyon jó történet lehet a saját gyerekkori élmény is, ami ve­lünk esett meg akkoriban. Az ilyen mesékben szépen „elrejthe- tők” a különféle nevelő hatású tanulságok is. Ha a szülők mégis könyvből mesélnek a kicsiknek, hogy saját maguk találják ki az eseményeket, akkor a lehetőség szerint válasszanak olyan egy­szerű meséket, ahol mindennapi dolgok, események történnek meg kis állatokkal vagy gyere­kekkel. (A nagy mesék, a tün­dérmesék a későbbi életkor tör­ténetei. A gyermek 4 és fél - 5 éves korától kezdve jöhetnek szépen sorjában, több­ször ismételve. A gyermek lassan megszereti a mese stílusát, nem zavarják az esetleg ismeretlen szavak, rájuk is kérdez.) Végül jó, ha a szülők tudják: mindig csak egy mesét mondjanak egy este. Második mesét nem jó ugyanaz este mesélni akkor sem, ha az első túl rövid volt. Az egy mese kerek egész, egység, amit még követhet egy kis du- dorászás, mondókázás, hívő családokban a rövid esti gyer­mekima. A mesélésnek felbe­csülhetetlen értéke van a gyer­mek életében: fontos, hogy a szülők ne mellőzzék ezt a fajta közös együttlétet.

Next

/
Thumbnails
Contents